Népújság, 1979 (23. évfolyam, 1-48. szám)
1979-01-11 / 1. szám
■» —* Vedd birtokodba az eredményt, és haladj tovább »Vedd birtokodba az eredményt és haladj tovább. Ebben rejlik az emberiség ereje.« Ezt a gondolatot Lev Tolsztoj, a nagy művész rögzítette papírra. »Vedd birtokodba az eredményt, és haladj tovább«. Ebben rejlik a szocialista önigazgatás és az el nem kötelezett világmozgalom ereje — rögzíthetnénk mi is papírra az óév végén és az új esztendő küszöbén, forradalmunk jelmondataként, a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek, az egész világ népe törekvéseinek és életének mottójaként. Forradalmunk már kiharcolt vívmányait és értékeit, a szocializmusba vezető jugoszláv út sikereit, annak belső demokratikus mélységeit és nemzetközi érvényesülését nem lehet kisebbíteni, még kevésbé deralálni, és nem lehet erőnk, megingathatatlanságunk és biztonságunk más forrásait keresni azokon kívül, amelyeket az utóbbi 40 esztendőben történelmünk sodrásában kifejlesztettünk. »Vedd birtokodba az eredményt — ez azt jelenti, hogy már megvan az autentikus, a gyakorlatban és az életben kipróbált demokratikus hagyományunk, megvan a szocialista önigazgatás 25 éves tapasztalata, amelyet a jugoszláv dolgozók fő szabályként tettek magukévá az egymás között és a társadalom felé kiépített kapcsolataik szabályozására; megvan az önigazgatási intézmények kimunkált mechanizmusa, amely a társadalom bázisa felől fejleszti önigazgatási rendszerünket, mégpedig három alapsejt: a társult munka, a helyi és az érdekközösségek felől; létrehoztunk egy új politikai rendszert, amelyben a dolgozók befolyást fejthetnek ki minden szinten a küldöttrendszerű képviseleti testületek révén; az állam számos területén megindítottuk és a gyakorlatban próbára tettük a kül- a bel- és a honvédelmi politika átfogó társadalmasítási folyamatát; meghoztuk az új alkotmányt, a köztársasági és tartományi alkotmányokat és az úgynevezett kis alkotmányt, vagyis a társult munkáról szóló törvényt. Sok, az államok és népek közötti viszonyokra, az igazságtalan nemzetközi gazdasági rendszer módosítására vonatkozó elvünket, jugoszláv elveket, Tito elveit a világszervezet és az el nem kötelezett világmozgalom jelentős dokumentumaiként fogadták el. »Vedd birtokodba az eredményt« — ez azt is jelenti, hogy munkás élcsapatunknak világosan lefektetett program céljai vannak. Ezeket nem kellett lényegesebben módosítanunk a 20 évvel ezelőtti ljubljanai kongresszustól egészen mostanáig, a JKSZ XI. kongresszusáig, ehelyett kiegészítettük és tartalmasabbá tettük őket azzal párhuzamosan, hogy egyre magasabb és magasabb szintre emeltük a szocialista tudatot és kibővítettük ismereteinket a jelenkori világ és az emberiség társadalmi törvényszerűségeiről, amelyben mind nagyobb teret hódít a szocializmus. Manapság az eredeti jugoszláv marxista alap kétségkívül a jelen kori szocialista gondolat és tudomány tanulmányozásának leggazdagabb kútfői közé tartozik világviszonylatban. Büszkén hivatkozhatunk Tito öszszegyűjtött műveinek, Kardelj elméletünkhöz és gyakorlatunkhoz adott hozzájárulásának óriási nemzetközi és jugoszláv jelentőségére, és sok más munkára, kezdve Sperans: A szlovén nemzeti kérdés fejlődése című könyvétől egészen a szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irányai című művig. Minden eredményünk egyszersmind szilárdságunk, egységünk, a néptömegekkel való szoros kapcsolatunk záloga lesz ezentúl is. »Haladj tovább« — ez azt jelenti, hogy nem szabad beérnünk az eredményekkel, nem szabad megengednünk, hogy önelégültség legyen úrrá rajtunk, s hogy elringasson bennünket tömegeink kedvező politikai hangulata, mert az idei évet azzal az egybehangzó értékeléssel zárjuk, hogy az 1978. esztendő az egyik legszilárdabb, legnyugalmasabb és legeredményesebb évünk volt a partizán győzelem óta. Embereinknek az a kívánságuk, hogy az 1979. évben is ugyanúgy dolgozhassanak és élhessenek, mint az utóbbi időben. E szavak és kívánságok azonban burkolt aggodalmat is tartalmaznak éspedig azért, hogy váratlanul véget ne érjen a béke, a biztonság e stabil időszaka, egész Jugoszlávia és minden része viszonylag gyors iramú gazdasági és kulturális haladásának korszaka. Embereink figyelemmel kísérik a mai világot is, amelyben helyi háborúk, határvillongások dúlnak, terrorizmusra, szociális nyugtalanságra és bizonytalanságra, emberek üldöztetésére, az emberi és nemzeti jogok korlátozására van megannyi példa. Jugoszlávia ma a béke és a biztonság valóságos oázisa, és az kíván lenni a jövőben is. Mivel nagyobb nemzetközi tekintélyt és érvényesülést vív ki magának önigazgatási rendszerünk — bár senkire sem próbáljuk ráerőszakolni, annál inkább fokozódik a nyomás hazánk ellen, annál inkább sokasodnak a fenyegetések, a provokációk, a különféle tömb- és hegemonista konyhákon kotyvasztott eszmei offenzívák. Egyetlen lapra játszanak, éspedig arra, hogy a fegyveres harcunkat és a partizángyőzelem vívmányait hordozó forradalmi nemzedék életével és alkotó erejével egyszersmind az egész jugoszláv forradalom, a jugoszláviai tömegek és népek ezen egységes történelmi, általános népi mozgalmának élete és ereje is kimerült. A jugoszláv emberek azonban nem tartanak az efféle külső nyomásoktól. Tudván tudják, hogy forradalmunk tovább fejlődik, hogy nemzedékről nemzedékre száll, s hogy senki kívülálló nem tudja megfékezni természetes, általánosan emberi folyását. A külső nyomások részéről fenyegető veszélyek tudatában, amelyek egyébként leperegnek a jugoszláv emberek acélos ellenállásának és éberségének páncéljáról, embereink tisztában vannak vele, mekkora veszéllyel fenyegetnék a belső tétovázás és széthúzás jelenségei, milyen veszélyes az, ha a jugoszláv szocialista mozgalom megoszlik a két szélsőség között, egyfelől a demokráciával kapcsolatban liberális nézeteket valló nacionalista szűkkeblűség és partikularizmus, másfelől a pártra mint a társadalom és az osztály fölött álló erőre tekintő, demokratikus nézeteket valló bürokratikus unitarista törekvések között. Ma minden jugoszláv érzi és tudja, hogy hazánkban sem az ultrabaloldal, sem a szélsőjobboldal nem kaphat erőre és nem fejlődhet számottevő ellenforradalmi erővé, ha a Jugoszláv Kommunista Szövetség állhatatos, egységes és mindenekelőtt offenzív, ha mind szorosabbra fűzi a tömegekhez kötő szálak ezreit, s ha valóban vezető ereje a tömegeknek a szervezett szocialista erők frontvonalán. A Kommunista Szövetség ma ilyen élcsapat szervezete a tömegek demokratikus bizalmának. Meghatalmazást kapott erre a XI. kongresszuson, a köztársasági és tartományi kongresszusokon és értekezleteken embereinktől, önnön munkásosztályától, s az osztállyal szövetségben álló parasztoktól és más társadalmi rétegektől. Megadták neki e bizalmat a munkásszakszervezetek, a Jugoszláv partizánok és harcosok; e jelentős összejövetelek okmányaiban lefeketettük és ki is domborítottuk, hogy milyen fontos szerepük van a tömegeknek az önigazgatási rendszerben, s hogy mekkora jelentőséggel bír az, ha a tömegek a frontban szerveződnek meg — a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségében, amelyben a két munkásszervezet: a Kommunista Szövetség és a Szakszervezeti Szövetség játssza a vezető és alkotó szerepet. »Haladj tovább« — azt is jelenti ez, hogy az új esztendőben rendkívül nehéz és bonyolult feladatok várnak ránk. Hogy ennek tudatában vagyunk, arról számos képviselőházi és pártdokumentum is tanúskodik, amelyekkel valósággal elárasztottuk a jugoszláv politikai színteret az óév utolsó napjaiban. E feladatokat rendre teljesíteni fogjuk, bár egyelőre leküzdhetetleneknek tűnnek (amilyen például az infláció elleni küzdelmünk a súlyos nemzetközi és belső körülmények közepette), de csak akkor, ha még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a tömegekkel, ha a dolgozók színe előtt kommunistához méltóan, bátran és nyíltan vállaljuk a felelősség oroszlánrészét feladataink teljesítéséhez, nem különben azért, hogy — mint Tito elvtárs mondja — a szavakról tettekre térjünk. Teljesíteni fogjuk őket, ha egyénenként és KSZ- szervezetenként is kapcsolatot teremtünk a termelőközpontokkal a munka és a tudás erejével, ha kellő érzéket tanúsítunk minden társadalmi jelenség és az emberek gondja-baja iránt, ha jól fogjuk fel a munkások kívánságait és érdekeit, s azt, hogyan értelmezik ők a politikai és gazdasági határozatokat, ha feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a dolgozó és a munkásosztály legyen a döntő tényezővé általános bővített és társadalmi újratermelésünkben, mert manapság a társadalmi összterméknek csaknem 40 százalékával az állam vagy más, a társult munkától elidegenült szervek rendelkeznek, s végezetül, ha magasabb szintre emeljük a demokráciát a kommunista szövetségben, de nem azért, hogy külön tevékenységet fejtsen ki a maga számára és külön a tömegek felé irányuló nyilvános politikai munka céljaira. A küldöttrendszerű képviseleti testületekben, s munkás, értelmiségi és paraszttömegeink politikai és önigazgatási tömörülésének legtágabb szervezeti formájában, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségében igazolást nyer a Kommunista Szövetség vezető eszmei-politikai szerepe, s ezzel együtt a munkásosztály, nemzeteink és nemzetiségeink vezető osztályának ereje is. Ezt a célt szolgálták Tito elnöknek a jugoszláv munkások nagy összejövetelén elhangzott szavai is, amelyeket 1979-ben szívvel-lélekkel igyekszünk valóra váltani a munkásosztály élcsapatában éspedig olyképpen, hogy egyre fejlesztjük a politikai akciót, s egyre építjük hazánkban a munka köztársaságát. 2 NÉPÚJSÁG Kisipari szövetkezet Az elmúlt év utolsó hetében alapították meg Muraszombatban a község kisiparosainak szövetkezetét, amely a Prekmurka nevet viseli. A szövetkezet igazgatója Jože Špilak. A szövetkezet megalapításával már hosszabb ideje foglalkoztak mind a kisiparosok, mind az illetékes társadalmi-politikai szervezetek. Az alapító közgyűlésen, amelyen részt vettek a muraszombati községi képviselőtestület végrehajtó tanácsának tagjai is, teljes egészében jóváhagyták a szövetkezet alapszabályait. Az újonnan létesült szövetkezet fő célja kialakítani a kooperációs együttműködést a kisiparosok és a társult munkaszervezetek között. Ezenkívül a tagok a szövetkezeten át könyebben juthatnak újratermelési anyagokhoz, alkatrészekhez. Nagy jelentősége van az új létesítméménynek a termékek eladásában is. Mint láthatjuk, az újonnan megalakuló kisipari szövetkezet a jövőben fő hordozója lesz a község kisipra fejlesztésének, ezért megvan minden lehetőség, hogy azok is társulnak a szövetkezetbe akik eddig ezt nem tették, vagy ezután nyitnak ipart. A szövetkezet célja, hogy minél több iparost szervezzen be, az újaknak pedig lehetőséget adjon az ipar bevezetésére, itt elsősorban azokra gondolnak, akik külföldről jönnek vissza és idehaza nyitanának ipart. Az első nehézségek leküzdésénél nagy szerepet vállalhatna ez a szervezet. Jelenleg a szövetkezet még az ideglenes statutum alapján tevékenykedik, de a jövő hónapban már elfogadják az úzját. Reméljük, a Prekmurka kisipari szövetkezet beváltja a hozzáfűzött reményeket, hiszen hasonló szövetkezetre van már Muravidéken példa s jól bevált. -ep Nemzetközi Az ENSZ közgyűlése 1976. december 21-én hozott határozatának értelmében az 1979. évet nemzetközi gyermekévvé nyilvánították. Az idén 20. éve annak, hogy kihirdették a gyermekek jogairól szóló deklarációt, s ezért a legjobb alkalom ez a most kezdődő időszak arra is, hogy felülvizsgálják: hogyan alkalmazzák a gyakorlatban ezeket a jogokat, amelyeknek célja, hogy elősegítse valamennyi gyermek szabad testi, szellemi, er- gyemeker kölcsi és társadalmi fejlődését. Az UNICEF reméli, hogy az év folyamán mintegy kétszázmillió dollár gyűlik össze a nemzetközi segélyalapban. Egy egész sor jótékony célú rendezvényt tartanak ugyanis, elsőnek január 9-én, az ENSZ New York-i székházában, világhírű pop-énekesek részvételével. A napokban ugyanitt kiállítás is nyílt a világ gyermekei címmel, ezen 94 országból összesen 500, gyermeket ábrázoló fényképet mutatnak be. DOKUMENTUMOK A MACEDÓN NÉP TÖRTÉNETÉRŐL — A szkopjei Macedón Levéltár gondozásában a napokban megjelent könyv a macedón nép történetéről 1905—1906 között íródott osztrák dokumentumokat tartalmazza. A könyvet dr. Dancso Zagravszki macedón történész szerkesztette, és 129 dokumentumot ad közzé. A dokumentumok hűen ábrázolják a Macedóniában uralkodó gazdasági és társadalmi-politikai helyzetet az 1905—1906-os években. CSAKNEM HÁROMMILLIÓ TONNA KŐOLAJ — Horvátországban az idén mintegy 2 930 000 tonna kőolajat aknáztak ki, 80 000 tonnával többet, mint amennyit az évi terv előirányozott. A rijekai kőolajfinomítóban több mint 5 millió tonna, a sisaki finomítóban pedig 3,5 millió tonna kőolajat dolgoztak fel. Az INA, a legnagyobb jugoszláv munkaszervezet a kulcsfontosságú temékek előállításában teljesítette évi tervét, néhány sortján KÉSZÜLNEK A MEDITERRÁN JÁTÉKOKRA . Splitben a napokban megkezdték a Marjan- és Belevue- szállók bővítését, illetve korszerűsítését. A két szálló rekonstrukciója a Mediterrán Játékok előkészületeinek keretében folyik, a város a játékok alatt csaknem 5000 versenyzőt és vendéget fogad. A szállók újjáépítése mintegy 750 millió dinárba kerül. A LEXIKOGRÁFIAI INTÉZET JUBILEUMA — Zágrábban a Jugoszláv Lexikográfiai Intézetben alkalmi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy befejezték az intézet 100. lexikográfiai kiadványát. Az intézet élén a megalapítása, 1950 óta Miroslav Krleža áll. Az ünnepségen dr. Ivo Cecih, az intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy a világviszonylatban is nagy jelentőségű intézet kiadványait eddig csaknem 4 millió kötetben jelentették meg. ŠENTILJ: 9 400 000 UTAS — Külföldön dolgozó munkásaink, akik az ünnepeket itthon töltötték, lassan visszafelé indulnak, úgyhogy minden határátjárón megnövekedett a forgalom. Sentiljnél két oszlopban haladtak a gépkocsik, délutánra azonban már megkétszereződött a forgalom. Egyébként ezen a legnagyobb jugoszláv-osztrák határátjárón tavaly mindkét irányban 9 400 000 utas kelt át, csaknem 400 000-rel több, mint egy évvelkorábban. A gépkocsik száma meghaladta a 2,5 milliót, köztük 187 000 nehézjármű volt. A ZÁGRÁBI EGYETEMI KÓRUS SANGHAJBAN — A Zágrábi Egyetem Ivan Goran Kovačič kórusa Sanghajba érkezett, s a jövő hét folyamán 6 hangversenyt ad. A zágrábi egyetemistáksikeres pekingi vendégszereplés után érkeztek a több milliós kínai városba. A repülőtéren igen szívélyes fogadtatásban részesítették őket. AZ ENERGOINVEST SIKERE — A szarajevói Energoinvest vállalat immár 15 éve végez különféle munkálatokat Irakban, befejezte — 5 hónappal a határidő előtt — egy 360 kilométer hosszú 400 kilovoltos távvezeték építését. A munkálatok értéke 40 millió dollár. Az Energoinvest még egy 500 kilométer hosszú távvezetéket is épít 55 millió dollár értékben. NÉGYMILLIÁRD DINÁRRAL TÖBB A KŐOLAJÉRT Az INA illetékesei kiszámították, hogy az OPEC országainak legújabb kőolajdrágítása a jövő évben több mint 4 milliárd dinárral emeli a kőolajibehozatal kiadásait. Vladimir Lentic, az INA vezérigazgatója azonban elmondta, hogy mivel a szállítási költségek is drágulnak, megtörténhet az, hogy a behozatali kőolajért még többet kell majd fizetnünk. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ HÁZTARTÁSI GÉP — A velenjei Gorenje gyár az idén 2 282 000 különféle háztartási gépet és más készüléket állított elő. A gyár termelésének összértéke mintegy 5,3 milliárd dinár. A tavalyi eredményekhez viszonyítva a termelés mennyisége 9 százalékkal, értéke pedig mintegy 30 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a Gorenje csak 85 százalékban teljesítette idei termelési tervét. AZ ÉV FILMJE: A MEGSZÁLLÁS 26 KÉPBEN — A szarajevói Oslobodjenje hagyományos körkérdésének résztvevői Lordan Zafranovič a Megszállás 26 képben című művét nyilvánították az év legjobb filmjévé. A körkérdésen részt vevő 38 kritikus és publicista közül 33 szavazott Zafranovič filmjére. VILLANYTŰZHELYEK A SZOVJETUNIÓNAK — A čačaki Sloboda gyár 20.000 villanytűzhelyet szállt a Szovjetunióba és Lengyelországba. A szállítmány értéke mintegy 2,5 millió dollár. A tűzhelyek gyártását befejezték, hamarosan megkezdődik leszállításuk. Egyébként számításokszerint a Szovjetunióban mintegy félmillió čačaki gyártmányú háztartási gép van, várható, hogy a Sloboda hamarosan újabb szerződéseket köt a szovjetunióbeli és lengyel vásárlókkal.