Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)

1991-01-11 / 1. szám

BELPOLITIKA A szövetségi kormány erélyesen intézkedett TITKOS HATÁROZAT A SZERB KÉPVISELŐHÁZ­BAN 18 MILLIÁRD 243 MILLIÓ DINÁR KIBOCSÁ­TÁSÁRÓL A héten kedden jelent meg a hivatalos reagálás arra a szerbiai intézkedésre, amelyről az év végén halkan, az év első napjaiban pedig már hangosan beszéltek. A szerb képviselőház társult munka­ta­nácsának december 27-i és 28-i ülésén törvényt fogadtak el a szerb köztársaság hitelezésére a Szerb Nemzeti Banknál és törvényi kölcsön felvételére a célból, hogy javítsák a bankok fizetőképességét. E két dokumentum december 28-án látott napvilágot a szerbiai Hivatalos Lap 14. számában, mint szigo­rúan bizalmas hivatali titok. 1. cuugaum­ lurvenj ér­telmében a Szerb Nemzeti Bank a Szerb Köztársaság­nak 5 milliárd dinár hitelt hagyott jóvá hat hónapra éspedig a primáris kibo­csátás terhére. A bankok fizetőképessé­gének javításával kapcso­latban a törvény előlátja, hogy a Szerb Nemzeti Bank nyolc milliárd dinárt lát elő a számunkra szintén a pri­máris kibocsátás terhére. A szövetségi kormány hétfői ülésén úgy értékelte, hogy a reme­dő emmeri tör­vények ellentétben állnak az ország alkotmányával és ugyancsak ellentétben van­nak az e területre vonat­kozó szövetségi pénzügyi előírásokkal is. Ezért a Ju­goszláv Nemzeti Bank úgy döntött, hogy ideiglenesen leállít mindenfajta hitele­zést az elsődleges kibocsá­tás terhére, továbbá ideig­lenesen beszüntet minden beavatkozást a devizapia­con a deviza árusításával iglenesen leállít minden ténykedést, amit a pénzpi­acon és az értékpapírok pi­acán szokott végezni. A Szerbiában hozott in­tézkedések a gyakorlatban ugyanis azt jelentik, hogy minden felhatalmazás nél­kül ez a köztársaság 18 mil­liárd 243 millió dinárhoz jutott, ami csaknem a fele annak az összegnek, ame­lyet az elődleges pénzkibo­csátásból szántak az ország összes bankjai számára az idei évre. A Jugoszláv Nemzeti Bank hétfőn tanácskozásra hívta össze a bank helytar­tóinak tanácsát, ahol szin­tén jóváhagyták a bank ál­tal hozott védelmi intézke­déseket és azok kivitelezé­sének módját. 2 NÉPÚJSÁG A SZLOVÉNIAI MA­GYAROK HETILAPJA Megjelenik minden pén­teken. IGAZGATÓ ÉS FŐSZERKESZTŐ: Irma BENKO Felelős szerkesztő: BÁTI KONC Zsuzsanna Szerkeszti a szerkesztő bizottság. MUNKATÁRSAK: Botka Ágnes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Novák Császár Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. Kiadja a Sajtó és Rádióin­­tézet, Zavod za časopisno in radijsko dejavnost, 69000 Murska Sobota, Titova 29/1. Tel: 069/21-064 és 21-383, telefax: 069/22-419. Szerkesztőség: 69220 Lend­­va, Partizán u. 120. Tel.: 069/75-085 és 75-719. A beérkezett kéziratokat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 10 dinár. Előfizetési díj: Fél évre bel­földön 100 dinár, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő dinárösszeg.­­ Fo­lyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. A Népújság mentes a forgalmi adótól. Készül a muraszombati PO­MURSKI TISK nyomdában. SZERBIA ALÁÁSSA (KIRABOLJA) AZ ORSZÁG PÉNZÜGYI RENDSZERÉT Megszoktuk már, hogy ebben az országban mindenért végső soron a szlovének, vagy a hor­­vátok hibásak. Mindez talán elviselhető volna is, ha politikai »húzásokról«, pártpolitikáról van szó, amelyeknek következményeit az »egyszerű« emberek csak közvetve érzik. Ami azonban az elmúlt év végén történt felülmúl mindent, amit eddig bárki elképzelhetett volna, és ami mellett a szerbiai blokád és különadó a szlovéniai ter­mékekre szinte eltörpül. Szerbiában ugyanis ma­gyarán szólva azt tették, hogy pénzt akarnak nyomtatni csak úgy, a saját szakállukra. Megtör­tént már ilyesmi az elmúlt években, nem is titokban, de akkor erről mindenki tudott és az elsődleges pénzkibocsátás »gyümölcseiből« többé kevésbé egyformán részesültek a köztársa­ságok. Az ilyenfajta áldás azonban nagyon is tiszavirág életű volt, hiszen jól tudjuk, az ilyen intézkedések nyomán röpke egy év alatt 2000 százalékra »sikerült« növelnünk az inflációt. Hogy a most tervbe vett szerbiai pénzmanőver nyomán hány százalékos infláció, deviza-zűrzavar vár­ható, azt hiszem még a pénzügyi szakemberek sem tudják egyelőre teljes mértékben felmérni. És hogy mi volt a cél? Valóban a szerbiai bankok talpraállítása? Markovic reformjának megbuktatása ? Az említett bankok talpraállítá­­sához laikusként úgy gondolom, az említett összeg kevés volt, Markovic megbuktatásához, vagy legalábbis helyzetének további aláásásához és végső soron az ország megrablásához minden­képpen hozzájárult. No, de várjuk ki a végét. B.K.Zs. A megbeszélések már megkezdődtek - Nekünk az idén tárgya­lóasztalhoz kellene ülnünk, de mindenekelőtt beszél­getni - jelentette ki egye­bek között Stipe Mesič, a JSZSK Elnökségének alel­­nöke a VEČERNJI LIST­­NEK adott interjújában. Egyesek úgy vélik, mindenek­előtt a szerbek, hogy a szövetségi szervekben egy olyan okmányt kellene hozni, amely helyettesítené az alkotmányt. A Szövet­ségi Tanács lenne az, amely meghozná az okmányokat. Ezzel szemben a szlovénok és mi, s most nyilván mások is úgy gondoljuk, hogy ez csakis a köztársaságok tár­gyalásaival történhetne, az Elnökség és a szövetségi szervek pedig segítséget nyújtanának ehhez. - Tárgyalásokra szükség van, de ehhez hajlandóság is kell. Mi a helyzet más köztársaságokban ? - A sajtóból megállapít­ható, hogy egyes megbe­szélések már megkezdőd­tek. Alija Izetbegovic tisz­telgő látogatáson volt itt Bosznia-Hercegovina kép­viselőivel Horvátország al­kotmányának kihirdetése­kor, s akkor kiderült, hogy előtte már tárgyalt Miloše­­victyel is. Arról is tudomá­som van, hogy Drnovšek is folytatott megbeszéléseket Slobodan Milosevictyel, tárgyalt a szerb vezetőség szlovéniai, illetve a szlovén vezetőség szerbiai látoga­tásáról. Annyit jelent ez, hogy valami történik. Én Milosevictvel szintén meg­beszéltem egy beszélgetést újév utánra, s megpróbál­juk kibővíteni más felelős személyekkel is. Volt egy rövid beszélgetésünk, s most megbeszéltünk egy hosszabbat. — Horvátország vezető­ségével, vagy csak önnel mint Jugoszlávia alelnö­­kével? — Nekem lesz az első megbeszélésem, s akkor azt majd egy kicsit kibővítjük.­­ Mit vár ettől a megbe­széléstől?­­ Bármit gondolunk is, saját opciónkról, mindanny­­nyiunknak tisztelnünk kell a realitásokat. Lehet ilyen vagy olyan véleményünk, de a politikai realitás arra kényszerít bennünket, hogy ezt tiszteljük, mert ha nem, akkor ez annál rosz­­szabb ránk nézve. Vonatko­zik ez mindazokra is, akik az első többpárti választá­sok idején Nagy Szerbiáról álmodoztak, hiszen az ilyen programok, politikai prog­ramjaik nagy része, tulaj­donképpen a szerb hadse­reg első világháborús célja­inak teljesítését jelentené. Ez hihetetlen. Mintha most történt volna a szarajevói merénylet s mintha most kellene kiterjeszteni Szer­biát. Az egyetlen érvelés az, hogy szerbek élnek ezeken a területeken, és ha szét­hullik Jugoszlávia, akkor ennek mind Szerbia hatá­rai közé kellene kerülnie. Ez azonban túl van a reális lehetőségeken. Ilyen logika szerint mi is azt állíthat­nánk, hogy Ausztria hor­vátlakta vidékeinek Hor­vátországhoz kell tartozni­uk. Ilyesmire nem lehet­ reális politikát építeni. A szerbeknek abszolút jogo­kat kell élvezniük, bárhol élnek is. Boszniában, Hor­vátországban, vagy Szlo­véniában, de ez nem jelenti azt, hogy mindez Szerbia legyen - mondta egyebek között Stipe Mesič. MEGDRÁGULNAK A ZASTAVA GÉPKOCSIK Január 14-étől átlag 22 százalékkal megdrágulnak a Zastava gépkocsik. A legkevésbé, 17,6 százalékkal a Yugo korai, a legnagyobb arányban, 26 százalékkal pedig a Zastava 126-os drágul meg. A Yugo 55 23,4, az ötajtós Lada Samara 25,5, a Fiat Uno 23,7, a Florida 18,6 a Zastava 101-es 23,8 a Zastava 128-as 23,3 százalékkal lesz drágább. Azok­nak a vevőknek, akik január 12-éig befizetnek a gépkocsira szavatolják a jelenlegi árakat. A gépkocsik száma korlátozott, de a Zastavában hangsúlyozzák, lesz elegendő mindazoknak, akik gép­kocsit akarnak venni. Azoknak a vevőknek, akik kölcsönt vettek fel és december 31-éig teljesítették kötelezettségeiket, a je­lenlegi áron kapják meg a gépkocsit. A Zastava a drágítást a dinár árfolyamának módosításával (28,57%) indokolja. NÉPÚJSÁG 1991. január 11.

Next