Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)

1984-01-12 / 1. szám

Muraszombat XXVIII. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1984. január 12-én Ára 4.50 dinár 6eza Bačič új tisztségre túlozott KOMMENTÁR jelölési értekezletre készülnek A SZOCIALISTA SZÖVETSÉGBEN FOLYNAK A JELÖ­LÉSI ELŐKÉSZÜLETEK A Szocialista Szövetség lendvai községi választmá­ny álban már januárban meg­kezdték a jelölési eókészüete két és minden helyi közösség ben és társultmunka alapszer veze.tben elemzik a itisztség- vdselők munkáját. így sor ke rül az oktatási, a nevelési, a művelődési, a kutatási, test- nevelési, az egészségügyi és szociális biztosítási, valamint szociális gondozási közössé­gekben elemzik az elnökök, alelnökök és a különböző bi­zottságok elnökeinek munká­ját é »megállapítják, 'hogy mi ként képviselték a dolgozók érdekeit és valóban mindent megtelitek-e a haladás érdeké ben. Csak a tényleges munka és széleskörű társadalmi-poiM- kai tevékenység alapján ér­tékelik, hogy mely tisztség­viselőket 'választják újra és melyeket nem. A lendvai köz siégben a jelölő értekezletek január 20-tól február 11-ig lesznek és a községi jelölési értekezletet Lendván február 17-én tartják meg. A jelölési értekezleten egyébként meg­erősítik a jelöléseket a köz- társasági és szövetségi tiszt­ségekre is. Községi és köztér sasági szinten is folynak a je lölések az érdekközösségek, végrehajtó tanácsok köztársa sági tisztségviselőinek válasz tására. Tehát felelősségteljes mun ka vár minden egyes dolgo­zóra. A tisztségviselőknek o- lyan egyéneknek kell lenniük akik készek bármikor kiállni a dolgozók érdekedért és a szocialista önigazgatás elvei­nek megvalósítása mellett. A mostani jelölteket is két évre választják. Éppen ezért igen fontos iaz, hogy a kül­döttek alaposan szemügyre ve gyék az érdekközösségek tiszt ségvilselőimek tevékenységét, mert nem lehet elfogadni azt az elvet, hogy minden egyes tisztségviselő megfelel tovább ra is ugyanarra a tisztségre. A dolgozók tömegeiben még igen sok önfeláldozó küldött van, aki szívügyének tekinti a közügyet és ezek soraiból választhatják az új tisztség­viselőket.-ogh A Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányá­nak legutóbbi tisztújító prog ramértékezleten megválasz­tották a köztársasági választ­mány új tisztségviselőit. Az elnök ismét Franc Šetinc lett, az új alelnökök Jože Knez és Božena Ostrovršnik. A vá­lasztmány titkárává Geza Ba čičot választották meg a kül döttek. Geza Bačič Muravidéken már évek óta közismert tár sadalmi-politikai munkás. Két mandátumban volt a Kom­munista Szövetség muravidé ki községközi tanácsának tit­kára, a Szlovén Kommunista Szövetség legutóbbi kongresz szusán pedig beválasztották a Központi Bizottság elnökségé be. A DNSZSZ Köztársasági Vá lasztmányának tisztújító prog ramértekezletén felszólalva Geza Bačič a többi között a következőket mondotta: Meg kell szoknunk, hogy a DNSZSZ hatékonyságának legjelentősebb fokmérője az önigazgatás fejlesztésében a dolgozók helyzetének megerő sítése és a gazdaságszilárdí­tás feladatainak konkrét ki­vitelezése. Olyan időket é- lünk, amikor nem elégedhe­tünk meg viszonyaink puszta bírálatával és a fölöttük való elégedetlenkedéssel, hanem mindenekelőtt tettekre van szükség a viszonyok, vala­mint a magatartás megváltoz tatására minden önigazgatói alapközösségben. A Szociális ta Szövetség nemcsak a tár­sadalmi-politikai szervezetek frontja, még kevésbé pedig fó ruma, hanem valamennyi o- lyan dolgozó és polgár szer­vezete akik a szocializmus, a stabilizáció és az önigazgatás mellett állnak. Ülésezett a SZUSZ küzségközi tanácsa Minden évben kevesebb beruházás A beruházásokkal foglalkozó bizottság múlt heti ösz- szejövetelén azt mérték fel, hogy Muravidéken 1981, e bizottság megalakulása óta milyen beruházások történtek. Megalakulásuk első évében 19 beruházást tárgyaltak, a- melynek a költségvetési terv szerinti értéke meghaladta a 30 millió dinárt. Ezek közül 11 a mezőgazdaságra vonatko zott, hat a gyáripari beruhá­zásra és kettő a nem gazda­sági ágazatban történő beru­házásra. 1982-lben 37 beruhá­zási tervet vitatott meg a bi zottság. Ebből 17 a gyáripar ban, 13 a mezőgazdaságban és 7 a vendéglátóiparban és az tóegenforgadomban történő be ruházás volt. 1983-ban a bi­zottság a hét értekezletén 35 új beruházási tervet tárgyalt meg. Ezek közül 17 a mező- gazdaságra, 11 a gazdaságra és 7 a nem gazdasági ága­zatra vonatkozó volt. Ezek költségvetés szerinti értéke meghaladta a 65 millió di­nárt. Ugyanakkor tavaly ez a bizottság 215 olyan beruhá­zást is megvitatott, amelynek a költségvetési terve 20 mil­lió dinár alatt volt. A beruházásokat értékelő bizottság azt állapította meg, hogy Muravidéken évről év­re csökken a beruházások szá ma, és vele párhuzamosan a közös költségvetés-tervezet szerinti érték is. 1983-íban a beruházási programokat job ban előkészítették, figyelem­be vették a drágulást. A leg több esetben azért lépték túl a megengedett pénzkeretet, mert a tervezők felületesen dolgoztak. A bizottság azzal a céllal, hogy megállapítsa, milyen beruházási terveik vannak a muravidéki munka szervezeteknek, felkérték azo kát, hogy küldjék el hozzájuk az erre vonatkozó elképzelé­seiket. Sajnos, csak kis hánya duk tette ezt meg. A bizott­ság fontos feladatai közé tar­tozik az is, hogy Muravidéken megakadályozza a beruházá­sok duplázódását. Úgy dön­töttek, hogy az építészetben, a szőlészetben és a takarmány előállításában mindaddig nem hagynak jóvá újabb beruhá­zási tervet, amíg az illetékes munkaszervezetek el nem dön tik, miként irányozzák elő a további fejlődésüket és a munkamegosztást. K. R. A Szlovén Kommunista Sző vétség Muravidéki Községkö zi Tanácsa pénteki ülésén csak két napirendiről tárgyal tak a tanácstagok. Elsőnek szó volt e községközá koordi­nációs pártszerv egy és fél é- ves munkájáról, majd megvá lasztották a tanács új elnö­két. Az egy és fél éves munkát értékelve .a iközségköizi párttá nács tagjai megállapították, hogy miniden a terv szerint történt és e legmagasabb mu ravidéki pártszervezet telje­sítette a hozzá fűzött remé­nyeket. Községközi szinten tárgyaltak azon kérdésekről, amelyek egyformán érintik a lendvai, muraszombati, rad- gornai vagy Ojutomeri községe két. így többek között szó volt a közös gazdaságfejlesz­tésről, a foglalkoztatásról, az oktatásügyről, a mezőgazda­ságról, a természeti adottsá­gok észszerű kihasználáséról és még töibb aktuális kérdés­ről. A pénteki ülésen felmen­tették eddigi tisztsége iától Gé za Bačičcsot, a községiközi pánttitkánt, aki már harmadik mandátumban sikeresen ele­get tett megbízatásának. Mi­vel új munkahelyre távozik Ljubljanába, ahol a Szlovén Szocialista Szövetség Köztár sasági Választmánya titkára lesz, kérte felmentésiét. Ala­pos jeliöQési folyamat után a Sizlovén Kommunista Szövet ség Muravidéki Községközi Tanácsa élére Franc Kolarič ügyészt választották meg. Geza Bačičcsot, mint igen angazsált, alapos és a köz­kedvelt társadalmi-politikai dolgozót ismerik az egész Mu ravidéken, hiszen számos posz ton emberien megállta a he­lyét. Közvetlen, de mindig he lyén való fellépésével, szavai vai mindig a muravidéki ü- gyeket támogatta legyen az a helyi közösségben, vagy a köz társasági fórumokon. A leg­szélesebb körű népi szerve­zetiben lesz az új munkaköre, ahol gazdag tapasztalataival tovább is a közjavakat szol gálja.-ep A fiatalok pályaválasztásának irányításáról KÖZSÉGKÖZI TANÁCSA A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS EDDIGI TAPASZTALATAIRÓL REGIONALIS TANÁCSKOZÁST SZERVEZETT A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURAVIDÉKI Három évvel ezelőtt, amikor bevezettük a szakirányú oktatást Szlovéniában is, az a cél vezérelte az illetékese­ket, hogy a fiatalok pályaválasztásánál minél jobban össze­hangolják a pályát választó egyén és a társadalom érde­keit és szükségleteit. Nem utolsó sorban azt a célt is kell egy ilyen oktatási rendszernek szolgálnia, hogy fokozzuk a termelőmunka iránti érdekeltséget, hiszen a szakirányú oktatás keretében kötelezővé vált a munkagyakorlat. A szakirányú oktatás ered­ményiedről még korai volna végső következtetésit levonni, helyénvaló azonban — és szükséges is —, hogy folya­matosan figyelemmel kísér­jük kibontakozását, felmér­jük mit hozott a gyakorlat, milyen mértékben közelítet­tük meg a kitűzött célokat. E célból tartottak a héten hét­főn regionális tanácskozást Muraszombatban, amelyet a Szocialista Szövetség muravi déká községközi tanácsa szer vezeltt. A széles körű összejö vételén a Szocialista Szövet­ség községi választmányai il­letékes bizottságainak 'képvi­selőin Ikájvüi ott voltak -az ok tatásügyi intézet köztársasá­gi és muravidéki illetékesei, a szakszervezet, a Muravidéki Gazdasági Kamara, a munka közvetítő intézet és termesze tesen 'a nagyobb muravidéki munkaszervezetek képviselői is. A tanácskozáson először a- zokriól a kérdésekről, jelen­ségekről volt szó, amelyek az elkövetkező, 1984/85-ös tanév ben a beiratkozásokkal, il­letve a fiatalok pályaválasztá sának irányításával kapcsola tosak. Minden régiónak, így Muravidéknek is sajátos érdé kei és szükségletei vannak a kádereket illetően. Vidékünk mezőgazdasági jellegű, ez a- zonban még nem jelenti azt, hogy más irányú káderszük­ségletei és érdekei nincsenek a munkaszervezeteknek. Az értekezleten több ízben is fel merült a kérdés a meglévő programok nem mindig teszik lehetővé az igényesebb szak mák tanulását. Magyarán szól va ez azt jelenti, hogy a köz pontokban, mint amilyen Ljubljana és Maribor, sokkal nagyobb lehetőségek 'állnak a pályaválasztó fiatalok előtt, mint Muravidéken. Muravi­dék gazdaságilag még mindig a kevésbé fejlett régiókhoz tartozik, a gazdaság, az ipar folyamatai és mozgásai itt lényegesen szegényebbek, mint másutt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az álla­pot mindig így marad, tehát adott esetben káderekre lesz szükség. Példáiként említet­ték, hogy elektrotechnika iránt van érdeklődés Muravi­déken, a muraszombati kö­zépiskolai 'központ tud is fel tételeket teremteni ilyen szak irányú tagozat nyitására, saj nos a maribori központi isko la nemigen támogatja. Pedig nem mindegy, hogy a mura- vidéki diák szűkebb környe zetében, vagy Mariborban ta nul, hiszen ez utóbbi lényege sen nagyobb kiadással jár a szülők számára. A tanácskozáson valóban sokoldalúan mérték fel a hely zetet. Szó volt az átképzés kér (léseiről is, hiszen a foglalkoz tatás egyre komolyabb forrná ban merül fel. Egyre több az olyan fiatal, aki nem tud a szakmájában elhelyezkedni, tehát ha munkát akar kap­ni, ét kell képeznie magát. Olyan megjegyzés is elhang­zott, hogy a szakirányú okta­tás egyes, rövidített, de kö­zépfokú programjaiban 'is nem képezik ki megfelelő mértékben a diákokat. Ami kor már munkába állnak, alk kor derül ki, hogy gyakorla­ti munkatudásuk igen ala­csony szintű. A tanácskozáson beszámol­tak arról is, mi módon va­lósult meg eddig a szakirányú középiskolákban a tanulók kö telező munlkagyakorlata. Mint elmondták, e téren nem ta­pasztaltak komolyabb nehéz­ségeket. Az idén 154 munka­szervezetben oktatják majd a gyakorlati munkára a szak­irányú iskolákat látogató 3200 diákot. Az ülésen ezenkívül szó volt még az iskolái étkez teités megszervezésének kérdé serről is, hiszen évről évre több az utazó diák. B.K.Zs. Lendva Megkezdődik a küldöttképzés A Szocialista Szövetség lendvai községi választmánya és a Munkásegyetem az idén is megszervezi a küldöttek tár sádalmi-politikai továbbkép­zését. Az előző évekhez .ké­pest az idled szemináriumok abban különböznek a többiek tői, hogy a küldöttek ott jár raak szemináriumra, ahol lak nak, vagyis a saját helyi kö zösségeikíben. A Munkásegyetem 22 falu ban szervez előadást. Az első előadások január 20-án este 18 órakor kezdődnek és min den pénteken este folytatód naik egészen február 17-ig. Az előadásokat mindig pénteken tartják. Az idei szemináriumon két témakör kerül napirendre: A jugoszláv kérdés és a jugosz­láv föderáció felépítése a másik téma pedig A SZOCIA LIZMUS SZUBJEKTÍV ERŐI. Mindkét témakörről a két­nyelvű helyi közösségekben az előadók magyarul is szól­nak. Az eQőadások után a kül döttek más témaköröket is megvitathatnak és napirend re tűzhetnek.-ogh

Next

/
Thumbnails
Contents