Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-01-09 / 1. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XX. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1976. január 9-én Ára 50 para Passzivitásnak nincs helye a KSZ soraiban ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG • ELŐKÉSZÜLETEK A SZLOVÉN KSZ KB 5. ÜLÉSÉRE A lendvai községi pártbizottság legutóbbi értekezletén értékelték a község gazdasági szervezeteinek ügyvitelét a január-szeptember időszakra. Az elmúlt év első kilenc hó­napjának ügyvitelére jellemző, hogy a társadalmi termék értéke lasabban emelkedett, mint ahogyan tervezték, ezen­kívül a munkaszervezetek nem érték el a termelékenység és a jövedelem-megvalósítás tervezett fokát. Az ügyvitel eredményei te­h­ét valóban csak szerénynek mondható — állapították meg a lendvai párbizottság ülésén Megállapították azt is, hogy a gazdaság kötelezettségei és terhei az elmúlt év kilenc hó­napjában tovább emelkedtek és ez is befolyásolta a gaz­dálkodás eredményeit. Az ülé­sen a személyi jövedelmek ala­kulásáról tárgyalva megálla­pították, hogy például a Grad­benik vállalatban ezek nagy mértékben emelkedtek. Nem is annyira az emelkedés ma­gasságát kifogásolták mint in­kább azt, hogy ily módon felborult az egyensúly ebben a munkaszervezetben a lega­lacsonyabb és a legmagasabb fizetés között, ami viszont megengedhetetlen. A pártbizottság legutóbbi ülésének fő napirendi pont­ja a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottsá­gának 5. ülésére való előké­születek voltak. Az ülésre a pártbizottság illetékes albizott­sága készített terjedelmes be­számolót, amelyben felmérték a párttagság tevékenységét, szervezési kérdéseit valamint az eszmei-politikai kérdése­ket, amelyek a pártélet so­rán jelentkeztek. Mindezek­ről a kédésekről a központi bizottság 5. ülésén is tárgyal­nak, ehhez azonban előzetes helyzetfelmérést kell végezni a párt alapszervezeteiben és aktíváiban. A lendvai község egyes pártalapszervezeteiben már megtartották ezeket az értekezleteket, másokban pe­dig a napokban kerül sor. A pártbizottság legutóbbi ülé­sén ezzel kapcsolatban több olyan kérdésre hívták fel a figyelmet, amelyekről a fent érintett alapszervezeti értekez­leteken is tárgyalni kell. Ilyen a folyamatos tagfelvétel kér­dése, a kommunisták anga­­zsáltsága illetve passzivitása a pártszervekben és a közé­letben, a párttagság szerve­zettsége a helyi közösségek­ben. Az ülésen hangsúlyozták, hogy ezeken az összejövete­leken tulajdonképpen értékel­ni kellene minden egyes kom­munista tevékenységét, mert a párttagság körében tapasz­talható passzivitás a közélet kérdéseivel szemben gyengíti a KSZ szerepét. Figyelemre méltó volt a pártbizottságon elhangzott megállapítás: húsz év óta egyetlen földművest sem vettek fel a KSZ sorai­ban. E téren tehát az elkö­vetkező időszakban jelentős munka vár a kommunistákra. Ugyancsak elgondolkodtató volt az az adat is, amely szerint sem a bíróság, sem a bank, sem a Társadalmi Könyv­viteli Szolgálat munkaközössé­gében nincsen egyetlen KSZ- tag sem. Az ülésen hangsú­lyozták, hogy ezekben a mun­kaszervezetekben a jövőben következetesen kell alkalmaz­ni a kadrepolitikáról szóló tár­sadalmi megállapodást. B. K. Zs. Hogyan alakul az idén Muravidék gazdasága ÜLÉSEZETT A MURAVIDÉKI KÖZSÉGKÖZI PÁRTTANÁCS Az óév utolsó hetében ülésezett a Szlovén Kommunis­ta Szövetség muravidéki községközi tanácsa. Az ülésen, amelyet Radencin tartottak meg, két napirendi pont ke­rült megvitatásra. Elsőként szó volt a radgonai község pártszervezési problémáiról, második napirendi pontként pedig a jelenlévők megvitatták a tartomány gazdasági helyzetét a Társadalmi Könyviteli Szolgálat adatai alapján. Ha globálisan elemezzük a gazdasági helyzetet, az első benyomások nem is olyan rosszak. A összjövedelem 27 százalékkal növekedett, ami a 31 százalékos köztársasági átlaghoz viszonyítva sem ala­csony. De mindez délibáb, ha tüzetesebb elemzésbe fogunk Először is a munkaszervezetek több mint 80 százaléka alig­­alig kezdötte át magát a gaz­dasági megrázkódtatásokon. Ha az okokat keressük a prob­lémákra, akkor a gazdaság nem megfelelő és gyenge ösz­szetételét kell kímélni; az egész tartományban a mező­gazdaságon és a textiliparon kívül nincs jövedelmező ipari ágazat. Az utóbbi néhány év­ben ugyan a Radenska és az INA-Nafta is jól gazdálkodik de még távolról sem olyan jól hogy valami nagy reménye­ket fűzhetünk mindkettőhöz A mezőgazdaság helyzetére kár szót vesztegetni, de min­denesetre nem szabad szem elől téveszteni, hogy sokhe­lyütt az elavult termelési fo­lyamat, a szűk áruválaszték az élelmiszeriparban arra vall, hogy túl kevés a me­részség és a kezdeményezés örökösen nem lehet kifogás, hogy máshol sem jobb a me­zőgazdaságban a helyzet, mert ez kezd egyszerűen ne­vetségessé válni, hiszen nem is kell olyan messzire men­ni, csak a szomszédos mező­­gazdasági jellegű államokba... Nem vagyunk eléggé mozgé­konyak és leleményesek a kül­földi piacok felkutatásában. Annak ellenére, hogy egyes termékeken nem tudunk se­hol sem túladni, tovább gyárt­juk őket. Ezért nagyok a rak­tárkészletek, amely csak a muraszombati községben több mint öt milliárd dinárt tesz­nek ki. A raktárkészletek 47 százalékát az ipar teremtet­te, míg a kereskedelemben a raktárkészlet 46 százalékot tesz ki. Az elmúlt évben nö­vekedőben volt a bankkölcsö­nök összege is és így a ban­kok is nehéz helyzetbe jutot­tak, mert kevesebb a forgó­­spr­juk. A kölcsönök 78 szá­zaléka középlejáratú, jóval ki­sebb a hosszúlejáratú kölcsö­nök száma. Ha tovább kutatunk a ne­héz gazdasági helyzet okai u­­tán, nem hagyhatunk ki bi­zonyos elferdüléseket, mint például a kötelezettségek és az adósságok aránya. A fej­letlen Muravidéknek tíz mil­liárd régi dinárral tartoznak a fejlett községek, s éppen ez az összeg az, amit a tar­tomány gazdasága úgy hiá­nyol. Ezért pártvonalon is intézkedni kell ez irányban. Elgondolkoztató az az adat is, amely szerint a veszteség a tartományban 2,5 milliárd régi dinárt tesz ki, s még­pedig ennek 40 százalékát a villanygazdálkodási közössé­geknek sikerült »kigazdálkod­ni«, ahol mellesleg megemlít­ve legmagasabbak a személyi jövedelmek. A másik 40 szá­zalékot a mezőgazdaság »ál­lította elő,« míg a hátralévő húsz százalék eloszlik az em­lített több mind háromne­gyed részére a munkaszerve­zeteknek. Az elmúlt év pozitív ered­ményének számít, hogy si­került a személyi jövedelme­ket reális alapra helyezni, de sajnos még mindig túl na­gyok a megterhelések, amely­­lyet a munkás fizetéséből le­vonunk. Sokat veszít ezt a tény az értékéből ha elmond­juk, hogy a termelés 3 száza­lékkal kisebb volt a tervezett­nél, hogy még mindig túl ke­véssé sztimuláljuk a kutató és a tudományos munkát, hogy nem volt sehol sem em­lítésre méltó újítás. A terme­léshez viszonyítva túl magas a foglalkoztatottság aránya is. Amit látjuk, az elmúlt év sok problémát hagyott maga után, és minden vonalon nagy erőfeszítésre lesz szük­ség, ha eredményeket aka­runk elérni. -ep Az új tagokban a párt jövője December utolsó napjaiban ült össze a Szlovén Kommu­nista Szövetség muraszomba­ti községi bizottsága. Az ülé­sen megvitatásra kerültek a legaktuálisabb pártszervezési problémák. E. Horvat, köz­ségi párttitkár vitaindító be­számolójából kitűnt, hogy van­nak bizonyos problémák, a­­melyeket el kell tüntetni a legrövidebb időn belül, a fő feladat pedig a párttagok szá­mának növelése. A pártitkár beszámolója magában foglalt néhány ada­tot az elmúlt két évre vonat­kozólag, s ezekből láthatjuk, hogy a pártaktívák száma a községben hatvanról kilenc­venre nőtt, s jelenleg csak három olyan munkaszervezet van ötvennél több foglalkoz­tatottal, amelyben még nincs pártsejt. A 36 helyi közösség­ben 22-ben van pártszervezet. Jelenleg a községben 1418 pártag van, az elmúlt két év folyamán pedig 16 személyt zártak ki a pártból, míg tizen­négyen kiléptek, ugyanebben az időszakban 262 új taggal bővült e szervezet. A tagok 70 százaléka közvetlen terme­lő, a nők 64 százalékot tesz­nek ki, tehát többen vannak mind a férfiak! De sajnos a földművesek száma igen ala­csony, az utóbbi három év­ben egy földművest sem vet­tek fel a pártba. A földműves párttagok száma 21, ebből 4 nő, 9-en már több mint 25 éve pártagok, 9-en több mint 10 éve és 3-an több mint há­rom éve. Az ülés résztvevői a vitá­ban hangoztatták, hogy bő­víteni kell a pártagok sorát, elsősorban a fiatalokat kell angazsálni, s e célból már az elemi- és a középiskolákban nagyobb súlyt kell fektetni a marxista nevelésre, az öni­­gazgatású szocialista viszo­nyok kialakítására. Továbbá hangoztatták, hogy elavultak a pártagok felvevésénél esz­közölt módszerek is, s a pár­iskolák programja sem a leg­megfelelőbb. Elsősorban az elért eredmények alapján, a társadalmi-politikai életben, a termelési folyamban a ta­nulásban elért eredményeket kell szem előtt tartani. Az ifjúsági szervezetnek is fon­tos szerepet kell játszania az új tagok előterjesztésében. A jövőben többet kell tenni az­ért, hogy újabb és újabb föld­művest vegyünk fel a pártba — hangoztatták az ülés részt­vevői.­­e­. A felelősség mércéje A KSZ-alapszervezetekben most folyó intenzív választási tevékenység többek között megmutatta, hogy a pártfe­ladatok és kötelezettségek fel­halmozása és mellőzése lassít­ja a KSZ munkáját. A válasz­tások ugyanis arról tanúskod­nak, hogy a KSZ-alapszerve­­zetek munkájában nagy mér­tékben fellelhető az elfoga­dott határozatok mellőzése, végrehajtásának halogatása. Az összejöveteleken ezért hangsúlyozták az elfogadott álláspontok és feladatok kö­vetkezetes végrehajtásának a jelentőségét. Mert ez nem­csak a munkamódszer egyik leglényegesebb kérdése, ha­nem a Kommunista Szövet­ség egész forradalmi tevékeny­ségének fontos mozzanta is. A pártfeladatok végrehajtása lényegében minden egyes tag, KSZ-szervezet és vezetőség felelősségének mércéje, annak fokmérője, hogyan valósít­ják meg a feladatokat és kö­telességeket, hogyan alkalmaz­zák teljes egészében a JKSZ politikáját. A JKSZ X. kongresszusán elfogadott hatalmas program a KSZ-szervezetek és vezető­ségek valamennyi tagjától fo­kozottabb erőfeszítést és al­kotói lendületet követel. A kongresszus óta, különösen pedig a JKSZ KB második ülésszaka óta nagy lépést tet­tünk előre. Úgy is mondhat­nánk, hogy a pártmunka új­jáéledt. Ebben a forradalmi lendületben azonban az egyik legnagyobb fogyatékosság — amely továbbra is föllelhető a kommunisták munkájában — éppen a kötelezettségek fölhalmozása és nem teljesí­tése. Tito elvárs nemegyszer rá­mutatott már erre, követelve a kommunistáktól, hogy le­gyenek igazi kommunisták. »Úgy vélem — mondta a JKSZ elnöke a JKSZ KB má­sodik ülésszakán —, hogy ed­dig túl sokat beszéltünk és kevesebbet dolgoztunk. A ha­tározatokat és feladatokat ü­­lésről ülésre halasztgatjuk, ami nagy gyengeségünk. Sze­rintem most felmértük, hogy a jövőben szakítani kell ez­zel a gyakorlattal, mert ha mi arról a döntésről, ame­lyet az egyik ülésen már el­fogadtunk, ugyanígy beszé­lünk a második ülésen is, majd ismét a harmadikon is, akkor ez a fejlődés akadálya lesz, akkor mi úgy haladunk mint a rák. Szerintem tehát ez eddigi fogyatékosságunk volt, és a jövőben ezt ki kell küszöbölnünk«. A JKSZ KB Elnökségének nemrégiben megtartott ülésén Tito elvtárs ismét hangsúlyozta ,hogy a határozatokat végre kell haj­tani. A KSZ minden egyes tagjá­nak, szervezetének és vezető­ségének egyik legjelentősebb kötelességéről van tehát szó, mert az, hogy a kommunista hogyan viszonyul a pártfela­­dathoz, a legjobban tükrözi eszmei és akcióbeli felkészült­ségét és kétségét az önigaz­­gatású szocialista viszonyok fejlesztésére. Éppen itt van szükség a differenciálódásra a KSZ-en belül. A mindenna­pos, közvetlen tevékenység­ben mutatkoznak meg és vál­nak ki a JKSZ politikájának erélyes és következetes har­cosai. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy nem egy KSZ-alapszervezetben a hatá­rozatokat azért nem hajtják­ végre, mert azok nem elég­gé konkrétak, nem mozgósít­ják a kommunistákat, a dol­gozókat. Akad persze tudat­lanság, meg homályos megfo­galmazás, de ugyanakkor az is, hogy tudatosan nem hajt­ják végre a feladatokat, libe­rális magatartást tanúsítanak stb. Rögtön meg kell tehát mondanunk, hogy a demokra­tikus vita alapján elfogadott határozatok végrehajtása nem­csak joga, hanem kötelessége is a KSZ minden egyes tag­jának, testületének és szer­vezetének. Erre kötelezik ő­­ket nemcsak az alapszabály­zat, hanem a kongresszus ha­tározatokban megszavazott feladatok is. Ez az a közvet­len harc, amelyet a KSZ min­den egyes tagja szavakkal és tettekkel, napról napra, a gyakorlatban bizonyítja hely­tállását. Ezért a pártfelada­tok végrehajtása a fokmérő­je is annak, hogy minden e­­gyes tag, szervezet és vezető­ség milyen felelősséggel viszo­nyul a KSZ egész politikájá­nak érvényesítéséhez. KO Alapos előkészületek a referendumra A Szocialista Szövetség lendvai községi bizottságában már folynak az előkészületek a január 25-én esedékes nép­szavazás előkészítésére. Mint ismeretes, a lendvai község lakossága — a radgonai, a ljutomeri és a muraszombati község polgáraival együtt — egy százalékos helyi járulék bevezetéséről dönt majd az egészségügyi valamint tanügyi beruházások fedezésére. A Szocialista Szövetség köz­ségi bizottsága a héten hét­főn tanácskozásra hívta össze a község aktivistáit, hogy meg­beszélje velük a népszavazást megelőző választógyűlések ösz­szehívásának körülményeit. Úgy állapodtak meg, hogy a helyi közösségek vezetősége a társadalmi-politikai és tömeg­szervezetek helyi vezetősége még a hét folyamán megbe­szélést tart a választógyűlések megszervezéséről. Erre azért van szükség, hogy ezekre az összetételekre felkészüljön a helyi vezetőség, és megfelelő módon tájékoztassa majd a választók gyűlésen egybegyűlt polgárokat. Mint ismeretes, a választógyűlések napirendjén a referendumra való előkészü­leteken kívül a lendvai köz­ség középtávú fejlesztési ter­vének javaslatát is megvitat­ják a polgárok. A lendvai község falvaiban előreláthatólag a jövő héten kerül sor a választógyűlések megtartására. Mint már je­lentettük, az eddigi gyakor­lattól eltérően ezúttal nem csak a helyi közösség közpon­ti falvában, hanem minden egyes faluban összejövetelt tartanak majd a polgárok. (zs)

Next