Népújság, 1989 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1989-01-06 / 1. szám
. Az ősz a terménybetakarítás, a gyűjtés évszaka, a hulló levelek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a természet pihenőre tér. Ehhez hasonlít az idősebb emberek kora. Megtették a magukét. Gürcöltek, gyűjtöttek a családért, agyermekekért. Ezért adjunk nekik lehetőséget a megérdemelt pihenésre. Tegyük szebbé életük őszét. Ha erre nincs otthon lehetőség, teremtsünk olyan otthont az idősek részére, ahol jól érzik magukat. Ahogy néhányukkal elbeszélgettem, az volt az érzésem, hogy ilyen a rakimani idősek otthona, így meséltek ott az emberek: Miholics János. Néhány éve azért került az otthonba, mert meghalt a felesége és habár tud főzni, nehezen élt volna egyedül. Egyébként Muraszombatból jött ide. Még nem túl idős, hiszen 1911-ben született, de fájnak a lábai. Amint mesélte, szépszobája van, rendszeresen takarítják. Sok barátja van az otthonban, akikkel elszórakozik, de néha elmegy a városba is látogatóba, de őt is meglátogatják. Még Németországból is érkezik látogatója. Hajdanában mészárosként dolgozott, így mészáros barátja is van, akivel többször találkozik. Jól érzi az otthoniban magát és reméljük, még sokáig élvezi az ottani nyugalmat. Unger Barbara: Barbara néni Lendváról jött az otthonba. Amint mesélte, Lendvahegyen iszép háza van az erdőszélen, de megbetegedett és nem tudott ott egyedül élni. Már hét éve itt van. Nagyon jól érzi magát. Eleinte a konyhában segített, gondozta az épület körüli virágokat, a kertet, de már nagyon fáj a keze, és így többé nem tud dolgozni. Olvasgat, beszélget. Mindenkivel jóban van és így őt isszeretik. Sokszor meglátogatják az unokák, még dédunoka is van. A közelmúltbanaz egyik berukkolt, és írt neki levelet is. Ő szüretkor volt otthon. Jó hazamenni, látni újra Lendvát, csak akkor nehéz viszszajönni. Mégis valahogy már annyira megszoktaaz otthonban, hogy visszakívánkozik ide. Azt fájlalja csupán, hogy Lendván nincs ilyen otthon. Szerinte már régen épülhetett volna és akkor otthoni környezetben még szebb lehetne az idős ember élete. Barbara néni a 86 éve ellenére nagyon jól tartja magát és reméljük még sokáig élvezi azélete őszét. Lacó István: Kapornakról jött Rakicanba, az otthonba. Tíz évig Ausztriában 11 évig pedig Muraszombatban dolgozott a kőműveseknél. A családja elhagyta, a háza rossz állapotban van, ezért az illetékes községi szervek úgy döntöttek, hogy jöjjön ide. 13,5 hektár birtokot átadott, ennek fejében teljes ellátást kap. Ketten vannak a szobában, de nagyon jól megértik egymást, ő még csak 65 éves, ezért sokat segít az otthon környékén tisztogatásában, a konyhában is. Olvasgat a könyvtárban levő magyar és szlovén könyvekből. Elbeszélget a társaival. Egyszóval jól érzi magát és nem bánta meg, hogy idekerült. Büki Aranka: Hosszúfaluból jött és két éve lesz, hogy az otthonban van. A férje meghalt, a gyerekek családot alapítottak. Beteg volt, nem maradhatott egyedül. Ormosra került. Ott két évig gyógyították és onnan hozták ide. Sokat kézimunkázik, olvasgat, szórakozik az ismerősökkel, hiszen nagyon jól megismerkedtek a két év alatt. Gyurica Terézzel van egyszobában. Igazi barátnőkké váltak. Nagyon szép szobájuk van. Amint mesélte Aranca néni, nagyon jó a koszt, és jól érzi magát. Többször meglátogatja az Ausztriában levő fia és a lánya, aki Hosszúfaluban és szintén néha ellátogat hozzá. Csakhogy nekikét kis gyermeke és rokkant férje van, ezért nehezebben tud otthonrólelszabadulni. Vele inkább leveleznek és néhanapján Aranka néni is hazamegy. Ő most 56 éves, így minden bizonnyal még sok évet tölt el az otthonbankellemesen. Varga Sidonija: Nem magyar anyanyelvű, de amint meséli, azért beszél ilyen szépen magyarul, mert a férje, akivel 60 évet éltek együtt, magyar volt és odahaza csak magyarul beszéltek. Lendváról jött ide. Meghalt a férje és aztán azonnal idejött. Ők már a férjével együtt ide szerettek volna jönni, de mindjárt nem kaptak szobát, közben elveszítette az élete párját, ezért egyedül jött ide már két és fél évvel ezelőtt. Kellemesen tölti itt az idejét. Reggel felkelés után tornázik, ami bizony meg is látszik, hiszen szeptemberben már betöltötte a 85 évet, de ennél sokkal fiatalabbnak néz ki. A faluban van barátnője, akivel naponta találkoznak, hiszen na Tegyük szebbé életük őszét HOGYAN ÉLNEK RAKIBANBAN AZ IDŐS EMBEREK OTTHONÁBAN? gyon szeretik egy- onnan hazasétálva ebédel. Ebéd után két épihen, majd a szomszédosakban tesz látogatást a tó levő barátnőknél. Köz olvasgat. A Ljubljanába! fiával szoros a kapcsa sűrűn meglátogatja ő családja, de a rokonsággaöbbször találkozik. Kiva hogy Sidonija néni ésbbi otthonban lakó idaber is jól érezze magbben a családi metegséglyettesítő közösségben. s már R. Miholics János Unger Barbara Lacó István Büki Aranka Varga Sidonija Menedékjog csak kivételes esetben JELENLEG HARMINCEZER JUGOSZLÁV POLGÁR ÉL OLASZORSZÁGBAN Olaszország már nem az ígéretföldje a jugoszlávok számára, s ezért azoka személyek,akik politikai menedékjogot kérnek — függetlenülattól, hogy van-e okuk erre vagy csak egyszerűen ilyen módon szeretnének a szomszédos országban maradni — az utóbbi két éviben nem isszerepelnek a nyilvántartási listán. A politikai menekültekről nyilvántartott adatok, amelyeket az olasz belügyminisztérium állított össze, arról tanúskodnak, hogy 1987-ben és 1988-ban a JSZSZK egyetlen állampolgára sem kért politikai menedékjogot ebben az országban. Az olaszországi statisztikák azonban feljegyezték, hogyaz elmúlt években mégiscsak volt néhány jugoszláv, aki politikai menedékjogot kért: 1986-ban 21 jugoszláv állampolgár, 1985-ben 20, 1984-ben 34 személy nyilatkozott úgy, hogy ebben az országban akar letelepedni, a belügyminisztériumközleménye szerint ügyük rendezése most van folyamatban, de nagyon kicsi az esély arra, hogy eleget tegyenek kívánságuknak. Mindebből persze nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a jugoszlávok elkerülik Olaszországot. Csaknem 30 ezer hazánkfia él ideiglenesen Olaszországban. A tavalyi adatok szerint 6386 személy legális engedéllyel tartózkodik az országban. Ilyen engedélyt a rendőrség ad ki, és tulajdonosát egyévi olaszországi tartózkodásra jogosítja fel. Sokkal többen vannakazok, akik turistaként vagy tanulás céljából érkeztek az országba. Az idén május 27-én az olasz belügyminisztérium közzétett ,egy adatot, amely szerint az ország területén 20 135 jugoszláv állampolgár tartózkodik ideiglenesen. A rendkívül szigorú követelményekkel magyarázható, miért kértek az utóbbi néhány évben egyre kevesebben politikai menedékjogot Olaszországban. Azok közül, akik ilyen jellegű kérelemmel fordultak az olasz hatóságokhoz, mindössze négy-öt százalék telepedhetett le végleg. A jugoszláv politikai »menekültekkel« kapcsolatban két évvel ezelőtt az olaszok arra kezdtek hivatkozni, hogy a JSZSZK aláírta a menekültekre vonatkozó genfi megállapodást, amelynek értelmében kötelezte magát, hogy menekülteket fogadhat be nem pedig küldhet. Azok a jugoszláv állampolgárok, akiik politikai menedékjogot kaptak Olaszországban, úgy tekinthetik magukat mint az utolsó ilyen személyek mert újabb kérelmeket az olasz hatóságok nem vesznek figyelembe. Az újabb szigorításokra tavaly augusztusban került sor, amikor az országot elárasztottáka lengyel menekültek. Számukat tízezerre becssülték. A római Villa Borghese parkban annak idején sátrakat állítottak fel, mert a capuai és a latinai menekülttáborokban nem jutott mindegyiknek hely. A lengyelek nagy többsége turistaként érkezett Olaszországba és egyszerűen ottmaradtak azzal a szándékkal, hogy továbbutazzanak az Egyesült Államokba, Kanadáiba vagy Ausztráliába. Nagy részük azonban még mindig szűkös körülmények között tengeti életét a szebb napok reményében. Becslések szerint Olaszországnak naponta 100 millió lírájába kerül a menekültek eltartása. A genfi megállapodás arra köteleziaz okmányt aláíró országokat, hogy aá menekülteket fogadják be és egyetlenegyet sem utasíthatnak vissza. Az 1986-ban összeállított adatok ,amelyeket az eddigiek folyamán közzétettekanról tanúskodnak, hogy abban az évben Olaszországban 5070 valamelyik keleteurópiai államból érkezett személy kért politikai menedékjogot. NÉPÚJSÁG NÉPÚJSÁG — A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendvai és muraszombati községi választmányának hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito utca 29/1., telefon (069) 21-064 és 21-383. Szerkesztőség: Lendva, Partizán utca 120, telefon (069) 75-085 és 719. Igazgató és főszerkesztő: Irma Benkő, felelős szerkesztő Báti Konc Zsuzsanna. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatársak: Botka Ágnes, Csinos Éva, Korcsmár Rózsa, Novák Császár Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. — A beérkezett képeket és kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. A hetilap előfizetési díja belföldre fél évre 13 000 dinár, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő dinárösszeg. — Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. Készül a muraszombati Pomurski tisk nyomdájában. A Népújság mentes a forgalmi adótól. 1989. január Rakicani van a gondozottak, illetve az idő emberek otthonában június óta Viola Bertalanič az igazgató. Eképpen vázolta az otthonban folyó életet: — A muraszombati, lendvai és a Gorn Radgona-i községek vannak az otthoni gondozottak. 268 ággy rendelkezik az otth és pillanatnyilag idős ember van nálunk, tehát kilenccel többen, mint mennyi a befogadóképessége az épületnek. Két részt áll az otthon. A lakórészlegben azok vannak, akiknek kásra, élelmezésre van szükségük, különben sajátogukról tudnak gondoskodni. A gondozottak részlegét öt részre osztják. Az egyikben állandó segítségre szerk vannak, a másikban az időnkénti segítségre szorulói 4 dolgozója van az otthonnak, akik ezekről az emberől gondoskodnak. Szlovéniában Muravidéken él a legtöbb 60 él idősebb ember és az otthon befogadóképességét ve figyelembe, nagy a lemaradás nálunk. Úgy tervezték így megépítik a harmadik fázist, amelyben 80 ágy lett fa. Azonban a Szlovén Egészségügyi és Szociális Vám Bizottság, valamint a Szlovén Szociális Gondozási Esség véleménye szerint a túl nagy otthon nem elfogató. Habár pénzebedileg olcsóbb, a gondozottak közérzetét figyelembe kell venni. A jövőben minden községben építeni ilyen otthont és ennek az idős emberek kifájává kell alakulni. A három község véleménye ezt a meglévő eszközből Lendván kellene egy 100 ágyasont építeni, amit két dologgal indokolnak: a lendvai égből sok a gondozott és a magyar nemzetiségű embnek a nyelv miatt is ott jobb lenne. Lendván a szociogondozási közösség és a végrehajtó tanács mindent tett az otthon építése érdekében. Még olyan javaslat volt, hogy beiktatják a referendumi programba. Az érzési helyet is tudják biztosítani. Reméljük, valóra vált a terv és a lendvai idős emberek otthonában a lokók mellett a kívülről időnként ebédelni vagy szórakoztató idős embereket is tudják majd fogadni. Dr. Viola Bertalanné igazgatónő A mozgalom korszerítése A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZA SZÖVETSÉGI ÍRSÁNAK KÜLPOLITIKAI BIZOTTSÁGA MEGVJA AZ EL NEM KÖTELEZETTEK SORONKÖVETKELÁLKOZÓINAK ELŐKÉSZÜLETEIT A JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsának külpolitikai bizottsága hozzájárult a jugoszláv küldöttségnek az el nem kötelezettek januári ciprusi miniszteri értekezletén való fellépéséhez. Milivoje Matosič szövetségi külügyi titkárhelyettes szólt az előik kesszített okmányokról, amelyeket platform címszóval, tűztek napirendre. Elmondta, hogy ez a platform az eddigi értesülések összesége, amelyet természetesen a belgrádi csúcsértekezletig állandóan csiszolni fognak. Hasznos alapkéntszolgál a mozgalom korszerűsítéséhez, s ez a nicosiai találkozó célja is. Marksic megállapította, hogy a csúcsértekezlet előkészületei már jól haladnak, és tájékoztatta a küldötteket, hogy jugoszláv bizottságot alakítottak, amelynek elnöklője a JSZSZK Elnökségének elnöke, tagjai pedig tekintélyes politikusok és közéleti személyiségek lesznek. E célból alakult egy belgrádi városi bizottság, mivel fővárosunk lesz a vendéglátó. Mivel na érdeklődés nyilvánult mi el nem kötelezettek pitáról szóló vita iránt,sic hangsúlyozta, hogy nemcsak a mozgalom bőségét, hanem felélénkít értik olyan értelet,hogy külpolitikánk ütését várják tőle. A atom korszerűsítésévelsolatban a külügyi titlyette is elmondta, hogruson már tesznek ilyetgn lépéseket, elsősortehermentesítik a mázt a hosszú és általá nonányoktól«. Ezentúl a nem értekezleteit lekeltetni a káros és nemvezető szokásról, hogy köstérségi gondokból« dános szükségletek »tusát« állítsák össze. Maksičiibe vette a dialógus ezt a mozgalmon kívüli tkrözi tényezőkkel is, s a nagyhatalmakkal angsúlyozta, hogy mégis elfogadható ötlete hozhatnak eredményt,ám a kellő körben fog el őket.