Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)
1991-01-11 / 1. szám
BELPOLITIKA A szövetségi kormány erélyesen intézkedett TITKOS HATÁROZAT A SZERB KÉPVISELŐHÁZBAN 18 MILLIÁRD 243 MILLIÓ DINÁR KIBOCSÁTÁSÁRÓL A héten kedden jelent meg a hivatalos reagálás arra a szerbiai intézkedésre, amelyről az év végén halkan, az év első napjaiban pedig már hangosan beszéltek. A szerb képviselőház társult munkatanácsának december 27-i és 28-i ülésén törvényt fogadtak el a szerb köztársaság hitelezésére a Szerb Nemzeti Banknál és törvényi kölcsön felvételére a célból, hogy javítsák a bankok fizetőképességét. E két dokumentum december 28-án látott napvilágot a szerbiai Hivatalos Lap 14. számában, mint szigorúan bizalmas hivatali titok. 1. cuugaum lurvenj értelmében a Szerb Nemzeti Bank a Szerb Köztársaságnak 5 milliárd dinár hitelt hagyott jóvá hat hónapra éspedig a primáris kibocsátás terhére. A bankok fizetőképességének javításával kapcsolatban a törvény előlátja, hogy a Szerb Nemzeti Bank nyolc milliárd dinárt lát elő a számunkra szintén a primáris kibocsátás terhére. A szövetségi kormány hétfői ülésén úgy értékelte, hogy a remedő emmeri törvények ellentétben állnak az ország alkotmányával és ugyancsak ellentétben vannak az e területre vonatkozó szövetségi pénzügyi előírásokkal is. Ezért a Jugoszláv Nemzeti Bank úgy döntött, hogy ideiglenesen leállít mindenfajta hitelezést az elsődleges kibocsátás terhére, továbbá ideiglenesen beszüntet minden beavatkozást a devizapiacon a deviza árusításával iglenesen leállít minden ténykedést, amit a pénzpiacon és az értékpapírok piacán szokott végezni. A Szerbiában hozott intézkedések a gyakorlatban ugyanis azt jelentik, hogy minden felhatalmazás nélkül ez a köztársaság 18 milliárd 243 millió dinárhoz jutott, ami csaknem a fele annak az összegnek, amelyet az elődleges pénzkibocsátásból szántak az ország összes bankjai számára az idei évre. A Jugoszláv Nemzeti Bank hétfőn tanácskozásra hívta össze a bank helytartóinak tanácsát, ahol szintén jóváhagyták a bank által hozott védelmi intézkedéseket és azok kivitelezésének módját. 2 NÉPÚJSÁG A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA Megjelenik minden pénteken. IGAZGATÓ ÉS FŐSZERKESZTŐ: Irma BENKO Felelős szerkesztő: BÁTI KONC Zsuzsanna Szerkeszti a szerkesztő bizottság. MUNKATÁRSAK: Botka Ágnes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Novák Császár Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. Kiadja a Sajtó és Rádióintézet, Zavod za časopisno in radijsko dejavnost, 69000 Murska Sobota, Titova 29/1. Tel: 069/21-064 és 21-383, telefax: 069/22-419. Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán u. 120. Tel.: 069/75-085 és 75-719. A beérkezett kéziratokat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 10 dinár. Előfizetési díj: Fél évre belföldön 100 dinár, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő dinárösszeg. Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. A Népújság mentes a forgalmi adótól. Készül a muraszombati POMURSKI TISK nyomdában. SZERBIA ALÁÁSSA (KIRABOLJA) AZ ORSZÁG PÉNZÜGYI RENDSZERÉT Megszoktuk már, hogy ebben az országban mindenért végső soron a szlovének, vagy a horvátok hibásak. Mindez talán elviselhető volna is, ha politikai »húzásokról«, pártpolitikáról van szó, amelyeknek következményeit az »egyszerű« emberek csak közvetve érzik. Ami azonban az elmúlt év végén történt felülmúl mindent, amit eddig bárki elképzelhetett volna, és ami mellett a szerbiai blokád és különadó a szlovéniai termékekre szinte eltörpül. Szerbiában ugyanis magyarán szólva azt tették, hogy pénzt akarnak nyomtatni csak úgy, a saját szakállukra. Megtörtént már ilyesmi az elmúlt években, nem is titokban, de akkor erről mindenki tudott és az elsődleges pénzkibocsátás »gyümölcseiből« többé kevésbé egyformán részesültek a köztársaságok. Az ilyenfajta áldás azonban nagyon is tiszavirág életű volt, hiszen jól tudjuk, az ilyen intézkedések nyomán röpke egy év alatt 2000 százalékra »sikerült« növelnünk az inflációt. Hogy a most tervbe vett szerbiai pénzmanőver nyomán hány százalékos infláció, deviza-zűrzavar várható, azt hiszem még a pénzügyi szakemberek sem tudják egyelőre teljes mértékben felmérni. És hogy mi volt a cél? Valóban a szerbiai bankok talpraállítása? Markovic reformjának megbuktatása ? Az említett bankok talpraállításához laikusként úgy gondolom, az említett összeg kevés volt, Markovic megbuktatásához, vagy legalábbis helyzetének további aláásásához és végső soron az ország megrablásához mindenképpen hozzájárult. No, de várjuk ki a végét. B.K.Zs. A megbeszélések már megkezdődtek - Nekünk az idén tárgyalóasztalhoz kellene ülnünk, de mindenekelőtt beszélgetni - jelentette ki egyebek között Stipe Mesič, a JSZSK Elnökségének alelnöke a VEČERNJI LISTNEK adott interjújában. Egyesek úgy vélik, mindenekelőtt a szerbek, hogy a szövetségi szervekben egy olyan okmányt kellene hozni, amely helyettesítené az alkotmányt. A Szövetségi Tanács lenne az, amely meghozná az okmányokat. Ezzel szemben a szlovénok és mi, s most nyilván mások is úgy gondoljuk, hogy ez csakis a köztársaságok tárgyalásaival történhetne, az Elnökség és a szövetségi szervek pedig segítséget nyújtanának ehhez. - Tárgyalásokra szükség van, de ehhez hajlandóság is kell. Mi a helyzet más köztársaságokban ? - A sajtóból megállapítható, hogy egyes megbeszélések már megkezdődtek. Alija Izetbegovic tisztelgő látogatáson volt itt Bosznia-Hercegovina képviselőivel Horvátország alkotmányának kihirdetésekor, s akkor kiderült, hogy előtte már tárgyalt Miloševictyel is. Arról is tudomásom van, hogy Drnovšek is folytatott megbeszéléseket Slobodan Milosevictyel, tárgyalt a szerb vezetőség szlovéniai, illetve a szlovén vezetőség szerbiai látogatásáról. Annyit jelent ez, hogy valami történik. Én Milosevictvel szintén megbeszéltem egy beszélgetést újév utánra, s megpróbáljuk kibővíteni más felelős személyekkel is. Volt egy rövid beszélgetésünk, s most megbeszéltünk egy hosszabbat. — Horvátország vezetőségével, vagy csak önnel mint Jugoszlávia alelnökével? — Nekem lesz az első megbeszélésem, s akkor azt majd egy kicsit kibővítjük. Mit vár ettől a megbeszéléstől? Bármit gondolunk is, saját opciónkról, mindannynyiunknak tisztelnünk kell a realitásokat. Lehet ilyen vagy olyan véleményünk, de a politikai realitás arra kényszerít bennünket, hogy ezt tiszteljük, mert ha nem, akkor ez annál roszszabb ránk nézve. Vonatkozik ez mindazokra is, akik az első többpárti választások idején Nagy Szerbiáról álmodoztak, hiszen az ilyen programok, politikai programjaik nagy része, tulajdonképpen a szerb hadsereg első világháborús céljainak teljesítését jelentené. Ez hihetetlen. Mintha most történt volna a szarajevói merénylet s mintha most kellene kiterjeszteni Szerbiát. Az egyetlen érvelés az, hogy szerbek élnek ezeken a területeken, és ha széthullik Jugoszlávia, akkor ennek mind Szerbia határai közé kellene kerülnie. Ez azonban túl van a reális lehetőségeken. Ilyen logika szerint mi is azt állíthatnánk, hogy Ausztria horvátlakta vidékeinek Horvátországhoz kell tartozniuk. Ilyesmire nem lehet reális politikát építeni. A szerbeknek abszolút jogokat kell élvezniük, bárhol élnek is. Boszniában, Horvátországban, vagy Szlovéniában, de ez nem jelenti azt, hogy mindez Szerbia legyen - mondta egyebek között Stipe Mesič. MEGDRÁGULNAK A ZASTAVA GÉPKOCSIK Január 14-étől átlag 22 százalékkal megdrágulnak a Zastava gépkocsik. A legkevésbé, 17,6 százalékkal a Yugo korai, a legnagyobb arányban, 26 százalékkal pedig a Zastava 126-os drágul meg. A Yugo 55 23,4, az ötajtós Lada Samara 25,5, a Fiat Uno 23,7, a Florida 18,6 a Zastava 101-es 23,8 a Zastava 128-as 23,3 százalékkal lesz drágább. Azoknak a vevőknek, akik január 12-éig befizetnek a gépkocsira szavatolják a jelenlegi árakat. A gépkocsik száma korlátozott, de a Zastavában hangsúlyozzák, lesz elegendő mindazoknak, akik gépkocsit akarnak venni. Azoknak a vevőknek, akik kölcsönt vettek fel és december 31-éig teljesítették kötelezettségeiket, a jelenlegi áron kapják meg a gépkocsit. A Zastava a drágítást a dinár árfolyamának módosításával (28,57%) indokolja. NÉPÚJSÁG 1991. január 11.