Az Érem, 1980 (36. évfolyam)
1980 / 1. szám - Bíróné Sey Katalin: Pannoniai verdék
Pannóniai verdék BÍRÓNÉ LEY KATALIN A római császárság első évtizedeitől és a polgárháborúk idejétől eltekintve azt mondhatjuk, hogy a II. század végéig szinte kizárólag a fővárosban működő verde — tehát a Róma városi verde — látta el pénzzel az egész birodalmat. A II. század végén Septimius Severus uralkodásától kezdődően számolhatunk más verdék működésével, így az antiochiai verdét ekkor alapították. A III. század második felében a birodalom óriási kiterjedése miatt az egyre gyorsuló infláció szükségessé tette, hogy a gyors pénzellátás érdekében a különböző provinciákban verdéket létesítsenek. Ekkor került sor az első pannóniai pénzverde Siscia felállítására is. Egyes kutatók feltételezik, de nem bizonyítható megnyugtatóan, hogy a markomann háborúk idején Pannóniában egy fiók verdét nyitottak, hogy az itt harcoló katonaság megnövekedett pénzigényét fedezni tudják. Marcus Aurelius egyes bronz vereteit (CONCORDIA AVGVSTORVM) és Commodus csillaggal jelölt denárait e pannóniai verde készítményeinek tartják. Ugyancsak feltételezés, hogy Septimius Severus — akit 193-ban Carnuntumban kiáltottak ki császárrá— alapított a provinciában egy pénzverdét. Főleg stíluskritikai érvek szólnak a verde létezése mellett. Egyetlen konkrét bizonyíték Julia Domna (Septimius Severus felesége) ROMÁK AETERNAE hátlapi feliratú aureusa, amelyen PP (Provincia Pannonia?) rövidítés található. Analógia híján azonban ez nem bizonyult elfogadhatónak. Carnuntum volt az első pannóniai város, ahol pénzt vertek. Gallienus uralkodása alatt a 250-es évek vége elég zavaros időszak a tartomány életében. Súlyos támadások érik a I. Regalianus antoninianus 2. Dryantilla antoninianus 3. Gallienus antoninianus 4. II. Claudius bronz antoninianus