Népújság, 1979 (23. évfolyam, 1-48. szám)
1979-01-11 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ XXIII. évfolyam 1. szám Lendva Megalakítják az önigazgatók klubját A lendvai Községi Szakszervezeti Tanács széleskörű közvitát indított az önigazgatók klubjának megalapítása céljából. A Szakszervezeti Szövetség 8. kongresszusa és 9. kongresszusa határozatai szerint az önigazgatók klubja megalapításának fő hodozója mindenütt a szakszervezet lett. Az önigazgatást állandóan fejleszteni és erősíteni kell. Az önigazgatók klubja széles körű és kokrét módot ad arra, hogy a gyakorlatban minél jobban erősödjön és fejlődjön az önigazgatás. Az önigazgatók klubja me vihetjük a tagságra és ezáltal dem ad a polgároknak és dolgozóknak arra, hogy véleményt cseréljenek az önigazgatás gyakorlati kérdéseiről, a dolgozók érdekeinek és célkitűzéseinek megvalósításairól, a társadalmi-politikai kiképzésről. A klub a szocialista erőkkel karöltve arra törekszik, hogy a dolgozók eszmei és gyakorlati hordozói legyenek az önigazgatási döntéshozatalnak. Az önigazgatókklubjának széleskörű lehetőség nyik az ifjú dolgozók önigazgatói jogainak megvalósítására is. A fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak az összes kulcskérdés megoldásába, a küldöttrendszer célkitűzéseinek megvalósításába. Jelentősen javulhat a klub által a dolgozók társadalmi-politikai továbbképzése is. A munkástanácsokban, a választók gyűlésein, a munkaközösségi összejöveteleken és más önigazgatási szervekben szerzett tapasztalatainkat az önigazgatók klubjában átjelentősen hozzájárulhatunk az önigazgatók további aktivitásához. Január 20-ig minden társult munka alapszervezetben megvitatásra kerül az önigazgatók klubjának megalapításáról szóló önigazgatási megegyezés. Január második felében és február elején (10-ig) kerül sor az önigazgatók klubjáról szóló közvita második fázisára. Mint ismeretes az említett megegyezés szerint ez a klub is a közgyűlés által végzi majd tevékenységét és a közvita által kialakult vélemények alapján az önigazgatás további fejlődésének céljait szolgálja. A közgyűlés küldöttei is a társult munka alapszervezetekből és a társadalmi-politikai szervezetekből, valamint a helyi közösségekből tevődnek össze. A küldöttválasztásnál azonban a fő cél az, hogy a küldöttek zöme a munkások köréből kerüljön ki. Szunyogh L. MURAVIDÉK: Trefereim három éve A tavaly decemberben múlt három éve, hogy mind a négy muravidéki községben a polgárok referendummal az egészségügyi és oktatásügyi járulék mellett szavaztak, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek e két társadalmi tevénység terén uralkodó stagnációnak hiszen az egészségügyi objektumok egytől végig rossz állapotban voltak, sőt néhol helyszűke miatt teljesen le kellett szűkíteni az egészségügyi ellátást. A lendvai község kivételével az oktatásügyi objektumok sem voltak valami irigylésre méltó helyzetben. Most, három év után, elmondhatjuk, hogy vannak eredmények: itt elsősorban a muraszombati kórházak építésére gondolunk. A négy muravidéki község még a helyi járulék elfogadásakor egy beruházási bizottságot alapított, amelynek feladata szemmel kísérni és irányítani a beruházásokat. A bizottság legutóbbi ülésén — amely az elmúlt év utolsó napjaiban volt — a jelenlevők beszámolót hallgattak meg a beruházásokról, s megállapították, hogy a beruházások az egészségügy terén összhangban vannak a referendum programmal és 1981-ig a sebészeti osztály építésén kívül minden terv teljesítve lesz. Mivel az építőanyag és az építési munkálatok drágulása miatt nem mindenütt futja a járulékból és az egyéb eszközökből, a bizottság jóváhagyta a kölcsönöket. Az ülés résztvevői újra hangoztatták, hogy a sebészeti osztály, a már ismert körülmények miatt — ami elsősorban a pénzhiányban mutatkozik meg — nem épülhet fel, míg a több beruházásra lesz pénz, s a meglévő eszközökkel igen gazdaságossan kell bánni, csakis a referendum-programmal elfogadott beruházásokra kell fordítani, mint eddig is. Ugyanis eddig minden községben épült valami az egészségügy terén, a négy község egyik legnagyobb közös beruházása — a belgyógyászati osztály és a szakorvosi rendelők építése — pedig már megvalósult. -ep Murska Sobota, 1979. január 11-én Sikeres találkozók a vendégmunkásokkal Hazalátogató vendégmunkásainkat a helyi közösség és a társadalmi-politikai szervezetek képviselői tájékoztatták az idehaza történt időszerű eseményekről, a helyi közösség fejlesztési tervéről. Mivel a lendvai község minden helyi közösségének megvan a maga sajátos adottságai és kérdései, ennek megfelelően a résztvevők is más-más kérdések iránt érdeklődtek. Mindent összefoglalva elmondhatjuk azonban, hogy az idén is, mint az előző éveikben, ugyanazok a leggyakrabban előforduló kérdésekkel találkozhatunk, így legtöbb vendégmunkásunk a nyugdíjjal kapcsolatos kérdések iránt érdeklődött, ezenkívül új munkahelyek megnyitásának lehetőségéről. Volt akit az ösztöndíjazás kérdései érdekeltek, míg mások a kooperációs viszonyokról szerettek volna többet hallani. Az összejöveteleken ezenkívül csaknem kivétel nélkül mindenütt hangzottak el kérdések a vámelőírásokkal kapcsolatban. Az előző évek hagyományaitól eltérően az idén jól sikerültek a vendégmunkások számára szervezett újévi találkozók. Az összejöveteleket, amelyeket a Szocialista Szövetség községi választmányának kezdeményezésére a helyi választmányok szerveztek, mindenütt az iskolaközpontokban tartották meg. Ezzel bensőségesebbé, szebbé tették a találkozót külföldön dolgozó vendégmunkásaink számára, akik közül nem egynek idehaza jár iskolába a gyermeke. A találkozókon megjelentek a helyi közösségek vezetőségei, a társadalmi-politikai szervezetek, valamint a DNSZSZ községi választmányának képviselői. Az összejövetelek december 27-én és 28-án zajlottak le és a számítások szerint több mint 150-en vettek részt rajtuk, így Turniščen több 30-an voltak a találkozón, Göntérházán 10-en, Velika Polanán 25- en, Dobronakon 12-en, Kobiljén 20-an, Brenšovcin is 20-an és hasonlóan alakult a részvétel a község többi faluközpontjában is. B.K.Zs. Beruházások a mezőgazdaságban Muraszombati község egyik fő gazdasági tényezője a mezőgazdaság, és a Pomurka mezőgazdasági élelmiszeripari munkaszervezet egyike a községfejlesztés hordozójának. Ezért az itteni beruházásoktól sokban függ a község gazdasága. Az elmúlt években a húsgyár vesztesége és beruházása miatt nagyobb beruházások nem voltak a mezőgazdasági munkaszervezetekben. A húsgyár az idei évben korszerűsítik a húsfeldolgozó részleget és hozzálátnak a hulladékfeldolgozó üzem építéséhez. A rakičani mezőgazdasági birtok társult munka szervezete nagy beruházásokat tervez: sertésóliákat és szarvasmarha istállók építését tervezik. Ezenkívül folytatják a gabonaszárító építését, a takarmánykeverők és silók építését. Ugyanez vonatkozik a a meliorizációkra és a további földfelvásárlásra. Mačkovemi új szőlőültetvény terveznek, ezen kívül tervbe vették új mechanizáció vásárlását. A Panonka Beltincin felépíti a burgonyatárolót, Bodoncin pedig raktárokat építenek, Puževcin pedig szárítót. Agromerkur új farmokat létesít, s főleg tojókat tenyésztenek, ezenkívül pedig korszerűsítik a csirke-vágóhidat. A magántermelők, akárcsak az előző években, szintén kedvező kölcsönöket kaphatnak. -ep December 27-én, szerény, de bensőséges ünnepségen nyújtották át a párttagságot jelző piros könyvecskét 32 új kommunistának. A lendvai község párttagsága ezzel jelentősen — és ami a legfontosabb — folyamatosan gyarapodik. Az ünnepségen Geza Bačič, a KSZ muravidéki községközi tanácsának titkára és Füle Tibor, a lendvai községi pártbizottság köszöntötte az új párttagokat. (Fotó: BJIC Zs.) Josip Broz Tito köztársasági elnök a Népújságot fennállásának 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjével tüntette le. N] szervezettség, új munkaformák ÜLÉSEZETT A SZLOVÉN KOMMUNISTA SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottsága a héten hétfőn tartott értekezletet, amelyen több időszerű társadalmi-politikai, valamint a KSZ szervezettségét és munkaformáit érintő kérdésről volt szó. Mint megállapították, a Szlovén Kommunista Szövetség figyelme az elkövetkező időszakban is a társadalomban mutatkozó konkrét problémák megoldására, és azon viszonyok figyelemmel kísérésére irányul, amelyek e problémákból következnek. Mindezt nagy mértékben lehetővé teszi a KSZ új szervezettsége, az új együttműködési és munkaformák. E folyamatban mindenképpen dominálnia kell annak az alapelvnek, hogy a Kommunista Szövetség nem önmagáért van, hanem mint a társadalom hajtóereje jelentkezik a szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődésével, így foglalhatnánk össze nagy vonalakban a Központi Bizottságban elhangzott vitát, amely Lojze Briškinek, a SZKSZ KB tagjának beszámolóját követte. A beszámoló a Kommunista Szövetség működésére, szervezettségére és fejlesztésére vonatkozó időszerű kérdéseket tartalmazta. Mint a többi között elmondta, a dolgozók valóságos érdekeinek összehangolásánál és érvényesítésénél, a döntések minden szintjén jelen kell, hogy legyen a kommunisták tevékeny magja. Előfordul ugyan a széleskörű önigazgatási lehetőségeink ellenére is —, hogy a döntéshozatal egy része az önigazgatási formák megkerülésével történik. A kommunisták szerepéről továbbá hangsúlyozta, hogy a mindennapi gyakorlat során mindenképpen arra kell törekedniök, hogy ne juthassanak kifejezésre részérdekek még akkor sem, ha azokat az önigazgatással próbálják leplezni, mert ez a kommunisták erőinek felaprózásához vezet. A KSZ szervezettségével kapcsolatban külön kitért a községi vezetőségek szerepére. Mint elmondta, a községi pártválasztmánynak építő jellegű és konkrét viszonya kell, hogy legyen a megoldásra váró társadalmi kérdéseket illetően. Mindehhez természetesen a KSZ tagság aktív részvételét is feltételezzük. A központi pártvezetőség szerepéről szólva az elnökség tagjainak konkrét megbízatását, az egyéni és a kollektív felelősség fontosságát hangsúlyozta. A jövőben ezenkívül ki kell élezni azoknak a kommunistáknak a felelősségét, akik az önigazgatási szervekben, a társadalmi-politikai szervekben és az állami szervekben dolgoznak. A Szlovén KSZ KB hétfői ülésén Franc Šetinc a demokratikus kollektív vezetés elveiről beszélt. France Popit, a Szlovén KSZ elnöke zárószavaiban felhívta a figyelmet a kommunistákra váró több időszerű kérdésre, s elmondta, hogy a KB akciót szervez, amelynek során a tagok ellátogatnak a községekbe, ahol elemzik a párttagok munkáját a társult munka alapszervezeteiben, az önigazgatási érdekközösségekben és más társadalmi-politikai szervezetekben. Az akció még a héten megkezdődik, éspedig Céljában. Összeállította: Báti Konc Zsuzsanna Aradinál