Népújság, 2017 (61. évfolyam, 1-52. szám)

2017-01-05 / 1. szám

Iránytű A dialógus éve? Az elmúlt év vagy akár az elmúlt évek helyi, országos vagy nemzetközi eseményeire gondolva úgy látom, hogy az új évben - mely mindig kezdetet jelent, még ha bizonyos területeken csak jelképesen is - a legjobban párbeszédre lesz szükségünk. Nem formálisra, mert abból akadt bő­ven, hanem nyílt, őszinte, időben elkezdett, (ön)kritikus, konstruktív és megoldáskeresés-orientált párbeszédre vagy akár több oldalúra is. A dolgok szinte sosem fekete-fehérek, általában számtalan árnyalatuk van, melyet az időben elkezdett dialógus egy színskálában tarthat, s talán egy festői szépségű színt is keverhet belőle, mondhatjuk kissé poétikusabban fogalmazva. De a valóság csak ritkán poétikus. Az ünnepi időszak után jön a gyűlölet időszaka - hallottam a napokban egy társalgó asztalnál Lendván. A dalszöveg sora a beszélgetésben egy több éves ügyvédi tapasztalatra alapozott életigazságként hangzott el, s valójában környezetünk, világunk tükörképét láthatjuk benne. Az ellenségeskedés, a pereskedés, a vádaskodás vagy egyszerűen a „csak azért is” keresztbe tevés ugyanis általános gyakorlattá vált. Statisztikai adatot nem is kell mellékelni hozzá. (A több mint 800 törvényből és közel 18.500 jogszabályból, melyek Szlovéniában szabályozzák az életet, mindig található megszegendő.) Az őszinte dialógus hiánya érzékelhető az élet minden területén. Megerősödik-e bennünk az a tudat, hogy nem csak elméletben és elvileg, hanem a gyakorlatban és ténylegesen is szükségünk van rá? Túl kevesen vagyunk ahhoz - s most nemzetiségi közös­ségünkre gondolok -, hogy elhanyagolhatnánk, félvállról vehetnénk ezt a kérdést. A tényleges dialógus, melyben feltárjuk a problémákat és keressük a jó megoldásokat, fontos a közösségen belül, a többségi nemzettel és az anyaországgal egyaránt. Tegyünk érte mindannyian! Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horvat Silvija, Solarič Nad Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124, tel: 02/ 5776-180, telefax: 02 / 5776-191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 012590030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 9,5%os Áfát kell fizetni. A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.e Bethlen Gábor Alap 2 Beszélgetés Göncz László nemzetiségi képviselővel stabilizálódott a ! Az új év kezdetén Göncz László nemzetiségi parlamenti kép­viselővel beszélgettünk a parlamenti képviselet legfontosabb, lényeges feladatait áttekintve a szőkébb és tágabb pátriánkra váró kihívásokról, természetesen különös tekintettel a szlové­niai magyarságra. Tomka Tibor_______________gy­tibor.tomka@neouisaa.net M - Képviselő úr, milyen­nek látja a kifutott 2016-os évet általánosságban, az úgynevezett „nagypoliti­kát”, illetve a muravidéki magyarságot illetően? - A „nagypolitikát” il­letően úgy gondolom, a 2016-os év sok meglepetést hozott társadalmi szem­pontból. Annyi rossz tör­ténik ma az emberiséggel, hogy már lassacskán be­lefásultunk, csak azokra a dolgokra vagyunk képesek reagálni, amelyek a köz­vetlen környezetünkben történnek meg. Egyrészt egy rohanó, másrészt kiszá­míthatatlan világban élünk, amilyet néhány évtizede nem is tudtunk volna elkép­zelni. Szűkebben nézve, a Kárpát-medencére, Szlové­niára tekintve úgy látom, függetlenül attól, hogy a társadalomban kialakult egy sajátságos érzékenység és minden egyes nehéz­ségre nagyon is erőteljesen reflektálunk, az egész tár­sadalom egy furcsán rezgő közösséggé alakult. Ebben sokszor negatív szerepe van a médiának is, különö­sen abban, hogy például akkor, amikor magas frek­vencián kellene rezegnünk, ezt nem tesszük, de fordítva igen, amikor nem kellene, illetve kevésbé lenne szük­séges. Ettől eltekintve azt hiszem, 2016-ban egy picit stabilizálódott a helyzet a szűkebb környezetünkben.­­ Mire gondol a stabili­zációt illetően? - Egyszerűen arra, hogy a nagyvilág előbb említett dolgai jóval kisebb mérték­ben sújtottak bennünket, és reméljük, ez a jövőben is így marad. Másrészt ha visz­­szatekintünk 2012-re, 2013- ra, különösképpen Szlové­niára, amikor a gazdasági válság csúcsán voltunk, akkor ma mindenképpen stabilabb helyzetről beszél­hetünk. Lehet, hogy a hét­köznapi ember életében ez még nem mutatkozik meg igazán, és kérdéses, hogy egyáltalán megmutatko­zik-e, mert az értékrendünk is gyorsan változik, így nem biztos, hogy az említett stabilizációt elegendőnek tartjuk. Mindezek ellenére azonban gazdasági, pénz­ügyi szempontból jobb a helyzet, mint volt. Nem szeretnék nagyon politikai elemzésekbe bocsátkozni, de Szlovénia és Magyaror­szág esetében, annak elle­nére, hogy Szlovéniában még koránt sincs olyan stabil politikai, hatalmi struktúra, ez elmondható. Kilengések, furcsa megnyil­vánulások természetesen most is tapasztalhatók, de ez korántsem idézi fel a már említett válságos éveket.­­ A 2016 os év egyik legfontosabb nemzetiségi témája az általános nem­zetiségi törvény volt, amely ugyebár megbukott. He­lyette készül egy új, vajon milyen esélyekkel? - Még három hónappal ezelőtt én is úgy fogalmaz­tam volna, hogy megbukott a kerettörvény, most már inkább úgy fogalmazok, hogy az új törvénnyel, ha az általunk elkészített verzió­val 80-85 százalékban azo­nos marad, akkor abszolút elégedett leszek. Ugyebár az első és a második, új vál­tozat között a legnagyobb különbség az, hogy kikerült az igencsak nagy és terje­delmes nyelvpolitikai rész, amely különösen összetett, bonyolult összefüggésrend­szerű anyag, amelyet így utólag nézve nem biztos, hogy meg tudtunk volna jobban fogalmazni. Sőt lehet, hogy csak bonyolí­tottuk volna az amúgy is igencsak nehézkes meg­valósítást. Emellett voltak a régi törvényjavaslatban teljesen „mellélőtt” részek is, például a szimbólu­mok használata. Röviden, amennyiben az új törvény az említett formában és mértékben ténylegesen elfogadásra kerül, elégedet­tek lehetünk.­­ Mi szükséges az új törvény elfogadásához? - Az, hogy a felek be­tartsák az adott szavukat. Elsősorban a kormány­ra és az olasz közösségre gondolok, mert a magyar közösség részéről nem vá­rok nagyobb problémát. Igaz, nagyobb viták az anyagot illetően még nem voltak - nem is lehettek, mert az anyag még nincs „A privatizációból az elmúlt két évtizedben becslésem szerint fennmaradt 8-9 millió euró, ennek elhelyezésére a regionális séma megfelelő lenne. ” NÉPÚJSÁG 2017. január 5

Next