Népújság, 2017 (61. évfolyam, 1-52. szám)
2017-01-05 / 1. szám
Iránytű A dialógus éve? Az elmúlt év vagy akár az elmúlt évek helyi, országos vagy nemzetközi eseményeire gondolva úgy látom, hogy az új évben - mely mindig kezdetet jelent, még ha bizonyos területeken csak jelképesen is - a legjobban párbeszédre lesz szükségünk. Nem formálisra, mert abból akadt bőven, hanem nyílt, őszinte, időben elkezdett, (ön)kritikus, konstruktív és megoldáskeresés-orientált párbeszédre vagy akár több oldalúra is. A dolgok szinte sosem fekete-fehérek, általában számtalan árnyalatuk van, melyet az időben elkezdett dialógus egy színskálában tarthat, s talán egy festői szépségű színt is keverhet belőle, mondhatjuk kissé poétikusabban fogalmazva. De a valóság csak ritkán poétikus. Az ünnepi időszak után jön a gyűlölet időszaka - hallottam a napokban egy társalgó asztalnál Lendván. A dalszöveg sora a beszélgetésben egy több éves ügyvédi tapasztalatra alapozott életigazságként hangzott el, s valójában környezetünk, világunk tükörképét láthatjuk benne. Az ellenségeskedés, a pereskedés, a vádaskodás vagy egyszerűen a „csak azért is” keresztbe tevés ugyanis általános gyakorlattá vált. Statisztikai adatot nem is kell mellékelni hozzá. (A több mint 800 törvényből és közel 18.500 jogszabályból, melyek Szlovéniában szabályozzák az életet, mindig található megszegendő.) Az őszinte dialógus hiánya érzékelhető az élet minden területén. Megerősödik-e bennünk az a tudat, hogy nem csak elméletben és elvileg, hanem a gyakorlatban és ténylegesen is szükségünk van rá? Túl kevesen vagyunk ahhoz - s most nemzetiségi közösségünkre gondolok -, hogy elhanyagolhatnánk, félvállról vehetnénk ezt a kérdést. A tényleges dialógus, melyben feltárjuk a problémákat és keressük a jó megoldásokat, fontos a közösségen belül, a többségi nemzettel és az anyaországgal egyaránt. Tegyünk érte mindannyian! Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horvat Silvija, Solarič Nad Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124, tel: 02/ 5776-180, telefax: 02 / 5776-191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 012590030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 9,5%os Áfát kell fizetni. A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.e Bethlen Gábor Alap 2 Beszélgetés Göncz László nemzetiségi képviselővel stabilizálódott a ! Az új év kezdetén Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselővel beszélgettünk a parlamenti képviselet legfontosabb, lényeges feladatait áttekintve a szőkébb és tágabb pátriánkra váró kihívásokról, természetesen különös tekintettel a szlovéniai magyarságra. Tomka Tibor_______________gytibor.tomka@neouisaa.net M - Képviselő úr, milyennek látja a kifutott 2016-os évet általánosságban, az úgynevezett „nagypolitikát”, illetve a muravidéki magyarságot illetően? - A „nagypolitikát” illetően úgy gondolom, a 2016-os év sok meglepetést hozott társadalmi szempontból. Annyi rossz történik ma az emberiséggel, hogy már lassacskán belefásultunk, csak azokra a dolgokra vagyunk képesek reagálni, amelyek a közvetlen környezetünkben történnek meg. Egyrészt egy rohanó, másrészt kiszámíthatatlan világban élünk, amilyet néhány évtizede nem is tudtunk volna elképzelni. Szűkebben nézve, a Kárpát-medencére, Szlovéniára tekintve úgy látom, függetlenül attól, hogy a társadalomban kialakult egy sajátságos érzékenység és minden egyes nehézségre nagyon is erőteljesen reflektálunk, az egész társadalom egy furcsán rezgő közösséggé alakult. Ebben sokszor negatív szerepe van a médiának is, különösen abban, hogy például akkor, amikor magas frekvencián kellene rezegnünk, ezt nem tesszük, de fordítva igen, amikor nem kellene, illetve kevésbé lenne szükséges. Ettől eltekintve azt hiszem, 2016-ban egy picit stabilizálódott a helyzet a szűkebb környezetünkben. Mire gondol a stabilizációt illetően? - Egyszerűen arra, hogy a nagyvilág előbb említett dolgai jóval kisebb mértékben sújtottak bennünket, és reméljük, ez a jövőben is így marad. Másrészt ha viszszatekintünk 2012-re, 2013- ra, különösképpen Szlovéniára, amikor a gazdasági válság csúcsán voltunk, akkor ma mindenképpen stabilabb helyzetről beszélhetünk. Lehet, hogy a hétköznapi ember életében ez még nem mutatkozik meg igazán, és kérdéses, hogy egyáltalán megmutatkozik-e, mert az értékrendünk is gyorsan változik, így nem biztos, hogy az említett stabilizációt elegendőnek tartjuk. Mindezek ellenére azonban gazdasági, pénzügyi szempontból jobb a helyzet, mint volt. Nem szeretnék nagyon politikai elemzésekbe bocsátkozni, de Szlovénia és Magyarország esetében, annak ellenére, hogy Szlovéniában még koránt sincs olyan stabil politikai, hatalmi struktúra, ez elmondható. Kilengések, furcsa megnyilvánulások természetesen most is tapasztalhatók, de ez korántsem idézi fel a már említett válságos éveket. A 2016 os év egyik legfontosabb nemzetiségi témája az általános nemzetiségi törvény volt, amely ugyebár megbukott. Helyette készül egy új, vajon milyen esélyekkel? - Még három hónappal ezelőtt én is úgy fogalmaztam volna, hogy megbukott a kerettörvény, most már inkább úgy fogalmazok, hogy az új törvénnyel, ha az általunk elkészített verzióval 80-85 százalékban azonos marad, akkor abszolút elégedett leszek. Ugyebár az első és a második, új változat között a legnagyobb különbség az, hogy kikerült az igencsak nagy és terjedelmes nyelvpolitikai rész, amely különösen összetett, bonyolult összefüggésrendszerű anyag, amelyet így utólag nézve nem biztos, hogy meg tudtunk volna jobban fogalmazni. Sőt lehet, hogy csak bonyolítottuk volna az amúgy is igencsak nehézkes megvalósítást. Emellett voltak a régi törvényjavaslatban teljesen „mellélőtt” részek is, például a szimbólumok használata. Röviden, amennyiben az új törvény az említett formában és mértékben ténylegesen elfogadásra kerül, elégedettek lehetünk. Mi szükséges az új törvény elfogadásához? - Az, hogy a felek betartsák az adott szavukat. Elsősorban a kormányra és az olasz közösségre gondolok, mert a magyar közösség részéről nem várok nagyobb problémát. Igaz, nagyobb viták az anyagot illetően még nem voltak - nem is lehettek, mert az anyag még nincs „A privatizációból az elmúlt két évtizedben becslésem szerint fennmaradt 8-9 millió euró, ennek elhelyezésére a regionális séma megfelelő lenne. ” NÉPÚJSÁG 2017. január 5