Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-01-09 / 1. szám

(á­m­ STADI- os Dönti lépés a PFSZ nemzetközi elismerése elé Az ENSZ Biztonsági Taná­csának január 12-én kezdődő vitája a palesztin kérdésről mindjobban magára vonja az arab világ figyelmét. Az arab országok szerint ugyanis en­nek az eseménynek igen nagy jelentősége van az egész Kö­zel-keletre. Az Arab Liga funkcionáriu­sai szerint az a tény, hogy a vitában részt vesznek a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet képviselői is, jelentős lépést jelent e szervezet tel­jes nemzetközi elismerése fe­lé. A megfigyelők úgy tart­ják, hogy a Biztonsági Ta­nács vitája még jelentősebb lennne, ha Izrael is részt ven­ne benne. Részvétele ugyanis egyelőre bizonytalan. A Roz­el Jozef című egyiptomi új­ság szerint a Szovjetunió e­­gyik feltétele, hogy újra hely­reállítsa a diplomáciai kap­csolatait Tel Avivval az, hogy Izraelnek részt kell vennie a Biztonsági Tanács vitájában időközben az arab orszá­gok, beleértve Egyiptomot is, élénk diplomáciai tevékeny­ségbe kezdtek. Azon igyekez­nek, hogy minél jobban egy­behangolják álláspontjaikat, s valamiképpen áthidalják né­zetkülönbségeiket. Az Arab Ligában hangsúlyozzák az el nem kötelezett országokkal való szorosabb együttműkö­dést. Számítanak arra, hogy a vitában az el nem kötele­zettek támogatni fogják az arab ügyet, s ez sokat jelent a közelkeleti arab országok számára. IZRAEL DÖNTÉSE: NEM VESZ RÉSZT A BT VITÁJÁBAN Az izraeli kormány vasár­napi ülésén elfogadta a hatá­rozatot, amely szerint érvé­nyes marad régebbi rezolu­ciója: bojkottálni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a közel-keleti kérdéssel foglal­kozó vitáját, mert abban részt vesznek a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet képviselői is. A France Press hírügynök­ség jelentése szerint az izraeli kormányhatározat nyolc pont­ból áll, s többek között ki­mondja, hogy Izrael visszauta­sít minden megbeszélést a PFSZ-el, de kész tárgyalni a szomszédos arab országokkal A kormány hangsúlyozza, hogy az arab országokkal foly­tatott megbeszéléseket nem a Biztonsági Tanács keretében kívánja a genfi értekezleten A Reuter jelentése szerint Al­lan izraeli külügyminiszter a héten hétfőn Tel Avivból Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon Kissinger amerikai államtitkárral az izraeli kor­mányhatározatról. Elutazása előtt az izraeli diplomácia fő­nöke újságírók előtt kijelen­tette, Izrael nem fogja megen­gedni, hogy »szélőséges ele­mek, mint amilyen Szíria, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet, vagy pedig a Szovjet­unió, a Biztonsági Tanács ü­­lését békekonferenciává vál­toztassák«. Ausztriának teljesíteni kell nemzetközi kötelezettségeit A Slovenski Vestnik és a Naš­tednik című karintiai szlo­vén hetilapok vasárnapi szá­mukban első oldalon számol­nak be Tito elnök és Edvard Kardelj megbeszéléseiről dr Barno Kreisky osztrák kancel­lárral. Idézik Tito elnök sza­vait, hogy ez a látogatás a két ország közötti viszony jelen­tős javulásáról tanúskodik. »Kreisky Titónál« címmel és »Jugoszlávia álláspontja változatlan: minden külön összeírás nélkül szavatolni kell a kisebbségi jogokat« alcímmel a Slovenski Vest­nik arról ír, hogy a csúcsta­lálkozó hozzájárult a két or­szág közötti viszony újbóli ja­vallásához. A kisebbségi kér­désben a jugoszláv képvise­lők világosan Ausztria tudtá­ra adták, hogy teljes egészé­ben teljesítenie kell nemzet­közi kötelezettségeit. A me­goldást az illető kisebbség­gel való megállapodással kell keresni. A találkozó megerősítette a karintiai szlovének álláspont­ját, amelyet dr. Zwitter, a szlovén szervezetek szövetsé­gének elnöke úgy fogalmazott meg, hogy a szlovének önál­ló csoportot képeznek, amely önállóan dönt ezekben a kér­désekben­. A Naš­tecnik arról ír, hogy a találkozó eredményeként új helyzet jött létre a kisebbségi kérdésben. Összehangolják a fejlődő országok álláspontjait Tizenkilenc fejlődő ország képviselői — akik részt vet­tek a nemzetközi gazdasági együttműködési konferencián — a héten hétfőn Párizsban találkoztak, hogy elfogadják a közös platformot s egysé­gesen üljenek tárgyalóasztal­hoz az iparilag fejlett nyugati országok képviselőivel. Az ülést a nemzetközi kon­ferencia-központban tartották meg, ahol a múlt hónap de­rekán a miniszteri értekezlet is lezajlott. Mint ismeretes ezen az értekezleten négy ál­landó bizottságot alakítottak: az energiaügyi, a nyersanyag­ügyi, a fejlődésügyi és a pénz­ügyi bizottságot. Ezek a szak­csoportok február 11-én kez­dik meg a munkát, szintén Párizsban. A fejlődő országok képvise­lőinek megbeszélései valószí­nűleg több napig tartanak. A jugoszláv delegációt dr. Ri­kard Štajner, a Szövetségi Külügyi Titkárság nagyköve­te vezeti. Hazánk két állan­dó bizottságnak tagja: a nyers­anyagügyi és a fejlődésügyi bizottságnak. A hétfői ülés napirendjén az energiaprobléma több kér­dése, a nyersanyagügyi, a fej­lődésügyi és a pénzügyi kér­dések szerepeltek, azok ame­lyekkel foglalkozni fog az ál­landó bizottság is. Január 26-án Párizsban talál­kozni fognak az állandó bi­zottságok társelnökei, s tár­gyalni fognak a nemzetközi gazdasági együttműködési konferencia állandó szervei­nek munkájáról. 2 NÉPÚJSÁG f -IX]201­5 lxp A foglalkoztatottság kérdése községünkben MILYEN A MUNKANÉLKÜLIEK KÉPZETTSÉGI ÖSSZETÉTELE? NÖVEKSZIK A MUNKA­NÉLKÜLIEK SZÁMA A LENDVAI KÖZSÉGBEN? A lendvai községi képvise­lő-testület legutóbbi ülésén többek között szó volt a fog­lalkoztatottságról is közsé­günkben. A foglalkoztatottsá­got és a munkavállalási kö­rülményeket községünkben a következő sajátságok jellem­zik: — a lendvai község területe többnyire agrár jellegű; — igen sűrűn lakott terület; — többségben van a földmű­ves lakosság; — kevés a munkavállalási le­hetőség; — nagy a napi migráció a szomszédos Horvát Szocia­lista Köztársaságból és igen sokan keresnek onnan a községünkben munkát; — az aktív lakosság fele kül­földön dolgozik, mint ven­dégmunkás; — a lakosság a lendvai köz­ségben többnemzetiségű (igen nagy a magyar nem­zetiségű lakosság száma). A fenti helyzetet még kie­gészíti az a tény is, hogy nap­­ról-napra több a külföldről ha­zatérő vendégmunkás, aki itthon szeretne elhelyezkedni. A munkanélküliség felszámo­lásakor akaratlanul is be kell kapcsolni a romák munkába helyezésének kérdését is. Mint ismeretes, a felszaba­dulás után az ipar igen sok dolgozót vonzott be a város­ba. A város közvetlen köze­lében lévő falvak lakói köny­­nyebben elhelyezkedtek, mint a távolabbi helységek dolgo­zói. Ezek inkább Szlovénia más fejlettebb ipari központ­jaiban vállaltak munkát mint idény­munkások. 1963-1973-ig a lendvai községből közel 6000 dolgozó vállalt külföldön munkát. Közülük 4000-en még ma is külföldön dolgoz­nak. Mivel a dolgozók java része földműves családból ke­rült ki, igen sok volt a szak­képzetlen munkás. Ez is e­­gyik oka annak, hogy nehe­zen kapnak munkát. Mivel évről évre növekszik a munkát kereső dolgozók szá­ma a lendvai község társadal­mi-politikai vezetői szorgal­mazták a lendvai kisüzemek társítását nagyobb szlovéniai ipari vállalatokkal, így pél­dául az Elma, a Planika, a Varstroj és a Primat vállala­tok fejlett üzemegységeket lé­tesítettek községünkben és emelték a dolgozók számát. Az 1975-ös évi statisztikai ki­mutatások szerint a lendvai községnek 27 240 lakosa volt ebből 4733 van munkaviszony­ban — a foglalkoztatottak kö­zül 1744 nő. A munkanélkü­liek száma 1974-ben 3,1 szá­zalék volt és az 1975-ös első kilenc hónapjában 5,3 száza­lékra ugrott. Ez a szám jó­val túlhaladja a szlovéniai át­lagot ,amely csak 2 százalékot tesz ki. A foglalkoztatottak közül 2 715 15—35 év között van. Igen aggasztó a földmű­vesek életkora. Többségük ugyanis már túl van az öt­­venen. 1975 júliusában a mu­raszombati munkaközvetítő hivatal lendvai kirendeltségé­ben 205 munkanélkülit tartot­tak nyilván. Ezek közül 105 26 évnél idősebb. A munka­­nélküliek 44 százaléka nő. A szakképzettséget figyelembe véve a munkanélküliek kö­zül 71 szakképzetlen, 92 be­tanult, 33 szakképzett, míg kilencnek középiskolai vég­zettsége van. Egyes szakmák­ban kádertöbbletet észlelhe­tünk úgy például sok a bor­bély, az autóvezető, kereske­dő stb. Lendván továbbá a fémipari technikumot végzett fiatal dolgozók számának nö­vekvése észlelhető. Tavaly az év első felében külföldről 79 dolgozó jött ha­za véglegesen. Az év első fe­lében ezek közül harmincnak sikerült munkát kapni. A fia­talabb munkanélkülieket át lehetne irányítani a köztár­saság fejlettebb ipari központ­jaiba. Legkevésbé mozgékony e téren a magyar nemzetisé­gű lakosság. Ez egy részből jó, mert ily módon csökken az asszimiláció lehetősége. A helyhezkötöttségel biztosabb a nemzetiség megmaradása és kultúrájának, nyelvének to­vábbi ápolása. A különféle bizottságoknak azonban gon­dolniuk kell a magyar nemze­tiségű lakosság gazdasági helyzetének megszilárdításá­ra, mert csak így válhatnak valóban hazánk egyenrangú polgáraivá. A szakképesítés megszerzé­se érdekében a munkaközve­títő intézet igen sokat tett az elmúlt esztendőben. Az ada­tok mégis azt mutatják, hogy e téren is vannak hiányossá­gok: a társult munka alap­szervezetei nem veszik kellő­képpen igénybe az előadáso­kat és nem küldik dolgozói­kat továbbképzésre. Éppen ezért a jövőben a tmasz­ok­­ban meg kell erősíteni a ká­derbizottságokat. A BANKOK ÖNIGAZGATÁSI MEGEGYEZÉSE JANUÁR ELSEJÉN LÉPETT HATÁLYBA Egységes kölcsönfolyósítási feltételek Az ügyviteli bankoknak a vásárlási kölcsönnel kap­csolatos önigazgatási megegyezése, amely január elsején lépett hatályba, egységesítette a hitelfolyósítás eddigi rend­kívül különböző feltételeit. Az említett dokumentum alapján a pénzintézetek ipa­ri árucikkek vásárlására leg­feljebb 30 000 dinár kölcsönt hagyhatnak jóvá, személygép­kocsik beszerzésére pedig 50 000 dinárt. Az ipari áru esetében a kölcsön törleszté­sének határideje legfeljebb két év, gépkocsik esetében pedig három év. A szén és télirevaló beszerezésére folyó­sított kölcsönt 10 hónap alatt kell visszafizetni. A bankok a fentieknél kisebb összege­ket és visszafizetési határi­dőt állapíthatnak meg. Az elmondottakkal ellentét­ben a hadirokkantak, a Nép­hős Érdemrend és az 1941. évi Partizán Emlékérem tulajdo­nosai, valamint a spanyol pol­gárháború egykori harcosai személygépkocsi vásárlására 5 évi visszafizetési idővel kapcshatnak kölcsönt. A bankok abban is m­egál­lapodtak, hogy bútor vásár­lásakor a pénzintézetben el­helyezett letétnek a kölcsö­nösszeg 15 százalékát kell ki­tennie, ipari árucikkek és gép­kocsi esetében pedig 20 szá­zalékát. Az eddigi kölcsönfolyósítás­hoz képest újdonságnak kell tekinteni, hogy az igénylőknek nem kell előtörlesztést fizet­niük. A bankkölcsönre 12 szá­zalék kamatot számolnak el Kivételesen szén és télirevaló beszerzése céljából a pénzinté­zetek kisebb kamatlábat is felszámolhatnak. Mao Cetung meghívta Nixont A VOLT AMERIKAI ELNÖK 1972-BEN JÁRT KÍNÁBAN Mao Cetung kínai pártelnök meghívta Pekingbe Richard Nixon volt amerikai elnököt. Kívánságát Nixon lányának Julie-nak és férjének David Einsenhowernak, Dwight Ein­­senhower volt amerikai el­nök unokájának fejezte ki, a­­kiket az újév előestéjén fo­gadott. Richard Nixon egyetlen al­kalommal, 1972-ben tett láto­gatást a Kínai Népköztársa­ságban. Ő volt az első ameri­kai elnök, aki közvetlen tár­gyalásokat folytatott a pekin­gi kormány tagjaival. A láto­gatás végén Csou En-laj mi­niszterelnökkel aláírták a hí­res sanghaji nyilatkozatot, a­­mely a két ország kapcsola­tai normalizálásának az alap­ját képezi. Olvassuk és terjesszük a Népújságot! Kommentárunk: Honnan pénzt a helyi közösségeknek és melyikeknek? Muravidék szerte fennállá­suk óta sem szenteltek ilyen nagy figyelmet a helyi közös­ségeknek mint napjainkban amikor különböző fórumokon napirenden vannak a helyi közösségekkel kapcsolatos problémák megvitatása, új lehetőségek kikutatása. Min­dez arra enged következtet­ni, hogy eljött az az idő, a­­mikor önigazgatása társadal­mimba alapsejtjeiben egy új korszak következhetik be. El­következett az az idő ami­kor, a helyi közösségek me­gindulhatnak az alkotmány által kijelölt útón, mert be kell ismernünk, hogy eddig mindig mostohán viselked­tünk, ha a helyi közösségek­ről volt szó. A viszonyok kezdtek kiéleződni, amikor a helyi közösségek pénzelé­se került előtérben, s ez miatt sok kezdeményezés már csírjában megsemmisült. A dináronként összekuporga­tott helyi járulékból alig fu­totta kommunális teendőkre Mindennek pedig az lett a kö­vetkezménye, hogy a közös­ségek tevékenysége egyre gyöngült. Ez nem csak muravidéki hanem köztársasági jelenség is, de mégis valamiben kü­lönbözünk a többi tartomány­tól. Az pedig a helyi közös­ségek pénzeléséről szóló új megállapodás, amely hamaro­san érvénybe is lép. A legel­ső lépés ez irányban a he­lyi közösségek közötti szoli­daritás. Mind a négy muravi­déki községben külön hatá­rozattal közös mérce alap­ján kijelölik a fejletlen helyi közösségeket. S ezeket a he­lyi közösségeket külön jutta­tásokban részesítik a szolida­ritási alapból, figyelemmel kí­sérik a fejlődésüket. Előre nem lehet ítéletet mondani a gyakorlat hozza majd meg a gyümölcsöt, az mutatja meg mennyire lesznek hatá­sosak­ az intézkedések. De nem szabad borúlátónak len­nünk, mert már maga a kez­deményezés is sokat jelent Nem jelenti azonban azt, a­­mire sok helyütt számítanak, hogy a fejletlenség számlájá­ra kiépülnek, maguk pedig helyi járulékot se gyűjtenek A muraszombati községben pedig még tovább mennek: az oktatásügyi és egészség­­ügyi objektumokra gyűjtött pénzt nem darabolják szét hanem sorozatos építkezések­be kezdenek. A helyi járulékok marad­nak továbbra is, a közös a­­lapba egybegyűlt pénzzel pe­dig nagyobb beruházásokat kell kezdeni. ­og apwAttV. \o£a\pcn.\á? REVIZIONIZMUS — A marxista világnézet fo­galomkörében a tudományos elmélet alapelveinek módo­sítására »kijavítására« irányuló törekvéseket értjük a re­­vizionizmus fogalmán. Leggyakrabban a marxizmus kor­szerűsítésének jelszavával kezdődik: lényegében a revizio­nista irányzatok mindig az elmélet osztályjellegének és forradalmi tartalmának elsikkasztására irányulnak. A for­radalmi tartalom helyébe polgári, burzsoá szemléleteteket hoznak, ami a kistulajdonosi, bürokratikus, technokrati­­kus, liberalista, vagy nacionalista nézetek és magatartás­­formák eszményesítéséhez vezet. DOGMATIZMUS — olyan gondolkodásmód, ame­lyet bizonyos tételek kritikátlan átvétele jellemez; ezek érvényességét nem a bizonyítékok és tapasztalatok hite­lesítik, hanem eredetük és hordozóik tekintélye. A marxiz­mus szelleme minden dogmatista irányzattal szemben áll, hiszen a valóság jelenségeit kritikai módszerrel vizsgálja, számol a változások összességével, azok kölcsönhatásával és figyelembe veszi a társadalmi gyakorlat tapasztalatait. A dogmatizmus társadalmi tartalmának lényege az adott állapotok megőrzése, tartósítására irányuló törekvés.

Next