Népújság, 1979 (23. évfolyam, 1-48. szám)

1979-01-11 / 1. szám

■» —* Vedd birtokodba az eredményt, és haladj tovább »Vedd birtokodba az ered­ményt és haladj tovább. Eb­ben rejlik az emberiség ere­je.« Ezt a gondolatot Lev Tolsztoj, a nagy művész rögzí­tette papírra. »Vedd birtokod­ba az eredményt, és haladj to­vább«. Ebben rejli­k a szocia­lista önigazgatás és az el nem kötelezett világmozgalom ere­je — rögzíthetnénk mi is pa­pírra az óév végén és az új esztendő küszöbén, forradal­munk jelmondataként, a ju­goszláv nemzetek és nemzeti­ségek, az egész világ népe tö­rekvéseinek és életének mot­tójaként. Forradalmunk már kiharcolt vívmányait és érté­keit, a szocializmusba vezető jugoszláv út sikereit, annak belső demokratikus mélysé­geit és nemzetközi érvényesü­lését nem lehet kisebbíteni, még kevésbé deralálni, és nem lehet erőnk, megingat­­hatatlanságunk és biztonsá­gunk más forrásait keresni azokon kívül, amelyeket az u­­tóbbi 40 esztendőben történel­münk sodrásában kifejlesztet­tünk. »Vedd birtokodba az e­­redményt — ez azt jelenti, hogy már megvan az autenti­kus, a gyakorlatban és az élet­ben kipróbált demokratikus hagyományunk, megvan a szo­cialista önigazgatás 25 éves ta­pasztalata, amelyet a jugosz­láv dolgozók fő szabályként tettek magukévá az egymás között és a társadalom felé kiépített kapcsolataik szabá­lyozására; megvan az önigaz­gatási intézmények kimunkált mechanizmusa, amely a társa­dalom bázisa felől fejleszti ö­­nigazgatási rendszerünket, mégpedig három alapsejt: a társult munka, a helyi és az ér­dekközösségek felől; létrehoz­tunk egy új politikai rend­szert, amelyben a dolgozók be­folyást fejthetnek ki minden szinten a küldöttrendszerű képviseleti­ testületek révén; az állam számos területén megindítottuk és a gyakorlat­ban próbára tettük a kül- a bel- és a honvédelmi politika átfogó társadalmasítási folya­matát; meghoztuk az új al­kotmányt, a köztársasági és tartományi alkotmányokat és az úgynevezett kis alkotmányt, vagyis a társult munkáról szó­ló törvényt. Sok, az államok és népek közötti viszonyokra, az igazságtalan nemzetközi­ gaz­dasági rendszer módosítására vonatkozó elvünket, jugoszláv elveket, Tito elveit a világszer­vezet és az el nem kötelezett világmozgalom jelentős doku­mentumaiként fogadták el. »Vedd birtokodba az ered­ményt« — ez azt is jelenti, hogy munkás élcsapatunknak világosan lefektetett program céljai vannak. Ezeket nem kel­lett lényegesebben módosíta­nunk a 20 évvel ezelőtti ljub­ljanai kongresszustól egészen mostanáig, a JKSZ XI. kon­gresszusáig, ehelyett kiegészí­tettük és tartalmasabbá tet­tük őket azzal párhuzamosan, hogy egyre magasabb és ma­gasabb szintre emeltük a szo­cialista tudatot és kibővítet­tük ismereteinket a jelenkori világ és az emberiség társa­dalmi törvényszerűségeiről, amelyben mind nagyobb teret hódít a szocializmus. Manap­ság az eredeti jugoszláv mar­xista alap kétségkívül a jelen kori szocialista gondolat és tu­domány tanulmányozásának leggazdagabb kútfői közé tar­tozik világviszonylatban. Büsz­kén hivatkozhatunk Tito ösz­­szegyűjtött műveinek, Kardelj elméletünkhöz és gyakorla­tunkhoz adott hozzájárulásá­nak óriási nemzetközi és ju­goszláv jelentőségére, és sok más munkára, kezdve Spe­rans: A szlovén nemzeti kér­dés fejlődése című könyvétől egészen a szocialista önigazga­tás politikai rendszerének fej­lődési irányai című művig. Minden eredményünk egyszers­mind szilárdságunk, egysé­günk, a néptömegekkel való szoros kapcsolatunk záloga lesz ezentúl is. »Haladj tovább« — ez azt jelenti, hogy nem szabad be­érnünk az eredményekkel, nem szabad megengednünk, hogy önelégültség legyen úrrá rajtunk, s hogy elringasson bennünket tömegeink kedve­ző politikai hangulata, mert az idei évet azzal az egybe­hangzó értékeléssel zárjuk, hogy az 1978. esztendő az e­­gyik legszilárdabb, legnyugal­­masabb és legeredményesebb évünk volt a partizán győze­lem óta. Embereinknek az a kívánságuk, hogy az 1979. év­ben is ugyanúgy dolgozhassa­nak és élhessenek, mint az u­­tóbbi időben. E szavak és kí­vánságok azonban burkolt ag­godalmat is tartalmaznak és­pedig azért, hogy váratlanul véget ne érjen a béke, a biz­tonság e stabil időszaka, egész Jugoszlávia és minden része viszonylag gyors iramú gazda­sági és kulturális haladásának korszaka. Embereink figye­­lemmel kísérik a mai világot is, amelyben helyi háborúk, határvillongások dúlnak, ter­rorizmusra, szociális nyugta­lanságra és bizonytalanságra, emberek üldöztetésére, az em­beri és nemzeti jogok korláto­zására van megannyi példa. Jugoszlávia ma a béke és a biztonság valóságos oázisa, és az kíván lenni a jövőben is. Mivel nagyobb nemzetközi tekintélyt és érvényesülést vív ki magának önigazgatási rend­szerünk — bár senkire sem próbáljuk ráerőszakolni, an­nál inkább fokozódik a nyo­más hazánk ellen, annál in­kább sokasodnak a fenyegeté­sek, a provokációk, a különfé­le tömb- és hegemonista kony­hákon kotyvasztott eszmei of­fenzívák. Egyetlen lapra ját­szanak, éspedig arra, hogy a fegyveres harcunkat és a par­tizángyőzelem vívmányait hor­dozó forradalmi nemzedék é­­letével és alkotó erejével egy­szersmind az egész jugoszláv forradalom, a jugoszláviai tö­megek és népek ezen egységes történelmi, általános népi mozgalmának élete és ereje is kimerült. A jugoszláv embe­rek azonban nem tartanak az efféle külső nyomásoktól. Tud­ván tudják, hogy forradal­munk tovább fejlődik, hogy nemzedékről nemzedékre száll, s hogy senki kívülálló nem tudja megfékezni termé­szetes, általánosan emberi fo­lyását. A külső nyomások ré­széről fenyegető veszélyek tu­datában, amelyek egyébként le­peregnek a jugoszláv embe­rek acélos ellenállásának és éberségének páncéljáról, em­bereink tisztában vannak ve­le, mekkora veszéllyel fenye­getnék a belső tétovázás és széthúzás jelenségei, milyen veszélyes az, ha a jugoszláv szocialista mozgalom megosz­lik a két szélsőség között, egy­felől a demokráciával kapcso­latban liberális nézeteket val­ló nacionalista szűkkeblűség és partikularizmus, másfelől a pártra mint a társadalom és az osztály fölött álló erőre tekintő, demokratikus nézete­ket valló bürokratikus unita­rista törekvések között. Ma minden jugoszláv érzi és tud­ja, hogy hazánkban sem az ultrabaloldal, sem a szélsőjob­boldal nem kaphat erőre és nem fejlődhet számottevő el­lenforradalmi erővé, ha a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség állhatatos, egységes és mindenekelőtt offenzív, ha mind szorosabbra fűzi a tö­megekhez kötő szálak ezreit, s ha valóban vezető ereje a tömegeknek a szervezett szo­cialista erők frontvonalán. A Kommunista Szövetség ma ilyen élcsapat szervezete a tömegek demokratikus bizal­mának. Meghatalmazást ka­pott erre a XI. kongresszu­son, a köztársasági és tarto­mányi kongresszusokon és ér­tekezleteken embereinktől, ön­nön munkásosztályától, s az osztállyal szövetségben álló parasztoktól és más társadal­mi rétegektől. Megadták neki e bizalmat a munkásszakszer­vezetek, a Jugoszláv partizá­nok és harcosok; e jelentős összejövetelek okmányaiban lefeketettük és ki is dombo­rítottuk, hogy milyen fontos szerepük van a tömegeknek az önigazgatási rendszerben, s hogy mekkora jelentőséggel bír az, ha a tömegek a front­ban szerveződnek meg — a Dolgozó Nép Szocialista Szö­vetségében, amelyben a két munkásszervezet: a Kommu­nista Szövetség és a Szakszer­­vezeti Szövetség játssza a ve­zető és alkotó szerepet. »Haladj tovább« — azt is je­lenti ez, hogy az új eszten­dőben rendkívül nehéz és bo­nyolult feladatok várnak ránk. Hogy ennek tudatában va­gyunk, arról számos képvise­lőházi és pártdokumentum is tanúskodik, amelyekkel va­lósággal elárasztottuk a ju­goszláv politikai színteret az óév utolsó napjaiban. E fela­datokat rendre teljesíteni fog­juk, bár egyelőre leküzdhetet­leneknek tűnnek (amilyen pél­dául az infláció elleni küzdel­münk a súlyos nemzetközi és belső körülmények közepette), de csak akkor, ha még szoro­sabbra fűzzük kapcsolatain­kat a tömegekkel, ha a dolgo­zók színe előtt kommunistá­hoz méltóan, bátran és nyíl­tan vállaljuk a felelősség o­­roszlánrészét feladataink tel­jesítéséhez, nem különben az­ért, hogy — mint Tito elvtárs mondja — a szavakról tettek­re térjünk. Teljesíteni fogjuk őket, ha egyénenként és KSZ- szervezetenként is kapcsolatot teremtünk a termelőközpon­tokkal a munka és a tudás erejével, ha kellő érzéket ta­núsítunk minden társadalmi jelenség és az emberek gond­ja-baja iránt, ha jól fogjuk fel a munkások kívánságait és ér­dekeit, s azt, hogyan értelme­zik ők a politikai és gazdasági határozatokat, ha feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a dol­gozó és a munkásosztály le­gyen a döntő tényezővé általá­nos bővített és társadalmi új­ratermelésünkben, mert ma­napság a társadalmi összter­méknek csaknem 40 százalé­kával az állam vagy más, a társult munkától elidegenült szervek rendelkeznek, s vége­zetül, ha magasabb szintre e­­meljük a demokráciát a kom­mun­ista szövetségben, de nem azért, hogy külön tevékenysé­get fejtsen ki a maga számá­ra és külön a tömegek felé irányuló nyilvános politikai mun­ka céljaira. A küldöttrend­szerű képviseleti­ testületek­ben, s munkás, értelmiségi és paraszttömegeink politikai és önigazgatási tömörülésének legtágabb szervezeti formájá­ban, a Dolgozó Nép Szocialis­ta Szövetségében igazolást nyer a Kommunista Szövet­ség vezető eszmei-politikai sze­repe, s ezzel együtt a mun­kásosztály, nemzeteink és nemzetiségeink vezető osztá­lyának ereje is. Ezt a célt szol­gálták Tito elnöknek a jugosz­láv munkások nagy összejöve­telén elhangzott szavai is, a­­melyeket 1979-ben szívvel-lé­­lekkel igyekszünk valóra vál­tani a munkásosztály élcsapa­tában éspedig oly­képpen, hogy egyre fejlesztjük a po­litikai akciót, s egyre építjük hazánkban a munka köztár­saságát. 2 NÉPÚJSÁG Kisipari szövetkezet Az elmúlt év utolsó hetében alapították meg Muraszom­batban a község kisiparosainak szövetkezetét, amely a Prek­murka nevet viseli. A szövetkezet igazgatója Jože Špilak. A szövetkezet megalapításával már hosszabb ideje foglalkoz­tak mind a kisiparosok, mind az illetékes társadalmi-politi­kai szervezetek. Az alapító közgyűlésen, a­­melyen részt vettek a mura­­szombati községi képviselő­­testület végrehajtó tanácsá­nak tagjai is, teljes egészében jóváhagyták a szövetkezet a­­lapszabályait. Az újonnan léte­sült szövetkezet fő célja kiala­kítani a kooperációs együtt­működést a kisiparosok és a társult munka­szervezetek kö­zött. Ezenkívül a tagok a szö­vetkezeten át könyebben jut­hatnak újratermelési anyagok­hoz, alkatrészekhez. Nagy je­lentősége van az új létesítmé­­ménynek a termékek eladásá­ban is. Mint láthatjuk, az újonnan megalakuló kisipari szövetke­zet a jövőben fő hordozója lesz a község kisipra fejlesz­tésének, ezért megvan minden lehetőség, hogy azok is tár­sulnak a szövetkezetbe akik eddig ezt nem tették, vagy ezután nyitnak ipart. A szövetkezet célja, hogy m­inél több iparost szervez­zen be, az újaknak pedig le­hetőséget adjon az ipar beve­zetésére, itt elsősorban azok­ra gondolnak, akik külföldről jönnek vissza és idehaza nyi­­tanának ipart. Az első nehéz­ségek leküzdésénél nagy sze­repet vállalhatna ez a szerve­zet. Jelenleg a szövetkezet még az ideglenes statutum alapján tevékenykedik, de a jövő hó­napban már elfogadják az úz­ját. Reméljük, a Prekmurka kisipari szövetkezet beváltja a hozzáfűzött reményeket, hi­szen hasonló szövetkezetre van már Muravidéken példa s jól bevált. -ep Nemzetközi Az ENSZ közgyűlése 1976. december 21-én hozott hatá­rozatának értelmében az 1979. évet nemzetközi gyermekévvé nyilvánították. Az idén 20. éve annak, hogy kihirdették a gyermekek jogairól szóló dek­larációt, s ezért a legjobb al­kalom ez a most kezdődő idő­szak arra is, hogy felülvizsgál­ják: hogyan alkalmazzák a gyakorlatban ezeket a jogo­kat, amelyeknek célja, hogy elősegítse valamennyi gyer­mek szabad testi, szellemi, er- gyemeker­ kölcsi és társadalmi fejlődé­sét. Az UNICEF reméli, hogy az év folyamán mintegy két­százmillió dollár gyűlik össze a nemzetközi segélyalapban. Egy egész sor jótékony célú rendezvényt tartanak ugyanis, elsőnek január 9-én, az ENSZ New York-i székházában, vi­lághírű pop-énekesek részvéte­lével. A napokban ugyanitt ki­állítás is nyílt a világ gyerme­kei címmel, ezen 94 országból összesen 500, gyermeket ábrá­zoló fényképet mutatnak be. DOKUMENTUMOK A MACEDÓN NÉP TÖRTÉNETÉ­RŐL — A szkopjei Macedón Levéltár gondozásában a napok­ban megjelent könyv a macedón nép történetéről 1905—1906 között íródott osztrák dokumentumokat tartalmazza. A könyvet dr. Dancso Zagravszki macedón történész szerkesz­tette, és 129 dokumentumot ad közzé. A dokumentumok hűen ábrázolják a Macedóniában uralkodó gazdasági és tár­sadalmi-politikai helyzetet az 1905—1906-os években. CSAKNEM HÁROMMILLIÓ TONNA KŐOLAJ — Hor­vátországban az idén mintegy 2 930 000 tonna kőolajat aknáz­tak ki, 80 000 tonnával többet, mint amennyit az évi terv előirányozott. A rijekai kőolajfinomítóban több mint 5 mil­lió tonna, a sisaki finomítóban pedig 3,5 millió tonna kő­olajat dolgoztak fel. Az INA, a legnagyobb jugoszláv mun­kaszervezet a kulcsfontosságú temékek előállításában telje­sítette évi tervét, né­hány sortján KÉSZÜLNEK A MEDITERRÁN JÁTÉKOKRA . Split­­ben a napokban megkezdték a Marj­an- és Belevue- szállók bővítését, illetve korszerűsítését. A két szálló rekonstruk­ciója a Mediterrán Játékok előkészületeinek keretében fo­lyik, a város a játékok alatt csaknem 5000 versenyzőt és vendéget fogad. A szállók újjáépítése mintegy 750 millió dinárba kerül. A LEXIKOGRÁFIAI INTÉZET JUBILEUMA — Zágráb­ban a Jugoszláv Lexikográfiai Intézetben alkalmi ünnepsé­get tartottak abból az alkalomból, hogy befejezték az inté­zet 100. lexikográfiai kiadványát. Az intézet élén a megala­pítása, 1950 óta Miroslav Krleža áll. Az ünnepségen dr. Ivo Cecih, az intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy a világ­­viszonylatban is nagy jelentőségű intézet kiadványait eddig csaknem 4 millió kötetben jelentették meg. ŠENTILJ: 9 400 000 UTAS — Külföldön dolgozó munká­saink, akik az ünnepeket itthon töltötték, lassan visszafelé indulnak, úgyhogy minden határátjárón megnövekedett a forgalom. Sentiljnél két oszlopban haladtak a gépkocsik, délutánra azonban már megkétszereződött a forgalom. Egyébként ezen a legnagyobb jugoszláv-osztrák határátjá­rón tavaly mindkét irányban 9 400 000 utas kelt át, csaknem 400 000-rel több, mint egy évvel­­korábban. A gépkocsik száma meghaladta a 2,5 milliót, köztük 187 000 nehézjármű volt. A ZÁGRÁBI EGYETEMI KÓRUS SANGHAJBAN — A Zágrábi Egyetem Ivan Goran Kovačič kórusa Sanghajba érkezett, s a jövő hét folyamán 6 hangversenyt ad. A zág­rábi egyetemisták­­sikeres pekingi vendégszereplés után ér­keztek a több milliós kínai városba. A repülőtéren igen szí­vélyes fogadtatásban részesítették őket. AZ ENERGOINVEST SIKERE — A szarajevói Ener­­goinvest vállalat immár 15 éve végez különféle munkálato­kat Irakban, befejezte — 5 hónappal a határidő előtt — egy 360 kilométer hosszú 400 kilovoltos távvezeték építését. A munkálatok értéke 40 millió dollár. Az Energoinvest még egy 500 kilométer hosszú távvezetéket is épít 55 millió dol­lár értékben. NÉGYMILLIÁRD DINÁRRAL TÖBB A KŐOLAJÉRT­­ Az INA illetékesei kiszámították, hogy az OPEC országainak legújabb kőolajdrágítása a jövő évben több mint 4 milliárd dinárral emeli a kőolajibehozatal kiadásait. Vladimir Lentic, az INA vezérigazgatója azonban elmondta, hogy mivel a szállítási költségek is drágulnak, megtörténhet az, hogy a behozatali kőolajért még többet kell majd fizetnünk. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ HÁZTARTÁSI GÉP — A ve­lenjei Gorenje gyár az idén 2 282 000 különféle háztartási gé­pet és más készüléket állított elő. A gyár termelésének össz­értéke mintegy 5,3 milliárd dinár. A tavalyi eredményekhez viszonyítva a termelés mennyisége 9 százalékkal, értéke pe­dig mintegy 30 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a Go­renje csak 85 százalékban teljesítette idei termelési tervét. AZ ÉV FILMJE: A MEGSZÁLLÁS 26 KÉPBEN — A szarajevói Oslobodjenje hagyományos körkérdésének részt­vevői Lordan Zafranovič a Megszállás 26 képben című mű­vét nyilvánították az év legjobb filmjévé. A körkérdésen részt vevő 38 kritikus és publicista közül 33 szavazott Zafra­novič filmjére. VILLANYTŰZHELYEK A SZOVJETUNIÓNAK — A ča­­čaki Sloboda gyár 20.000 villanytűzhelyet szállt a Szovjet­unióba és Lengyelországba. A szállítmány értéke mintegy 2,5 millió dollár. A tűzhelyek gyártását befejezték, hamarosan megkezdődik leszállításuk. Egyébként számítások­­szerint a Szovjetunióban mintegy félmillió čačaki gyártmányú háztar­tási gép van, várható, hogy a Sloboda hamarosan újabb szerződéseket köt a szovjetunióbeli és lengyel vásárlókkal.

Next