Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)
1984-01-12 / 1. szám
XXVIII. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1984. január 12-én Ára 4,50 dinár KOMMENTÁR jelölési értekezletre készülnek A SZOCIALISTA SZÖVETSÉGBEN FOLYNAK A JELÖLÉSI ELŐKÉSZÜLETEK A Szocialista Szövetség lendvai községi választmányaiban már januárban megkezdték a jelölési elkészüeteket és minden helyi közösségben és társult munka alapszervezetben elemzik atisztségviselők munkáját, így sor kerül az oktatási, a nevelési, a művelődési, a kutatási, testnevelési, az egészségügyi és szociális biztosítási, valamint szociális gondozási közösségekben elemzik az elnökök, alelnökök és a különböző bizottságok elnökeinek munkáját és megállapítják,hogy miként képviselték a dolgozók érdekeit és valóban mindent megtestek-e a haladás érdekében. Csak a tényleges munka és széleskörű társadalmi-poliikai tevékenység alapján értékelik, hogy mely tisztségviselőketválasztják újra és melyeket nem. A lendvai közsségben a jelölő értekezletek január 20-tól február 11-ig lesznek és a községi jelölési értekezletet Lendván február 17-én tartják meg. A jelölési értekezleten egyébként megerősítik a jelöléseket a köztársasági és szövetségi tisztségekre is. Községi és köztársasági szinten is folynak a jelölések az érdekközösségek, végrehajtó tanácsok köztársasági tisztségviselőinek választására. Tehát felelősségteljes munka vár minden egyes dolgozóra. A tisztségviselőknek olyan egyéneknek kell lenniük akik készek bármikor kiállni a dolgozók érdekeiért és a szocialista önigazgatás elveinek megvalósítása mellett. A mostani jelölteket is két évre választják. Éppen ezért igen fontosaz, hogy a küldöttek alaposan szemügyre vegyék az érdekközösségek tisztségviselőinek tevékenységét, mert nem lehet elfogadni azt az elvet, hogy minden egyes tisztségviselő megfelel továbbra is ugyanarra a tisztségre. A dolgozók tömegeiben még igen sok önfeláldozó küldött van, aki szívügyének tekinti a közügyet és ezek soraiból választhatják az új tisztségviselőket. -ogh Minden évben kevesebb beruházás A beruházásokkal foglalkozó bizottság múlt heti öszszejövetelén azt mérték fel, hogy Muravidéken 1981, e bizottság megalakulása óta milyen beruházások történtek. Megalakulásuk első évében 19 beruházást tárgyaltak, amelynek a költségvetési terv szerinti értéke meghaladta a 30 millió dinárt. Ezek közül 11 a mezőgazdaságra vonatkozott, hat a gyáripari beruházásra és kettő a nem gazdasági ágazatban történő beruházásra. 1982-ben 37 beruházási tervet vitatott meg a bizottság. Ebből 17 a gyáriparban, 13 a mezőgazdaságban és 7 a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban történő beruházás volt. 1983-ban a bizottság a hét értekezletén 35 új beruházási tervet tárgyalt meg. Ezek közül 17 a mezőgazdaságra, 11 a gazdaságra és 7 a nem gazdasági ágazatra vonatkozó volt. Ezek költségvetés szerinti értéke meghaladta a 65 millió dinárt. Ugyanakkor tavaly ez a bizottság 215 olyan beruházást is megvitatott, amelynek a költségvetési terve 20 millió dinár alatt volt. A beruházásokat értékelő bizottság azt állapította meg, hogy Muravidéken évről évre csökken a beruházások száma, és vele párhuzamosan a közös költségvetés-tervezet szerinti érték is. 1983-ban a beruházási programokat jobban előkészítették, figyelembe vették a drágulást. A legtöbb esetben azért lépték túl a megengedett pénzkeretet, mert a tervezők felületesen dolgoztak. A bizottság azzal a céllal, hogy megállapítsa, milyen beruházási terveik vannak a muravidéki munkaszervezeteknek, felkérték azokat, hogy küldjék el hozzájuk az erre vonatkozó elképzeléseiket. Sajnos, csak kis hányaduk tette ezt meg. A bizottság fontos feladatai közé tartozik az is, hogy Muravidéken megakadályozza a beruházások duplázódását. Úgy döntöttek, hogy az építészetben, a szőlészetben és a takarmány előállításában mindaddig nem hagynak jóvá újabb beruházási tervet, amíg az illetékes munkaszervezetek el nem döntik, miként irányozzák elő a további fejlődésüket és a munkamegosztást. K. R. Geza Bačič új tisztségre túlozott A Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának legutóbbi tisztújító programértekezleten megválasztották a köztársasági választmány új tisztségviselőit. Az elnök ismét Franc Šetinc lett, az új alelnökök Jože Knez és Božena Ostrovršnik. A választmány titkárává Geza Bačičot választották meg a küldöttek. Geza Bačič Muravidéken már évek óta közismert társadalmi-politikai munkás. Két mandátumban volt a Kommunista Szövetség muravidéki községközi tanácsának titkára, a Szlovén Kommunista Szövetség legutóbbi kongreszszusán pedig beválasztották a Központi Bizottság elnökségébe. A DNSZSZ Köztársasági Választmányának tisztújító programértekezletén felszólalva Gera Bačič a többi között a következőket mondotta: Meg kell szoknunk, hogy a DNSZSZ hatékonyságának legjelentősebb fokmérője az önigazgatás fejlesztésében a dolgozók helyzetének megerősítése és a gazdaságszilárdítás feladatainak konkrét kivitelezése. Olyan időket élünk, amikor nem elégedhetünk meg viszonyaink puszta bírálatával és a fölöttük való elégedetlenkedéssel, hanem mindenekelőtt tettekre van szükség a viszonyok, valamint a magatartás megváltoztatására minden önigazgatói alapközösségben. A Szocialista Szövetség nemcsak a társadalmi-politikai szervezetek frontja, még kevésbé pedig fóruma, hanem valamennyi olyan dolgozó és polgár szervezete akik a szocializmus, a stabilizáció és az önigazgatás mellett állnak. Ülésezett a SZDSZ községközi tanácsa A Szlovén Kommunista Szövetség Muravidéki Községközi Tanácsa pénteki ülésén csak két napirendiről tárgyaltak a tanácstagok. Elsőnek szó volt e községközi koordinációs pártszerv egy és fél éves munkájáról, majd megválasztották a tanács új elnökét. Az egy és fél éves munkát értékelve ,aközségközi párttanács tagjai megállapították, hogy minden a terv szerint történt és e legmagasabb muravidéki pártszervezet teljesítette a hozzá fűzött reményeket. Községközi szinten tárgyaltak azon kérdésekről, amelyek egyformán érintik a lendvai, muraszombati, radgornai vagy Ojutomeri községeket, így többek között szó volt a közös gazdaságfejlesztésről, a foglalkoztatásról, az oktatásügyről, a mezőgazdaságról, a természeti adottságok észszerű kihasználásáról és még több aktuális kérdésről. A pénteki ülésen felmentették eddigi tisztsége fától Géza Bačicsot, a községiközi párttitkárt, aki már harmadik mandátumban sikeresen eleget tett megbízatásának. Mivel új munkahelyre távozik Ljubljanába, ahol a Szlovén Szocialista Szövetség Köztársasági Választmánya titkára lesz, kérte felmentését. Alapos fellölési folyamat után a Szlovén Kommunista Szövetség Muravidéki Községközi Tanácsa élére Franc Kolarič ügyészt választották meg. Geza Bačicsot, mint igen anyazsált, alapos és a közkedvelt társadalmi-politikai dolgozót ismerik az egész Muravidéken, hiszen számos poszton emberien megállta a helyét. Közvetlen, de mindig helyén való fellépésével, szavaival mindig a muravidéki ügyeket támogatta legyen az a helyi közösségben, vagy a köztársasági fórumokon. A legszélesebb körű népi szervezetiben lesz az új munkaköre, ahol gazdag tapasztalataival tovább is a közjavakat szolgálja. -ep KÖZSÉGKÖZI TANÁCSA A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS EDDIGI TAPASZTALATAIRÓL REGIONÁLIS TANÁCSKOZÁST SZERVEZETT A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURAVIDÉKI Muraszombat A fiatalok pályaválasztásának irányításáról Három évvel ezelőtt, amikor bevezettük a szakirányú oktatást Szlovéniában is, az a cél vezérelte az illetékeseket, hogy a fiatalok pályaválasztásánál minél jobban összehangolják a pályát választó egyén és a társadalom érdekeit és szükségleteit. Nem utolsó sorban azt a célt is kell egy ilyen oktatási rendszernek szolgálnia, hogy fokozzuk a termelőmunka iránti érdekeltséget, hiszen a szakirányú oktatás keretében kötelezővé vált a munkagyakorlat. A szakirányú oktatás eredményekről még korai volna végső következtetésit levonni, helyénvaló azonban — és szükséges is —, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük kibontakozását, felmérjük mit hozott a gyakorlat, milyen mértékben közelítettük meg a kitűzött célokat. E célból tartottak a héten hétfőn regionális tanácskozást Muraszombatban, amelyet a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsa szervezett. A széles körű összejövetelen a Szocialista Szövetség községi választmányai illetékes bizottságainakképviselőinekárvai ott voltakaz oktatásügyi intézet köztársasági és muravidéki illetékesei, a szakszervezet, a Muravidéki Gazdasági Kamara, a munkaközvetítő intézet és természetesena nagyobb muravidéki munkaszervezetek képviselői is. A tanácskozáson először azokról a kérdésekről, jelenségekről volt szó, amelyek az elkövetkező, 1984/85-ös tanévben a beiratkozásokkal, illetve a fiatalok pályaválasztásának irányításával kapcsolatosak. Minden régiónak, így Muravidéknek is sajátos érdekei és szükségletei vannak a kádereket illetően. Vidékünk mezőgazdasági jellegű, ez azonban még nem jelenti azt, hogy más irányú káderszükségletei és érdekei nincsenek a munkaszervezeteknek. Az értekezleten több ízben is felmerült a kérdés a meglévő programok nem mindig teszik lehetővé az igényesebb szakmák tanulását. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy a központokban, mint amilyen Ljubljana és Maribor, sokkal nagyobb lehetőségekállnak a pályaválasztó fiatalok előtt, mint Muravidéken. Muravidék gazdaságilag még mindig a kevésbé fejlett régiókhoz tartozik, a gazdaság, az ipar folyamatai és mozgásai itt lényegesen szegényebbek, mint másutt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az állapot mindig így marad, tehát adott esetben káderekre lesz szükség. Példásként említették, hogy elektrotechnika iránt van érdeklődés Muravidéken, a muraszombati középiskolaiközpont tud is feltételeket teremteni ilyen szak irányú tagozat nyitására, sajnos a maribori központi iskola nemigen támogatja. Pedig nem mindegy, hogy a muravidéki diák szűkebb környezetében, vagy Mariborban tanul, hiszen ez utóbbi lényegesen nagyobb kiadással jár a szülők számára. A tanácskozáson valóban sokoldalúan mérték fel a helyzetet. Szó volt az átképzés kérdéseiről is, hiszen a foglalkoztatás egyre komolyabb formában merül fel. Egyre több az olyan fiatal, aki nem tud a szakmájában elhelyezkedni, tehát ha munkát akar kapni, át kell képeznie magát. Olyan megjegyzés is elhangzott, hogy a szakirányú oktatás egyes, rövidített, de középfokú programjaibanis nem képezik ki megfelelő mértékben a diákokat. Amikor már munkába állnak, akkor derül ki, hogy gyakorlati munkatudásuk igen alacsony szintű. A tanácskozáson beszámoltak arról is, mi módon valósult meg eddig a szakirányú középiskolákban a tanulók kötelező munkagyakorlata. Mint elmondták, e téren nem tapasztaltak komolyabb nehézségeket. Az idén 154 munkaszervezetben oktatják majd a gyakorlati munkára a szakirányú iskolákat látogató 3200 diákot. Az ülésen ezenkívül szó volt még az iskolai étkeztetés megszervezésének kérdéseiről is, hiszen évről évre több az utazó diák. B.K.Zs. Lendva Megkezdődik a küldöttképzés A Szocialista Szövetség lendvai községi választmánya és a Munkásegyetem az idén is megszervezi a küldöttek társadalmi-politikai továbbképzését. Az előző évekhezképest az idled szemináriumok abban különböznek a többiektől, hogy a küldöttek ott járnak szemináriumra, ahol laknak, vagyis a saját helyi közösségeikben. A Munkásegyetem 22 faluban szervez előadást. Az első előadások január 20-án este 18 órakor kezdődnek és minden pénteken este folytatódnak egészen február 17-ig. Az előadásokat mindig pénteken tartják. Az idei szemináriumon két témakör kerül napirendre. A jugoszláv kérdés és a jugoszláv föderáció felépítése a másik téma pedig A SZOCIALIZMUS SZUBJEKTÍV ERŐI. Mindkét témakörről a kétnyelvű helyi közösségekben az előadók magyarul is szólnak. Az előadások után a küldöttek más témaköröket is megvitathatnak és napirendre tűzhetnek. ogh