Népújság, 1978 (22. évfolyam, 1-49. szám)

1978-01-12 / 1. szám

Josip Broz Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennállásánák 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdem­rendjével tüntette ki. SZLOVÉN IJ MAGYAROK HETILAPJA XXII. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1978. január 12-én Ára 1 dinár A DNSZSZ LENDVAI KÖZSÉGI VÁLÁSÉ™ ELNÖKSÉGE ÉLÉNK VÁLASZTÁSOK ELŐTTI TÉVÉ®EGET FOLYTAT Eleik társadalmftikai tevékenység EGYÜTTES ÜLÉSEK A DNSZSZ KÖZ VÁLASZTMÁNYÁBAN ÉS A SZAKSZER Az 1978-as választások elő­készületeinél az első kiinduló­pont az eddigi vezetőség akti­vitásának felmérése, valamint áztak 'képességeinek elemzése volt. Az összes társadalmi po litilkai szervezetekben, érdek közösségekben, valamint ai- zok végrehajtó szerveiben fej mérték az eddigi munkát és elemezték azokat a körülmé­nyeket, amelyek között az em litett bizottságok, vezetői dől gozta'k. A vezető beosztású tisztségviselőknél figyelembe vették a szervezettséget, a hi zottság összetételét, azok tár­sadalmi-politikai felkészültsé gét. Az idei évi jelöléseknél fi­gyelembe kell venni az emlí­tetteket, és mindenütt, ahoi uj kinevezésekre, valamint uj káderek jelölésére keiül sor megfelelő kádereket kell je­lölni'. Ott, ahol az eddig tévé kenység .gyenge volt, uj dől gozókat kell jelölni az emlí­tett funkciók betöltésére. A DNSZSZ Köztársasági Vá Iasztmánya, valamint a Szlo­vén Szakszervezeti Tanács köztársasági bizottsága együt tes ülésen elfogadták a ká­V! TANÁCSBAN derkérdltos méreteit és kiiodüldit­A kö?ági szervek már kiadtálitasitásokat a je­lölések'amint a jelölő közgyüe vonatkozólag. Ma déli órakor már a DNSZítdvai Községi, vá­laszún elnöksége ülést tart, an határozatot hoz nak dialista Szövetség, a Koáa Szövetség, vala. mint kszervezeti Tanács együt-iléséről, valamint megv< a választási elő- készifől szóló beszámo­lót. /és második részé­ben ,sz többek között a közsépviselö-testület tár sadiaPliti'kai tanácsának összegről, valamint a jö vend tagjainak jelölésé, ről. m ülésen többek kö­zött >n határozatot hoz­nak '/.ociaiisia szövetség, valót a társadalmi politi­kai ácsba való jelölések- röl.jelölések előtti válasz. tásSióprogramok ismerte­tés* külön figyelmet kell szelni a küldöttek közgyü lé<e való jelölésekre. Ja­ni 19-én folytatódik ez a iria. mert a lendvai Köz- s Szakszervezeti Tanács és ,-zocialista Szövetség Köz. sógi Választmánya a jelölé­sekről úgyszintén együttes ü- lést tart. Január 20-tól 30-ig milnden tmaszbam, minden helyi kö­zösségben és a DNSZSZ helyi szervezeteiben megtartják a választásokra való előkészü­leteket. Határozatokat hoznak a jelölő közgyűlések összehí­vásáról, a jelöltek listájáról a tmaszokban és a helyi kö­zösségekben. A társult munka szervezetei ben előreláthatólag a válasz­tásokat 1978 március 3-án tartják meg, a helyi közössé gekben pedig március 12-én keiül sor a szavazásokra. A társadalmi-poli ti.kai szar vezetékben, a munkaszerve­zetekben és a helyi közössé­gekben még igen sok a tennL váiv A jelölések beíejeziévtíi alajosan fel kell készülni a választásokra is. A fő cél az, heg' az összes tisztségekre az önigazgatási szerkeVbe és r tanácsokba olyan embere­cet jelöljenek, akik lelkiisme retesen teljesítik a reájuk há ruló feladatokat és mindvé­gig a dolgozóik önigazgatási érdekeit szolgálják.-ogh Kongresszusok éve Tito elvtáns és mindany. nyiunk nagy jubileuma jegyé­ben telt el az 1977. év, amely­re az volt jellemző, hogy az elért eredmények sokoldalú és mélyreható felmérése mel lett számos kezdeményezés is született, ezek már jórészt az uj év folyamán megtartandó kongresszusok előhírnökei. Az uj esztendő, a kongresz- szusok esztendeje küszöbén joggal tehető fel a kérdés: mit várhat a dolgozó ember az elkövetkező évtől? A válasz röviden: forradal­mi változásokat. A változások célja: a mun­kásosztály döntő szerepének ki teljesítése társadalmi-politi­kai rendszerünk minden pó­rusában. Eszmei-politikai tö­rekvéseink, szilvás harcunk er re a legfőbb célra összponto­sul. Karddllj elvtárs ezt tö­mören így fejezte ki: »Önigaz gatisi .rendszerünk érett kor szakának kiépítéséről van szó«. Vagyis saját étetünkről, létünkről. O/van társadalmi és politi­kai viszonyok kialakítására tö rekszünk, amelyek lehetővé te szik, hogy a különböző érde­kek összhangolását demokra tikus utón végezzük. Társadal mi megállapodások, megegye zések alapján. Az a leglénye­gesebb, hogy minden érdekelt dolgozónak, akit a megállapo­dás illet, közre .kell működ­nie az egyezkedésben. Ma még ÜLÉSEZETT A MLRASZOMBaKÖZSÉGI KÉPVISELŐ­TESTÜLET — ELFOGADTÁK ARSADALMI-GA»ASAG FEJLESZTÉSI TERVÉT Új célkitiéseh elé A Muraszombati Községi Kép^asszal választások lesznek a viselő-Testület legutóbbi ülésetarsadalmi'politikai szerveze­csütörtökön, három nappal a;,tek^"-. Második mandátuma ' kezdődik a küldötrendszer­g o vo . fo nap nejt amejyet az eddgi gyakor- rendi pont a község idei év latra épitünk. Mimez pedig fejlesztési tervének elfogad; visszatükröződik a iözség é- sa volt. E fontos gazdaságié letében- Legnagyobb tervek a lesztési dokumentum közel 1 mezögazdasággal és íz élelmi- , . . , ... , szeriparral kapcsolaban van­rom hónapig közvitán sze, nak. Az iparban főleg ,j beruhá pelt és több javaslattal kit vitve került elfogadásra. A muraszombati község I sadalmi-gazdaságf ej lesztési' ve a középtávú fejlesztési V két éves gyakorlatából és ményeiből indul ki, s töbfc- lentős változást lát elővz idei évben — ha lépést a- runk tartani a köztársasá ej lesztési törekvésekkel •—gy az iparban, mint a me;az- daságban a köztársasá/át­lag fölé kell emelni a me- lékenységet, a foglalkozoít- ságot. Az idei évben tö je­lentős társadalmi-politii és gazdasági viszonyok igvál- tozására számith. .unk z év elejétől kezdve élt y,ep az uj bérelszámolási mi >(ir, ta zásokat Ígérnek. Jdenleg a községben három kisebb üzem épül, amelyek a hitármenti községek lakosságámk adnak foglalkoztatottsági lehetősé­get, s főleg azért is jeentőssek ezek az ipari létesítmények­nek, mert két esetben a szlo­vén társultmunka szervezetek létesítettek itt üzemet. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy éppen ezekről a vidékről legnagyobb az e- migráció, és innen van a leg­több vendég és szezonmunkás. A küldöttek mind a három tanácsban elfogadták, a köz­ség fejlesztési tervét, s mind a felszólalásokból kitűnt úgy a társultmunkában mint a he­lyi közösségekben támogatják.-ep A tájékoztatási eszközök értékelése Az elmúlt héten együttes ér tekezletet tartott a Szocialis­ta Szövetség Muraszombati Községi Választmánya és a Szakszervezeti Szövetség Mu­raszombati Községi Tanácsa. Értékelték a 'községben lévő tájékoztatási eszközök minő­ségét. A vita során Milan Ku čan,, a Szlovén Szocialista Sző vétség Köztársasági Választ­mányának titkára hangsúlyoz ta az ujságiró jelentős szere­pét a küldöttrendszerben, el­mondta, hogy a társadalmi, politikai szervezeteknek na­gyobb hatást kell gyakorol­niuk a tájékoztatási eszkö­zökre és biztosítani kelj az a- nyagti feltételeket a minősége sebb és eredményesebb tájé koztatási munkához. A Szocialista Szövetség és a Szakszervezeti Szövetség még a tavalyi óv második felében alapos felmérést végzett ar­ról, hogy a dolgozók és a pol gárok milyen mértékben tá­jékozódhatnak a helyi közös­ségekben és a munkaszerve­zetekben. Erről folytattak be­szélgetéseket a központi és a lokális lápok 'képviselőivel., értékelték a munkaszerveze­tekben megjelenő lapokat és külön értékelést kapott a ma gyár nemzetiségiek hetilapja, a Népújság, valamint a mu­raszombati rádió magyar adá sa is. Mind a helyi közössé­gekben mind a munkaszer­vezetekben eléggé sokan részt vettek ezeken a vitákon, a- zonban ennek még szélesebb körűnek keltett volna lenni. A magyar nemzetiségiek tá­jékoztatási eszközeivel kap­csolatosan elhangzott, hogy a hiányosságain elsősorban uj káderek alkalmazásával és jobb szervezettséggel lehet javítani. Ugyanakkor a rádió hétköznapokon történő ma­gyar adásának is jobb idő­pontot kell találni. A muraszombati községben a tájékoztatási eszközök társa dalmi szerepének elemzése­kor hangsúlyozták, hogy ezek mennyiségileg megfelelő ter­jedelemben jelennek meg és részben minőségileg is javul tak. Azonban az újságírók kis száma miatt képtelenek meg felelően felölelni minden je­lentős eseményt. Az elemzés folyamán hangsúlyozták, hogy az újságírók főleg beszámoló formájában tájékoztatnak, kevés a kommentár,, nem elég gé kritikusak és nem mindig aktuálisak. K.R. számos esetben más a hely­zet: a fórumok, a vezető szer vek egyezkednék. Ezért sók a huzavona, nehezen valósul meg a szocialista demokrácia lényege, az, hogy maguk a dolgozók hozzák közös ne­vezőre a különféle érdekéket, magúik döntsenek szabadon a munkáról, a munkafeltételek rőlj, a munka eredményéiről. Megvannak az előfeltételeik: az alkotmány és a társult munka törvénye. Ezek fel jogosítják a dolgozókat, hogy maguk döntsenek arról, mi­ként szerzik meg a jövedel­met és hogyan osztják el. így helyes ez. hisz az a gazda, alki a pénzről dönt. Ez Desz a központi kérdés a kongresszusokon ós min­denütt az uj esztendőben. E- nélkül az önigazgatás üres ke rét csupán. Értsük meg, nem szabályza tökről van szó. Azokat többé, kevésbé jól megfogalmazták. A gyakorlat a fontos, az pél diáiul!, hogy valóban a munká­sok döntenek-e az újraterme­lésről vagy mások. Emlékeze­tesek a liberálisták nézetei: »hagyni keli a munkásokat, csak hadid veszekedjenek a fizetés körül, az újratermelést pedig majd mi intézzük, az nekik úgyis magas'...« A helyzet bírálata egymaga ban nem sokat segit. Ha vala mivel elégedetlenek vagyunk, rá kell mutatnunk, hol a kiút, mit tegyünk az uj évben. Azt hiszem, a dolgozó em­ber vegye kezébe az ügyek intézését. Elsősorban életké­pes tmasz-ok kiépítésére van szükség. Olyanokra, amelyek­ben megvan a képesség a jö­vedelemszerzésre és a közvet­len önigazgatás gyakorlására. Ezek a tmasz-ok tegyenek a további fejlődés hordozói, tár sitva tiszta jövedelmi viszo­nyok alapján a munkájukat és az eszközeiket a többi műn koszérvezettel. Valójában igy épül ki a szabad termelők asszociációja, életközössége. A dolgozó ember azonban nem zárkózhat be munkaszer vezetébe. Szerepet és felelőssé get kell vállalnia az egész szó cialista társadalmi rendszer fejlődéséért. Érvényre kell juttatnia a munkacsere elvét a tamügy, egészségűig}', tudo­mány és művelődés bonyolult és érzékeny területén. Az e- redmények itt egyelőre kez­detlegesek, formálisak. Moz­gásra van szülkség, különben megmarad az alárendeltség, a bürokraták akarata érvé­nyesül. Itt ellenállásiba ütköz nek a dolgozó emberek; érzik, látják a visszásságot, de nem állnak ki ellene nyíltan. Le­gyenek bátrabbak az uj esz­tendőben. Képviseljék meré­szen saját osztályérdekeiket, s harcoljanak értük minde­nütt. A szocialista önigazgatási demokrácia további fejleszté­se a termelési viszonyokkal összhangban szántén közipon­ti kérdés lesz az uj évben. Nem újításról van szó, hanem a lemaradás pótlásáról. A kül dót trendszer tökéletesítésé­ről. Nyilvánvaló, hogy a dől gozó ember a küldöttségek, il­letve a küldöttek révén kell, hogy érvényre juttassa döntő szerepét az egész társadalom fejlesztésében mind a gazda­sági, mind a politikai rend­szerben, vagyis a tmasz-okban is, meg a helyi közösségekben is. A küldöttek testületéi han­golják össze a különböző ér­dekeket, kezdve a községi tes tülettöl a Szövetségi Képvise­lőházig. Ezekben Is biztosíta­ni kell a dolgozó ember ha­tását, 'nehogy a küldött csu­pán az egykori »képviselők« szerepében tetszelegjen. Az is világossá vélt a kon­gresszusi előkészületek során, hogy a nemzetiségi kérdés, a testvériség és az egység elmé­lyítése, az egyenjogúság, a na cáonaMizimujs elleni harc szóró san fűződik az önigazgatási viszonyok, a szocialista demo- Kracia, a társult munka fejlő, dóséért vívott harchoz. A dolgozó embert és egész társadalmunk sorsát érintő kérdések között a gazdaság további fejlődése és megszi­lárdítása központi helyet kap a- kongresszus napirendjén. Nekünk, vajdaságiaknak, belső fejlődésünkből kiindul­va külön fokozott akciót kell folytatnunk minden egyes tmasz-ban, közvetlen harcot kell vívnunk a már elkészült közép távlatú fetesztési ter­vünk, politikánk megvalósí­tásáért. Legyünk éberek, szem fülesek, tartsuk állandó kéz­ben az ügyeket, intézkedjünk idejekorán,, ha kel, állítsuk át a munkát gyorsan, ne tűrjük a hanyagságot és a figyelmet lenséget. Mert a következmé nyékét nem lehet többé fe­dezni társadalmi eszközökből. A többi teendő már ismere­tes minden dolgozó ember e- lőtt: belterjes gazdálkodásra kell törekedni, osztozni a ter­melékenységet, biztosítani a teljesítmény szerinti jövede­lemelosztást. Ezeknek az el­veknek a valóra vákálsa teszi lehetővé társadalmunk fejlődé sét belső és külső biztonsá­gunk etrősbödését, a dolgozók életszínvonalának emelkedé­sét, jobb életét. Ez a célja minden megmozdulásunknak, mindén kongresszusuknak is. A forradalmi változásokhoz emberekre, forradalmárokra van szükség. Ebben az évben megfelelő embereket válasz­tanak a dolgozók minden posztra. Ez uj lehetőség arra, hogy az önigazgatás élharco­sai,, a kiemelkedő dolgozó em berek bekapcsolódjanak a tár sadalmi életbe. Felhívjuk a dolgozók figyelmét, hogy való bon olyan embereket válassza nak 'küldöttnek, akikben meg bíznak, akikről meggyőződtek, hogy az önigazgatási rendszer élharcosai, letéteményesei vol tak, és azok maradnak az uj esztendőben is-.

Next

/
Thumbnails
Contents