Az Érem, 2009 (65. évfolyam)
2009 / 1. szám - Ujszászi Róbert: Zsigmond király ismeretlen verdejegyű dénárja
Zsigmond király ismeretlen verdejegyű dénárja Ujszászi Róbert Zsigmond uralkodásának első - mintegy negyvenéves - szakaszában csak a CNH 121-es dénárt verette, illetve az ettől nem sokban különböző, de külön fajként számon tartott CNH 120-at. Az 1420-as évekre ezüstpénzei egyre silányabbá váltak, így 1427-ben jobb minőségű, nagyobb súlyú dénárokat kezdett veretni (CNH 124A), amelyeket moneta maior névvel illetnek forrásaink. Ezen az új típuson a verdejegy már két tagból állt, amelyből az első a verde nevét volt hivatott jelölni, a második pedig a pénzverésért felelős kamaraispán nevére utalt. Az új dénár igen jó minőségű volt, olyannyira, hogy még Mátyás korában is követendő példaként szerepelt az országgyűlés irataiban és a törvényekben. [1] A most bemutatásra kerülő dénár is a CNH 124A (H 578, P 118, KH 450) típushoz tartozik. Anyaga meglehetősen rezesnek tűnik, minden bizonnyal gyenge ezüst ötvözet, átmérője 15 mm, súlya 0,58 g. Körirata előoldalán ... n SI...I..VnDI, hátoldalán pedig ...ÉGI VN ... TC. Verdejegye jól olvashatóan A-S felett*, amely az általam ismert szakirodalomban nem szerepel. [2] A verdejegy feloldása ebben az időszakban meglehetősen problematikus. Bár a kéttagú verdejegyrendszer erre az időre már kialakult, a jegyek között sok olyan van, amelynek jelentése kétes, sokat pedig egyáltalán nem tudunk verdéhez kötni. Az A verdejegy azok közé tartozik, amelyekkel kapcsolatban lehet analógiát hozni korábbi időkből, ez azonban korántsem teljesen biztonságos párhuzam. Az A jegy 14. századi adatok alapján eléggé egyértelműen köthető Székesfehérvárhoz, amelynek középkori latin neve Alba Regia volt. Néhány feltevés szerint azonban már korábbi időszakban is számolhatunk fehérvári pénzveréssel. A Szent István-dénárok REGIA CIVITAS körirata alapján - minthogy hasonló az Alba Regia névhez - egyes kutatók ugyanis azt feltételezik, hogy a legelső magyar pénzek Székesfehérváron készültek. [3] A kutatás mai állása szerint azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy Esztergomot kell az első verdehelyként számon tartanunk. A későbbiekben, az 1330-as és 1340-es évekből viszont több írott forrás is arra utal, hogy ebben a korszakban számolhatunk székesfehérvári pénzveréssel. A pápai tizedlajstromok szolgáltatnak értékes információt a székesfehérvári pénzveréssel kapcsolatban. A tizedlajstromok a magyar egyházi bevételekből a pápának fizetett járandóság - ha úgy tetszik adó - beszedését rögzítő iratanyagok, amelyekben többnyire részletezve láthatjuk, hogy adott települések, vagy területek papjai mennyit fizettek ki pápai tized címén Rómának. Ilyen összeírások több időszakban is készültek, de a legnagyobb terjedelműek, így ezáltal a legfontosabbak az 1330-as és 1340-es években születtek. Ezekben az iratokban a magyar pénzekre vonatkozóan számtalan hasznos adatot ta Az Érem • LXV. évfolyam, 2009/1. szám