Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1980-01-10 / 1. szám

Josip Broz Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennállásánák 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdem­rendjével tüntette ki. XXIV. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1980. január 10-én Ara 1 dinár Josip Broz Tito köztársasági elnök újévi szózata »Még egy belpolitikai és külpolitikai tevékenységben igen gazdag év ért véget. Ez az év az önigazgatási társadal mi-gazdasági viszonyok és a szocialista önigazgatási demo krácia politikai rendszere továbbfejlesztésének jegyé­ben, köztársaságaink és tartó mányaink szerteágazó fejlődé­sének és az egész közösségünk szilárdságának jegyében telt el. Ez idő alatt a termékeny külpolitikai tevékenység meg szilárdította hazánk nemzet­közi helyzetét és uj jelentős elismeréseket hozott neki. Nemzeteink és nemzetisé­geink szolidaritása még egy nagy próbatételen esett át. Sajnos, ettől az évtől búcsúz­va nem válhatunk meg azok­tól a súlyos gondoktól, ame­lyeket a pusztító földrengés és az árvizek okoztak. Ez ha­zánkra olyan csapás volt, a- melynek következményeit még sokáig érezni fogjuk. Ha zánk polgárainak szolidaritá­sa azonban erőteljesen kifeje zésre jutott, és az együvétarto zásunk szilárdsága mellett szól, szocialista önigazgatási rendszerünk hatékonyságát bi zonyitja. Mindez igazolja erőn két és megszilárdítja jövőbe vetett hitünket. Ez alkalom A küldöttrendszer minél tel jesebb érvényesítése érdeké­ben azonban továbbra is foko zott törekvésekre van szükség, ugyanis lassan küdzjük le a korábbi képviseleti gyakorla tot. Véleményem szerint ez nem főként a küldöttségek összetételéből eredő gyenge­ségek következménye, mert a dolgozók mindig helyesen tudnak választani, mindig kije lölik azokat, akik következe­tesen kifejezésre juttatják ér­dekeit és a társadalmi érde­keket. Inkább arról van szó, hogy elégtelenül ismerik jo­gaikat és kötelezettségeiket. Ezért a dolgozók még mindig nem vesznek részt teljes mér tékben a döntéshozatalokban, különösen akkor, ha a társa dalmi-gazdasági viszonyok to­vábbi tökéletesítéséről, a társa dalmi fejlesztési tervek elké­szítéséről és teljesítéséről van szó. Hasonló a helyzet az ok­tatás, a tudomány, az egészség ügy, a művelődés kérdéseivel és a közös szükségletek kielé gitésére szolgáló járulékok meghatározásával kapcsolat­ban is. A dolgozók létfontosságú kérdéseiről igen gyakran a munkaszervezetek szűk vezető körei döntenek, és nem rit­kán a társadalmi-politikai kö zösségek ugyanilyen szűk kö­rű tisztviselőivel együtt, tehát a küldöttrendszer kikerülésé­vel. Ennek oka az is, hogy lassan alkalmazzuk az egyes rendszerbeli megoldásokat. Ez mai nem szeretnék a további fejlődéshez kapcsolódó eszmei és politikai irányelvekről és álláspontjainkról beszélni. E- zek jól ismertek és dokumen tumaink világosan megfogal­mazzák őket. Ha a társadalmi gazdasági viszonyok és a politikai rend szer fejlesztéséről van szó, hangsúlyoznunk kell, hogy to vább vittük azt a folyamatot, amely az alkotmány és a tár sült munkáról szóló törvény elkészítésével kezdődött meg. A munkásosztály a küldött­rendszert olyanképpen fogad­ta el, hogy ez a legjobb mód a társadalmi határozatok előké­szítésében, meghozatalában és végrehajtásában való részvéte lére. Már megkezdődött a máso dik megbízatási időszak, a- melyben a társadalmi politi­kai szervek és önigazgatási érdekközösségek képviseleti testületéi és közgyűlései a kül döttrendszer alapelvei szerint tevékenykednek. A küldöttsé gek munkája egyre nagyobb mértékben támaszodik az ó- ket megválasztó bázis követel ményeire és a dolgozók egyre nagyobb befolyást gyakorol­nak az önigazgatási szervek munkájára. fenntartja az állami appará­tus hatalmát és a végrehajtó szervek erőteljes befolyását. Mindez táplálja a demokrati­kus viszonyok maradványait és erősiti a technobürokrati­kus tendenciákat. Jelentős feladatok várnak ránk tehát rendszerünk minél sikeresebb működéséért foly tatott harcunkban, meg kell őrizni e rendszert a rendelle­nességektől. Ezzel kapcsolat­ban most is szeretném hangsú­lyozni, hogy milyen fontos a kollektiv munka és felelősség bevezetése. Ez önigazgatási de mokráciánk egyik fontos-jel­legzetessége több nemzetisé gü közösségünk számára pedig a szilárdság szempontjából az egyik legfontosabb előfel­tétel. A kollektiv munkamód szer az elvek és az akciók egy ségét jelenti, ez pedig külö­nös jelentőségű a Kommunis­ta Szövetség munkájára néz­ve. Az elmúlt időszakban még inkább bebizonyosodott, hogy a megállapodások és a mege­gyezések elkészítése nemcsak hogy a legdemokratikusabb hanem az egyetlen lehetséges módja a föderáció, a köztársa­ságok és a tartományok közti viszonyok önigazgatási egybe hangolásának. Az egyes meg­állapodások elodázása jórészt a bürokratikus és szűkkeblű magatartás következménye. Sajnos még sokan vannak, a- kik nem hajlandók vagy nem tudják felméri a dolgozók problémáit és szükségleteit, e­záltal pedig leggyakrabban a közös érdekeket sem, ame­A Kommunista Szövetség­nek és a többi társadalmi-po­litikai szervezetnek sokkal te­vékenyebb munkát kell ki- fejetenie. A kommunistáknak közvetlen politikai tevékeny­séget kell folytatniuk, a lehe tó legjobban síkra kell száll­niuk az intézkedések megma gyarázásáért. A közvetlen élő szót semmi sem pótolhatja. Különösen veszélyes az, ha a közvetlen élő szót egy halom írott anyag váltja föl, amely nek tartalmát gyakran nem értjük, tehát az emberek csak ritkán olvassák el őket. Min­dez igen nagy méreteket öl­tött. A politikai munkában ez az előttünk álló feladatok telje sitésében nagy szerep jut a Szocialista Szövetségnek, a szocialista önigazgatás legát­fogóbb politikai alapjának. A küldöttrendszer teljes érvé­nyesülése is sokban függ a Szocialista Szövetségnek a szervezett szubjektív a szocia lista erők frontjának a tévé kenységétől. Országunk gazdasági fejlesz tésében az idén is számos nagy eredményt értünk el. Gazdasági tevékenységünk még a tervezettnél is lendüle tesebb volt. Becslések szerint a gyáripari termelés 8 száza lékkai, a mezőgazdasági ter­melés 5 százalékkal növeke­dett. Több mint 200 000 dol­gozó lépett munkaviszonyba. A munkatermelékenység is nö vekedett, noha nem megfelelő mértékben. Számos gazdasági és gazdaságon kívüli létesít­mény épült, köztük átfogó je­lentőségűek is, mint például a hazai kőolajvezeték, ame­lyet a napokban adtak át ren deltetésének. Javultak dolgo­zóink és polgáraink életkörül ményei, munkafeltételei. Ezek az eredmények azért is érté­kesek, mert a komoly nemzet közi gazdasági válság és a hazánkat ért pusztító elemi E cél érdekében feltétlenül következetesen arra kell tőre kednünk, hogy növeljük a tér melés méretét és minőségét, hogy megváltoztassuk struk­túráját valamint, hogy a nem zetközi munkamegosztásban erősödjön gazdaságunk hely­zete, mindenekelőtt a kivitel gyorsabb fokozása révén. E szempontból nagy szerep jut a gazdaságpolitikai intézkedő seknek, amelyek serkentik a gazdasági kiviteli érdekeit, hogy munkaszervezeteink szer vezettebben lépjenek fel kül földön, egyben pedig azt is, lyeknek érvényesülése nélkül nincs hosszú távú fejlődés. csapások évében értük el őket. Fejlődésünk azonban nehéz ségekkel is járt, amelyek kü­lönösképpen kifejezésre jutót tak a nagyfokú inflációban, valamint a fizetési mérleg­hiány problémáinak kiéleződő sében. Ezeket a nehézségek a már említett kedvezőtlen nem zetközi körülmények okoz­ták, de a saját belső mulasz tásaink és gyengeségeink is. A gazdasági stabilizációs poli­tikát egyes helyeken nem fog ták fel megfelelő komolyság­gal. Az uj rendszerbeli megöl dások és a kijelölt gazdaság- politika érvényesítése során elmaradt a szükséges szerve­zettség és hatékonyság. Nem ritka az sem, hogy az elfoga­dóit határozatok és tervek nem valósulnak meg követke­zetesen, különösen a jövede­lem elosztására vonatkozó megállapodások és megegye­zések. A jövedelem nagy ré­sze továbbra is távol áll a tár sült munka dolgozójától. Ha­sonló magatartást vehetünk észre a fogyasztás, az árak és a külfölddel folytatott gazda­sági kapcsolatok területén is. Maguknál a termelőknél is ta pasztalhatók kedvezőtlen je­lenségek. Közülük egyesek sokkal erősebben követelik jogaikat, mint ahogy teljesitik kötelezettségeiket. Mindezekről a gyengeségek ről, valamint a következő fej lesztési időszak céljairól alapo san beszámol a Jugoszláv Kommunista Szövetség Köz­ponti Bizottsága Elnökségének nemrégiben jóváhagyott hatá rozata. Figyelmünk, érdeklő­désünk középpontjában to­vábbra is a gazdasági stabili záció politikának és a szocia­lista önigazgatási viszonyok fejlesztésének kell állnia. Ez a határozat a legfontosabb út­mutató, amely kijelöli, hogy a jövőre és azután is minden társadalmi tényezőnek milyen munkát kell kifejtenie. hogy csak azt hozzuk be, ami elegendhetetlenül szükséges és gazdaságilag igazolt. Eré­lyesen meg kell fékeznünk a fogyasztás minden formáját, és biztosítanunk kell a fo­gyasztásnak a megvalósított jövedelemmel való egybehan golását. Enélkül nincs gazda sági stabilizáció, amelynek tér hét minden gazdasági réteg­nek viselnie kell. Erre kény szerülnek egyébként jelen pil lanatban a jóval fejletebb és gazdagabb országok is. Ugyancsak feltétlenül ki kell tartanunk a társult mun ka anyagi helyzetének erősité sére irányuló törekvéseink so rán is, mert ez feltétele mind a gazdasági stabilizációnak, mind az önigazgatás és a kül döttrendszer további sikeres fejlesztésének. E célt a legha tékonyabban csak úgy érhet jük el, ha következetesen al­kalmazzuk a már jóváhagyott rendszerbeli megoldásokat és intézkedéseket, s ha újakat ké szitünk. Ezzel egyidőben fo­kozni kell a munkatermelé­kenységet, jobban ki kell hasz nálni a kapacitásokat és haté konyábban kell igénybe venni a társadalmi eszközöket. E feladatok teljesítésének érdekében feltétlenül tovább Jövőre hatékony munkát kell kifejtenünk az 1981 — 1985. évi uj középtávú terv elkészítésén. Véleményem sza rint e szempontból biztosíta­nunk kell a társult munka döntő szerepét, és ezzel kap csolatban a tudomány aktiv részvételét. E tervbe be kell szőni azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek biztosit ják az ország hosszutávu gaz­dasági stabilizációját. A küszö bőn álló 1980. évben meg kell állítanunk gazdaságunk ked­vezőtlen történéseit és félté teleket kell teremtenünk ar­ra, hogy erélyes léptekkel ha ladjunk a stabalizáció utján. Láthatjuk tehát, hogy nagy munka vár ránk. Sikeres és kellő időben való elvégzéséért a legnagyobb fokú felelősség a kommunistákra hárul, de u- gyanigy minden egyes dolgo­zónkra is. A felelősségnek a- zonban egész konkrétnak kell lennie. Nem vállalhat minden A Szlovén KSZ KB Elnök sége Franc Šetinc vezetésével megtartott ülésén megvitatta a községi pártválasztmányok megszervezéséről és tévékeny ségéről szóló határozat javas latát. A javaslatott Lojze Bris ki, az Elnökség tagja ismertet te. Felszólalásában kitért a- zokra a szervezési módosítá­sokra, amelyek lehetővé kell hogy tegyék a kollektiv mun káról, vezetésről és felelősség ről szóló titói kezdeményezés életrekeltését, valamint azok ra, amelyek a Szlovén KSZ- nek a szocialista önigazgatási demokrácia politikai rendsze re megerősítéséről szóló irány vonalaiból következnek. Az ülésen megvitatták a községi választmány, a választási ér­tekezlet, a bizottság, az el­nök, a titkár és más községi kell tökéletesítenünk a meg­állapodások és megegyezések rendszerét a gazdasági és a társadalmi élet minden terü­letén, be kell tartanunk az ob jektiv gazdasági törvénysze­rűségeket. E szempontból kü­lön felelőség hárul a köztársa­ságokra és a tartományokra. Különösen fontos, hogy min­dannyiunk magatartása a ki­jelöltekkel összhangban áll­jon. Ez egyben feltétele nem zeteink és nemzetiségeink test vérisége és egysége további fejlesztésének is, tehát forra­dalmunk legnagyobb vívmá­nya továbbfejlesztésének, ez szavatolja sikeres fejlődésün­ket. ki mindenért felelősséget. Min dig tudnunk kell, ki miért fe lelős. Hogy ezt elérjük, kon­krét, és világos akciótervre van szükségünk, amelyben mindenki megleli a helyét és feladatát, kezdve a föderáció legmagasabb szerveitől egé­szen a községekig és minden munkaszervezetig. Ezzel kapcsolatban külön szeretném hangsúlyozni, mi­lyen nagy szükség van az öni­gazgatási rendszer további szi lárditására. Épp a napokban ünnepeljük a rendszer műkő désének három évtizedét és erőteljes érvényesülését nem csak hazánkban, hanem nem­zetközi téren is. Egyszóval a következő időszakban e célok eléréséért a legátfogóbb mó­don mozgósítani kell dolgo­zóinkat. Hiszem, hogy ehhez nagy mértékben hozzájárulna az önigazgatók újabb kon­gresszusának megtartása. pártszervek szerepét. Szó volt a megbízatási időről is. Az Elnökség tagjai a vita során a szervezés módosítá­sokból kiindulva felvetettek néhány kérdést a gazdasági stabilizáció végrehajtásával és az erre vonatkozó intézke désekkel kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy az in­tézkedéseket olyan szempont ból kell megítélni, hogy meny nyiben járulnak hozzá a jőve delmi viszonyok kiépítéséhez és a termelékenység fokozá­sához. Határozatot hoztak ar ról, hogy a köztársaságban és a községben egyeztető bízott Ságokat alakítanak a stabili­záció állandó figyelemmel ki­sérése céljából. Erről szó lesz a Szlovén KSZ KB egyik kö­vetkező ülésén is. Erőfeszítéseket kell tennünk küldöttrendszerünk továbbfejlesztésére A kommunisták szavát semmi sem pótolhatja A stabillzáclé terhét ne csak a munkásosztály viselje Biztosítanunk kell a társult munka meghatározó szerepét a tervezésben a kollektív munka megvalósitasanak LEHETŐSÉGÉRŐL A Szlovén KSZ Elnökségének ülése

Next

/
Thumbnails
Contents