Népújság, 1992. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1992-01-10 / 1. szám

HÉTRŐL-HÉTRE Rupel levele Bakerhez A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOKRÓL, A JUGOSZLÁV VÁLSÁGRÓL ÉS A NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRŐL Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter a hét elején levelet intézett James Baker amerikai államtitkárhoz, amelyben értesítette Szlovénia álláspontjáról a két ország kapcsolatait illetően, valmint Szlovénia állásfoglalásáról a jugoszláv válsággal és a kulcsfontosságú nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. A levélben a többi között mély aggodalmát fejezte ki affölött, hogy a demokrati­kus világ, az USA-val az élen, nem egyforma gyorsa­sággal és hatékonysággal járt el a Szovjetunió és Ju­goszlávia esetében. Szlo­véniában nem fogadhatják el a versengést vagy akár a konfrontációt az amerikai és az európai, illetve a né­met érdekek között. Rupel hangsúlyozta, hogy Szerbia szemmel láthatóan át akarja venni Jugoszlávia szerepét annak régi neve alatt és hódító háborút folytat Horvátország ellen. A JSZSZK nem legitim és törvénytelen szerveinek nyomása érezhető az új Ju­goszlávia megalakításáról szóló egyezményen is. Ru­pel hangsúlyozta azt is, hogy Szlovénia lakossá­gának az a kívánsága, hogy a háború befejeződjön és a jugoszláv válság megol­dódjon. Szlovénia egyéb­ként serkenteni kívánja a piacgazdálkodást és erősí­teni a demokratikus intéz­ményeket, továbbá erősí­teni kívánja a politikai kapcsolatokat az amerikai kormánnyal és nemzettel. Mindezzel kapcsolatban azonban Szlovéniában egyre fokozódik a meggyő­ződés, hogy az amerikaiak ellenzik Szlovénia önálló­ságát. Ezeket a félreértése­ket mielőbb fel kell szá­molni - írta Rupel kü­lügyminiszter Baker állam­titkárnak. NÉPÚJSÁG A SZLOVÉNIAI MA­GYAROK HETILAPJA Megjelenik minden pén­teken IGAZGATÓ ÉS FŐSZERKESZTŐ: Irma BENKO Felelős szerkesztő: PIVAR­ELLA Szerkeszti a szerkesztő bizottság MUNKATÁRSAK: Báti Konc Zsuzsanna, Botka Ág­nes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Novák Császár Jolán, Papp József, Solarič Nači Klára és Szúnyogh Sándor Tájékoztatási Vállalat Podjetje za informiranje 69000 Murska Sobota Titova 29/1 Tel: 069/21-064 és 21-383, telefax: 069/22-419. Szerkesztőség: 69220 Lend­­va, Partizán u. 120. Tel.: 069/75-085 rádió stúdió 75- 718 és 75-719, telefax: 069/ 75-717 A beérkezett kéziratokat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 20 SLT. Előfizetési díj: Fél évre bel­földön 250 SLT, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő SLT összeg.­­ Fo­lyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. A Népújság azon grafikai ter­mékek közé tartozik, ame­lyek után 3 százalékos for­galmi alapadót kell fizetni. Készül a muraszombati POMURSKI TISK nyom­dában. 2 DEMOS UTÁN - VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az óév utolsó előtti napján hullott szét hivatalosan is a DEMOS-pártok koalíci­ója - ez lett a Ljubljana melletti Dolskón megtartott DEMOS-csúcs végkifejlemé­­nye. Végső soron az eseményen már senki sem lepődött meg, hiszen már jó fél éve nyílt titok, hogy a kormányzó pártok együttesében minden van, csak egység nem. Lassan már kifelé sem... A politika logikája szerint tulajdonképpen az lett volna furcsa, ha megmarad. A találgatás azonban csak találgatás marad, a tény viszont tény. A tény pedig az, hogy a DEMOS nincs többé. De hát akkor mi van? Egyelőre mindenekelőtt különböző vélemények magáról a szét­hullás tényéről. Egyesek szerint a felosz­latás nem volt legitim. Mások véleménye szerint a DEMOS akkor hullott szét, ami­kor tulajdonképpen már elérte célját. Vannak pártok, amelyekben a DEMOS megszűnésének időpontját tulajdonkép­pen fél évre előre helyezik, tehát abba az időbe, amikor a szlovén parlamentben egyszerűen megszűntek vaktában elfo­gadni a kormány javaslatait. Nem ritka azonban az olyan vélemény sem, hogy a DEMOS széthullása csak látszólagos és az új választásokig nem várhatók lénye­ges változások. Apropós, ÚJ VÁLASZTÁSOK! A koa­líció széthullása nyomán most ez az egyik legidőszerűbb kérdés, amelyről az utóbbi hónapokban oly sok szó esett, de amely­nek időpontjáról egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni. Tény, hogy nem is olyan egyszerű az urnák elé invitálni a polgáro­kat, hiszen az új szlovéniai alkotmányon még alig száradt meg a tinta, és hol van még a választási törvény, a közigazgatás közzesítéséről szóló törvény stb., stb., amelyek nélkül még csak hozzá sem lehet kezdeni a dolgok formális részéhez. De hát a választásoknak vannak más összetevői is a formálisok között. Ezek közé tartozik a választások előtti harc. Ez pedig úgy látszik még a DEMOS életében megkezdődött és napjainkban is tart már ilyen vagy olyan formában. Vajon az fog-e történni, mint az első szabad, demokratikus többpárti válasz­tásokon? Vajon most is, a világ demokra­tikus tapasztalatával ellentétben egyes pártok már a választások előtt egy újabb DEMOS-t alakítanak, jóllehet minden szokás szerint az ilyesmi a választások kimenetele után szokott megtörténni. És ha a politikusaink most tanulják a politikai játékszabályokat (és természe­tesen rajtunk, polgárokon), akkor mégis nem ártana figyelmeztetni őket arra, hogy a választók tudni szeretnék mi tör­ténik a köztársaság politikai konyháján, hiszen a főszakácsok csaknem valameny­­nyien Ljubljana közvetlen közelében vannak. Nem pusztán kíváncsiságról van szó, hanem arról a prózai tényről, hogy - és ezt már demokratikus tapasztalatból tudjuk - hogy az ő főztjüket végső soron nekünk kell megenni... Akár DEMOS- szal, akár anélkül. B.K.Zs. Valóban tartós lesz-e a 15. tűzszünet, vagy csak megint arra lesz jó, hogy felújult erővel folljanak tovább a harcok? Képünkön: pihenő horvát gárdisták a pakráci fronton. Búza a MIG-ekért és az orosz pilótákért A horvát katonai főparancs­nokságon ezekben a napokban igyekeznek megfejteni azokat a magnófelvételeket, amelye­ket Vukováron és Vinkovcin sikerült »elcsípniük« és ame­lyeken a MIG-ek pilótái oro­szul tájékoztatták egymást. A horvátországi közvélményt azonban egy másik fontos tény is foglalkoztatja: vajon azok közül a MIG-ek közül, ame­lyek az elmúlt hetekben pusz­títást és halált szórtak Horvát­országra, hány származik a román, illetve kínai »ajándék­­csomagból«, amelyet az elmúlt időkben a Milosevic-rendszer kapott? Hogy a helyzet még ironiku­­sabb legyen, egyáltalán nem lehet kizárni annak lehetősé­gét, hogy az említett MIG-eket és a velük járó »behozatali« orosz pilótákat szlavóniai bú­zán és kukoricán vásárolták, amit a megszállók Baranyában és Kelet-Szlavóniában hará­csoltak össze. Horvátországban még nem számolták ki a gabonahiány nagyságát. Egyes adatok sze­rint a horvátországi magtá­rakból mintegy fél millió tonna búza és több millió tonna kukorica hiányzik, amit Szerbiába szállítottak. NÉPÚJSÁG 1992. január 10.

Next