Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)

1984-01-12 / 1. szám

XXVIII. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1984. január 12-én Ára 4,50 dinár KOMMENTÁR jelölési értekezletre készülnek A SZOCIALISTA SZÖVETSÉGBEN FOLYNAK A JELÖ­LÉSI ELŐKÉSZÜLETEK A Szocialista Szövetség lendvai községi választmá­ny­aiban már januárban meg­kezdték a jelölési elkészüete­ket és minden helyi közösség­ben és társult munka alapszer­veze­tben elemzik a­­tisztség­­viselők munkáját, így sor ke­rül az oktatási, a nevelési, a művelődési, a kutatási, test­­nevelési, az egészségügyi és szociális biztosítási, valamint szociális gondozási közössé­gekben elemzik az elnökök, alelnökök és a különböző bi­zottságok elnökeinek munká­ját é­s megállapítják,­­hogy mi­ként képviselték a dolgozók érdekeit és valóban mindent megtes­tek-e a haladás érdeké­ben. Csak a tényleges munka és széleskörű társadalmi-polii­kai tevékenység alapján ér­tékelik, hogy mely tisztség­viselőket­­választják újra és melyeket nem. A lendvai köz­sségben a jelölő értekezletek január 20-tól február 11-ig lesznek és a községi jelölési értekezletet Lendván február 17-én tartják meg. A jelölési értekezleten egyébként meg­erősítik a jelöléseket a köz­­társasági és szövetségi tiszt­ségekre is. Községi és köztár­sasági szinten is folynak a je­lölések az érdekközösségek, végrehajtó tanácsok köztársa­sági tisztségviselőinek válasz­tására. Tehát felelősségteljes mun­ka vár minden egyes dolgo­zóra. A tisztségviselőknek o­­lyan egyéneknek kell lenniük akik készek bármikor kiállni a dolgozók érdekeiért és a szocialista önigazgatás elvei­nek megvalósítása mellett. A mostani jelölteket is két évre választják. Éppen ezért igen fontos­­az, hogy a kül­döttek alaposan szemügyre ve­gyék az érdekközösségek tiszt­ségvi­selőinek tevékenységét, mert nem lehet elfogadni azt az elvet, hogy minden egyes tisztségviselő megfelel tovább­ra is ugyanarra a tisztségre. A dolgozók tömegeiben még igen sok önfeláldozó küldött van, aki szívügyének tekinti a közügyet és ezek soraiból választhatják az új tisztség­viselőket. -ogh Minden évben kevesebb beruházás A beruházásokkal foglalkozó bizottság múlt heti ösz­­szejövetelén azt mérték fel, hogy Muravidéken 1981, e bizottság megalakulása óta milyen beruházások történtek. Megalakulásuk első évében 19 beruházást tárgyaltak, a­­melynek a költségvetési terv szerinti értéke meghaladta a 30 millió dinárt. Ezek közül 11 a mezőgazdaságra vonatko­zott, hat a gyáripari beruhá­zásra és kettő a nem gazda­sági ágazatban történő beru­házásra. 1982-­ben 37 beruhá­zási tervet vitatott meg a bi­zottság. Ebből 17 a gyáripar­ban, 13 a mezőgazdaságban és 7 a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban történő be­ruházás volt. 1983-ban a bi­zottság a hét értekezletén 35 új beruházási tervet tárgyalt meg. Ezek közül 17 a mező­­gazdaságra, 11 a gazdaságra és 7 a nem gazdasági ága­zatra vonatkozó volt. Ezek költségvetés szerinti értéke meghaladta a 65 millió di­nárt. Ugyanakkor tavaly ez a bizottság 215 olyan beruhá­zást is megvitatott, amelynek a költségvetési terve 20 mil­lió dinár alatt volt. A beruházásokat értékelő bizottság azt állapította meg, hogy Muravidéken évről év­re csökken a beruházások szá­ma, és vele párhuzamosan a közös költségvetés-tervezet szerinti érték is. 1983-­ban a beruházási programokat job­ban előkészítették, figyelem­be vették a drágulást. A leg­több esetben azért lépték túl a megengedett pénzkeretet, mert a tervezők felületesen dolgoztak. A bizottság azzal a céllal, hogy megállapítsa, milyen beruházási terveik vannak a muravidéki munka­szervezeteknek, felkérték azo­kat, hogy küldjék el hozzájuk az erre vonatkozó elképzelé­seiket. Sajnos, csak kis hánya­duk tette ezt meg. A bizott­ság fontos feladatai közé tar­tozik az is, hogy Muravidéken megakadályozza a beruházá­sok duplázódását. Úgy dön­töttek, hogy az építészetben, a szőlészetben és a takarmány előállításában mindaddig nem hagynak jóvá újabb beruhá­zási tervet, amíg az illetékes munkaszervezetek el nem dön­tik, miként irányozzák elő a további fejlődésüket és a munkamegosztást. K. R. Geza Bačič új tisztségre túlozott A Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányá­nak legutóbbi tisztújító prog­ramértekezleten megválasz­tották a köztársasági választ­mány új tisztségviselőit. Az elnök ismét Franc Šetinc lett, az új alelnökök Jože Knez és Božena Ostrovršnik. A vá­lasztmány titkárává Geza Ba­čičot választották meg a kül­döttek. Geza Bačič Muravidéken már évek óta közismert tár­sadalmi-politikai munkás. Két mandátumban volt a Kom­munista Szövetség muravidé­ki községközi tanácsának tit­kára, a Szlovén Kommunista Szövetség legutóbbi kongresz­szusán pedig beválasztották a Központi Bizottság elnökségé­be. A DNSZSZ Köztársasági Vá­lasztmányának tisztújító prog­ramértekezletén felszólalva Gera Bačič a többi között a következőket mondotta: Meg kell szoknunk, hogy a DNSZSZ hatékonyságának legjelentősebb fokmérője az önigazgatás fejlesztésében a dolgozók helyzetének megerő­sítése és a gazdaságszilárdí­tás feladatainak konkrét ki­vitelezése. Olyan időket é­­lünk, amikor nem elégedhe­tünk meg viszonyaink puszta bírálatával és a fölöttük való elégedetlenkedéssel, hanem mindenekelőtt tettekre van szükség a viszonyok, vala­mint a magatartás megváltoz­tatására minden önigazgatói alapközösségben. A Szocialis­ta Szövetség nemcsak a tár­sadalmi-politikai szervezetek frontja, még kevésbé pedig fó­ruma, hanem valamennyi o­­lyan dolgozó és polgár szer­vezete akik a szocializmus, a stabilizáció és az önigazgatás mellett állnak. Ülésezett a SZDSZ községközi tanácsa A Szlovén Kommunista Szö­vetség Muravidéki Községkö­zi Tanácsa pénteki ülésén csak két napirendiről tárgyal­tak a tanácstagok. Elsőnek szó volt e községközi koordi­nációs pártszerv egy és fél é­­ves munkájáról, majd megvá­lasztották a tanács új elnö­két. Az egy és fél éves munkát értékelve ,a­­községkö­zi pártta­nács tagjai megállapították, hogy min­den a terv szerint történt és e legmagasabb mu­ravidéki pártszervezet telje­sítette a hozzá fűzött remé­nyeket. Községközi szinten tárgyaltak azon kérdésekről, amelyek egyformán érintik a lendvai, muraszombati, rad­­gornai vagy Ojutomeri községe­ket, így többek között szó volt a közös gazdaságfejlesz­tésről, a foglalkoztatásról, az oktatásügyről, a mezőgazda­ságról, a természeti adottsá­gok észszerű kihasználásáról és még tö­bb aktuális kérdés­ről. A pénteki ülésen felmen­tették eddigi tisztsége fától Gé­za Bači­csot, a községiközi párttitkárt, aki már harmadik mandátumban sikeresen ele­get tett megbízatásának. Mi­vel új munkahelyre távozik Ljubljanába, ahol a Szlovén Szocialista Szövetség Köztár­sasági Választmánya titkára lesz, kérte felmentés­ét. Ala­pos fellölési folyamat után a S­zlovén Kommunista Szövet­ség Muravidéki Községközi Tanácsa élére Franc Kolarič ügyészt választották meg. Geza Bači­csot, mint igen anyazsált, alapos és a köz­kedvelt társadalmi-politikai dolgozót ismerik az egész Mu­ravidéken, hiszen számos posz­ton emberien megállta a he­lyét. Közvetlen, de mindig he­lyén való fellépésével, szavai­val mindig a muravidéki ü­­gyeket támogatta legyen az a helyi közösségben, vagy a köz­társasági fórumokon. A leg­szélesebb körű népi szerve­zetiben lesz az új munkaköre, ahol gazdag tapasztalataival tovább is a közjavakat szol­gálja. -ep KÖZSÉGKÖZI TANÁCSA A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS EDDIGI TAPASZTALATAIRÓL REGIONÁLIS TANÁCSKOZÁST SZERVEZETT A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURAVIDÉKI Muraszombat A fiatalok pályaválasztásának irányításáról Három évvel ezelőtt, amikor bevezettük a szakirányú oktatást Szlovéniában is, az a cél vezérelte az illetékese­ket, hogy a fiatalok pályaválasztásánál minél jobban össze­hangolják a pályát választó egyén és a társadalom érde­keit és szükségleteit. Nem utolsó sorban azt a célt is kell egy ilyen oktatási rendszernek szolgálnia, hogy fokozzuk a termelőmunka iránti érdekeltséget, hiszen a szakirányú oktatás keretében kötelezővé vált a munkagyakorlat. A szakirányú oktatás ered­mény­ekről még korai volna végső következtetésit levonni, helyénvaló azonban — és szükséges is —, hogy folya­matosan figyelemmel kísér­jük kibontakozását, felmér­jük mit hozott a gyakorlat, milyen mértékben közelítet­tük meg a kitűzött célokat. E célból tartottak a héten hét­főn regionális tanácskozást Muraszombatban, amelyet a Szocialista Szövetség muravi­déki községközi tanácsa szer­veze­tt. A széles körű összejö­vetelen a Szocialista Szövet­ség községi választmányai il­letékes bizottságainak­­képvi­selőin­ekárvai ott voltak­­az ok­tatásügyi intézet köztársasá­gi és muravidéki illetékesei, a szakszervezet, a Muravidéki Gazdasági Kamara, a munka­közvetítő intézet és természe­tesen­­a nagyobb muravidéki munkaszervezetek képviselői is. A tanácskozáson először a­­zokr­ól a kérdésekről, jelen­ségekről volt szó, amelyek az elkövetkező, 1984/85-ös tanév­ben a beiratkozásokkal, il­letve a fiatalok pályaválasztá­sának irányításával kapcsola­tosak. Minden régiónak, így Muravidéknek is sajátos érde­kei és szükségletei vannak a kádereket illetően. Vidékünk mezőgazdasági jellegű, ez a­­zonban még nem jelenti azt, hogy más irányú káderszük­ségletei és érdekei nincsenek a munkaszervezeteknek. Az értekezleten több ízben is fel­merült a kérdés a meglévő programok nem mindig teszik lehetővé az igényesebb szak­mák tanulását. Magyarán szól­va ez azt jelenti, hogy a köz­pontokban, mint amilyen Ljubljana és Maribor, sokkal nagyobb lehetőségek­­állnak a pályaválasztó fiatalok előtt, mint Muravidéken. Muravi­dék gazdaságilag még mindig a kevésbé fejlett régiókhoz tartozik, a gazdaság, az ipar folyamatai és mozgásai itt lényegesen szegényebbek, mint másutt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az álla­pot mindig így marad, tehát adott esetben káderekre lesz szükség. Példásként említet­ték, hogy elektrotechnika iránt van érdeklődés Muravi­déken, a muraszombati kö­zépiskolai­­központ tud is fel­tételeket teremteni ilyen szak irányú tagozat nyitására, saj­nos a maribori központi isko­la nemigen támogatja. Pedig nem mindegy, hogy a mura­­vidéki diák szűkebb környe­zetében, vagy Mariborban ta­nul, hiszen ez utóbbi lényege­sen nagyobb kiadással jár a szülők számára. A tanácskozáson valóban sokoldalúan mérték fel a hely­zetet. Szó volt az átképzés kér­d­éseiről is, hiszen a foglalkoz­tatás egyre komolyabb form­á­ban merül fel. Egyre több az olyan fiatal, aki nem tud a szakmájában elhelyezkedni, tehát ha munkát akar kap­ni, át kell képeznie magát. Olyan megjegyzés is elhang­zott, hogy a szakirányú okta­tás egyes, rövidített, de kö­zépfokú programjaiban­­is nem képezik ki megfelelő mértékben a diákokat. Ami­kor már munkába állnak, a­k­kor derül ki, hogy gyakorla­ti munkatudásuk igen ala­csony szintű. A tanácskozáson beszámol­tak arról is, mi módon va­lósult meg eddig a szakirányú középiskolákban a tanulók kö­telező mun­kagyakorlata. Mint elmondták, e téren nem ta­pasztaltak komolyabb nehéz­ségeket. Az idén 154 munka­szervezetben oktatják majd a gyakorlati munkára a szak­irányú iskolákat látogató 3200 diákot. Az ülésen ezenkívül szó volt még az iskolai étkez­te­tés megszervezésének kérdé­seiről is, hiszen évről évre több az utazó diák. B.K.Zs. Lendva Megkezdődik a küldöttképzés A Szocialista Szövetség lendvai községi választmánya és a Munkásegyetem az idén is megszervezi a küldöttek tár­sadalmi-politikai továbbkép­zését. Az előző évekhez­­ké­pest az idled szemináriumok abban különböznek a többiek­től, hogy a küldöttek ott jár­­nak szemináriumra, ahol lak­nak, vagyis a saját helyi kö­zösségeik­ben. A Munkásegyetem 22 falu­ban szervez előadást. Az első előadások január 20-án este 18 órakor kezdődnek és min­den pénteken este folytatód­na­k egészen február 17-ig. Az előadásokat mindig pénteken tartják. Az idei szemináriumon két témakör kerül napirendre. A jugoszláv kérdés és a jugosz­láv föderáció felépítése a másik téma pedig A SZOCIA­LIZMUS SZUBJEKTÍV ERŐI. Mindkét témakörről a két­nyelvű helyi közösségekben az előadók magyarul is szól­nak. Az előadások után a kül­döttek más témaköröket is megvitathatnak és napirend­re tűzhetnek.­ ­ogh

Next