Nyitravármegye, 1940. január-február (1-9. szám)
1940-01-01 / 1. szám
4 NYITRA VÁRMEGYE A nyitrai AC múltja * • •• // • és jövője Hanák Rudi nyilatkozata Szent karácsony napja volt. Szeretet és békesség az emberekben. Visszaemlékezés a múltba és tervezgetések a jövőbe. Együtt ülnek a kávéházbam : Csulák, Takách, Risnyovszky, Aujeszky, Kucsera, Hanák és Mácsik, Fischer, Varga és emlegetik a régi szép időket, régi barátokat, — akik elmentek : Slapkát, Wendlt, Pribojt, Vojtasst és szegény boldogult Kovácsikot és Fischer Izit. Csendesen leülök én is közéjük, — hisz valamikor én is odatartoztam — s épp hallom : «Hej régi szép idők. Hol van az az A. C. Nyitrai, amelytől mindenki félt ? Amelyre büszke volt a nyitrai sportközönség és amely annyi dicsőséget szerzett Nyitra városának. Elmúlt, nincs többé. Ez a dicső múlt. A jelen ? Szomorú. Nyitra társadalma elfelejtkezett sportjáról, melyet kötelessége lett volna nívójában nem csak megtartani, hanem növelni is. Az emberek egoisták lettek. Mindenki csak magával vagy rá nem tartozó ügyekkel foglalkozik és elfelejtik, hogy városunknak sportban is tradíciója és kötelessége van. Államunkban Nyitra a harmadik népesség tekintetében. És hol vagyunk a sportban ? Erről jobb nem beszélni. Minden nyitrai polgárnak fájdalmat kell, hogy okozzon a mai nyitrai sportélet. Nincs footballcsapatunk, nincs hockey-s csapatunk, a tennisz nívója süllyed, vízisportról nem is beszélve. Az A. C. Nyitra ma pár emberből áll: dr. Valent, Bugán, Mácsik, Félix, Kotora és Kollár. Ezeké minden tiszteletünk. Kérdem, nincs itt több ember ? Sajnos, nincs. Ez a szomorú jelen. A jövő ? Az most bontakozik előttem itt a kávéházi asztal mellett, ahol elhatározták azok, akik Nyitra városának oly sok dicsőséget szereztek a sportban, hogy Hanák Rezső vezetésével átveszik a footballszakosztályt. Az új vezető a nyitrai sport jövő kilátásairól nyilatkozik : »Azt hiszem, személyünk magában véve is komoly garancia a jövőt illetőleg. Jövőre vonatkozó tervünk a következő : össze fogjuk szervezni Nyitra egész társadalmát nemzetiségre való tekintet nélkül, hisz e város minden polgáráé és kell, hogy minden nyitrainak szívügye legyen sportunk dicsőséges szereplése. Ezért mindenkitől úgy erkölcsi, mint anyagi támogatást várunk, magunk pedig lelkes és odaadó munkával fogjuk emelni Nyitránk sportnívóját. El kell, hogy jöjjön az idő, hogy mindenki büszkén vallja magát az A. C. Nyitra tagjának, Nyitra városát pedig az állam minden sportegylet irigyelje tevékeny sportéletéért. Munkára tehát nyitraiak, legyen az bár szlovák, magyar vagy német. Sport terén legyünk csak nyitraiak. Küszöböljünk ki minden nemzetiségi ellenségeskedést. Városunk múltja kötelez s dicső jövője összetartásra hív. Éljen szeretett városunk dicső sportjövője,a milyen művészi motívumokat tudnak vászonra vetni. Jellemző, hogy két teljesen egyforma motívumú ruházat nem készül. A kompozíciók mindig különböznek egymástól. A hímzések a nép bizonyos részének létfenntartását biztosítja és ezért a nemzetgazdasági körök nagy figyelemmel vannak irántuk. Már a szlovák hölgyek is kezdenek nagyobb érdeklődést tanúsítani a népviseletekkel szemben és a mai lelkesedés mellett azok elterjedése már csak rövid idő kérdése lehet. Nemrég alakult Pöstyénben a «Szlovák hímzők szövetkezete«. Ennek feladata elsősorban a hímzések készítőit és mindazokat, akiknek részük van a népviseletek elkészítésében maga köré gyűjteni és kész munkáikat értékesíteni. Nagyobb propagálás van tervbe véve és a szövetkezetek közbenjárása révén a szlovák hímzőmunkák kellő jutalmazásban részesülhetnek. A szlovák népviseleteket illetve hímzések megtalálták már az utat a határokra túl is, mint ahogy a Pöstyénben megforduló külföldiek is előszeretettel vásárolják azokat. gy. A pőstyéni „Szlovák hímzők szövetkezetének tevékenysége A szlovák nép lelki szépsége és poézise abban nyilvánul meg, amit kezük munkája által megteremtenek. Ott láthatjuk azokat a mindennapi és ünnepi tárgyakon egyaránt, de különösen a nemzeti viseleteken. A szlovák kézimunkák és népviseletek alkotásai a szlovák nép teljesítményeinek csúcspontját képezik. Olyan falvakban, ahol a kenyérért való harc küzdelmesebb, egyszerűbb, míg lent a völgyekben lakóknál, gazdagabb kivitelű népviseletekkel találkozhatunk. Például a pőstyéni népviseleteket élénk tarka színeikről eredeti motívumaikról és különös hímzési módjáról, bárki már az első pillanatra is felismerheti. Szükségtelen azt különösen leírni, a pöszténi múzeumban felállított »paraszt-házikóban« láthatók ezek a népviseletek. Bizonyára sok rajongót fog érdekelni, kik készítik ezeket. Nem mások, mint a pöstyéni és környékbeli parasztasszonyok mintegy hatezren, akik mindennapi gazdasága és háziteendők után, még hímzési munkálatokkal is foglalkoznak. Csodálatos, hogy ezek az aszszonyok, akik soha sem tanultak rajzolni. REGEL A MÚLT A „selmeci jog" - a községi szabályrendeletek őse Őseink a hét bányavárosban országos törvények szellemében megalkotott, ősöktől átplántált s királyi pátensekkel szabadalmazott privilégiumok s az ő sajátságos jogi és egyéb társadalmi életformáik szerint éltek e városok falai között, ahol ezen életformák kiélésének tekintetében mondhatni területenkívüliséget élveztek. IV. Béla király (1235—70) idejében kodifikált és általa szabadalmazott ősi némethoni jogszokásaikat tartalmazó két főfejezetből (I. Polgári kiváltsági-, köz-, magánbüntetőjogból II. és bányajogból) álló tér-Statuta Septem Liberas Regias Montanas Civitatis. Mi Körmöc, Beszterce, Selmec, Baka, Újbánya, valamint Bélabánya és Libetbánya királyi szabad bányavárosok Bírái és Tanácsai, közös akarattal szem előtt tartjuk közös Országunk törvényeit, nemkülönben jogszokásait; Isten szent kegyelméből Magyarország királya ő Felségének legkegyelmesebb jóváhagyásával ,a mi Ősrégi szabadalmainknál fogva eme alábbi Rendben felsorolt szabályrendeletet, úgyis mint Őseinktől ránkmaradt szokások jogán megőrzöttet, — megalkottuk : 1- szer. Mindenek, akik e hét Szabad Királyi bányavárosok bármelyikében letelepedtek, s azok bármelyikének lakóivá lettek — azoknak szabadalmai, jogai és (Jog) szokásai szerint, nem pediglen más Magyarhoni, vagy épenséggel idegen Országok és Városok törvényei, jogszokásai, avagy idegenből átvett Rend szerint élni kötelesek. Szabad portákat és telkeket és Örököt szereznie csak annak áll szabadságában, aki a Városnak .Juramentet (polgári esküt) tett és a Bíró úrnak, valamint az érdemes Tanácsnak hűséget fogadott. Idegen, ha valamely polgárnál szállást kap, 14 napon belül a Bíró elébe személy szerint elővezetendő, mivelhogy a Bírónak tudnia kell, hogy a városban szerte ki fia mit teszon ! Polgár, az ilyesmit jelenteni elmulasztván, avagy azt megcselekedni ha vonakodnék, a hatóság belátása szerint büntetendő, 2- szor. Akinek pedig valamely polgárral néminemű polgári ügye akadna, azt régi szabadalmaink szerint a városi Bíró elébe vinni köteles, aki a saját valamint a város hatalmával élve, néki teljes igazságot szolgáltatni köteles, ha azonban ez ellen valakinek panasza volna, a többi hat bányaváros közös bíróságához, majd pedig az Országos Táblához fellebbezhet, idegen polgár ügyében pedig bírói orvoslatot , védelmet az ország határain kívül szerezhet. Ha fellebbező fél a hat bányaváros egyikéből való, azok semmilyen költséget az Országos Táblánál mérente nem vállalnak, hanem a fellebbező fél lefizet 10 forintot és meg kell állapodnia a fellebbezőnek az illető Város Nótáriusával az ügy átvitelével (Transmission) járó fáradozását illetőleg is, 3- szor. Nehogy a fellebbezéssel kapcsolatban senki sem, (de különösen a szegény ügyfelek), ürügyet keressenek, annaka nagyobb (bánya) városokban rendszereokáért egy akarattal azt határoztuk, hogy sen évente kétszer és pedig Januárius havának, Vízkereszt napját követő legközelebbi hétfőnapján, továbbá a keresztelő szent János napját követő legközelebbi hétfői napon a város költségén összejővén Bírói és felebbviteli napokat tartsunk avégből, hogy a felek ügyes-bajos dolgait megvizsgálván azokat eligazítsuk. Azonban a feleknek mégis a Bíró és az Assesor uralmék belátása szerint némi csekélységgel hozzájárulnak a költségekhez. 4- szer. Idegen megbízottak (Commissarig) akik más, külföldi megbízatással a vényszakaszok szerint, a régi néven nevezett «Selmeci jog« szerint közigazgatták magukat. E kilenc rövidpontból álló közösen alkotott szabályrendelet jogi anyaga is e Selmeci jogból meríttetett. A röviden megfogalmazott szabályrendelet keresztmetszetét adja az 1619. év korának megfelelő városi társadalom szükségleteinek és a felsorolt intézkedések még napjainkban is korszerűek. A régi szabályrendelet a községi szabályrendeletek ősének tekinthető. Fordítása német nyelvből. polgárok ügyében a bíróság elébe járulnának oly célból, hogy ottan jogszolgáltatást és ítélethozatalt nyerjenek avagy ilyen ügyben a hatóságnál peres felek érdekében eljárni óhajtanának — eme hét bányavárosban a bíróság elé nem bocsájtandók s védelemben nem részesülnek. Amely fél ilyen extréneos Advocatusokat igénybe venne, súlyosan büntetendő, 5- ször. Ama igen tilalmazott uzsora, a legádázabb szörnyűség gyanánt irtandó és aki egy forinton felüli összeget 100 forint után eme statútum publikálásának idejétől számítva, elfogad, az veszítse el a Capitalsommát Interessel együtt és az ilyen Somma Communifisco elkoboztassék. Aki pedig ilyen pénzeket önként kölcsönképen felvesz és ilyen interest elszámol, hacsak nyomora és szorultsága nem vitte rá, a Tanács belátása szerint vagy nagy pénzbüntetéssel sújtandó, vagypedig pénz híján, testi fenyítéssel súlyosbított fogsággal büntetendő, 6- szor. Senkinek a Tanács és a 24-esek (a 24 tagú »külső tanács« őse volt a mai képviselő testületnek) tagjai közül nem szabad menthető okok híján a város generális gyűléseiből kimaradna, ha a Bíró és Tanács által azokra meghívatott, hanem a hatóságnak mindenben 10 forint bírság terhe alatt engedelmeskedni tartozik. 7- szer. Egy polgárnak sem szabad másoknak romlását okoznia, sem pedig másoknak iparukban ártalmokra törekednie, különösen a cipészeknek, akik a tímároknak tudvalevőleg azáltal vannak nagy ártalmokra, mivel ők az irhákat kicserezvén azokat maguk ki is dolgozzák s azokkal egymás között kereskedést űzve, sőt másoknak is eladván, — azoknak nagy károkat okoznak. S ezáltal a szegény szűcsöknek és tímároknak majdnem vesztüket okozzák. Az ilyenek azonnali elővezetés és nagy büntetés terhe alatt szigorúan megtilttatnak, 8- szor. Nehogy a bőrök megdráguljanak, ahogy az ehelyütt észlelhető, a tímároknak és szűcsöknek nem szabad a bőröket az ország határain túlra, — amint az eddig történt, — elszállítaniok vagy elszállíttatniok. Aki pedig ez ellen vét, súlyos pénzbeli büntetésben részesüljön, 9- szer. Hogy az árvák ügye kellően ellenőriztethessék, annak okáért minden városban egy-egy belső és külső tanácsbeli az árvák segítségére rendeltessék s ezek szigorú esküvel az árvák vagyonának szorgos számbavételére s azoknak ellátásáról a Tanács előtti évenkénti pontos számadástételre köteleztessenek. Mindezeknek utánna eme Statutis Artikulusok szerint igazodnia mindenkinek kötelességében álljon. Határoztatott Körmöcbányán, a főbánya városban a többi szövetkezett bányavárossal való szent egyetértésben 1619. évi januárius hó 9.-én. CZIBULKA KÁLMÁN. AKI SOKAT JÁR TAUSIGHOZ, AZ SOK SZÉPET HAZA IS HOZ. B. Ú. É. K. Előfizetőinknek olvasóinknak, hirdetőinknek, munkatársainknak és a lap minden barátjának a NYITRAVARMEGYE. Dr. GYÜRKY ÁKOS ügyvéd, az Egyesült Magyar Párt körzeti elnöke. ROLFES BERNÁT oki gazda, az Egyesült Magyar Párt helyi elnöke. FASCHING HENRIK az Egyesült Magyar Párt körzeti titkára. DR. STAUD GÁBOR földbirtokos, Csekej. JANÁK LAJOS földbirtokos. CZILLING ANTAL földbirtokos, Pográny. BOCK ANDOR földbirtokos Nováky. NYITRAI ALTALÁNOS BANK r. t. SLOVENSKA BANKA nyitrai fiókja. DUNA BANK nyitrai fiókja. KNEISZ, csokoládélerakat. »CSILLAG» patika. JENEY ISTVÁN főtisztviselő. TOMASCHEK JÁNOS műépítész. SACHS csemegekereskedés. STEIGER és OTT vendéglő. SZÉCHENYI JÓZSEF fűszerkereskedő. ILKOVITS ZSIGMOND, Etna drogéria. TAUSIG parfüméria. WALLINY REZSŐ virágüzlet. ABELES sportáruház. HULLYÁK LAJOS cég. VARGA Frigyes az UP nyitrai gondnoka. HALECIUSZ FERENC könyvkötő. KALUS DEZSŐ fodrász. ADAMECZ ALAJOS kárpitos. MERINO, posztószaküzlet. STIEGLITZ testvérek, rádióüzlet. VIZY ISTVÁN bőrkereskedő. OKULARIUM szemüveg szaküzlet. CSAPOS MIHÁLY, vendéglős. »THALIA« vendéglő. BLASKÓ JÓZSEF könyvkötő. CSERNYÁK REZSŐ fűszerkereskedő. HAJTMAN LAJOS lakatosmester. SCHANER hentesárúüzlet. OPRSAL péküzlet. NOVAK péküzlet. K„ Lórándné kozmetikai és fodrászszalonjában, Hlinkatér tartósan ál I és á legújabb géppel. SZEPLŐ ELLENI biztos hatású krémek MANIKOR legújabb krém-lakkokkal. Orvosi hír. Dr. ötvös Jenő orvos rendelőjét saját házába, Farská u. 26. sz. 1., I. emelet helyezte át. — Liečebný Fond. — Kvarcolás. ■ Felelős szerkesztő és kiadó: DALLOS ISTVÁN Főmunkatársak: Mártonvölgyi László és Kádár Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyitra, Március 14. ucca. 21. sz. Tel. 2377. Feladó postahivatal Nitra. Hirlapbélyeg engedélyszáma : 25777—Illa—35. Lőwy Antal Fiai nyomdája. Nyitra.