Az Érem, 1927 (5. évfolyam)

1927 / 1. szám - Harsányi Pál: Magyar tallérveretek

A pfalzi grófok, Augsburg és Ulm városa 1535-ben Ferdinánd pénzrendszeréhez csatlakoznak, míg a joachimsthali és prágai verde csaknem a német birodalmi tallérok belső értékének megfelelő tallérokat ver, az 234 95 gr-os erfurti márka alapján 27 33 gr. színezüst tartalommal, ez 2534 72 gr-os prágai márka alapján 27­37 gr. színezüst tartalommal. V. Károly is érezte a pénzrendszer egységesítésének szükségét. Mivel azonban az 1541-re tervezett speyeri pénzügyrendezés évről-évre eltolódott, 1549-ben elrendelte a tallér­verés megszüntetését. 1551-ben adta ki azután az egész birodalomra nézve kötelező augs­­burgi rendeletét, melynek értelmében egy kölni márkából (233 856 gr.) 14 lat 2 gren (1■ 882 ezredrész) finomságban 7 m0 db. tallér (15 db. féltallér) verendő. A tallér súlya 3148 gr., 2749 gr. színezüst tartalommal s értékét a 60 krajcáros számítási forinttal és a régebbi 60 krajcáros osztrák tallérokkal szemben 72 krajcárban állapította meg. Ezt a rendeletet 1552-ben I. Ferdinánd is elismerte kötelezőnek az örökös tartományok részére, azonban csak 1556-ban tette közzé. De mihelyt fölvette a császári címet, nemsokára érvényen kívül helyezte azt s 1559-ben elrendelte, szintén az egész birodalomra nézve kötelező erővel, hogy egy kölni márkából (233856 gr.) 14 lat 16 gren (1­931 ezredrész) finomságban 91/2 db. tallért (19 féltallért) verjenek. A tallér súlya 24­62 gr., 22 89 gr. színezüst tartalommal, értéke pedig 60 krajcár. Főbb vonásokban ez a helyzet képe abban az időben, amikor I. Ferdinánd a régi magyar pénzláb mellé be akarja plántálni a tallérverés behozatalával a német pénzlábat. Az 1553. évi országgyűlés föl is hatalmazza Ferdinándot, hogy a pénzverés alá kerülő ezüstmennyiség feléből a legközelebbi országgyűlésig tallérokat és féltallérokat verethessen. De azt kiköti, hogy azokon a magyar jelleg kidomborodjék. (Harkó i. m. 71. s köv. 1., Newald: Österr. Münzw. Ford. I. 78 s köv. 1.) Ferdinánd hamarosan utasítja is a körmöci alkamaragrófot, Roll Farkast és Könnitz Kristóf besztercebányai igazgatót, hogy a körmöci pénzverdében azonnal (ungesäumt) kezdjék meg a tallérverést, még­pedig úgy, hogy „az ezüst felét tallérokká és féltallérokká verjék, olyan súlyban és finomsági tartalomban, amint azok Bécs városunkban veretnek.“ Itt pedig Ferdinánd 1524-iki nürnbergi rendelete volt érvényben, mely szerint 894­5 ezredrész finomságú bécsi márkából 930 db. tallért (s ennek megfelelő részeket) vernek ki 28­82 gr. darabsúlyban (Schrott) és 25­78 gr. színezüst tartalomban (Korn). A körmöci pénzverdét Ferdinánd már régebben a Bécsben székelő Alsó-ausztriai kamara hatósága alá rendelte a Felső-magyarországi bányászattal együtt. Ezzel is könnyebb volt a pénzverést a bécsi mintára alakítani át. Ferdinánd első tallérjainak verőtövét az idősebb Füessl Kristóf (vagy Fiesel, Fueszl) készítette, ki 1543—1561-ig körmöci éremvéső volt (1. ábra). Ezeken a magyaros jelleg eléggé kidomborodik; a hátla­pon levő címerpajzsban a magyar címer pólyái s a hármashalmon álló kettőskereszt a domináló. Ezt fokozza még a címerpajzs fölött Szűz Máriának két angyalfő közé helyezett, derékig ábrázolt képe. A körirat azonban már az osztrák sablonhoz igazodik. Ugyanezen évben vezet Fer­dinánd másik típusú tallért is Körmöcön, melyen már az osztrák jelleg kezd felülkerekedni. A hátlapon a címerpajzs nagy részét az egyfejü sas foglalja el s ennek mellére kerül egyebek között a magyar címer is Szűz Mária alakja pedig kisebb lesz Ez a típus marad állandó (2. ábra). Ezt verik az országgyűlések tiltakozása s Ferdinándnak a tallérverés megszün­tetését biztosító ígérete ellenére is egészen 1573-ig s 1556 után is állandóan 1556-os évszámmal és Ferdinánd nevével. 1556 elején V. Károly 1551-iki birodalmi rendeletét lépteti életbe Ferdinánd a körmöci pénzverdében is. Ennek a 72 krajcáros tallérverésnek az emlékein már alig találunk magyar jelleget. Ha a KGB jegy és a kettőskereszt nem utalnának 1. ábra.

Next