Népújság, 1978 (22. évfolyam, 1-49. szám)

1978-01-12 / 1. szám

­z el nem kötelezettek mozgalma oszthatatlan Tito már a hatvanas évek első felében, fáradhatatlan nemzetközi­ tevékenységet fej­tett ki. Látogatásb­a indult szá­mos országiba, főképp Ázsia, Afrika és Latin-Amerika álla­maiba, és síkraszállt a béke és a nemzetközi biztonsági, a politika és gazdasági függet­lenség,, a kolonitalszimízis ma­radéktalan felszámolása, a felszabadulási mozgalmak tá­mogatása és megsegítése mel­lett, szembefordult a világ ka­tonai politikai tömbökre és érdekövezetekre osztásával, a hidegháborúval, az agresszió­val és az erőpolitikával, a független államok belügyeibe való beavatkozással, szorgal­mazta a nemzetközi feszültség enyhülését, az államok közöt­ti viszályok békés úton való rendezését, az egyenrangú, po­litiikai és gazdaságii viszonyok kialakítását, az egyenrangú és sokoldalú nemzetközi együtt­működést, egyszóval: az ak­tív békés ikoegzisztenciát. Sok állam- és kormányfő tesz látogatást hazánkban. Egyre erősödnek Jugoszlávia kapcsolatai a világ számos országaival. Tito azonos vagy hasonló nézeteket valló be­szélgető partnerekre talál a vezető államokban, de külö­nösen a nemzetközi gyarma­ti rendszer széthullásának fo­lyamatában szabadságukat és függetlenségüket elnyerő új államok körébe. Szemben a világ tömbökre és érdekövezetekre osztásával, ami óhatatlanul világméretű nukleáris háborúvá változtat­ná a hidegháborút, Tito ha­sonló nézeteket valló állam­főkkel együttműködésben — hogy az el nem kötelezettség mozgalmának csak olyan ki­magasló úttörőit említsem, a­­milyen Nehru, Nasszer, Nkru­­mah és Lukarna volt — az egyedüli lehetőséget világítot­ta meg, ez pedig a nemzetkö­zi feszültség enyhülése, a kü­lönbségiek áthidalása, az ak­tív békés koegzisztencia, a­­mely magával vonja az eré­lyes harcot az imperializmus, a kolonializmus, a neokoloni­­alizmus, a hegemonizmus és mindennemű egyenlőtlenség ellen a népek és az államok közötti kapcsolatokban. A mindjobban elmérgesedő hidegháború, a nagyhatalmaik között egyre inkább elhatalma­sodó komnfrontálódás komemé­nyei között — mely nagyha­talmaik a legnagyobb ütőerő­vel rendelkeznek, s ezért ke­zükben tartják a háború és a béke kulcsát — megérnek a feltételek arra, hogy a össze­fogjanak az egyik tömbhöz sem tartozó országok, ame­lyek igyekeznek megóvni füg­getlenség­ü­ket, valamint a nemzetközi békét és biztonsá­got, s ily módon ellenállást tanúsítsanak a világ tömbök­re és érdekövezetekre osztá­sával szemben... Tito mind az öt értekezle­ten személyesen vezette Ju­goszlávia küldöttségét, s tevé­kenységével döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy e csúcsértekezletek határozatai következetese­n kifejezésre jut­tassák az el nem kötelezett­ség politikáját valamennyi el nem kötelezett ország, a vi­lágbéke és az egyenrangú nem­zetközi együttműködés javá­ra, v­a­lamint­­ hogy meghiúsul­janak az arra irányuló próbál­kozások, hogy a mozgalmat le­térítsék az el nem kötelezett­ség útjáról, illetve egységét szétsétárják. Az el nem kötelezettség moz­gal­mának létrejötte óta nap­jainkig a nemzetközi helyzet folyamatos átalakuláson ment át, következésképp az el nem kötelezettek mozgalmának po­litikai platformja és gyakor­­lata is átformálódott. Tito mindenkor erélyesen ellenezte, hogy a mozgalmat bármilyen alapon megosszák. Abból az elvitathatatlan tény­ből indul ki, hogy a mozga­lom csak egységes egészként képvisel számottevő nemzet­közi tényezőt. Újra és újra ki­domborítja: az el nem kötele­zett országoknak közös cél­jaik és érdekeik körül kell tö­mörülniük, nézetkülönbség­ei­­ket és vitás kérdéseiket pedig egymás között kell rendez­niük békés módon, nem kell terhelniük velük a mozgal­mat, mert ezzel csupán egyen­gíthetik az el nem kötelezett­ség mozgalmát, és csökkent­­hetik nemzetközi szerepüket. Különösen veszélyesnek tartja az el nem kötelezettek egységére és szolidaritá­sára azt, hogy a mozgalomba bár­ki ideológiai különbségeket, ideológiai konfrontációkat csempésszen be. Mint mond­ja,, a mozgalomban különbö­­ző társadalmi benredezésű, mais-más történelmi, gazdasá­gi­, politikai, kulturális és más körülmények között élő államok foglalnak helyet, en­nek folytán természetszerűleg különbségek, sőt, meghatáro­zott ellentétek is jelentkeznek közöttük. Mindemellett azonban ösz­­sze kell fogniuk, és közös ak­ciót kell folytatniuk annak ér­dekében, hogy megóvják a bé­két, a biztonságot, a függet­­lenséget és az egyenjogúságot, előmozdítsák az új nemzet­közi politikai viszonyok és az új­­nemzetközi, gazdasági rend­szer kiépülését. Titóna­k ez a gondolata nem más, mint az internacionalis­ta szolidaritás elvének követ­kezetes alkalmazása a jelen­­kori bonyolult nemzetközi kö­rülményekre, amelyek kö­zött a nemzetek és államok politikai és gazdasági függet­lenségre és önállóságra való törekvése a kor fő jellegzetes­ségévé vált, a kolonializmus széthullását okozta, s alapjai­ban rengette meg az impe­rializmust, a hegemondizmust és minden nemű dominációt és kizsákmányolást. A nemzetek és országok füg­getlenségének, szuverenitásá­­nak és egyenrangúságának el­veit hangsúlyozva Tito egy­szersmind azt vallja, hogy a népeknek és országoknak el­sősorban az el nem kötele­zett államoknak szolidaritást kell vállalniuk egymással az új nemzetközi politikai és gaz­dasági rendszerért folyó harc­ban. (A Tito 40 éve a JKSZ élén c. könyvből). Mi újság a nagyvilágban? ELVESZETT MUNKAÓRÁK.­­ Sztatisztikai adatok szerint Olaszországban októberban 6,4 millió munkaóra el­veszett sztrájkok miatt, 11,8 millióval kevesebb, mint ta­valy októberben. Az idén tíz hónap alatt 76,6 millió mun­kaóra veszett kárba, míg tavaly ugyanebben az időszakban 148,6 millió. 4,2 MILLIÁRD­AN VAGYUNK.­­ Az ENSZ 1977. évi demográfiai jelentése szerint Földünkön jelenleg 4,2 mil­liárd ember él, és a népesség növekedésének adatait figye­lembe véve 1978-ban 83 millióval leszünk többen. Másod­percenként 4 gyermek születik a világon­ Szól a jelentés a csecsemőhalandóságról is :amíg Európában negyven kis­­gye­rmek közül csak egy hal meg egyéves kora előtt, Latin- Amerikáb­an minden tizenötödik, Ázsiában pedig minden tizedik. MODERN TÉLAPÓ.­­ A szovjet Aeroflot légiforgalmi társaság képviselői közölték, hogy Télapójuk kétszer kö­szöntötte az új esztendőt hála a TU—144-es szuperszonikus repülőgépnek. A modern Télapó először Alma-Atában, Ka­zahsztán fővárosában — amelyet 5000 kilométer és három órás időkülönbség választ el Moszkvától — kívánt boldog új évet az utasoknak, majd ugyanezt tette Moszkvában is, minthogy a TU—144-es 2200 kilométeres óránkénti sebesség­gel repülve tette meg az utat a két város között az óévről újévre virradó éjszakán. BRAZÍLIÁBAN IS SZABAD A VÁLÁS.­­ Huszonöt évi kísérlet után végre módosították Brazília alkotmányának azt a szakaszát, amely tiltja a házasság felbontását. Ezzel Brazilh­ában is törvényes jogot nyert a válás. Az oktmányt Ernesto Geisel brazil elnök írta alá. Az új törvény azonban csak egy válást engedélyez. SZÁLLODÁKBAN — INGYEN. — A svájci Greben­si telep szállodáiban január 8-a és 28-a között a turisták ma­guk határozzák meg szállás és a napi ellátás árát. A szállo­datulajdonosok inkább vállalják azt a kockázatot, hogy egyes vendégek semmit se fizessenek, csakhogy a holt idényben ne maradjanak üresek a szobák és az éttermek. Grechen 21 szállodája közül 14 már úgy döntött, hogy be­vezeti a szabad fizetési módot. Grecen Matterhon lábánál fekszik. DRÁGÁBB AZ ÁRAM OLASZORSZÁGBAN.­­ Az Avisa olas­z hírügynökség a­­kormányköröktől szerzett értesülései­re hivatkozva közölte, hogy Olaszországban az­­idén rend­kívül­­megdrágul a villanyáram­ A már korábban bejelen­tett és 1978. január 1-én életbe lépett 16 százalékos áram­­drá­gulásom kívül hamarosan újabb 14 százalékos áremelés várható. OLCSÓBB KÁVÉ. — Brazilia ismét csökkentette a kávé kiviteli árát. Camillo Calasans, a brazil kávéintézet elnöke, közölte, hogy az 1977-ben külföldre szállított brazil kávé értéke 2,7 milliárd dollár. Korábban 3, még korábban 4 milliárd dollár értékű kávé exportálását tervezték. A FELHŐK FOGLYAI. — London 380 toronyházában 264 lift nem működik, 40 magasépület ,lakói csa­k gyalog tudnak feljutni otthonukba. Másutt ugyan van még egy felvonó, de gyakran elromlik. Az emberek félnek, hogy bennnrekednek az elakadt liftben. A toronyházak nehezen járó öreg vagy beteg lakóit »a felhők foglyainak« nevezték el. HETVENÖT EMBERRABLÁS. — Olaszországban 1977- ben 75 emberrablás történt. Elsősorban a dúsgazdag csa­ládok tagjait hurcolták el, s szabadon bocsátásukért 30 milliárd Urát (kb. 35 millió dollárt) zsebeltek be az ember­rablók, a hivatalos adatok szerint. 2 NÉPÚJSÁG Kardely Könyve magyarul Az Újvidéki Fórum Könyv­kiadó gondozásában látott napvilágot magyar nyelven, az 1977. év politikai könyv­sikere, Edlvard Kardelj: A szocialista önigazgatás politi­kai rendszerének fejlődési irányai cí­mű tanulmánykö­tete. Az 5000 példányban megjelent könyv nagy érdek­lődést váltott ki országszer­­te, sőt külföldön is. Ezt a tanulmányt a JKSZ KB El­nöksége 30. ülésén a­­politi­kai rendszerünk továbbfej­lesztéséről, valamint a JKSZ feladatairól folytatott vita egyik kiindulópon­t­jának ja­vasolta. Edvard Kardelj m­ayar nyelven megjelent, 240 oda­­las tanulmánya az ujivklki Forum Marxista Könyve­­boiltban kapható. Ára 22 di­nár. A zágrábi Spektar és a ri­jekait Oto Keršovani kia­dóik közösen jelentették meg, tetszetős kivitelben, a leg­újabb Tito-monográfiát. A Tito-jubileumok alkalmából kiadott vaskos kötet Josip Broz Tito életútján vezeti végig az olvasót. A kemény kötésű, 3600 oldalas momográ­fia 300 színes fényképfelvé­telt tartalmaz. Ára 650 di­nár. Egyesültek a pénzügyi létesítmények Az elmúlt év utolsó napjai­ban megalakult a muravidéki alappénzügyi létesítmény, a muravid­éki központi bank. A mura­vidéki bankok társulásá­ról szóló önigazgatási megálla­podást 132 társult munka­szer­vezet írta alá, a küldöttek ped­ig egyhangúan úgy döntöt­t­ek, hogy a központi bank tár­sult a társult ljubljanai bank­kal. Ha csak az anyagi lehető­ségeket vesszük figyelembe, ak­kor a m­uravidéki társult­­munkának m­ég sokáig nem lehetne központi bankja mert a muravi­déki gazdaság még mindig nem e­léggé akumula­­tív arra, hogy ebből a szem­­pontból pénzügyi intézményt követeljen magának. A tár­sult muravidéki bank me­gala­pí­tását nem is ez irányozta elő, hanem a hosszú távú gaz­daságfejlesztési tervek és az utóbbi két évben elért ered­mények. Muravidék gazdasá­gilag és társadalmi-politikai­­lag, valamint földrajzilag is többé-kevésbé egységes terü­letet jelent és a jövőben na­gyobb gazdasági fejlődést vár­hatunk itt, ezért szükséges a központi egyesült pénzügyi in­téz­mény, s ezért érdeke a mintaviidéki társult munká­nak, hogy a társult munka tör­vénye jegyében megalapítsa a központi bankot. Azt hiszem felesleges is ta­lálgatni milyen előnnyel, jár a bankok társítása, az egysé­ges pénzügyi politika nálunk, ahol a gazdaság és a mező­­gazdaság nagy, hosszú távú fej­lesztési feladatok előtt áll. Az egységes beruházásokat, a köz­ségközi szolidaritást, a terve­zett építkezéseket mind a gaz­daságban, és mezőgazdaság­ban mind pedig a társadal­mi szolgáltatások terén csa­kis az egységes pénzügyi lé­tesítményeken át lehet megva­l­ósítani. Másrészt pedig ma­gukban a pénzügyi létesítmé­nyekben is új viszonyok ala­kulhatnak ki kölcsönpolitika terén, nagyvonalúbb pénzügyi politika bontakozhat ki. -ep ­tő jelentőségű lenéi Az eg6. évi középtávú terv eredményeiről a Szövegpürgetőház, a köz­társas és tartományok képviső nemrég vitát folytat felszólalók egye­tértetten, hogy az­ idei esztend döntő szerepe v­égreha­jtása szem lesz a Pontját,hangú határo­zatot isk, hogy rövid időn be kell mérni kü­­lonosén ,­ szempontból a közép­ tervben elő­­irányzottat­ teljesíté­sét. A knjići bizottsá­goknak okmányok váz­­latairól írt vitáiban va­lamivel ( volt a véle­­ménykülös a termelés nö­velésének fékarányáról, az árakról vizeiről-beho­­zatalról), aminel látha­tóan a kül óvatosságát és azt a tóét tükrözte, hogy a tervnél reálisab­bak legyene, hiszen dön­tő év előtt ái A realitás eredete a gaz­dálkodáshoz neketött az 1977-ben megett, viszony­lag megbiz­undulási a­­lap nyújtja. 76ki­ évre jellemző menás után lényegében ki volt a ter­melés a termogég és a társadalmi tó növekedé­se, lassult az , az inflá­ció növekedésiskedtek a reáljövedelmek életszín­vonal. Ezek itk látható tények, függetle,így még nincsenek meg,ész évre vonatkozó végigatok. Az 1978-as év,elésének ilyen, lényegébe mező a­­nyagi alapja az, nem ok az önelégültség renkező­­leg, ennek tulaj­díta, hogy a határozatban japított feladatok még jobbak. Mert az ipari test 1977- hez képest 7ázalékkal kell növelni, amem stag­nált, mint az 19 évben.­­ Vagy a mezőgazdán, a­­mely az elmúlt év rekord­­hozamokat ért el, 3 száza­lékkal kell nö élni a lelást. Ezek eredményeképp tár­sadalmi temetésnek 7 szá­­zalékkal kellene növelnie A klasszikus tervek ré­v­én, amelyek száma és más gazdasági mutatót ta­r­talmaznak, a középtávú­sa­­dalmi tervünk megvalósá­­ra vonatkozó határozatig egy, társadalmi rendszerűt jellemző sajátságos tényt­aglal magában. Ez a szoc. ti önigazgatási viszony,a melytől, mint ahogyan sz­­ahaszor bebizonyosod, nagyban ügg a termelés er mél­ye. A dolgozók kezden nyezése , részvétele a nem,­ti jólét m­ivelésében mindig —____­____+1__ feltételeire és a jövedelem el­osztására vonatkozó határoza­tok meghozatalában való dön­téshozatali részvételükkel. Mi­nél jobban kiélezzük a közép­távú terv megvalósítására vo­natkozó politikai harcunkat, ez az igazság, amit az alkot­mány és a társult munkáról szóló törvény megerősített, mind időszerűbbé válik. Még­pedig nemcsak azon törekvé­sünk miatt, hogy a szavakat összehangoljuk a valósággal, hanem mindenekelőtt azért, mert rég megbizonyosodtunk arról, hogy az alkotókészség teljesebb mértékben jut kife­jezésre és gyümölcse jobban beérik ott, ahol a dolgozók ténylegesen részt vesznek a döntéshozatalban. Azért hangsúlyozzuk a tény­leges szót, mert a politikai szervezetekben és vezetőségek­ben elangzott az a megállapí­tás is,­­ hogy a társult mun­káról szóló törvényt gyakran formálisan magyarázzák és al­kalmazzák. A formalizmus fő­leg egyes normatív aktusok meghozatalára vonatkozó tör­vényes határidő vége felé u­­ralkodott el a társultmunka­­-szervezetekben (például a sze­mélyi jövedelem elosztására vonatkozó szabályzatok). Az elosztással általában, az utóbbi időben pedig különös­képpen többet foglalkozunk, mint a termeléssel és a termé­kek értékesítésével, s ez, ha így folytatódna, kérdésessé te­hetné egyes tervelőirányzatain­kat. Az egykori szokásunk, hogy az év első hónapjaiban a termelés megreked, úgy­mond a társultmunka-szerve­­zeteknek a tervkészítéssel va­ló elfoglaltsága és az áruérté­­kesítési körülmények bizony­talansága miatt, manapság va­lójában alaptalan. A terveket idejében, hosszú távra meghoz­ták, és ismeretesek az áruérté­kesítés feltételei is. Ismeretes egyebek között az is, hogy a termelés sikere nagyban függ majd az áru értékesítésétől a válogatósabb és kíméletlenebb világpiacon. Ha lépést akarunk tartani a világgal, többet, job­bat és olcsóbban kell termel­nünk. A világpiaci áruértékesí­tés nyitja pedig a termelékeny­ség és az áru minősége. Minél nagyobb lesz az olyan kivite­lünk, amely lehetőséget te­remt az indokolt behozatalra, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy idei tervelőirány­zataink megvalósulnak. Ezzel tisztában kellene lennie min­den dolgozónak, aki, ha idejé­ben és teljesen tájékozódik és a munkája serkentést nyer, tu­dásával és munkájával kész felvenni a versenyt az ipari ér- Szilidarítással , új műszerekig Muilit és november 29-én ad­tatta a fogát; a szükséges fel tűk át­und éltetésének az újszerelésre nincs pénz. A hely röntgenosztályt a Rakicánba­nzet egy kicsit ellentmondó, épülő kórházi központban. Az annak helyiségek, vannak 1450 négyzetméternyi terület egészségügyi szakemberek­e­ten épül egészségügyi objek­tncs felszerelés, ami meg tumor pedál­is rendelőknek az az pedig elavult, részben szánták. A tervek szerint itt asznalvehetetl­en, több új egészségügyi tévé- A sebészeti osztály helyteté­kenys­éget vezetnének be, fő­leg a vese és a szívbetegek számára. Szükség volna mű­ vesére, amelye­t az elfajult ve­sebetegségeknél alkalmaznak, különböző kardiológiai mű­szerre, röntgen felszerelésre és egyéb más egészséügyi szempontból hasznos felszere­lésre, hogy ez által lényege­­sebben megváltozhasson a mu­ravidékii polgárok egészség­ügyi ellátása. De úgy látszik mindez e­­gyenlőre csak papíron­­ ma­rad, ha a muravidéki társult­­m­unka nem jön segítségre. A murajvidéki egészségügy örö­­kös problémája — a pénz­hiány — már itt is megin­st már a Népújság hasáb­in is sok szó volt, de ez illett problémák vannak a gyógyászati osztályon is,­­­ naponta 55 szívbeteget élnek, de itt is több kor­ró műszert hiányolnak. muravidéki egészségügyi hozók a kiutat a társult. nka szolidaritásában lát­­n. A munkaszervezetekhez kissel fordultak, hogy a zár­szadás végén folyósítsanak bizonyos összegeket az új mierek vásárlására, lega­lst hosszúlejáratú kölcsön tok­jában. Remélik, hogy így kerül négy millió dinárt ass­ízni. -ep

Next