Népújság, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-12 / 1. szám

2____________________________________________________NÉPÚJSÁG A JKSZ XIV., RENDKÍVÜLI KONGRESSZUSA ELÉ A párt kész a versengésre MEGBESZÉLÉS A JUGOSZLÁV RTV ÉS SAJTÓHÁZAK IGAZGATÓIVAL ÉS FŐSZERKESZTŐIVEL A Jugoszláv Kommunista Szövetség kész arra, hogy a politikai színtéren felvegye a harcot a másmilyen progra­mokkal és hogy a plurális po­litikai légkörben küzdjön az álláspontjaiért, abban a meg­győződésben, hogy az, amit kínál, elfogadható az ország polgárai nagy többségének részére, és hogy a demok­ratikus szocializmusnak biz­tos perspektívája van — hangzott el Sštefan Korošec­­nek, a JKSZ KB Elnöksége titkárának és Marko Lobé­nak, a JKSZ KB Elnöksége tagjának a Jugoszláv RTV és sajtóházak igazgatóival és fő­­szerkesztőivel a JKSZ XIV., rendkívüli kongresszusának kapcsán folytatott megbeszé­lésen. A kongresszus idején — mondta Štefan Korošec — nemcsak Jugoszláviában van­nak problémák, hanem nagy változások történtek a szo­cializmus világában is. Ez ar­ra kényszeríti a Kommunista Szövetséget, hogy a demok­ratikus szocializmusért és Jugoszláviáért elvnek meg­felelően a kongresszuson el­fogadható eszméket és vilá­gos programot kínáljon fel Választ kell adnunk arra a kérdésre, milyen szocializ­must akarunk, hogyan hajt­suk végre a reformot és ho­gyan ösztönözzük az embe­reket, hogy mindezt megvaló­sítsák. A JESZ egységét csa­kis a programalapokon te­remthetjük meg, ezért rend­kívül fontos, hogy kidolgoz­zuk az új pártprogramot és a statútumot. Korošec, miután hangsú­lyozta, hogy már végéhez közelednek a kongresszus szervezésbeli előkészületei és elkészült minden kongresszu­si dokumentum, megjegyez­te, hogy fontos kérdések még »tisztázásra« szorulnak, ezek­ről a kérdésekről biztos, hogy szó lesz a kongresszu­son is. A kongresszusra nem hí­vunk meg külföldi küldött­ségeket, ezt a határozatot Korošec a jugoszláv kommu­nisták legrangosabb gyüleke­zetének munka jellegével és egyszersmind pénzhiánnyal indokolta. Ez az oka annak is, hogy a kongresszusnak elő­ször lesznek védnökei a bel­grádi Bazar és az újvidéki Naftagas, de folynak a tár­gyalások még egy céggel is. Röviden OSLO — Az oslói Nobel Intézet képviselője közölte, hogy Mihail Gorbacsov szov­jet vezetőt ismét javasolják Nobel-békedíjra. Gorbacsov 1988-ban és 1989-ben is a javasoltak között volt, ami­kor az ENSZ békeerői, illet­ve a dalai láma kapta meg a díjat. NEW YORK — A Magyar­­országra menekült románia magyarok nem kívánnak visszatérni Romániába, kö­zölte az ENSZ menekültügyi főbizottságának képviselője a svájci rádiónak adott nyilat­kozatában. Ez meglepte az említett főbizottságot, mivel az új bukaresti hatóság ha­tálytalanította a korábbi re­zsim programjait, amelyek e­­rőszakos asszimilációra ítélték a romániai nemzeti kisebbsé­geket. RÓMA — Az olasz lírát 4 százalékkal devalválták az európai pénzrendszer többi valutájához viszonyítva. Az olasz valuta is elvesztette tel­jes 10 éven át élvezett ki­váltságos helyzetét ebben a rendszerben. A héten hétfő­től a lírának is »lebegő« ár­folyama van ugyanúgy mint az európai pénzrendszer töb­bi valutájának. MOSZKVA — A Szovjet­unió egyetemein ezentúl nem lesz kötelező tantárgy a marxizmus. Az Ucsiteljszka­­ja Gazeta lap cikke arról ér­tesült, hogy az oktatásügyi államminisztérium úgy dön­tött, hogy megszünteti a kö­telező vizsgáztatást a marxiz­musból miután az egyetemis­ták nagy többsége nyilvános­ságra hoztak ilyen követelé­sét. Az idei iskolaév máso­dik szemeszterében az egye­temisták a marxizmus he­lyett politikai gazdaságtan­ból, az SZKP történelméből és a modern szocializmus problémáinak tantárgyából tehetnek vizsgát. BUDAPEST — JERUZSÁ­LEM — Horn Gyula magyar külügyminiszter a hét elején háromnapos látogatáson Iz­raelben járt. Ő a legmaga­sabb rangú kelet-európai tisztségviselő, aki Izraelbe lá­togatott 1967 óta amikor Ro­mánia kivételével minden kelet-európai ország megsza­kította a diplomáciai kapcso­latokat a zsidó állammal. Magyarország volt az első ke­let-európai ország, amely fel­újította ezeket a kapcsolato­kat tavaly szeptemberben. Horn látogatásának egyik célja előkészíteni Németh Miklós kormányfő jövő hó­napban esedékes izraeli láto­gatását. NÉPÚJSÁG — A Dolgozó Nép Szocialista Szö­vetsége lendvai és muraszombati községi választmá­nyának hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito utca 29/1, telefon (069) 21-064 és 21-383. Szerkesztőség: Lendva, Partizán utca 120, telefon (069) 75-085 és 75-719. Igazgató és főszerkesz­tő: Irma Benkő, felelős szerkesztő Báti-Konc Zsu­zsanna. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatár­sak: Botka Ágnes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Korcsmár Rózsa, Novák-Császár Jolán, Papp József, Pivár Ella és Szúnyogh Sándor. — A beérkezett képeket és kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. A hetilap előfizetési díja belföldre fél évre 56,00 dinár, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő dinárösszeg. — Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. Készül a muraszombati Pomurski tisk nyomdájában. A Népújság mentes a forgalmi adótól. Mi egyértelműen demokráciát akarunk BESZÉLGETÉS GYURÁCZ FERENCCEL, A DEMOKRA­TA FÓRUM ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA TAGJÁVAL A magyarországi demokra­tikus folyamatok egyik elin­dítója a Demokrata Fórum volt. Az írók és az értelmi­ségiek csoportosultak először, ide, hogy elindítsák a plura­lista demokratikus folyama­tokat. Szombathelyen is volt ilyen szervezkedés és számos megbeszélést és értekezletet tartottak. Gyurácz Ferenc, író és szerkesztő is a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmány tagja és a szombathelyi csoport egyik képviselője. Az első lakiteleki találko­zás után sok minden történt Magyarországon és Európá­ban. Falak, korlátok és ha­talmak dőltek egyik napról a másikra le és a demokrá­cia fáklyája bevilágította Európa egét. — A kezdetektől a mai napig, hogy értékeli Ön a történteket? — Nagyon régen volt már az első lakiteleki találkozó, pedig időben nem hosszú az a két év, amely azóta eltelt és mégis a magyar politikai életben lezajlott változások oly nagy jelentőségűek, hogy máskor évtizedek alatt sem történtek ilyen jelentős ered­mények. A Magyar Demok­rata Fórum, a mostani vál­tozásoknak, amely egy rend­szerváltozással, a kommunis­ta diktatúrából a demokrati­kus jogállamba való átmenet rendszerváltásával érnek föl. Ennek a rendszerváltásnak az egyik fő kezdeményezője volt az a csoportosulás, amely 1987. szeptemberében Laki­teleken, a Magyar Demok­rata Fórum nevet vette föl. Ez a csoportosulás kezdet­ben, népi, nemzeti demokra­ta érzelmű és felfogású írók­ból, humán értelmiségiekből és néhány más értelmiségiből állt. Az események felgyor­sulása folytán azonban rá egy évre 1988. szeptemberében tagsággal bíró politikai szer­vezetté alakult. A fiatal de­mokraták szövetsége után el­sőként alakult meg a mai demokratikus pártok közül. Sőt, ha az 1987-es alakulást vesszük, akkor még a fiatal demokraták szövetségét is megelőzte, csak akkor még nem volt tagsággal bíró szer­vezet. — Hogyan lehetne tömö­ren értékelni az azóta eltelt eseményeket és fejleménye­ket? — Az 1988-as kommunista pártkongresszus nagyon fon­tos az elmúlt két év fejle­ményeinek a sorában, hiszen azt jelentette, hogy elindult egy olyan nagyon gyorsan felgyorsuló folyamat, amely­nek során önmagát számolta fel. Ez volt az egyik folya­mat. A másik pedig az ellen­zéki tömörüléseknek a meg­szervezése és az a munka amellyel az ellenzéki pártok és szervezetek hozzájárultak a diktatúra felszámolásához, és a demokrácia megvalósu­lásához. Ez egy ilyen két irá­nyú célt megcélzó folyamat volt, jóllehet mindkét olda­lon voltak és vannak szélső­ségek, amelyek ezt a folya­matot nem segítik elő, vagy éppenséggel gátolják. Ma ott tartunk már, hogy a szabad parlamenti választások kiírá­sa elé nézünk. A Magyar De­mokrata Fórum már jó egy éve szorgalmazza a demokra­tikus választások azonnali ki­írását de eddig még a leg­több politikai erő egyetérté­sét nem tudta elnyerni. Most­­már egyre több politikai erő, és az ellenzéki erő is ezzel egyetért. Nagyon valószínű, hogy tényleg ez a döntő lé­pés van előttünk és ezen az aktuson szeretnénk mi is eredményesen szerepelni. MIT VÁRNAK A VÁLASZTÁSOKTÓL? A közvélemény kutatások és az eddigi fejlemények tük­rében úgy látszik, hogy erre van is esélyünk. Van esé­lyünk arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum, mint nemzeti és demokratikus párt egyszerre, mint a mindkét szélsőségtől elhatároló közép­párt jelentős szavazatarányt tud elérni a választásokon, és felelősséget vállalhat az or­szág sorsának a további ala­kításáért. — A Magyar Demokrata Fórum valóban teljes mér­tékben startolhat a választá­sokon a többi pártokkal szemben? — Pozitív jelei vannak an­nak, hogy a Magyar Demok­rata Fórum a kommunista pártállam felszámolása során szerzett érdemeiért egyrészt, másrészt pedig a mérsékelt felelősségteljes, mindkét szél­sőségtől elhatároló politikája okán bizalmat élvez a ma­gyarországi népesség jelentős köreiben. A nyáron több or­szággyűlési kerületben pót­választásokat tartottak és mindegyik helyen a Magyar Demokrata Fórum képviselői jutottak be a parlamentbe és ők vitték el a pálmát. A közvéleménykutatások sze­rint is MDF az egyik lege­rősebb politikai erő ma Ma­gyarországon. Lehetséges, hogy a nemrég lezajlott nép­szavazások és az ezt megelő­ző különféle procedúrák és villongások egyes ellenzéki erők között egy kicsit csök­kentette a MDF népszerűsé­gét és presztízsét. Ez ma még pontosan megmondani nem le­het. Minden­esetre bizonyos kommentárok és helyzetelem­zők azt mondják, hogy ez a népszavazás nem hozott si­kert a MDF számára. Ezt én nem így látom. Úgy látom, hogy a népsza­vazás olyan kérdésekről folyt le, amelyeket már előbb el­döntöttek, hiszen a négy kér­désből hármat a parlament is már eldöntött és további egy kérdés pedig olyan volt, a­­mely igazából nem volt nagy súlyú. Semmiképpen sem volt méltó arra, hogy a de­mokratikus pártok jónak mondható előbbi együttmű­ködése megszakadjon. A MDF-ben is és a magam ré­széről is az a túlnyomó vé­lemény, hogy a többi demok­rata párttal való együttmű­ködést szorgalmazzuk és nem vagyunk hajlandók a további pártvillongásokban, valamint méltatlan harcokban aktívan részt venni. Azt hiszem, hogy a mostani népszavazás sem ingatta meg túlságosan az esélyeinket, vagy a MDF helyzetét, hiszen olyan de­mokratikus tömegerő a mi­énk, amely mind a baloldali, mind pedig a szélsőségesen liberális, jobboldalinak mond­ható erőktől elhatárolja ma­gát egy józan, fokozatos, de határozott átmenetet megva­lósítva az egész magyar nem­zet érdekében. Az egész ma­gyar nemzetet itt kihangsú­lyoznám, hiszen a Magyar Demokrata Fórum kezdettől hangsúlyozza, hogy 15 millió magyarban gondolkodik. HOGYAN VISZONYULNAK A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁGHOZ? — Ebbe beleérti a határon túl élő magyar nemzetisége­ket is? — Ez pontosan így van. A határon túli magyarságot a magyar nemzet részének fog­juk fel és ez természetesen azt is jelenti, hogy elfogad­juk a jelenlegi status quót, és nem kérdőj­elezzük meg a jelenlegi határokat és ezt senki nem értheti félre, de ugyanúgy ahogy például Ju­goszlávia és Szlovénia is na­gyon fontosnak tartja a sa­ját határon túli kisebbségei­nek a sorsát, úgy a Magyar Demokrata Fórum is, ha a kormányzáshoz közel kerül, vagy esetleg a választók bi­zalma nyomán a kormányba kerül, akkor a politikájának nagyon fontos eleme lesz az, hogy figyelemmel kíséri a határon túl élő mintegy öt milliónyi magyarság helyze­tét. Ezek érdekében ahogy csak lehet és minden törvé­nyes módon fel fog lépni. Ez nagyon fontos és ez megkü­lönböztet bennünket mind a baloldali, mind a jobboldali pártoktól, a kommunistáktól, hiszen jól tudjuk, hogy a kommunistáknak ez nem volt szívügyük az elmúlt negyven évben és mind pedig bizonyos ellenzéki erőktől, akik ezt nem tartják annyira fontos­nak, mint mi. — Milyen újdonságokat tartalmaz a Magyar Demok­rata Fórum legújabb prog­ramja? — Az MDF programját az október végi II. országos gyű­lésünkön terjesztette elő rész­letesen az elnökség és a prog­ramot előkészítő csoportok és a tagság elfogadta. A programunk nagyon hamar nyomtatásban is hozzáférhető lesz eloszlatja azt a tévhitet, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak nincs mindenre gondoló gazdasági program­ja. Mintegy 100 gépelt oldal­nyi az a gazdasági program amely elkészült Ugyanakkor a nemzeti élet minden terüle­tére kiterjed ez a program, a külpolitikától kezdve a szociális kérdésekig, a ki­sebbségvédelemtől az okta­tásügyig, amit nagyon fontos nemzetiségi sorskérdésnek tartunk. A magyarság sors­kérdéseit fontosnak tartó ösz­­szes kérdésekre tehát kiter­jed a gazdasági programunk továbbá eloszlatja azt a tév­hitet is, amelyet néhányan ter­jesztenek rólunk, hogy mi valamifajta középutat kere­sünk a keleti diktatúra és a nyugati demokrácia között. Nem erről van szó, mert a harmadik út nem ezt jelenti. A harmadik út, amelyet mi támogatunk nem a közép­utat jelenti a demokrácia és a diktatúra között, mert itt nem létezik középút. Mi e­­gyértelműen a demokráciát akarjuk gazdasági értelem­ben is. Tehát piacgazdaságot akarunk, ugyanakkor ez a gazdasági program tartalmaz olyan csak Magyarországot vagy Közép-Európát jellemző módszereket és utakat, ame­lyeken mi el akarunk jutni ahhoz a fejlett piaci gazda­sághoz, amely Nyugat-Európ­­ban olyan magas életszínvo­nalat tud biztosítani a lakos­ságnak. Nyugat-európai típu­sú piacgazdaságot akarunk, de ennek eléréséhez vannak speciális magyar és közép­európai módszerek, hiszen az adottságaink is mások. Más utakon kell tehát eljutnunk egyazon célokhoz. Lejegyezte: Szúnyogh Sándor Gyurácz Ferenc A SZLOVÉN SZK-BAN Változások előtt a Szocialista Szövetség Jože Smole, a Szlovén Szo­cialista Szövetség Köztársa­sági Választmányának tema­tikus ülését megelőző sajtó­­értekezleten az új Szocialista Szövetség alapjaiként a po­litikailag világosnak megfor­mált, a baloldali központ fe­lé irányuló szervezetet jelöl­te meg, amelynek az lesz a szerepe, hogy összekösse a­­zokat a szervezeteket, szö­vetségeket, egyesületeket, és társulásokat, amelyek ezt kí­vánják. Dušan Semolič hang­súlyozta, hogy a Szocialista Szövetség önálló politikai szervezet lesz, saját szerve­zeti szabályzattal és önállóan szerepel a következő válasz­tásokon. A Szlovén DNSZSZ várha­tóan hamarosan megváltoz­tatja a nevét is. Eddig a Szlo­vén Szocialista Szövetség el­nevezésnek van legtöbb esé­lye. A Szlovén Szocialista Szövetség egyben lemond az újonnan megalakuló szövet­ségek és mozgalmak feletti vezető szerepéről is, ami lo­gikus következménye az új választási törvénynek és a politikai társulásokról szóló új törvénynek, amit nemrég fogadott el a Szlovén Kép­viselőház. A Szocialista Szövetség to­vábbra is a Delo napilap ala­pítója marad. Válasz volt ez arra az újságírói kérdésre, hogy mi lesz a plurális tár­sadalomban a tömegtájékoz­tatási eszközökkel. És közve­tetten válasz volt ez a lap­kiadó házak egyre hango­sabb követeléseire, hogy mi lesz a plurális társadalomban a tömegtájékoztatási eszkö­zökkel. És közvetetten válasz volt ez a lapkiadó házak egy­re hangosabb követeléseire, hogy függetlenebbek legye­nek a pártoktól, valamint a Ljubljanai RTV kezdeménye­zésére, hogy a köztársasági képviselőház legyen az ala­pítója. 1990. január 12.

Next