Az Érem, 1980 (36. évfolyam)

1980 / 1. szám - Bíróné Sey Katalin: Pannoniai verdék

Pannóniai verdék BÍRÓNÉ LEY KATALIN A római császárság első évtizedei­től és a polgárháborúk idejétől el­tekintve azt mondhatjuk, hogy a II. század végéig szinte kizárólag a fő­városban működő verde — tehát a Róma városi verde — látta el pénz­zel az egész birodalmat. A II. század végén Septimius Se­verus uralkodásától kezdődően szá­molhatunk más verdék működésé­vel, így az antiochiai verdét ekkor alapították. A III. század második felében a birodalom óriási kiterje­dése miatt az egyre gyorsuló inflá­ció szükségessé tette, hogy a gyors pénzellátás érdekében a különböző provinciákban verdéket létesítsenek. Ekkor került sor az első pannóniai pénzverde Siscia felállítására is. Egyes kutatók feltételezik, de nem bizonyítható megnyugtatóan, hogy a markomann háborúk idején Pannó­niában egy fiók verdét nyitottak, hogy az itt harcoló katonaság meg­növekedett pénzigényét fedezni tud­ják. Marcus Aurelius egyes bronz vereteit (CONCORDIA AVGVSTO­­RVM) és Commodus csillaggal jelölt denárait e pannóniai verde készít­ményeinek tartják. Ugyancsak feltételezés, hogy Septi­mius Severus — akit 193-ban Car­­nuntumban kiáltottak ki császárrá­— alapított a provinciában egy pénz­verdét. Főleg stíluskritikai érvek szólnak a verde létezése mellett. Egyetlen konkrét bizonyíték Julia Domna (Septimius Severus felesége) ROMÁK AETERNAE hátlapi felira­tú aureusa, amelyen P­P (Provin­cia Pannonia?) rövidítés található. Analógia híján azonban ez nem bi­zonyult elfogadhatónak. Carnuntum volt az első pannóniai város, ahol pénzt vertek. Gallienus uralkodása alatt a 250-es évek vége elég zavaros időszak a tartomány életében. Súlyos támadások érik a I. Regalianus antoninianus 2. Dryantilla antoninianus 3. Gallienus antoninianus 4. II. Claudius bronz antoninianus

Next