Az Érem, 2009 (65. évfolyam)

2009 / 1. szám - Ujszászi Róbert: Zsigmond király ismeretlen verdejegyű dénárja

Zsigmond király ismeretlen verdejegyű dénárja Uj­szász­i Róbert Zsigmond uralkodásának első - mintegy negyvenéves - szakaszában csak a CNH 121-es dénárt verette, illetve az ettől nem sokban különböző, de külön fajként számon tartott CNH 120-at. Az 1420-as évekre ezüst­pénzei egyre silányabbá váltak, így 1427-ben jobb minőségű, nagyobb súlyú dénárokat kez­dett veretni (CNH 124A), amelyeket moneta maior névvel illetnek forrásaink. Ezen az új típuson a verdejegy már két tagból állt, amelyből az első a verde nevét volt hivatott jelölni, a második pedig a pénzverésért fe­lelős kamaraispán nevére utalt. Az új dénár igen jó minőségű volt, olyannyira, hogy még Mátyás korában is követendő példa­ként szerepelt az országgyűlés irataiban és a törvényekben. [1] A most bemutatásra kerülő dénár is a CNH 124A (H 578, P 118, KH 450) típus­hoz tartozik. Anyaga meglehetősen rezes­nek tűnik, minden bizonnyal gyenge ezüst ötvözet, átmérője 15 mm, súlya 0,58 g. Kör­irata előoldalán ... n SI...I..VnDI, hátolda­lán pedig ...ÉGI VN ... TC. Verdejegye jól olvashatóan A-S felett*, amely az általam ismert szakirodalomban nem szerepel. [2] A verdejegy feloldása ebben az időszak­ban meglehetősen problematikus. Bár a két­tagú verdejegyrendszer erre az időre már kialakult, a jegyek között sok olyan van, amelynek jelentése kétes, sokat pedig egy­általán nem tudunk verdéhez kötni. Az A verdejegy azok közé tartozik, amelyekkel kapcsolatban lehet analógiát hozni korábbi időkből, ez azonban korántsem teljesen biz­tonságos párhuzam. Az A jegy 14. századi adatok alapján elég­gé egyértelműen köthető Székesfehérvár­hoz, amelynek középkori latin neve Alba Regia volt. Néhány feltevés szerint azonban már korábbi időszakban is számolhatunk fe­hérvári pénzveréssel. A Szent István-déná­­rok REGIA CIVITAS körirata alapján - mint­hogy hasonló az Alba Regia névhez - egyes kutatók ugyanis azt feltételezik, hogy a leg­első magyar pénzek Székesfehérváron ké­szültek. [3] A kutatás mai állása szerint azon­ban ennél sokkal valószínűbb, hogy Eszter­gomot kell az első verdehelyként számon tartanunk. A későbbiekben, az 1330-as és 1340-es évekből viszont több írott forrás is arra utal, hogy ebben a korszakban számol­hatunk székesfehérvári pénzveréssel. A pá­pai tizedlajstromok szolgáltatnak értékes információt a székesfehérvári pénzveréssel kapcsolatban. A tizedlajstromok a magyar egyházi bevételekből a pápának fizetett já­randóság - ha úgy tetszik adó - beszedését rögzítő iratanyagok, amelyekben többnyire részletezve láthatjuk, hogy adott települé­sek, vagy területek papjai mennyit fizettek ki pápai tized címén Rómának. Ilyen össze­írások több időszakban is készültek, de a legnagyobb terjedelműek, így ezáltal a leg­fontosabbak az 1330-as és 1340-es években születtek. Ezekben az iratokban a magyar pénzekre vonatkozóan számtalan hasznos adatot ta­ Az Érem • LXV. évfolyam, 2009/1. szám

Next