New Yorki Magyar Élet, 1975 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1975-01-04 / 1. szám

r ~\ Nem sokaság, hanem Lilék í szabad nip tesz csuda dolgokat... BERZSENYI NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Vol. 28. No. 1. XXVIÍI. évfolyam, 1. szám. 1975. január 4,. szombat. Ára: 25 cent Darwin városa kártyavárként omlott össze: Uj Hirosima Ausztráliában Uj Moszkva—Kairó tengely? ® Zárszámadás a „felfordult világról” Az utolsó pillanatban az ontariói közalkalmazottak tervezett sztrájkját egy átlagos 21 százalékos béremelés elhárította. — Nicaraguában gerillák 20 magasrangú túszt ejtettek. — Bangladeshben az árvizek, éhínség és politikai gyilkosságsorozat miatt ostromállapotot rendeltek el. — Ford elnök az 5 szá­zalékos pótadót nem lépteti életbe. — Száz rab fellázadt egy Dublin melletti börtönben. — Guate’amában 65 utassal lezuhant egy személyszállító gép. — A pakisztáni földrengésnek több, mint ezer halálos áldozata van. — Észak- Franciaországban egy széngázrobbanás 42 bányász életét oltotta ki. — A Wa- tergate-iigy 5 fővádlottja: Mitchell, Haldeman, Ehrlichmann, Parkinson és Mordian az esküdtszék előtt várják ítéletüket. — Mario Soares portugál kül­ügyminiszter Moszkvába utazik. — 46 abesszín diákot zongorahúrral fojtot­tak meg. — A Canadian National Railways január 15-től 10 százalékkal emeli a vasútjegyárakat (a GO vonatok menetdíjai nem változnak). — A Liquor Control Board of Ontario január 6-tól felemeli az alkoholtartalmú italok árát: a tömény szeszes italok palackonként 50, a bor 20 centtel lesz drágább. (Ez az év is jól kezdődik?) — Hat év alatt nyolcszor raboltak ki egy torontói BECKER tejcsarnokost. — Az RCMP első ízben fennállása óta besorozta 31 női újoncát. — Az ünnepek alatt a rendőrség Torontóban több, mint ezer esetben emelt vádat ittas állapotban lévő gépkocsizók ellen. — Jack Benny közismert TV-személyiség 80 éves korában hasnyálmirigy-rákosodás követ­keztében elhúnyt. — Dr. Belkin szovjet orvos a ZDAROVJE c. lapban meg­jelent cikkében írja, hogy sex ügyekben az oroszok „ijesztő tudatlanságot” árulnak el . . . ■ EGY VÁROST ELSÖPÖR A FORGÓSZÉL „Uj Hirosima” — mon­dogatják Ausztráliában. Valóban, a légifelvételck azt mutatják, mintha egy óriás lába eltaposott volna egy gyufás skatulyát. Az utcákon felfordult kocsik, leomlott épületek törme­léke, holttestek hevernek. Karácsony napján Darwin városát a Tracy nevű ciklon csaknem nyomtalanul letörölte a térképről. A 40.000 lakosú városban 30.000 hajléktalan maradt, miután a több, mint két­száz kilométer sebességgel dühöngő trópusi ciklon el­seperte a várost. A repülő­téren egyetlen ép gép nem maradt. A vízellátás, a villanyszol- gáltatás teljesen megszűnt, ezért a kolera, tífusz meg­betegedések máris .újabb veszedelemként jelentkez­nek, mert a szennycsator­nák, a hullák, a rothadó zöldség bűze dögletes miaz- mát leheTI. A gazdátlan há­ziállatokat, póráz nélküli kutyákat a rendőrség pa­rancs szerint lelövi. Meg­kezdődött a fosztogatás, amire a karhatalom statá- riális erejű felhatalmazást kapott, hogy az amúgyis szerencsétlen, hajléktalan nép még megmaradt hol­mijának szétherdálását megakadályozza. A csaknem száz halottat nyilvántartó hatóságok at­tól tartanak, hogy a romok alatt ennél jóval nagyobb számú hullát találnak. Rex Patterson, Észak- Ausztrália fejlesztésügyi minisztere szerint „soha ilyen rövid idő alatt ilyen nagyszámú lakosság nem élt át ily nagyméretű katasztró­fát.” A lakosság kitelepítése óriási, a berlini légihíd mé­reteihez hasonló légi inga­járattal éjjel-nappal fo­lyik. ■ 1974 — A NAGY FELFORDULÁS ESZTENDEJE A történelemtudósok csaknem bizonyosan úgy emlékeznek majd meg az 1974-es esztendőről, mint amelyben a hagyományo­san gazdag országok ház­tartása rendkívül siralmas állapotba került. A hajdan erős, iparoso­dott országok már nem el­lenőrzik „légmentesen” a világ javainak körforgását, sem az árpolitikát, sem a világ legfontosabb nyers­anyag-készleteit. Három olyan esemény történt, amely a régi erővi­szonyokban gyökeres vál­tozást hozott: • 1. Az energia lénye­ges alkateleme, az olaj ára megnégyszerező­dött. Ennek hatásaként a gaz­dag és szegény ola j fogyasz­tó államok kasszája oly hallatlan gyorsasággal ürül ki, hogy a huszadik század végén, — ha ez a folyamat így halad tovább, — csaknem mindenki a tönk szélén fog állni. • 2. Azok a szegény or­szágok, amelyek nem ren­delkeznek saját olaj-lelő­helyekkel, felfedezték az embargók, áruzárlatok és kartellek erejét, és ennek következtében saját nyers­anyagkészleteik állami ke­zelésbe vett kiaknázását követelik, magyarul: az idegen javakat államosít­ják, lásd pl. a dél-amerikai országokat. • 3. A nem iparosodott országok saját bőrükén ér­zik azt, hogy a jelenlegi vi­lágkereskedelemben óriási szakadék tátong saját ipar­cikkeinek, vagy nyersanya­gaiknak ára — és a kénvte- lenségből külföldön vásá­rolt termékek ára között, — az ő rovásukra, ezért jo­gosan lázonganak azért, hogy az árpolitikát köze­lebb hozzák a realitások­hoz. ■ BIRODALMAK MEGDŐLÉSÉNEK ÉVE A portugáli gyarmati hi- íodalom napja 1974 áprili­sában lehanyatlott, amikor Antonio Salazar 42 éves diktatúráját megdöntötték, táncreakcióként az eddig Dr. Zsiginond András: TÖBB ÖNBIZALMAT! Évvégi számvetést csináltam: átnéztem lapunk elmúlt évi számaiban a magyar emigrációs kérdésekkel foglalkozó íráso­kat — és megdöbbenve állapítottam meg, hogy ezek több, mint 80 százaléka csak korhol, elmarasztal, pálcát tör a külföldi ma­gyarság magatartása fölött. Ezt az elszomorító statisztikát szeretném most — az újév első napján — jelen írásommal részben jóvátenni: csak a bíztató jeleket idézem fel, — a bajokat, problémákat mellőzöm (nem mintha nem lennék gyarlóságaink tudatában!), hogy így sta­tisztikai egyensúly valahogy helyreálljon. Tanár voltam évtizedekig s így alkalmam volt megtanulni és gyakorolni az örök pedagógiai elvet: csak korholással nem le­het nevelni, — nagyobb nevelő erőt képvisel a dicséret. A legfon­tosabb nevelői feladat: az önbizalom fejlesztése. Ez az elv ér­vényes fiatalra és idősre egyaránt. Nem is olyan nehéz optimistának lenni még az emigrációban sem! — Nem esik nehezemre dicséretet írni a külföldi magyar­ságról, — elég, ha csak az elmúlt év tényeit sorolom fel: Kanada- és Amerika-szerte emigrációs szempontból egy ör­vendetes folyamatnak lehetünk tanúi: ma már nem szégyen „nem­zetiséginek” lenni! Úgy a kanadai, mint az amerikai legfelsőbb államvezetés rádöbbent, hogy gyökértelen, nemzetiségileg seho­vá nem tartozó tömegek csak növelik napjaink anarchiáját, er­kölcstelenségét, a bűnözök számát. Csak a nemzetiségi kultúra, a sajátos nemzeti hagyományok biztosítják a szilárd erkölcsi magatartást, fejlesztik az állampolgári erénveket, amin az állam léte alapul. Igen, ma már nem vagyunk jöttmentek, — hanem büszkén vallhatjuk magunkat kanadai, vagy amerikai magyar­nak! Ez a folyamat erősödik és ami a legfontosabb- riúságunk is kezd rádöbbenni, hogy nem szégven magyarnak lenni! A tavalyi év legörvendetesebb magyar eseménye: Mind- szenty József hercegprímás amerikai látogatása. Ez a körút úgy hatott a magyar tömegekre, mint á tavaszi napfény a téli álom­ba merült világra: a kanadai és amerikai magyarok százezrei mozdultak meg, siettek a bíboros látásra, hallására. Lehullt lel­kűnkről a közöny és fásultság — és boldogan ébredtünk újra év­ezredes kereszténységünk és magyarságunk tudatára, — a vér­tanú főpap szavára. Ez az öntudatra ébredés nemcsak napokig, hetekig tartott, hanem érezteti felrázó hatását most hónapok után is a magyar életben. Elég erre egv példa: az idén nem ünnepeltünk október 23-án különleges évfordulót, mégis 10 év óta ilyen lelkes és ilyen nagyszámú magyar tömegek nem vettek részt szabadságharcunk iúbüeumi ünnepein Kanadában és az Egyesült Államokban, mint most. Ezt a csodát Mindszenty hercegprímás lelkeket fel­rázó látogatása idézte elő. , Nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is uj korszak kezdődött Mindszenty hercegprímás apostoli kőrútjaival kap­csolatban: az a magyar kérdés, — amelyet a „liberalizálódó’ kommunista budapesti kormány szeretett volna elfelejtetni a világgal, — most újra az érdeklődés központjában áll, amióta a magyar bíboros járja a világot, amióta megvívta győzelmes har­cát a Vatikánnal, amióta megjelentek Emlékiratai a világnyelve­kén. Mert 1956 eszméi: a magyar függetlenség és szabadság köve­telése hangzik Mindszenty hercegprímás minden szavából, min­den írásából! Hiábavaló a kommunista porhintés, a nyugati po­litikusok öncsaló détente-politikája, — egy 82 éves agg főpap szavára a világ lelkiismerete feltámadt. A világ közvéleménye meghallotta a kommunista börtönökben megkínzott vértanú fő­pap intő szavát: „Ne higyjetek a báránybőrbe bújt kommunista farkasoknak! Tartsátok távol a bolsevista mételyt, amíg nem ■[késő!” * Azt hittük, hogy Mindszenty eltávolítása a budapesti ame­rikai követségről — magyar szempontból — végzetes csapást jelent: mpgszünik a hercegprímás szimbólum-szerepe, mint élő tiltakozás hazánk szívében a szovjet megszállás és kommunista uralom ellen. Erre számított a budapesti kommunista rendszer is, amikor minden eszközzel siettette Mindszenty eltávolítását Budapestről. Tévedett (ahogy mi is): ma Mindszenty hercegprí­más a világban olyan hivatást tölt be, hogy egymaga nagyobb mozgósító erőt képvisel, mint a kommunista világpropaganda több milliós költséggel felépített hatalmas szervezete. ★ A Kádár-rendszer, hogy ezt a balfogását valahogy jóvátegye, most olyan központosított támadást indított a külföldi magyar­ság egységének megtörésére, amilyenre az elmúlt 30 év alatt nem volt példa. Ez a harc is azt bizonyítja, hogy még Kádárék szemé­ben is erős az emigrációs magyarság! A saját politikai és erkölcsi súlyunkat akkor tudjuk a legjobban felmérni, ha látjuk az ellen­ség felvonuló erőinek nagyságát. Budapest ma a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselőit küldi közénk bomlasztó célokkal. Nincs szükségük a közöttünk élő „percemberkékre”, akik mö­gött nem áll tömeg, szervezet, vagy nem bírnak szellemi hatással a külföldi magyarságra. A legjobbjainkra, a vezetőkre, a szellemi vezéreinkre, élvonalbeli íróinkra vetették ki hálójukat! Milyen jó látni, hogy minden ördögi cselvetésüknek kudarc a vége. Az emigrációs magyarság — vezetőivel az élén — következetesen leleplez minden komrqunista infiltrációs törekvést, visszautasít minden álszenteskedő közeledést. Hisszük, hogy akiket meg­szédített a kommunista hízelgő szó, az ígérgetések, azok is ész­bekapnak és felhangzik lelkűkben a hercegprímásunk figyelmez­tető szava: „Mi a kommunistákkal nem egyezkedhetünk soha!” ★ A külföldi magyarság erős: tud templomot, iskolát építeni, tud tankönyvet, folyóiratot, újságot kiadni, tud szervezkedni, egyesületeket fenntartani, tud hatalmas áldozattal, lelkesen Ma­gyar Házakat, — Magyar Kultúr Központot alapítani! Nekünk nincs szükségünk kommunista „segítségre”: van emigrációs ma­gyar irodalmunk, tudományunk, iskoláink, sajtónk, kultúránk, amelyet saját erőnkből is fenn tudunk tartani. Van lelkes, ma­gyar ifjúságunk, cserkészetünk, akik a magyar élet zálogai, biz­tosítékai! Erősek vagyunk, — ha akarunk! Isten segítségével legyőz- hetetlenek, — ha bízunk önmagunkban, saját erőinkben! „ütközőként” emlegetett ; afrikai portugál gyarma- . tok, — függetlenségre tör- j ve, — ma már nem állanak j útjába a feketék többségi uralmának. Görögország hétéves ka- j tonakormány után látszó- : lag visszanyerte demokrá- j ciáját. A görög ezredesek leváltását a ciprusi konflik­tus előzte meg, amikoris Athénnak az „Enosis” (a görög anyaországhoz való csatolás) erőltetése során Ankara török invázió­val felelt, mely ma a sziget „de facto” felda­rabolását jelenti. Moszkvától keletre csak­nem minden nyugati or- i szágban őrségváltás volt: az Egyesült Államok új el­nököt kapott, Nagybritan- niában ugyancsak új a mi- I niszterelnök, mert Heath I kormányát Wilson munkás­pártja váltotta fel. Ideso­rolhatjuk a franciákat (Giscard), a nyugatnémeté- Akárhogy dől el a „Time”-magazin körkérdéses szavazá­sa, — az emigrációs magyarság megválasztotta 1974 „év- (Folytatás a 2-ik oldalon) emberét” Mindszenty József hercegprímás személyében! LARMAFA! Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának egyes tagjai ama kí­vánságuknak adtak kifejezést, hogy az Amerikai Kongresszus tüntesse ki Romániát a „kedvelt nemzet” (preferred nation) megjelöléssel, mely meg­jelölés bizonyos gazdasági és diplomáciai kedvezményekkel jár. Mivel köztudomású, hogy az erdélyi magyarság lervsz' letlen üldözése nem hogy megszűnt volna, de egyre növekedőben van, az Erdélyi Világszövetség Elnöki Tanácsa felszólítja az Egyesült Államok területén működő tag-egyesületeit, pártoló-csoportjait, valamint minden olyan Ame­rikában élő magyart, aki szívén viseli erdélyi testvéreink sorsát, hogy for­duljon tiltakozó levelekkel az Egyej-V.lt Államok kormányához, illetékes . .szenátoraihoz ésLAcpvi^*öihez e'PPjí7 rr.-g.i' J úy>/ására. v Az Amerikai Magyar Szépmíves Cjféb máris megtette ezt és az síi!) ­Államok elnökéhez intézett levelének másolatát itt közöljük: „Mister President: As Americans of Hungarian descent we are deeply dismayed by the recent implications indicating the desire of some members of our Congress to grant the People’s Republic of Roumania the honorable status of „Pre­ferred Nation”. Since many of us have relatives and friends living in Transylvania, now a province of Roumania, we have factual evidence that the three-mil- lion Strong Hungarian minority of that country is subject to the most cruel and ruthless oppression, persecution and discrimination history has ever known. Just recently a new purge has been taking place, directed in the most part against Hungarian clergymen, educators, writers and poets, as well as those individuals who have contact with relatives in the free world. Therefore, az United States citizens and voters, we respectfully request that you, Mr. President, do not silently indicate approval of these oppres­sive and inhumane actions of the Roumanian government by granting the „preferred nation” status until and unless: 1. All Hungarian clergymen, educators, writerss and poetss are freed and rehabilitated. 2. The freedom of the Hungarian churches and schools is restored. 3. All economical, cultural, and political discrimination against Hun­garians in Roumania ceases. 4. The Hungarian language, spoken by three million people in that country is being recognized as second official language. 5. All those who have been accepted by the United States, Canada, Australia or any other country as immigrants be allowed to leave Roumania without any further abuses. We feel deeply, Mr. President, that the granting of „preferred nation” status to the People’s Republic of Roumania would be a tacit acceptance on the part of our country of all the abuses, all the oppressive and discri­minating practices to which the Hungarian minority is being subjected in Roumania. Such tacit acceptance would be in shameful conflict with the spirit of freedom, justice and human dignity for which our country, these United States of America, stands. Respectfully: The American Hungarian Literary Guild Prof. Dr. Albert Wass de Czege, President.” Ezzel egyidőben a Danubian Research and Information Center egy olyan „Black Paper” összeállításán dolgozik, mely hiteles adatokra támasz­kodva ismerteti a különböző román kormányok, állam-közegek, egyes tiszt­viselők és magánszemélyek által Erdély védtelen magyar népe ellen immár félévszázad óta büntetlenül elkövetett vérengzéseket, kegyetlenségeket, de­portálásokat, nemzetgyilkoló bűnözéseket és egyéb tömeges gaztetteket. Ezt a történelmi gyász-dokumentumot az Erdélyi Világszövetség nyújtja majd át Észak-Amerika-i, Dél-Amerika-i, Ausztrália-i és Európa-i képvise­leti szervek útján az Egyesült Nemzetek titkári hivatalának azzal a köve­teléssel, hogy Erdély ügyét tűzzék minél előbb az Egyesült Nemzetek napi­rendiére. Nagy feladatok elvégzéséhez azonban szilárd egységre van szükség, úgy szellemi, mint anyagi téren. Ennek az egységnek a megteremtésére az Er­délyi Világszövetség meggyújtotta a lármafát a világ minden részén, hogy annak fénye mellett megleljük egymás kezét és Erdély magyar népének megvédelmezésére együtt menetelhessünk. Akik az Egyesült Államok területén élnek, azok már ma cselekedhet­nek a fentihez hasonló értelmű levelek szétküldése által. Mások a „Black Paper” összeállításában segédkezhetnek. A további lépések előkészítésére pedig mindenkire szükség lesz. Akik tehát részt kívánnak venni ebben a nagy munkában, ennek a ránk súlyosodó nagy történelmi feladatnak a ki­vitelezésében, az jelentse be segítő szándékát az Erdélyi Világszövetség fő­titkári irodájánál: Transylvanian World Federation, 1450 Grace Avenue, Cleveland, Ohio, 44107, USA. Kelt az Urnák 1974-egyedik, Erdély rabságának 56-ik esztendejében, December havában: Az Erdélvi Világszövetség Elnöki Tanácsa nevében: WASS ALBERT Minden kedves olvasónknak: Boldog és sikerekben gazdag űjesztendót kívánunk !

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents