Nyitravármegye, 1940. január-február (1-9. szám)

1940-01-01 / 1. szám

4 NYITRA V­ÁRMEGYE A nyitrai AC múltja * • •• // • és jövője Hanák Rudi nyilatkozata Szent karácsony napja volt. Szeretet és békesség az emberekben. Visszaemlékezés a múltba és tervezgetések a jövőbe. Együtt ülnek a kávéházbam : Csulák, Takách, Risnyovszky, Aujeszky, Kucsera, Hanák és Mácsik, Fischer, Varga és em­legetik a régi szép időket, régi barátokat, — akik elmentek : Slapkát, Wendlt, Pri­­bojt, Vojtasst és szegény boldogult Ková­csikot és Fischer Izit. Csendesen leülök én is közéjük, — hisz valamikor én is odatartoztam — s épp hallom : «Hej régi szép idők. Hol van az az A. C. Nyitrai, amelytől mindenki félt ? Amelyre büszke volt a nyitrai sportkö­zönség és amely annyi dicsőséget szerzett Nyitra városának. Elmúlt, nincs többé. Ez a dicső múlt. A jelen ? Szomorú. Nyitra társadalma elfelejtkezett sportjáról, melyet kötelessé­ge lett volna nívójában nem csak meg­tartani, hanem növelni is. Az emberek egoisták lettek. Mindenki csak magával vagy rá nem tartozó ügyekkel foglalko­zik és elfelejtik, hogy városunknak sport­ban is tradíciója és kötelessége van. Ál­lamunkban Nyitra a harmadik népesség tekintetében. És hol vagyunk a sportban ? Erről jobb nem beszélni. Minden nyitrai polgárnak fájdalmat kell, hogy okozzon a mai nyitrai sportélet. Nincs football­­csapatunk, nincs hockey-s csapatunk, a tennisz nívója süllyed, vízisportról nem is beszélve. Az A. C. Nyitra ma pár ember­ből áll: dr. Valent, Bugán, Mácsik, Félix, Kotora és Kollár. Ezeké minden tisztele­tünk. Kérdem, nincs itt több ember ? Sajnos, nincs. Ez a szomorú jelen. A jövő ? Az most bontakozik előttem itt a kávéházi asztal mellett, ahol elhatároz­ták azok, akik Nyitra városának oly sok dicsőséget szereztek a sportban, hogy Hanák Rezső vezetésével átveszik a foot­­ballszakosztályt. Az új vezető a nyitrai sport jövő kilá­tásairól nyilatkozik : »Azt hiszem, szemé­lyünk magában véve is komoly garancia a jövőt illetőleg. Jövőre vonatkozó ter­vünk a következő : össze fogjuk szer­vezni Nyitra egész társadalmát nemzeti­ségre való tekintet nélkül, hisz e város minden polgáráé és kell, hogy minden nyitrainak szívügye legyen sportunk di­csőséges szereplése. Ezért mindenkitől úgy erkölcsi, mint anyagi támogatást várunk, magunk pedig lelkes és odaadó munkával fogjuk emelni Nyitránk sportnívóját. El kell, hogy jöjjön az idő, hogy mindenki büszkén vallja magát az A. C. Nyitra tag­jának, Nyitra városát pedig az állam min­den sportegylet irigyelje tevékeny sport­életéért. Munkára tehát nyitraiak, legyen az bár szlovák, magyar vagy német. Sport terén legyünk csak nyitraiak. Küszöböl­jünk ki minden nemzetiségi ellenségeske­­dést. Városunk múltja kötelez s dicső jövője összetartásra hív. Éljen szeretett városunk dicső sportjövője,a milyen művészi motívumokat tudnak vá­szonra vetni. Jellemző, hogy két teljesen egyforma motívumú ruházat nem készül. A kompozíciók mindig különböznek egy­mástól. A hímzések a nép bizonyos részé­nek létfenntartását biztosítja és ezért a nemzetgazdasági körök nagy figyelemmel vannak irántuk. Már a szlovák hölgyek is kezdenek nagyobb érdeklődést tanúsítani a népviseletekkel szemben és a mai lel­kesedés mellett azok elterjedése már csak rövid idő kérdése lehet. Nemrég alakult Pöstyénben a «Szlovák hímzők szövetke­zete«. Ennek feladata elsősorban a hím­zések készí­tőit és mindazokat, akiknek részük van a népviseletek elkészítésében maga köré gyűjteni és kész munkáikat értékesíteni. Nagyobb propagálás van tervbe véve és a szövetkezetek közbenjá­rása révén a szlovák hímzőmunkák kel­lő jutalmazásban részesülhetnek. A szlo­vák népviseleteket illetve hímzések meg­találták már az utat a határokra túl is, mint ahogy a Pöstyénben megforduló külföldiek is előszeretettel vásárolják a­­zokat. gy. A pőstyéni „Szlovák hímzők szövetkezetének tevékenysége A szlovák nép lelki szépsége és poézise abban nyilvánul meg, amit kezük munká­ja által megteremtenek. Ott láthatjuk a­­zokat a mindennapi és ünnepi tárgyakon egyaránt, de különösen a nemzeti visele­­teken. A szlovák kézimunkák és népvi­seletek alkotásai a szlovák nép teljesít­ményeinek csúcspontját képezik. Olyan falvakban, ahol a kenyérért való harc küzdelmesebb, egyszerűbb, míg lent a völ­gyekben lakóknál, gazdagabb kivitelű népviseletekkel találkozhatunk. Például a pőstyéni népviseleteket élénk tarka szí­neikről eredeti motívumaikról és különös hímzési módjáról, bárki már az első pil­lanatra is felismerheti. Szükségtelen azt különösen leírni, a pöszténi múzeumban felállított »paraszt-házikóban« láthatók e­­zek a népviseletek. Bizonyára sok ra­jongót fog érdekelni, kik készítik ezeket. Nem mások, mint a pöstyéni és környék­beli parasztasszonyok m­integy hatezren, a­­kik mindennapi gazdasága és háziteendők után, még hímzési munkálatokkal is fog­lalkoznak. Csodálatos, hogy ezek az asz­­szonyok, akik soha sem tanultak rajzolni. REGEL A MÚLT A „selmeci jog" - a községi szabályrendeletek őse Őseink a hét bányavárosban országos törvények szellemében megalkotott, ősök­től átplántált s királyi pátensekkel szaba­dalmazott privilégiumok s az ő sajátságos jogi és egyéb társadalmi életformáik sze­rint éltek e városok falai között, ahol ezen életformák kiélésének tekintetében mond­hatni területenkívüliséget élveztek. IV. Béla király (1235—70) idejében kodifikált és általa szabadalmazott ősi némethoni jogszokásaikat tartalmazó két főfejezet­ből (I. Polgári kiváltsági-, köz-, magán­­büntetőjogból II. és bányajogból) álló tér-Statuta Septem Liberas Regias Montanas Civitatis. Mi Körmöc, Beszterce, Selmec, Baka, Újbánya, valamint Bélabánya és Libet­­bánya királyi szabad bányavárosok Bírái és Tanácsai, közös akarattal szem előtt tartjuk közös Országunk törvényeit, nem­különben jogszokásait; Isten szent ke­gyelméből Magyar­ország királya ő Fel­ségének legkegyelmesebb jóváhagyásával ,a mi Ősrégi szabadalmainknál fogva eme alábbi Rendben felsorolt szabályrendele­tet, úgyis mint Őseinktől ránkmaradt szo­kások jogán megőrzöttet, —­ megalkottuk : 1- szer. Mindenek, akik e hét Szabad Királyi bányavárosok bármelyikében le­telepedtek, s azok bármelyikének lakóivá lettek — azoknak szabadalmai, jogai és (Jog) szokásai szerint, nem pediglen más Magyarhoni, vagy épenséggel idegen Or­szágok és Városok törvényei, jogszoká­sai, avagy idegenből átvett Rend szerint élni kötelesek. Szabad portákat és telkeket és Örököt szereznie csak annak áll szabad­ságában, aki a Városnak .Juramentet (pol­gári esküt) tett és a Bíró úrnak, valamint az érdemes Tanácsnak hűséget fogadott. Idegen, ha valamely polgárnál szállást kap, 14 napon belül a Bíró elébe személy szerint elővezetendő, mivelhogy a Bíró­nak tudnia kell, hogy a városban szerte ki fia mit teszon ! Polgár, az ilyesmit je­lenteni elmulasztván, avagy azt megcse­lekedni ha vonakodnék, a hatóság belá­tása szerint büntetendő, 2- szor. Akinek pedig valamely polgár­ral néminemű polgári ügye akadna, azt régi szabadalmaink szerint a városi Bíró elébe vinni köteles, aki a saját valamint a város hatalmával élve, néki teljes igaz­ságot szolgáltatni köteles, ha azonban ez ellen valakinek panasza volna, a többi hat bányaváros közös bíróságához, majd pe­dig az Országos Táblához fellebbezhet, idegen polgár ügyében pedig bírói orvos­latot , védelmet az ország határain kívül szerezhet. Ha fellebbező fél a hat bányaváros egyi­kéből való, azok semmilyen költséget az Országos Táblánál mérente nem vállalnak, hanem a fellebbező fél lefizet 10 forintot és meg kell állapodnia a fellebbezőnek az illető Város Nótáriusával az ügy átvite­lével (Transmission) járó fáradozását il­letőleg is, 3- szor. Nehogy a fellebbezéssel kapcso­latban senki sem, (de különösen a szegény ügyfelek), ürügyet keressenek, annak­­a nagyobb (bánya) városokban rendszere­­okáért egy akarattal azt határoztuk, hogy sen évente kétszer és pedig Januárius ha­vának, Vízkereszt napját követő legköze­lebbi hétfőnapján, továbbá a keresztelő szent János napját követő legközelebbi hétfői napon a város költségén össze­jővén Bírói és felebbviteli napokat tart­sunk avégből, hogy a felek ügyes-bajos dolgait megvizsgálván azokat eligazítsuk. Azonban a feleknek mégis a Bíró és az Assesor uralmék belátása szerint némi csekélységgel hozzájárulnak a költségek­hez. 4- szer. Idegen megbízottak (Commissa­­rig) akik más, külföldi megbízatással a vényszakaszok szerint, a régi néven ne­vezett «Selmeci jog« szerint közigazgatták magukat. E kilenc rövidpontból álló közösen al­kotott szabályrendelet jogi anyaga is e Selmeci jogból meríttetett. A röviden megfogalmazott szabályrendelet kereszt­metszetét adja az 1619. év korának meg­felelő városi társadalom szükségleteinek és a felsorolt intézkedések még napjaink­ban is korszerűek. A régi szabályrendelet a községi szabályrendeletek ősének tekint­hető. Fordítása német nyelvből. polgárok ügyében a bíróság elébe járul­nának oly célból, hogy ottan jogszolgál­tatást és ítélethozatalt nyerjenek avagy ilyen ügyben a hatóságnál peres felek ér­dekében eljárni óhajtanának — eme hét bányavárosban a bíróság elé nem bocsáj­­tandók s védelemben nem részesülnek. Amely fél ilyen extréneos Advocatusokat igénybe venne, súlyosan büntetendő, 5- ször. Ama igen tilalmazott uzsora, a legádázabb szörnyűség gyanánt irtandó és aki egy forinton felüli összeget 100 forint után eme statútum publikálásának idejé­től számítva, elfogad, az veszítse el a Ca­­pitalsommát Interessel együtt és az ilyen Somma Communi­fisco elkoboztassék. Aki pedig ilyen pénzeket önként kölcsön­­képen felvesz és ilyen interest elszámol, hacsak nyomora és szorultsága nem vitte rá, a Tanács belátása szerint vagy nagy pénzbüntetéssel sújtandó, v­agy­­pedig pénz híján, testi fenyítéssel súlyosbított fogsággal büntetendő, 6- szor. Senkinek a Tanács és a 24-esek (a 24 tagú »külső tanács« őse volt a mai képviselő testületnek) tagjai közül nem szabad menthető okok híján a város ge­nerális gyűléseiből kimaradna, ha a Bíró és Tanács által azokra meghívatott, ha­nem a hatóságnak mindenben 10 forint bírság terhe alatt engedelmeskedni tar­tozik. 7- szer. Egy polgárnak sem szabad má­soknak romlását okoznia, sem pedig má­soknak iparukban ártalmokra törekednie, különösen a cipészeknek, akik a tímárok­nak tudvalevőleg azáltal vannak nagy ár­talmokra, mivel ők az irhákat kicserez­vén azokat maguk ki is dolgozzák s azok­kal egymás között kereskedést űzve, sőt másoknak is eladván, — azoknak nagy károkat okoznak. S ezáltal a szegény szű­csöknek és tímároknak majdnem vesztü­ket okozzák. Az ilyenek azonnali előveze­tés és nagy büntetés terhe alatt szigorúan megtilttatnak, 8- szor. Nehogy a bőrök megdrágulja­nak, ahogy az ehelyütt észlelhető, a tí­mároknak és szűcsöknek nem szabad a bőröket az ország határain túlra, — amint az eddig történt, — elszállítaniok vagy el­­szállíttatniok. Aki pedig ez ellen vét, sú­lyos pénzbeli büntetésben részesüljön, 9- szer. Hogy az árvák ügye kellően el­lenőriztethessék, annak okáért minden vá­rosban egy-egy belső és külső tanácsbeli az árvák segítségére rendeltessék s ezek szigorú esküvel az árvák vagyonának szorgos számbavételére s azoknak ellátá­sáról a Tanács előtti évenkénti pontos számadástételre köteleztessenek. Mindezeknek utánna eme Statutis Ar­­tikulusok szerint igazodnia mindenkinek kötelességében álljon. Határoztatott Körmöcbányán, a főbánya városban a többi szövetkezett bányaváros­sal való szent egyetértésben 1619. évi ja­nuárius hó 9.-én. CZIBULKA KÁLMÁN. AKI SOKAT JÁR TAUSIGHOZ, AZ SOK SZÉPET HAZA IS HOZ. B. Ú. É. K. Előfizetőinknek olvasóinknak, hirdető­inknek, munkatársainknak és a lap min­den barátjának a NYITRAVARMEGYE. Dr. GYÜRKY ÁKOS ügyvéd, az Egyesült Magyar Párt körzeti elnöke. ROLFES BERNÁT oki­ gazda, az Egye­sült Magyar Párt helyi elnöke. FASCHING HENRIK az Egyesült Magyar Párt körzeti titkára. DR. STAUD GÁBOR földbirtokos, Csekej. JANÁK LAJOS földbirtokos. CZILLING ANTAL földbirtokos, Pográny. BOCK ANDOR földbirtokos Nováky. NYITRAI ALTALÁNOS BANK r. t. SLOVENSKA BANKA nyitrai fiókja. DUNA BANK nyitrai fiókja. KNEISZ, csokoládélerakat. »CSILLAG» patika. JENEY ISTVÁN főtisztviselő. TOMASCHEK JÁNOS műépítész. SACHS csemegekereskedés. STEIGER és OTT vendéglő. SZÉCHENYI JÓZSEF fűszerkereskedő. ILKOVITS ZSIGMOND, Etna drogéria. TAUSIG parfüméria. WALLINY REZSŐ virágüzlet. ABELES sportáruház. HULLYÁK­ LAJOS cég. VARGA Frigyes az UP nyitrai gondnoka. HALECIUSZ FERENC könyvkötő. KALUS DEZSŐ fodrász. ADAMECZ ALAJOS kárpitos. MERINO, posztószaküzlet. STIEGLITZ testvérek, rádióüzlet. VIZY ISTVÁN bőrkereskedő. OKULARIUM szemüveg szaküzlet. CSAPOS MIHÁLY, vendéglős. »THALIA« vendéglő. BLASKÓ JÓZSEF könyvkötő. CSERNYÁK REZSŐ fűszerkereskedő. HAJTMAN LAJOS lakatosmester. SCHANER hentesárúüzlet. OPRSAL péküzlet. NOVAK péküzlet. K­„ Lóránd­n­é kozmetikai és fodrász­­szalonjában, Hlinkatér tartós­an á­l I é­s á­­ legújabb géppel. SZEPLŐ ELLENI biztos hatású krémek MANIKOR legújabb krém-lakkokkal. Orvosi hír. Dr. ötvös Jenő orvos rende­lőjét saját házába, Farská u. 26. sz. 1., I. emelet helyezte át. — Liečebný Fond. — Kvarcolás. ■ Felelős szerkesztő és kiadó: DALLOS ISTVÁN Főmunkatársak: Mártonvölgyi László és Kádár Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyitra, Március 14. ucca. 21. sz. Tel. 2377. Feladó postahivatal Nitra. Hirlapbélyeg engedélyszáma : 25777—Illa—35. Lőwy Antal Fiai nyomdája. Nyitra.

Next