Az Érem, 1934 (7. évfolyam)

1934 / 1. szám - Szentgáli Károly: Erdély pénzei - 1. Általános jellemzés

Vn. ÉVF. BUDAPEST, 1934. JANUÁR—DECEMBER. Erdély pénzei. 1. Általános jellemzés. Közelfekvőbb, numizmatikai hagyatékban gazdagabb területet nem találhat a magyar gyűjtő, mint Erdélyt. Pazar éremtani emlékei egy álomszerű ország meglepő virágzását ragyogtatják felénk Eldorádóét, melyben valaha aranyban, ezüstben dúskált talán a fejedelem és a szolga egyaránt. Az igazi arany valuta hazája, hol oly bőkezűen és aggodalom nélkül verték pénzzé a bányák kincseit, mint sehol a világon. Mindezen gazdagság láttára azon­ban világossá válik az a rejtélyes kö­rülmény is, hogy sem a múltban, sem manapság nem hódított tért a ma­gyar gyűjtők táborában Erdély pénz- történetének mívelése s csak nagy­ritkán szánta rá magát valaki a gyűj­tésre. Tudnunk kell, hogy Erdély pénzei­nek nagy hányadát aranyból verték. Igen sokszor tallérbélyeggel 10-szeres aranyforintot, vagy még ennél is na­gyobb címletet. Ennélfogva oly gyűj­temény megteremtése, melyben a ki­vert egységek arányosan volnának képviselve, akkora anyagi áldozatot követelnek, mely előtt még gazdag műkedvelők is megtorpannak. Van azonban érzelmi oka is az idegenkedésnek. A magyar embernek vele­született alkotmányos érzékenysége. A síkvidék magyarja valami homályos ere­dendő hibát sejdít meg, ha Erdélyről hall, vagy beszél. Ilyenkor annak a legyőzhe­tetlen meghatottságnak rabjai vagyunk, amit egy kalandos életsorsra szánt testvér iránt érezhetünk. Tudjuk, hogy az emberiség egyetemes haladására kiható események szerzői voltak nagy fejedelmei, tudjuk, hogy a törzsökös magyarság mentsvárává kellett lennie, tudjuk, hogy a történelmi szükségszerűség törvényei előtt Erdély sem lehe­tett kivétel; mindebben nem tud feloldódni az egyszerű és keserű kérdés: miért? S lemondással hárítjuk a szakadás tragédiáját a sorsra. A múltat is, a mostanit is. # Amit Erdély aranykora alatt joggal érthetünk, azok a viszonylag békésebb, meg-megszakított időszakok, melyek főleg az iparos és kereskedővárosok polgár­I. Rákóczi György nagybányai forintosa. í Laptulajdonos: A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Csepreghy-utca 4. ÄZ ÉREÍIi KÖZLEMÉNYEK RÉGIPÉNZ- ÉS EMLÉKÉREMGYÜJTŐK SZÁMÁRA SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS : SZENTGÁLI KÁROLY Megjelenik időközönként. Ára: Társulati tagok­nak: 2 pengő. Nem tagoknak: 4 pengő. Postatakarékpénz­tári számla: 51,010

Next

/
Thumbnails
Contents