Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-01-11 / 1. szám

A GÖNTÉRHAZA Ismerős az eredményes munkáért A GÖNTÉRHÁZI VLAJ LAJOS ISKOLA PIONÍRSZÖ­­VETKEZETE 90 EZER DINÁROS JUTALMAT KAPOTT A KÖZSÉGI KUTATÁSI KÖZÖSSÉGTŐL A MINTAPAR­­CELLÁKON VÉGZETT KUKORICAKÍSÉRLETEKÉRT. A községi Kutatási Közösség közvetlenül az újév előtti hetekben összegezte a munkaszervezeteikben és az intéz­ményekben elért újításokat és kutatási tevékenységeket. A tavalyi évben kifejtett eredményes kutatói tevékeny­ségért két munkaszervezetet és egy intézetet részesítettek pénzjutalomban. A Gorenje Varstroj Hegesztő készülé­keket gyártó TMÁSZ-a 600 ezer dináros jutalmat kapott a villanyhegesztési technológia fejlesztéséért, míg a lendvai JELMA villanyszerelési kellékeket gyártó vállalat 200 ezer dinárt kapott termelési programjának a felújításáért. Először történt meg az, hogy egy gazdaságon kívüli mun­kaszervezet — ez esetben a göntérházi Vlay Lajos Elemi iskola pionírszövetke­zete részesült egy ilyen elismerésben. Közvetlenül az újévi ün­nepeik u­táin látogattunk el a­­gön­térházi iskoláiba, ahol Ivánecz István igazgatóval beszélgettünk el az iskolai pioniírszüvetikezeti mim­iká­já­ról. — Három évvel ezelőtt ala­pították meg az iskolai pára­­nk­sz­övetkieszetet. A­z iskola­ként az ezt megelőző évek­ben parlagon hevert, s a ta­nítók, valamint a szülők kez­deményezésére elhatároztuk, hogy beültetjük. A talaj elő­készítési munkálatok során először az ABC Pamukra zsiti köd birtoka adott segítséget, valamint a Gradbenik építő­­ipari vánalalt. "Ezt követően egy tervet készítettünk, a­­melyben vázoltuk, hogy e­­zen az 5 áron miit is terme­tü­nk. A szakemberek jiajvas­­latára 5 fajta ku­koricafejűtet ültetü­üiunk a kísérleti célok­­ból. A másik parcelláin cu­­iktom­répával és zöldséggel próbálkoztunk. Már az első évben kísérleteinkre felfigyel­tek a muraszombati mezőgaz­da­sá­g­i intézetben is, számos szaktanácsot k­aptun­k az ott dolgozó szakembereiktől. A második éviben a kukorica fajtákat 12-re növeltük, s na­gyon szép eredményeket ér­tünk el. Az árut végzett kí­sérletekről tájékoztattuk a ljjulboljjanai Mezőg­az­d­aság­i Ku­tatóintézetet is. Az elmúlt évben tovább bővítettük a kísérleti terü­letünket, s a ljubljanai ku­tatóintézet javaslatára, több­fajta zöldségfélével is kísér­leteztünk. Tavaszra pedig úgy tervezzük, hogy a gyógy­növények termesztésével is megpróbálkozunk. Köziben számos mérést végezünk, s a különélő növényfajtáknál ar­ra törekszünk, hogy megállta pdlzssuk melyek fedeleknek meg a mi talaj- és időjárási viszonyainknak. — Az iskola pedagógusai köz­ül kik vezeték a diákszö­vetkezet munkáját? — Az­­iskola valamennyi tanítója idele­segít a diákszö­vetkezet munkájába, mégis Gál Ilona, Graf Iván és Var­ga István és Olisiar tanítónő tevékenységiért emelném ki. A különféle csoportmunkáikban mondhatnánk az­­iskola vala­mennyi tanulója részt vesz. Olyan kísérleteket végeznek, amelyeket a gyerekeik koruk­hoz képest megértenek, ké­sőbb az ezzel járó tudnivaló­kait tovább fokozzuk. Mind­ezzel azt szeretnénk elérni,­­hogy diákjaink megtanulja­­tnak dolgozni, legyenek mun­kaszoikusai­k, megismerkedje­nek az alapvető növényter­mesztési tudnivalókkal, hisz mezőgazdasági vidéken é­­vülfő, s minden újdonság és tudás úgy ,a gyerekeiknek és nekünk is jól jön. Örömmel említhetem meg azt is, hogy a gyermekek szülei is nagy érdeklődést tanúsítanak a ki­s­érleti parcelláikon elért ter­méseredmények irántt. — Tudomásunk szeriint a 90 ezer dináros pénzjutalmat a kutatási közösség már át is utalta a pionír szövetkezet takarékkönyvére, az összeget milyen célra fordítják majd? — Erről ilyen gyorsan még nem döntöttünk, hogy mire fordítjuk ezt az össze­geit a tanulókkal, a szülőkkel egyetemben döntünk majd arról, hogy mire költsük — ,mondta beszélgetésünk végén Ivánecz István, a göntérházi iskola igazgatója. p. j. Közvetlenül az újévi ünnepek előtt, december 24-én dé­lután a Szocialista Szövetség lendvai helyi szervezete nyug­díjas találkozót szervezett a Drago Lugarič iskolában. Erre a bensőséges kis ünnepségre, amelyet először szerveztek meg mintegy száz idős polgár jött el. Az ünnepelteket Berke István köszöntötte szlovén és magyar nyelven, majd a lendvai óvodások és az iskola alsós valamint felsős ta­nulói szavalataikkal énekszámaikkal és ritmikus táncaik­kal tették még gazdagabbá ezt a találkozót. Remélhető­leg ilyen találkozót az idei évben is szerveznek. (fotó: p. j.) MURASZOMBAT A mitt hibám okulva dolgozzunk jobban Tudni kell, ho­gy mit aka­runk és azt i­s, milyenek a lehetőségek a terveink meg­valósításához, meg­ a szom­szédaink tervét is­ ismernünk kell, mert csakis így kerül­hető el a tervek keresztező­dése, és csakis így lehetne jó munkát­­végezni. Sajnos, ko­­rán Mocs így — mondták a­­Szocialista Szövetség mura­­ssed­mibáti községi véra­sztmá­­nyainak prognamentes kezsdetén, l a máskor fő napirendi pontként a Szocialista Szövetség és szervei egy éves munkájáról készített beszámolót, vala­mint a­­választmá­ny ezévi munkájának irányelvét vitat ■táfc meg. December végéiig, a prob­­lémaértelkezleteiig a helyi kö­zösségekben levő Szocialista Szövetségi alaps­zervezetet, legtöbbjében még nem tar­tották meg a toözigyűléssiercet, hiszen mindössze 17 ilyen ér­tekezletről küldték el a köz­ségi választmánynak a jegy­ző­könyvet. Az értekezleteik a legtöbb esetben alig határo­­zat képeisieik, mivel sokan hi­ányoznak róluk a küldöttek köz­ül. Ennek számos oka van. Ha majd az értekezle­ten hozott határozatokat pon­tos­an megoldjuk, ha az em­berek érdekelttek lesznek, min­den­­hiszon­yian változni fog a helyzet. A küldöttsé­gek ott jól dolgoznak, ahol érzik, hogy meghallgatják ő­­ket, elmondhatják véleményü­ket és ennek kapcsán é­rződik i­s az előrehaladás. Ezért, a­­m­iéot az összejövetelen kie­melték, az 1986-os évi válasz­tásokra való előkészületek fo­ly­amán is szem előtt kell tartani, ho­gy olyan embere­ket jelöljenek a vezetőség­be, akik szívükön viselik a közérdeket és szívesen is doli gozniajd. Felvetődött az értekezleten az is, hogy kevés a fiatal a gyűléseken. Miért? Csakis az­ért, mert a problémájaik las­san oldódik meg, faluhelyen viszont az idősebb generáció szóhoz sem engedi őket jut­ni, pedig sokszor nem árta­na rájuk hallgatni. Az már számtalanszor elhangzott, hogy az ösztöndíjpolititikát­­más­ként kellene rendezni. Első­sorban a család anyagi hely­ze­tét kellene figyelembe ven­ni pontosam megállapítva a jövedelmet, nem úgy, ahogy történik. Van olyan eset, hogy a jövedelem alig ha­ladja meg az előírtaikat,, még­sem­­kaphat a fiatal ösztömidí­jatt, a másik, helyen, ahol az ismeretség folytán letagad­ják a valódi­ jövedelmet, me­gadják azt. Meddig intéződ­nek az ilyen dolgok is az is­meretség segítségével? Aztán az ösztöndíjaikat a diá­­ottho­nok, tankönyvek fizetésére kellene irányítani, hogy azt a céljának megfelelően hasz­náljákk fel min­den esetben. Tudjuk, hogy sűrűn előfordul a vagyoni letagadá­s, mégsem teszünk ellene semmit. Az elhelyezkedésnél is mérvadó az ismeretség. Mindez kihat a fiatalok érdektelenségére. Számtalanszor elhangzott, ho­gy a helyi közösségiek, az egyesületek között is össze kell egyeztetni a terveket. Sajnos ezt is csak mondogat­juk, de eddig kevés történt érdekében. Mindenki tervez­get, figyelmen kívül hagyva a szomszédok célkitűzéseit, aztán teljes a kavarodás, a­­mit az év végén meg is álla­pítunk és majd minden fo­ly­tatódik, így tovább? Ha így dolgozunk, min­t eddig, ak­kor valószínűleg. A Szocia­lista Szövetség feladata az is, hogy ezen változtasson. K.R. NÉPÚJSÁG EGY PARAGUAYI MINISZTER — Peruban tartóz­kodva kijelentette, hogy dr. Josef Mengele náci hábo­rús bűnös nem Paraguayban van, ahol — állítólag — ke­resték, hanem­­az Amerikai Egyesült Államokban, Flo­ridában él. A jelenleg 74 éves tömeggyilkos csaknem fél­millió zsidó haláláért felelős.­­EGY LENGYELORSZÁGI KÖZÉPISKOLA — mintegy 300 diiájkjta sztrájkol,­­amiért a tanintézet igazgatója lesze­dette a tantermekben a falakról a feszületeket. A tipiku­sa­n lengyel esetnek nevezhető történet bizonyára íriallaimi lyev Ikoimpromissisizumimiak­ ér majd 'véget, ahogy a tavasz­­s­zintt egy másik ilyen­­sztrájk is befejeződött. LISSZABON KÖZELÉBEN­­ gránátokat lőttek a NATO egyik székhelyének épületére. A támadásban senki sem sérült meg, de egy autó hasznavehetetlenné vált. Az akciót egy FP 25 nevű, eddig kevésbé ismert szervezet vállalta magára, de a tetteseknek sikerült elmenekülni. Ennek a szervezetnek a tagjai egyébként november 25-én hasonló támadást intéztek az amerikai nagykövetség épü­lete ellen is. PERUBAN A GERILLÁK ELRABOLTÁK­­ az or­szág tele­v­iziójáinak két munkatársát. Az újságíró és a fel­vételező sors­a­­ismeretlen, de a gerillák közölték, hogy egy mozgalmukról készült Ifiaim f­lmuta­tásá­t követelik. Kért emberéletért tehát egy tévéműsort kérnek ... HUSSZEIN JORDAN KIRÁLY — takarékossági in­tézkedéseiket akar bevezetni a királyi palotában. A leg­jobb ötleteket megjutalmazza. Erre­­a jutalomra a sze­mélyzet tagjai is pályázhatnák. A rossznyelvek szerint külön ötletek nélkül is takarékoskodhatna a király, elsősor­ban a felesége, ALEKSZ­EJ B. BIRJUGIN IRJAZAIIN BOLGÁR — leveleit írt egy diszkóban tett látogatásáról egy moszkvai lapnak. Ebben beszámol arról, hogy a vonagló, sikoltozó Sn­atialoki között majdnem megszüktettük­. Egy héttel később egy másik olvasó válaszolt Bi­rjiugín kifakadására, így: »Birjugíin polgártársa, mi­ért ivárta meg, hogy megsülke­­tülljön­? « A fellélegzés időszaka A vállalatnál nagyobb a gazdaság tehermentesítése A gazdaság anyagi teher­mentesítései érdekéiben a köz­társaságok és­­a tartományok által vállalt kötelezettsége­ket nagyban túlteljesítik majd. A gazdaságnak csök­kentették­­az adóját és járu­lékait csökkenttek a más cé­lokra fordítandó elkülöníté­sek is, 70 milliárd dinárt­­kel­lett volna visszaadni, de már mo­st, a teilenichiavi ellszámo­­lá­s alapján kiderült, hogy ezt az összeget majdnem 10 mil­liérti dinárral túl­fizették. Az évi­­köte­leze­ttséghhez képest ez 13,5­­szézalék­kal tö­bb. Az egyes köztársaságokban és tartományokban beveze­tett­­intéz­kedé­seik hatásai a­­zonban igen eltérőek, így Szlovéniában a gazdaságinak 1218,0­­millliá­rd dinárt származ­tath­­ató vissza, hallott 11,1 mi­lliá­rdot terveztek, így tehát már kilenc hónap alatt 114,7 száz­alé­kkal többet­­különítet­­telk­ed. Koso­vóban iViszont az adó és a járulék csökkenté­sével a gazdaság csak 37 mi­lió dinárt kapott vissza, azaz csa­k 2,9 százalékát a terve­zett 1,281 miliárd dinárnak. Meg kell említeni, hoigy Ko­so­vóban az általános és a sk­ö­zös fogyasztás szintje ötször kisebb, mint legfejlettebb köztársaságunkban és ezért a lehetőségeik­­sem akkorák. Bolsznica-He­rcegiavinia igaz­­dassé­ga a tervbe vett 8,575 miilliérd dinár helyett csak 8,­1716 milliá­rdon kapott, azaz csak 37 százalékát az összeg­nek. Októberben azonban a köztársaságban működő­­társiéltmunkai-i szervezetekne­k viss­zas­zármaztatták ,az addig összegyűlt feleslegeset a tá­r­­sadal­m­i-politikai és­­az ön­igazgatási érdekközösségeik költségvetéseiből, úgyhogy a zárszámadáskor a vállalt kö­telezettségeket teljesítik majd. Horvátországban ki­lenc hónap alatt 16,615 mil­liárd dinárt származtattak vissza a gazdaságinak, az évi kötelezettség pedig 19,667­­mill­árd dinár, tehát ez­­is azt jeleníti, hogy a szaldó az év végén pozitív lehet. A más köztársaságokban és tartományokban — néhol kevésbé, néhol jobban — ezt a kötelezettségeit túlltelje­sí­tet­téke, miivel a zárszámadásba bel­erü­lhetz­ntese majd az utol­só negyedév ered­mémyei­vel, s várhatólag még­­ked­vezőb­­­bek lesznek az eredménye. Figyelembe kell­­azonban ven­ni azt is, hogy ez­­az­­összeg egyáltalán nem elég arra, ho­gy a gazdaság fedezze min­dazoka­t a kiadásokat, a­­melyek a reális reaimalin­ábak­­ból erednek, ezek pedig 106,7 százalékkal növeked­tek. Az adatokból az­­is ki­derül, hogy tavaly szeptem­ber­­végén a gazdaságnak a ■jövedelemben való részará­nya csak 16 százalékra esett, egy é­vvel korábban pedig az a százalék­­58,4 százalék volt. RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÁS Közelebb a végleges megoldáshoz Most léptették hatályba azt a társadalmi megállapo­dá­st, amely megszabja, hogy milyen feltételekkel, és mi­lyen módon lehet tárolni a radioaktív hulladékanyago­­k­at. A dokumentumot a Szö­­ve­tség­i Végrelhajtó Tanács, a köztársasági­ és a tartományi Végrehajtó tanácsok, a köz­társasági és a tartományi vil­lanygazdasági szervezetek, a ■Jugoiszláv Vil­lanygazdálkodá­si Szervezeteik Közössége és ■a hazánkban működő atom­­fenltartó s­ik­lézimlényeső­k képvise­lői írták­­alá. A megállapo­dást a JSZSZK Hivatalos Lapjának legújabb száma­ is megjelentettet. A megállapodás megkötésé­től számított egy éven belül az aláírók megerősítik a kö­zös hulladélkltárollól, vagy a közös helyi hulladéktárolóik felépítésének létjogosultsá­gát, ezeken a helyeken tar­tósan tárolhatják majd a ke­vésbé sugárveszélyes és kö­zepesen veszélyes radioaktív hulladékanyagokat. Természe­tesen mindezt a megfelelő fel­dolgozott dokumentáció alap­ján kell majd megtenniük. Mindaddig azonban amiig nem­ teremtünk megfelelő fel­­tételeiket a hullaldéreaanyag elhelyezés­ére vagy feldolgo­zására, az atomerőművek be­ruházói egyetértenek abban hogy a sugárveszélyes nuikleá­rils üzemanyagot ideiglenesen az atomerőműveikben illetve magukban a berendezések­ben tárolják. A vil­llanygazda­ság­ szerve­zeteik közössége kötelezte ma­gát, hogy a megállapodás el­készítésétől számított fél é­­ven belül megszervezi az a­­­dato­k közös begyűjtését, ta­nulmányozását, rendezését és a sugárveszélyes radio­aktív hulladé­kanyago­k tárolására alkalmas berendezések épít­kezési helyét is megválaszt­ja, vialaim­int elkészíti az épít­kezés dokumentációját is. Az ilyen helyeiken tartósan lehet tárolni maj­d a radioaktív hulladékcannyatgolt. 1985. január 11. NÉPÚJSÁG — A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALIS­TA SZÖVETSÉGE senidsvai és murasszombati községi választmányának a hetilapja. Kirádása a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito Utca 29/1., telefon: (069 ) 21-064. Szerkesztőségi: 691220 Lemidva, Partizán ultra 120, telefon: (069)­75-085 és 75-719. Igaz­gató: Štefan Dnavec, felelős szerkesztő: Varga Sándor. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatársak: Báli Konc Zsuzsanna, Keresmár­ Rózsa, No­vátc Jolán, Papp József, Pitvar Ella és Szúnyogh Sándor. Műsz­a­ki szerkesztő: Áb­rahám Albert. — A beérkezett ,kézi­­­rratoknak­ és a­lképeiket nem őrizzük meg és nem küldjük vnisiszta. Előfizetési­ díj egy évre belföldön 300 dinár, külföldre 800 dinár. Megjelenik minden pénteken, egyes szám ára 15 dinár. Folyószámla 51900-603-130005 SDK Murska Sobota. Készül a mu­raszombati Pomurski tiefe nyomdájában — A Nép­újság mentes a forgalmi adótól.

Next