A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1937 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

7 január—február. A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM OKTATÓFILM kirendeltségének­­ HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM FILMÜGYEINEK ÉRTESÍTŐJE. MEGJELENIK HAVONKÉNT. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, vik­. CSEPREGHY­ U. 4. — TEL.: 1-458-18 A KÖZLEMÉNYEKET A KÖZÉP- ÉS KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK sZEGEDI TUDOMÁNYlf?VI*miU» A K fejében díjtalanul kapják.J­UHÁSZOYtJOAO ELŐFIZETTŐS: EGY ÉVRE 5 PENGŐ. EGYES SZÁM: 80 FILLÉR ■teraktív 'lMiEMHmenT»ri Turitlife— ---------,f­ t-------------------------- - ^ /Cn Könyvtára uu.­ frif­l­emoktatás és a tanítóképzés. Irta : Kiss József tanügyi tanácsos, tanítóképző int. igazgató. SL A mult század végén és a jelen század elején az iskolai oktatásba bevonult a vetítés. A vetítőgépek tökéletesítése, a diapozitív képek készí­tésének fellendülése közelebb hozta a vetített képeket a tanításhoz. Föld­rajzi, történelmi, természettudományi diapozitív képsorozatokat készítettek. Sok ezer diapozitív kép került forgalomba. Az Uránia tudományos társaság népszerűsítette a vetítettképes előadásokat. Az Uránia és magáncégek is aránylag kedvezményes áron adtak kölcsön vetítésre képeket és képsoro­zatokat. Az iskolák észrevették a szemléltetés e módjában rejlő oktatóha­tást. Egymás után szereztek be vetítőgépeket, diapozitív képeket. És eze­ket fel is használták a tanításban. A tanító- és tanítónőképző intézetek a vetítőgépek és hozzávaló képek beszerzésében elsők voltak. A tanügyi kormányzat gondoskodása, mely a tanítóképzés tökéletesítésére állandóan nagy összegeket áldozott, lehetsé­gessé tette jó minőségű gépek beszerzését és különösen magyar vonatko­zású képek és képsorozatok megvásárlását. Ezek a gépek és a képek ma is megvannak a trianoni vonalon belül maradt tanító- és tanítónőképzőinté­­zetekben. A gépek és a diapozitívek beszerzése nem maradt holt tőkebe­fektetés, mert a tanítóképzőintézeti tanárság mindig törekedett a képzőinté­zeti oktatás tökéletesítésére, különösen a tanítás szemléletességére. És mint erre alkalmas eszközöket fel is használta a tanításban a vetített képeket. De itt még nem is állt meg. Azokban a városokban és községekben, ahol képzőintézetek voltak, a közönségnek is tartottak a vetített képek felhasz­nálásával előadásokat. Rászoktatták a műveltebb közönséget, a tudomá­nyos és közismereti kérdések népszerű módon való tárgyalása által, ilyen problémák iránt való érdeklődésre. A tanítójelölteket pedig megtanították a gépek kezelésére. Iparos egyesületekben, gazdakörökben, tanyai kultúrköz­­pontokban az utolsó éves tanítójelöltek maguk is tartottak előadásokat, ré­szint önállóan, részint az Uránia és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által rendelkezésre bocsátott, kidolgozott előadások alapján. Ennek az eljá­rásnak volt köszönhető, hogy amikor az iskolán kívüli népművelés céljára vetítőgépeket és diapozitív képeket kaptak a vidéki népművelési központok, a fiatalabb tanítónemzedék már az ilyen előadások tartására fel volt készülve. Nemsokára feltalálták az episzkópikus vetítést is. A tömegtanításnak ez a hatalmas fegyvere is egyszerre helyet kapott a tanítóképzésben is. Az 1910-es­ években már a tanítóképzőkben mindenütt megtaláljuk az episz­­kópot. És sűrűn használják. A fizikai előadótermen és dísztermen (torna­termen) kívül más termeket is felszerelnek vetítésre.

Next