Népújság, 1982 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-07 / 1. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXVI. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1982. január 7-én Josip Bros Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennáll»'sándk 28. évfordulója alkuiméból 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstesillagos Érdem­rendjével tüntette ki. Ara 3 dinár Elismerés a társastermettnek Mimit már jelentettük,, a lendvai fökllmüvesszövetke- zet december végén' ünnepel­te fennállásának három, év­tizedes jubileumát, Ab elmúlt harminc év alatt a szövetke­zet sokat tett a falu sízocialás- te át alakulása érdiekében az­zal, hogy a társastenmielési ut jóm szorgalmazta a korszerű mtezóga zöaságdi termelést ée ál lendva lattanyészitést. A szövetkezet niek jelenleg több miiirut 3000 kooperámsa vám a növényter­mesztés és aiz állattenyésztés terémi, a teijitermnetliésire pedig közeli 5000.. A táraastanmelést kedvező köLcsönökkel is ser kerítették. A jubileumi lümmepságem e- lismerésefcat nyújtottak át 15 olyan társastermelőjüknek, akik az elmiuilit időszakban e- medményesen miüfködtek közre a szövetkezettel akár növény termesztés, akár áülaitmevelés, aikór ipediiig a szőlészet terén. A dobronaki üzemegység- bem elismerésit kapott: Számi István cadamosIL, Laci Janez köbiiljiedi, Csuka József göni- téirhóizi és Végi Gyulai rada- mosii társastenmelőijiüik. A črenšovci üzemegys ég­bem e'liismieiréslbem részesült: Káváé Terezija odnanicá, Hor­vait Jože trmljek Vučko Ignac Srednja Bistnica-d és Kelen,c Štefan Gornja Bistráca-i la­kos^ A lendvai üizemeigyiséigbén a következő tátraasitermielők kaptak elismerést: Vörös Já­nos pSmicemiaijioirdi,. Varga Jenő bosisizUfaiusá, Božič Nikolaj Gornji Kirailjevec-i és Gazdag Aminia lendvai lakos. A hotizai üzeoneigyiséig kir tüntetettjei: Balažič Jože ho tiiziai, Tivadiar Jože Velika Po lamia-é és Varga Pereme kap- oaii lakos. A turniščei üizemieigységbem elismerésit kiapoitt: Špiiak Ivami, Šoaip Jože, Horvat Ste­fan turniiščei és Horvat Šte­fan miedeHioadi lakos. A szövetkezet ijiubileumi ün népségén ezenkívül elismerő oklevelet nyújtottak át a mm nas,zamikati állategészségügyi intézet, a leodivaj állatorvosi állomás, a muraszoimlbiaitíi te j poirigyár, a muraszombati hius ■gyár és a ljubljanai Žito kom bimét képviselődnek amely munkaszervezetekkel a szövet kezet az elmúlt három évtd zed alatt sdkoidalu és hasz­nos együttműködést folyta­tott. BJK„Zs. A képviselő-testület ülése kapcsán December utolsó hetében ült össze a muraszombati községi képviselő-testület mindhárom tanácsa, hogy meg- vitason és javaslatokkal gazdagításon néhány jelentős gaz daságfejlesztési dokumentumot, szóljon a küldöttrendszer­ről és nem utolsó sorban az adópolitikáról. Mint az egész évben, most is legtöbb javaslat a helyi közösségek tanácsa küldötteinek soraiból jött, de társultmunka küldöttei is. * i Mimidéin bizonnyal' a tizen egy napirendi pointert, felölelő kérdésiekről nehéz eigyifoJytá bam tárgyalni és ezért gyaik ran megtörténik a képviselő­testület üléseim, hogy az «lu­so két-hárcm pomit körül éles vita alakiul ki, majd lassan letas'illapudmiak a kedélyek és csak Ltot- ortt sízóiai fel valaki, ha szóig omam érintve v an szü keiblb pátriája. Az elmúlt év utolsó ülése is megmutatta mely hii/bófcart kellene kerülni, ha előlbto nem is, legalább az elkövetkező vóiiasizitások után, amikioir uj összetételiben, uj emlbenek ker-ülmek a küldöt­tek posztjára. Az ülésen a község (már Mei évi1) társadalmi -gazidasá igái fejlesztési terve tervezetét vitatták mag. Szigorúan a felszólaltak és javasoltak a gazdaságsziiiárdiitás jegyében készült ez a tervezet és a kül dőlitek is egyetértettek ezek­kel a törekvéseikkel. Alapjá­ban véve maga a terv nem is annyira fontos, mint en­nek a kivitelezése, hiszen a papír csak akkor lesz hatá­sos, ha az amit ott leírunk a gyakorlatban is megvalósul. Ezért nem ártana, ha a kül­döttek a jövőben sokkal töb­bet (foglalkoznának a javasla tort és határozatok meg valósi tása ellenőrzésével. így lesz csak hatásos mindaz, amire áldásukat adják azok, akiket a munkaszervezetekben és a helyt közösségekben bizmak meg, hagy tolmácsolják az itt született javaslatokat, véle­ményeket.-ep Megbeszélés az új és a volt páfttitkarokkal A lendvai községi pártbi­zottság decemlber 28-án széles körű tanácskozást szervezett a pártaLapszervezeitek titkárai számára. Mint ismeretes, a z aiiapszenvezetekiben a nemré­giben tásztujiitásoik voltaik, és ezért erre a tanácskozásra meghívták az ujommam mieigvá Lendva las'ztotf alapsizerveaeti párttót károkat, valamint az előző mandátum titkárait is. Az ősz szejöveteien Geza Bačič, a községi párttanács titkára tar tett igen érdekes előadást a legiidőszieinüfbb 'kiül- és belpoiii- tikai eseményekről és jeiensé gakrőL Az előadásit tartalmas vita követte. Ezek után Štefan Hozjan, a lendvai községi pár tválaszt- many elnöke szólt az újonnan megválasztott pátríitk árokhoz. Mint eimiondta', a pártaiapszer vezetek egyik alapvető fela­data lesz a jövőben is, hagy figyelemmel kisérjék a mun kasizervezetekfaemi, illetve -he­lyi köziössógbeni fedimerüflő tár sadalmirigaizdasáigi és eszmei- politiikaii jelenségeket és ezek re megifieleió módion reagálja nak. Hangsúlyozta, a párt- munka egyik alapvető követel menye, hogy aiz adódó 'kérdé sefcet folyamatosan, úgyszól­ván keletkezésűik pillanatá­ban) megvitassák, álletve a megfelelő, illetékes szervek nek javasolják' megvitatásu­kat, Ezzel elejéit vehetjük an­nak, hogy a problémák elmér gesedjenefc, elbofcrosodjanafc. Ez természetesen határozott és megalkuvást nem ismerő magatartást követel a párt- alapszervezet tagjaitól, de an­nak vezetőségétől is. Elmond ta, hogy az ilyen viszonyu­lás .megfelelő eszmei-politikai képzettséget is megkövetel. Ezért a párttagok és a párt vezetőségek esamieii-poliltifcai képzése a jövőben is igen fon tos helyet foglal el a párttag ság és a pártvezért őség mun kait er vébeni. BiCZs. Lendva Előkészületek a kongresszusra A lendvai községi pártbi­zottság az elmúlt héten szer­dán tartott összejövetelén be számoló hangzott el a Szlo­vén Kommunista Szövetség Központi Bizottságának mun kajáról a 8. és a 9. kongresz- szus között eltelt időszakra vonatkozóan. Mint ismeretes, a szlovén pártkongresszust március végén tartják és ad­dig valamennyi községben megtárgyalják a párt és an­nak szervei tevékenységét az elmúlt négy év során. Mint a lendvai községi párt bizottság legutóbbi összejőve telén megállapították, a beszá móló sokoldalúan, kritikusan, de ugyanakkor reálisan mér te fel az elvégzett munkát. Ezért jó alapul szolgál majd az elkövetkező mandátumi időszak munkatervének kidől gozásához. B.K.Zs. ülésezik a nemzetiségi érdekközösség vb-a M®, csütörtökön délután 5 órai kezdettel értekezletre hívták össze a lendvai 'köz­ség nemzetiségi érdekközös­ségének végrehajtó hiizattisó­Lendva '■:;sí- •• • • v' gát. Mint ismeretes, a tavasz folyamán választások lesznek küldött-testületekbe, és így a nemzetiségi érdekközösség közgyűlésébe iis. A mai érte­kezletet azzal a céllal hívták össze, hogy felmérjék, milyen ütemben halad aiz érdekkö­zösség 'küldöttségeibe a kül­döttek evddentáiása. A oeim- zetiség érdekközösség kül­dötteinek evidientáiása, jelö­lése és megválasztása ugya­nis párhuzamosan történik a többi érdekközösség válasiztá si folyamatával a helyi közös ségekben. A ma déiiufámii ülésről a Népújság legközelebbi számá ban köziünk részletesebb je­lentést. BJC.ZS. Elhunyt Miroslav Krleža Hossizu betegség Utáni a múlt héteni 89. éietévébemi el­hunyt Mirosliaiv Krleža, ko- runik legjeleutősiebib horvát és jugoisiziáiv diróijia, több há­ború elóittíi folyóirat megaia- pitójia és szerkesztője, akadé mikus., a zágrábi Jugoszláv Lexikográfiái, Intézet igazga­tója, a 'Szövetség Tanácsának tagja. Miroslav Krleža, a marxis­ta és- kommunista író, a látono ki tehetségű forradalmár, kor itáns művészetünk és kultú­ránk legnagyobb alkotója 1893 július 7-ém született Zág rábban. A zóiginálbl igimnázlium után a pécsi hadapródisko­lában (lSiOÖ-tól), majd a bu dapestii Ludoviioeum Katonai' Akadémiáin, tanult. Az elsői vi láighábioruban katonai volt Ga liciáibani és a Kárpátokban, HiivaitaloB Íróként 1914. ja­nuár 5-étől 1950. szeptember 4-éig faglailkoizott irodalom- mai: 1950. szeptember 5-e óta haláláig a Jugoszláv Lexiko­gráfiai Intézet igazgatója volt. Miroslav Krleža akadémi­kus, a sokoldalú Író igen je­lentős társadalmi-politikaii és művelődési tevékenységet is végzett A második világhá­ború utáni 1948-tól 1950-iig a Horvát Népköztársaság Sízá- borániak képviselője volt Tag jia volt Hoirvátorsizéig és Ju­goszlávia Népfrontja Fóbizott s ágának, Jugoszlávia és Hor váitorszáig Dolgozó Népe Szó* dialista Szövetsége Főbizott­ságának, a JDNSiZS'Z Szövet sági Bizottságának és a HDiSZSZ Köztársasági Bízott­sásánefc, valamint a Jugosz­láv Kommunista Szövetség és a Horvát Kommunista Sző vertséig Központi Bizottságá­nak. Úgyszintén küldött volt a JSiZiNK Szövetségi Képváse- lőhiáizábao és a Záigrábi Váró &i Képviselő-testületiben: alel nőké volt a Jugoszláv Tudó miányois és Művészét! Aka- démááiniak és elnöke a Jugos z láv Irószövetséigének. Tevékenyeu részt vett az 195tl. október 27-én Zágráb­ban megtartott Békeéirtekezle ten és, más tanácskozásobon, amelyeket a Jugosziárv Tudo­mányos 'és Művészeti Aka­démia, a Jugoszláv Lexiko­gráfiai Intézet, a Jugoszláv írószövetség és a Horvát író egyesület szervezett. Krleža 1917-tói napjainkig hatvannál is több müvet je­lentetett mag, számos kiadás ham: versesköteteket, regénye bet, novellákat, sziinmnüvefcet, kritikáikat, művelődéspoliti­kai cikkeket, esszéiket, képző művészeti monográfiáikat, ta nulmányokiat, vitairatokat és visszaemlékezéseket. Müved­ből összesen 154 címszó négy ven nyelvben jelenít meg — munkássága kiváló ismerői­nek fordításában. Hatalmas életművéért mél tó elismerésben részesült. El nyerte Horvátország Vladimir Nazor Életműdíját, az orszá­gos Njegoš- és AVNOJ-di­jat, az osztrák Herder- dijat és 1979-ben a Sztrugai Köité szeti Esték Aranyboszoruját. (Rendes tagja volt a Jugosz láv Tudományos és Művészeti Akadémiának és a szerb Tu­dományos és Művészeti Aka­démiának, továbbá tisztelet­beli taigja a bosznia-beircegavi nai, a Crna Gora-k a szlovén és a vajdasági akadémiának, valamint az. NDK, Magyaror­szág éis Románia afcadémiáijá niafc. Több mint két évtizeden át igazgatója volt a Jugosz­láv Lexikográfiai Intézetnek és főszerkesztőije a Jugoszlálv Enciklopédiának. 1901 év nya rán a horvát főváros diszpol gáiráv.a avatták. A szakszervezetés a zárszámadás A Szlovén Szakszervezeti Szövetség Lendvai Községi Tanácsa az idén is aktívan be kapcsolódik a táirsuitmun'ka szervezetek: zárszámadásai el fogadáséval kapcsolatos nyil­vános vitába. Az akció fő cél ja az, 'hagy a dolgozóikkal mi néi jobban megismertessék jo gaiikat, különösen ami a jö vedelem osztását 'illeti, hiszen több helyen még mindig nem a dolgozók döntenek e fontos kérdésiben, hanem helyettük valaki, és ez legtöbb esetben a bürokrácia. Szocialista ömi gaagatásunk feladata azonban éppen az, hogy ezt a jeiensé get minél előbb kiküszöböl­jük és ennek érdekében a szakszervezetre a jövőben még jelentős feladatok vár­nak. nnj

Next

/
Thumbnails
Contents