Népújság, 1991. július-december (35. évfolyam, 25-49. szám)
1991-07-05 / 25. szám
BELPOLITIKA A Szlovén Köztársaság önálló állam lett! A KÖZTÁRSASÁGI KÉPVISELŐHÁZ KIHIRDETTE A FÜGGETLENSÉGRŐL SZÓLÓ ALKOTMÁNYOS ALAPOKMÁNYT, AZ ALKOTMÁNYTÖRVÉNYT ÉS A FÜGGETLENSÉGI DEKLARÁCIÓT Az elmúlt hét történelmi és ugyanakkor részben tragikus eseményekkel volt tele. A Szlovén Képviselőház, egy nappal a plebiszcitumban megszabott határidő előtt, azaz június 25- én este kihirdette a köztársaság függetlenségéről szóló alkotmányos alapokmányt, az ehhez kapcsolódó alkotmánytörvényt és a függetlenségről szóló nyilatkozatot. Ugyanakkor kihirdették a szlovén alkotmány századik függelékét is, amely meghatározza a szlovéniai zászlót és címert. Így tehát Szlovénia önálló állam lett, amelyről a képviselőház ülésnek elején Milan Kučan elnöke és Lojze Peterle kormányfő, az ülés végén pedig dr. France Bučar, a képviselőház elnöke tartott beszédet. Másnap, június 26-án este a képviselőház épülete előtt megtartott nagyszabású ünnepségen nyilvánosan és szimbolikusan is megrősítették Szlovénia függetlenségét. Levonták a JSZSZK zászlaját és helyette a szlovén került az árbocra. Az ünnepségen számos külföldi képviselő is jelen volt, hogy meghallgassa Milan Kučan ünnepi beszédét. Az írás elején tragikus eseményekről is szóltunk, amelyek a fiatal szlovén állam első napján következtek be és amelyeknek mindannyian tanú voltunk. Az alkotmányfüggeléknek már az első szakasza ugyanis kimondja, hogy a függetlenség kihirdetésének napjától kezdve Szlovéniában a szövetségi alkotmány érvényét veszti, és ezzel a nappal a független Szlovén Köztársaság átveszi mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket addig a szövetség látott el. A függelék egyébként kimondja azt is, hogy a függetlenséggel nem változnak a külső és a belső határok, biztosítja a nemzetközi szerződések tiszteletben tartását, valamint az olasz és a magyar nemzetiség minden jogának elismerését. NÉPÚJSÁG A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA Megjelenik minden pénteken IGAZGATÓ ÉS FŐSZERKESZTŐ: Irma BENKO Felelős szerkesztő: PIVARELLA Szerkeszti a szerkesztő bizottság MUNKATÁRSAK: Báti Konc Zsuzsanna Botka Ágnes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Novák Császár Jolán, Papp József, Solarič Nad Klára és Szúnyogh Sándor. Tájékoztatási Vállalat, Podjetje za informiranje, 69000 Murska Sobota, Titova 29/1. Tel: 069/21-064 és 21-383, telefax: 069/22-419. Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán u. 120. Tel.: 069/75-085 rádió stúdió 75- 718 és 75-719, telefax: 069/ 75-717 A beérkezett kéziratokat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 15 dinár. Előfizetési díj: Fél évre belföldön 100 dinár, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő dinárösszeg. Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. A Népújság azon grafikai termékek közé tartozik, amelyek után 3 százalékos forgalmi alapadót kell fizetni Készül a muraszombati POMURSKI TISK nyomdában. *_____________________| 2 A szlovén államiság joga A SZLOVÉN ÁLLAMISÁG JOGA - VALÓS JOG, IDEOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNETI JOG. A REALITÁS MÁST MUTAT, A VALÓS JOG MÉGSEM VALÓS JOG, EZEKBEN AZ ÁLLAMNEMZETI HARCOKBAN A FEGYVEREKNEK ÉS A NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIÁNAK VAN JOGA. A történeti jog, az államiság, az aktuális »nemzeti igények« megjelenési formája, nép—nemzeti akarat. Ez az akarat a szlovén nép honfoglalásától napjainkig tart, azóta is a szlovén nép lelkét terheli. Érdekes, hogy Európa csak a véres ütközetek után reagált rá, akkor is visszautasítással. Pedig a szlovén társadalmi fejlődés célja »örök nemzeti célok« elérése. Fennmaradni nyelvben, kultúrában, gazdasági termelésben. Ez volt ezer évvel ezelőtt is, és a jövőben is. Kis nemzet óhaja a polgári államalakulat, amely igyekszik rendezett együttélési viszonyokat teremteni, s már szervezett katonasággal is védett a pontosan körülhatárolt területeken. Érthetetlen a megszállás, akkor amikor az állam szuverenitását kiáltották ki. A szuverenitás fogalma annyit jelentene, hogy ami a miénk, amit önmagunk teremtünk meg, az nem illeti meg a másikat. A megszállás - visszaélés a szlovén történeti kontinuitással, hiszen az elszakadás lehetséges hátrányaira is felkészült ez a népgazdasági blokád. A szlovén államiság kontinuitása, még bizonytalan, hiszen magukra maradtak, annak ellenére, hogy a feltételeik megvoltak. Először: bizonyítandó, hogy ezt a földet ugyanaz az etnikum lakta a letelepedési időszaktól, másodszor: bizonyítandó, hogy azon a területen, tehát Szlovéniában mindig is megvolt az állami és politikai élet folytonossága. Az ezeréves határok kisebbnagyobb módosítással ugyanazok. A konfliktusos helyzet történelmi helyzet, fordulópont. Ami egyébként is az európai nemzeteknek már a honfoglalásuktól fogva már megadatott, hogy nemzetállamokban éljenek, ezért Szlovéniában 1991-ben vérrel kell harcolni. A szlovén államiság mítosza ezerháromszáz éves. Csuka Judit Szemelvények Milan Kučan beszédéből • Szlovénia büszkén és történelmi indokkal lép a nemzetközi közösségbe, mint demokratikus állam. • A Szlovén Köztársaság tiszteletben akarja tartani mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a nemzetközi jog követel tőle, mint szuverén államtól. A jogokat, amelyeket önmagának követel, elismeri a többi országnak is. • Azt kívánjuk, hogy az eddigi szomszédos országokkal való határaink még nyitottabbá váljanak, mint amilyenek eddig voltak. • Semmi olyat nem követelünk, ami nem a miénk. • Minden égető kérdést és az esetleges egymás közötti nézeteltérést békés úton kívánunk rendezni és oly módon, hogy azzal ne forogjon veszélyben a nemzetközi béke, biztonság és igazságosság. • A jugoszláv kérdés megoldása nem kockázatmentes, de a legnagyobb kockázat a mostani Jugoszlávia erőszakos megtartása volna. • Most, amikor ezt a történelmi lépést megtettük, tetteinket csak az értelem, a demokratikusság és mások tiszteletben tartása kell, hogy vezesse. Szemelvények dr. France Bučar beszédéből • Döntésünk az új európai folyamatokba szövődik, amelyekre a többi között jellemző a fizikai erőszaknak, mint az egymás közötti viszonyok megoldási módja eszközének felszámolása, továbbá az áru, az eszmék és az információk szabad áramlása; egy olyan új európai közösség megformálásáról van szó amely nem csupán a már meglévő nemzeti államok nemzetek feletti közösségé való fejlesztését jelenti a nagyhatalmak uralma alatt. • Szlovénia, mint kis állam, nem élhet anélkül, hogy ne legyen nyitott a világ felé, demokrácia nélkül, a környezettel való dinamikus kapcsolatok nélkül. • A szemrehányást, hogy szétromboljuk Jugoszláviát, olyan tényként értelmezhetjük, hogy segítünk egy állami létesítmény eltávolításában, amely létesítmény lényegében a bizonytalanság és a konflikusok eleme, mert természeténél fogva úgy épült, hogy ellentétben áll azokkal a folyamatokkal, amelyek az új Európát formálják. Lojze Peterre: Az út csak előre vezet A Szlovén kormány illetékességének hatáskörében felkészül munkájára az új státusban, és eközben figyelmét főleg a gazdasági és a szociális kérdésekre fordítja, amelyek megoldására az új társadalmi és gazdasági rendszer keretében kerül sor. Tudatában vagyunk annak, hogy ez az átmenet nem lesz könnyű, de el kell mondanom azt is, hogy csakis a szuverenitás státusával kapunk a kezünkben olyan kulcsfontosságú instrumentumokat, amelyekkel a fejlődést befolyásolhatjuk. Figyelembe kell vennünk a külső és a belső tényezőket, amelyek szuverenitásunk érvényesítését befolyásolják. A külvilág csak akkor fog elismerni bennünket, ha bebizonyítjuk, hogy életképesek vagyunk. Én ezeket a bizonyítékokat nem féltem, amikor az egyre fejlődő üzleti szellemről van szó minden területen és az emberek akaraterejét sem, akik felszabadultan szeretnének alkotni, noha egyes borúlátók egy kissé zavarják is ezt a képet. Az út csak előre vezet - mondotta Lojze Peterle szlovén kormányfő. NÉPÚJSÁG 1991. július 5.