Népújság, 1977 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1977-01-07 / 1. szám

­ Nem kell menekülni a vitától Giancarlo Pajetta, az Olasz KP KB titkárságának a tag­ja kijelentette, hogy az olasz kommunisták már régóta szor­galmazzák a tapasztalat- és véleménycserét a nemzetközi munkásmozgalmon belül. A La Republica című független olasz lapnak adott nyilatkoza­tában Pajetta megemlítette a Kommunyiszt című szovjet lap írását, amely szintén in­­dí­tányozza a véleménycserét. — Nem hiszem — mondot­ta Pajetta —, hogy az Olasz Kommunista Pártnak szemé­re lehet vetni­, hogy nem ér­dekelt a kommunista pártok közötti rendkívül élénk ta­pasztalat- és véleménycseré­ben.­­ Hangsúlyozta, hogy az európai kommunista- és munkáspártok értekezletének előkészítése és maga az ér­tekezlet igazolta az olasz kom­munisták ilyen meggyőződé­sét. Szerinte a valóságból kell kiindulni, amely rámutat a különféle tapasztalatokra, e­­redményekre és hibákra is. Az Olasz KP KB titkárságá­nak a tagja a továbbiakban leszögezte, hogy nem kell me­nekülni a szükséges vitától egy olyan reális tanácskozá­son, amelynek alapvető prob­lémája kétségtelenül nem fi­lozófiai jellegű. Hangsúlyozta, hogy a mar­xizmus és a leninizmus meg­tanított arra, hogy nem sza­bad összekeverni a szubjek­tív általánosítást az elvekkel. Leszögezte, hogy minden or­szágnak eltérő a hagyománya, történelmi sajátossága. Nyi­latkozata végén megállapítot­ta, ha létezik a marxizmus egyetemes törvénye, akkor az egyenlő a dogmatizmus és a sematizmus veszélyével. HONECKER JUGOSZLÁVIÁBA LÁTOGAT Josip Broz Titónak, a JESZ, és a JSZSZK elnökének a meghívására Erich Honecker, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának el­nöke, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára az NDK állami és pártküldött­ségének élén január közepén hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában. Jugoszláv parlamenti delegáció Indiában Kira Gligorovnak, a Szövet­ségi Képviselőház elnökének vezetésével a héten kedden jugoszláv parlamenti küldött­ség utazott Indiába, ahol az indiai parlament vendégeként hat napot tölt. New Delhiben a jugoszláv delegációt Bali Ram Bagat, az indiai parlament elnöke üd­vözölte, s beszédében hang­súlyozta: megelégedéssel vár­ja a két küldöttség előtt ál­ló véleménycserét. E­lmondot­ta, hogy mély meggyőződése, hogy a véleménycsere hozzá­járul a két ország hagyomá­nyos jóviszonyának további fejlesztéséhez. Kira Gligorov megköszönte a szívélyes fogadtatást és el­mondta, megelégedésére szol­gál, hogy az újév első nap­jait Indiába tölthetik, abban az országban, amellyel kö­zös politikai tevékenység és célok fűznek össze mind a nemzetközi viszonyok, mind a kétoldalú kapcsolatok te­rén. A jelentések szerint várha­tó, hogy a jugoszláv parla­menti delegációt fogadja majd Fahrudin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke, In­dira Gandhi, miniszterelnök és más tekintélyes indiai po­litikai személyiségek. A kül­döttség ott-tartózkodása so­rán megtekint több gazdasá­gi létesítményt Bangalorban, Kamatake szövetségi állam fővárosában. Továbbra is ellentmondásos a helyzet Spanyolországban A spanyol újságok a ha­gyományos újévi körkérdé­sek alapján Adolf Suarez mi­niszterelnököt és Santiago Carillót, a Spanyol EP főtit­kárát választották az év pol­gárává. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy Suarez és Carillo mindeddig kibékít­hetetlen politikai ellenfelek voltak, és még napjainkban is egymással szemben álló politikai pozíciókat képvisel­nek. Abból a tényből, hogy a megkérdezettek Suarezre és Carillóra szavaztak, tulajdon­képpen a mai spanyolországi politikai helyzetre, polgárai­nak útkeresésére és az or­szág ellentmondásaira is kö­vetkeztetni lehet. Carillót a múlt csütörtökig üldözték, és üldözője nem más, mint Sua­rez volt. Időközben azonban Carillót szabadon engedték, igaz, csak feltételesen, és megtörténhet, hogy a jövőben mindketten egy feladat végre­hajtására, éspedig Spanyol­­ország demokratikus átszer­vezésére, továbbá a francoiz­­mus maradványainak felszá­molására fognak törekedni. Természetesen politikai néze­teik különbözően, viszont eb­ben az átmeneti időszakban néhány olyan dolog is van, amelyet illetően Suarez és Carillo közös nevezőre juthat. S erre szükség is lenne. Oriolnak, a spanyol állam­tanács elnökének elrablói hét­főn ismét jelentkeztek. Tizen­öt,, név szerint felsorolt po­litikai fogoly szabadonbocsá­­tását követelik továbbra is, ellenkező esetben február 2- án kivégzik foglyukat. Megkezdődött a nehézfegyverek átadása Libanonban A bejrúti rádió jelentése szerint várható, hogy Szelim al Hossz miniszterelnök kor­mánya a hét folyamán újabb lépéssel közelebb kerül a li­banoni béke megszilárdításá­hoz, mivel valószínűleg meg­kezdődik a nehézfegyverzet begyűjtésére irányuló akció. Bejrúti körökben remélik, hogy a legrövidebb időn be­lül megoldódik dél-libanoni összetett probléma is. Persze jelenleg nehéz megjósolni, va­jon teljesen indokolt-e ez az optimizmus, annál inkább, mert eddig is több alkalom­mal létrejött egy elvi megál­lapodás arról, hogy a jobbol­dal és a progresszisták tábo­ra, ideértve bizonyos értelem­ben a palesztinokat is, átad­ják nehézfegyverzetüket. Ér­demleges előrehaladás azon­ban mindeddig nem történt e tekintetben. H­É ! 2 NÉPÚJSÁG MURASZOMBAT: Vége felé jár a közvita a muraszombati városfejleszté­si tervekről. A muraszombati községi képviselő-testület vég­rehajtó tanácsa legutóbbi ü­­lésén a beérkezett javaslato­kat elemezte, amelyek többé kevésbé helyénvalók. Az ülé­sen élénk vitát váltott ki a Diana vendéglátóipari alap­szervezet javaslata, amely a szálloda nagyobbítását java­solja. A meglévő objektumot hatvan fekvőhellyel szeretnék bővíteni az új épületszárnyat pedig az udvari oldalon lát­ják elő. A Diana szálloda bővítésé­­ről már többször szó esett, de a tervek megvalósításához ilyen, vagy olyan okok miatt nem kezdtek. A jelenlegi ala­pos elemzés is megmutatta, hogy nincsenek meg a lehető­ségek az épület bővítésére. U­­gyanis ez a szálló B-kategória, s ha a jövőben is meg akar­ja tartani ezt a színvonalat, akkor elsősorban parkolóhe­lyeket kell biztosítani, semmi esetben sem építhették be a már amúgy is szűk helyet a szálloda körül. A tervezett hozzáépítést esztétikailag is rontaná az épületet és a kör­nyéket, és gazdaságilag sem lenne kifizetődő. A Diana javaslatával párhu­zamosan újra aktuálissá vált egy már hosszabb ideje hú­zódó probléma, amelyből a vendéglátóiparnak csak ne­hézségei lehetnek. Muraszom­batban ugyanis két vendéglá­tóipari társult munka­lapszer­vezet működik, amelyek u­­gyan egyesültek a Radenska társult munka­szervezet kere­tében, de a megbeszélt poli­tikai és egységes gazdasági célokra való törekvéseket e­­gyik sem tartja be és mind­egyik folytatja a maga politi­káját. A közös fejlesztési cé­lokban nem tudnak megálla­podni, mindegyik külön ter­vez, Diana Muraszombatban, a Zvezda pedig a Moravci Gyógyfürdőben. A felapród­­zott és nem egységes gazda­ságpolitika és beruházások mindenhez vezetnek, csak e­­redményekhez nem. Az ilyen viszonyokat nem tolerálhat­juk, s a végrehajtó tanács legutóbbi határozata is ezt mutatja. E határozat szerint mind a két alapszervezet a jövő év januárjáig készítse el az egységes gazdaságszilár­­dítási és gazdaságfejlesztési tervét, amelyben középtávon meghatározzák a beruházáso­kat, köztük a Diana bővítésé­nek tervét is. -ep figyelmébe! Olvasóink előtt bizonyára ismeretes, hogy a postavál­lalat a nemrégiben jelentő­sen emelte szolgáltatásai á­­rát, így a lap kézbesítésének díja is emelkedett, különösen a külföldre továbbított pél­dányok esetében. A posta leg­utóbbi díjszabása értelmében minden külföldre küldött új­ság után 160 dinárt kell szer­kesztőségünknek fizetni. Ez a díj olyan tetemes összeggé növekszik, ha valamennyi kü­l­földre járó példányszámot te­kintetbe veszünk, hogy sajtó­intézetünk ezt nem képes sa­ját eszközeiből fedezni. Ezért önigazgatási szervei a külföl­di előfizetés emeléséről dön­töttek, így a Népújság kül­földi előfizetése a jövőben 180 dinár lesz, ami a gyakor­latban azt jelenti, hogy a a lapot jóformán ingyen kapják, azaz évi 20 dinárért. A bel­földi előfizetés összege a jö­vőben is változatlan marad. A szerkesztőség Újévi történet A jól sikerült szilveszteri mulatság után megelégedett, nőtlen fiatalember tart ha­zafelé. A félhomályos, füstös mulatóhelyiségben véleménye szerint jó sikert aratott, a­­melyhez természetesen hozzá­járult a jó női társaság, a ze­ne és a bor is. Ezt a megelégedését nyilvá­nosan is ki akarta fejezni, ezért útközben az egyik ház falára ezt irta: Aki a bort, a nőt és a dalt nem szereti az a boldog újesztendőt nem érdemli! A kora reggeli órákban ar­ra megy egy másik férfi is, aki már nős volt és családi körben nem egy keserű órát élt át. Elolvasta a feliratot és utána írta a maga szöve­gét is: Ha innád savanyú boromat a nőmmel élnéd sorsodat anyósom tanítana dalra nem Írnál ilyet a falra, te marha! A lendvai község nemzetiségi érdekközössége a nemrégiben tartott összejövetelt, amelyen tárgyaltak az érdekközösség jövő évi pénzügyi tervéről és a jövőre esedékes nemzetiségi kul­t­urakciókról. A DNSZSZ lendvai községi választmányának legutóbbi ülé­sén a nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósításáról tár­gyaltak. (Fotó: B. K. Zs.) KOMMENTÁRUNK: Kész tényekkel érveljünk! Az egyre növekvő energeti­kai válság nem kerüli ki Mu­ravidéket sem, sőt néhol na­gyon is érezhető, főleg ami a villanyerővel való ellátást il­leti. Már tizennégy évvel e­­zelőtt, 1963-ban aktuális volt ez a probléma, s már akkor igen komoly előkészületek folytak egy vízerőmű építé­séről mégpedig a Murán. De láthatjuk, hogy mindez csak előkészület, jobban mondva, kívánság maradt és Muravi­dék szerte a mai napig is i­­gen alacsony az áram feszült­sége és az új távvezeték is csak ideiglenes megoldást je­lent. A fejlődő iparnak egy­re több villanyerőre van szük­sége; ezt a meglévő szlovén víz- és hőerőművek nem bír­ják már most biztosítani. Míg a Murán naponta több millió kilowatt »elfolyik«, ad­dig mi arról vitatkozunk kell-e, gazdaságos-e itt vízerő­művet létesíteni. Talán ez a sok felesleges vita el is ma­radna, ha volna pénz. De úgy látszik, sehonnan sem jön az a jótevő, aki kioldaná az erszényét. Itt pedig millárdos beruházásról van szó. A kutatások folymatban vannak, a célt pedig meghatá­rozni: melyik energetikai lé­tesítménynek adni elsőbbsé­gi jogot. Ez azt is jelentheti, hogy 1980 után sem lesz a Murán vízerőmű ... Hogy Muravidéken szükség van-e ilyen energetikai forrás­ra azt hiszem, mi, laikusok is megállapíthatjuk, ha a csúcs­­fogyasztás idején a háztartá­si gépeket használjuk. A gyá­rakban egész sor szomorú tör­ténetet tudnának mondani, mit jelent a gyenge áramel­látás. Igaz, sikerült a prob­lémát annyira kiegyensúlyoz­ni, hogy nem kell többször órák, vagy napok hosszat munkaszünetet tartani, mi­vel nincs áram. De ha már a meglévő ipari létesítmények teljes kapacitással kezdenek dolgozni, felmondják a veze­tékek a szolgálatot, a nagy megterhelés miatt. Erről felesleges is vitázni, mert a sok szóból nincs sok haszon, ha csak ülésről ülésre labdázunk velük. Megtörtén­hetik, mint már annyiszor, hogy szépen hoppon mara­dunk ... Míg mi azt próbál­juk a társadalom előtt sza­vakkal bizonyítani, hogy ná­lunk égetően szüksége van ilyen energetikai forrás léte­sítésére és lehetőség is van rá, addig mások talán keve­sebb argumentummal, de kész kidolgozott tervekkel és tisz­ta számításokkal jönnek. Hogy ki a győztes, azt feles­leges magyarázni. Tény, hogy a Mura gazdag folyó, amit már mások is megállapítottak. Tény, hogy kifizetődő, a vízerőmű építé­se a Murán. Tény, hogy Szlo­véniában mindig sokat ruház­tunk be drága hőerőművek­be. Tény, hogy a villanyáram drága. Tény, hogy az iparnak szüksége van villanyáramra. Tény, hogy a nafta ára napról napra növekedik. Ez csak egy kis része annak a sok tényezőnek, amely a murai vízerőmű építése mellett szól. Hát miért ne érvelnénk vele gyorsan és hatásosan? Pivar Ella Lendva közösséget alakítanak a mezőgazdaság fejlesztésére TÖBB ESZKÖZZEL RENDELKEZHETNEK MAJD A SZAKSZOLGÁLATOK A lendvai községi képvise­lő-testület csütörtöki ülésén többek között megvitatták a községi földközösség tevé­kenységéről szóló beszámo­lót. Mint ismeretes, ez a kö­zösség még fejlődőfélben van, de máris lényegesen ki­bővítette tevékenységét. A parcellák további fel­­aprózódásának megakadályo­zása érdekében létrehozták az un. védett gazdaságokat. Ezek a gazdaságok bizonyos kedvezményekben részesülhet­nek és termelésüket jobban a piacra összepontosíthatják. Lehetővé szeretnék tenni a földműves ifjúságnak, hogy nagyobb bizalommal határoz­zák el magukat a mezőgazda­ságban való munkára. A lend­vai községi földközösség két vitát indított a lakosság kö­rében erről a kérdésről. Szep­tember végéig 15 helyi közös­ség küldte be a védett gaz­daságok számát és névsorát. Az adatokból az derül ki, hogy a védett gazdaságok száma egyes helyi közösségek­ben még mindig igen cse­kély. Nagyobb népszerűsítés­sel több gazdát lehetne rá­bírni az elhatározásra. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi is az a védett gaz­daság, és ezért nem jelent­keztek erre a névsorra. A másik probléma, amely­­lyel a földközösség igen so­kat foglalkozott, az a mező­­gazdasági földterületek átmi­nősítése­. Mivel napról napra több az új házhely, út és gyár az urbanizáció igen nagy mezőgazdasági földterülete­ket emészt fe­l. Az elmúlt idő­szakban a földközösség 94 jóváhagyást adott ki építke­zésekre, összesen 3,49 hektár területre. Sajnos, vidékünkön még sok az engedély nélküli építkezés, és ezekről a terü­letekről a közösségnek nincs pontos nyilvántartása. A he­lyi közösségek és a magán­­gazdálkodók sokszor kavics­bányákat nyitanak és jogta­lanul megváltoztatják a me­zőgazdasági földterületek mi­nőségét. A talajjavítással és lecsapolással a mezőgazdaság igyekszik új földterületekhez jutni. A községi földközösség az eszközeinek java részét a rigánóci mező (Zsitkóc), va­lamint a Gáborkert és a hosz­szúfalusi kaszálás lecsapolá­­sára és talajjavítására költöt­te. A községi földközösség be­számolt még a mezőgazdaság helyzetéről is. Erről a beszá­molóról azonban már az elő­ző számunkban írtunk. A lendvai községi földközös­ség beszámolóját mindkét ta­nács megvitatta és a küldöt­tek támogatták a­ közösség célkitűzéseit. -oe Olvassuk és leijesszük a N­ép­újságot

Next