Orosházi Friss Hírek, 1933. április (10. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

Árat & fillér. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám. Politicai Napilap •­­ ........................................................................................................in Laptulajdonos: Demartsik Ferencz Szombat, 1933. április 1. X. évfolyam 74. szám Szerkesztőség és kiadóhiva IV., Bajza­ utca. A kiadói désre vonatkozólag v. értesítést. Hirdetések 25 százalékos megtaka­rítás a képviselőház költ­ségvetésében A képviselőház gazdasági bizott­sága Almásy László képviselőházi elnök elnöklése mellett tegnap dél­előtt ülést tartott, amelyen letárgyal­ták a képviselőház 1933—34. év költségvetését. A bizottság változat­lanul elfogadta az előterjesztett költ­ségvetést, amely a tavalyival szem­ben 61.000 pengős megtakarítást je­lent. Ezzel a megtakarítással a kép­viselőház költségvetése most már négy millió alá szállott. Tekintetbe véve, hogy az 1929—30. évben még öt és félmillió költségvetése volt a képviselőháznak, így az azóta elért megtakarítások több, mint 25 szá­zalékot tesznek ki. Herriot kü­lügyminiszter­­ségéről ir a francia sajtó Párisból jelentik. A Liberté hír­adása szerint Daladier miniszterel­nöknek az a szándéka, hogy Paul­ Boncour helyett, akinek működésé­vel állítólag nincs megelégedve, Her­­riotra bízza a külügyi tárcát. A lap szerint szó van arról is, hogy Pier­re Cot légügyi miniszter szintén ki­válik a kormányból. A szélsőjobbol­dali lap hírét politikai körökben fen­­tartással fogadják. Egyelőre Paul­ Boncour külügyminiszter beható tár­gyalásokat folytat a Párisba érkezett Titulescuval, valamint Osuski cseh követtel. a közigazgatási javaslat a felsőházi bizottság előlt A felsőház közigazgatási bizott­sága Némethy Károly elnöklésével ülést tartott, amelyen Tomcsányi Móric előadó ismertette a közigaz­gatási törvény módosításáról szóló javaslatot. Bezerédi István feltűnő­nek mondotta, hogy a kormány már módosítja az alig három évvel ez­előtt hozott törvényt. A javaslatot abban a reményben fogadta el, hogy annak hiányait a közigazgatási bí­ráskodásról szóló törvény pótolni fogja. Gaál Vilmos felszólalása után Puky Endre az alsófokú közigazga­tási bíróságok szervezésével foglal­kozott és megnyugtató kijelentést kért arra, hogy ezek a bíróságok független szakbíróságok lesznek lai­kus elemektől mentesen. Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter azt mondotta, hogy ez a javaslat csak első lépés a közigazgatási reformok felé és az alsófokú közigazgatási bí­ráskodás kiépítéséről szóló javaslat is hamarosan a parlament elé ke­rül. A bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged A hadirokkantjárulékok arányosítását kö­vetelték a képviselőház tegnapi ülésén „A javasla­t nem ideális, de a hatalmon levők sem azt csinálják, amit akarnak“ Budapestről jelentik. A képviselő­ház tegnapi ülésén folytatták a ha­dirokkantak ellátására vonatkozó ja­vaslat tárgyalását. Tempel Rezső indítványt tett a 8 órás ülések bevezetésére. Simon János kevesli a rokkantak­nak juttatott járulékokat, de vélemé­nye szerint a rokkantellátás érdeké­ben nem szabad csökkenteni a hon­védelmi tárca költségvetését. Azokat kell megadóztatni súlyosabban a rok­kantak érdekében, akik nem vettek részt a háborúban. Fábián Béla azt hangsúlyozza, hogy Európának össze kell fogni a bolsevizmus ellen. Még mindig sok magyar hadifogoly sínylődik Orosz­országban, akiket haza kellene ho­zatni. Jámnossy Gábor: A rokkantak sor­sa a magyar balsors. Hiszi, hogy Gömbös miniszterelnök megvalósít­ja ígéreteit és így a rokkantak is megkapják járulékaikat. Dinnyés Lajos javasolja, hogy ará­nyosítsák a rokkantak járulékait. Vitéz Hadházy Ferenc indítvá­nyozza, hogy egyforma legyen az altisztek és legénység járuléka. Malasits Géza nem bízik a kor­mány ígéretében. A rokkantak nem ilyen elbánást vártak. Petrovácz Gyula azt hangoztatja, hogy a kereszténypárt nem felelős a rokkantjavaslat hiányosságaiért. A javaslat nem ideális, de a hatalmon levők sem azt teszik, amit akarnak. Elfogadja a javaslatot. Ezután az elnök napirendi indít­ványt tette, hogy a Ház kedden dél­után tartsa legközelebbi ülését s azon a képviselőház gazdasági bi­zottságának jelentését tárgyalják és folytassák a rokkant ja­vaslat vitáját. A napirendhez Klein Antal szó­lott hozzá elsőnek, a szekszárdi me­gyei választásokat teszi szóvá, majd Brogly József kifogásolja a buda­pesti ügyvédi kamara azon határoza­tát, hogy a miniszter tiltsa meg a jegyzői magánmunkákat. Miután az elnök napirendi indít­ványát elfogadták, az ülés fél 10 után végetért. A franciák akciója a revízió ellen „A kisánfant megvédi a fegyerrel kiharcolt terü­leteit“ — mondotta a szerb külögyminiszter Mint Párisból jelentik, Paul­ Bon­­cour külügyminiszternek a képvise­lőház külügyi bizottságában szerdán tartott beszédének újabb érdekes részleteit közli a sajtó. Paul­ Boncour kijelentette többek közt, hogy Mus­solini javaslatát örömmel kell üdvö­zölni és a legnagyobb figyelemmel kell megvizsgálni, mert a négy nagy­hatalom együttműködése enyhülést hozna. Franciaország azonban a ró­mai formulákat csakis a népszövet­ség keretén belül fogadhatja el. A békeszerződések revíziójáról a kül­ügyminiszter a következő kijelentést tette: — Semmi sem tart örökké, de meg kell várni, amíg Európá­ban helyreáll a nyugalom, mert csak azután lehet ezt a rendkí­vül súlyos kérdést eredménye­sen elintézni. Ez a nyilatkozat továbbra is csak azt mutatja, hogy a francia politika makacsul körben forog a revízió kér­dése körül. Tudja, hogy addig nyu­galom nem lehet Európában, míg a békeszerződéseket nem módosít­ják, de azért előbb nyugalmat kö­vetel, mielőtt a revízióhoz hozzá­fognának. A kisántánt már nyíltabban be­szél. Jeszics szerb külügyminiszter csütörtökön expozét tartott a szená­tusban és kijelentette, hogy »a kisántánt minden eszközzel megvédi a fegyverrel kiharcolt területeket«. Megszólalt a Dreptatea, a román kormány félhivatalosa is és súlyos szemrehányásokat tesz azoknak a nyugati államférfiaknak, akik a nép­­szövetségi alapokmány 19-ik szaka­szát emlegetik, mint amelynek alap­ján a revíziót békésen végre lehet hajtani. A román félhivatalos sze­rint a világháború után éppen a békerevíziót akarták le­hetetlenné tenni ezzel a 19-ik szakasszal, amikor a revízió feltételévé azt tet­ték, hogy azt a népszövetség csak egyhangú határozattal mondhatja ki. Minthogy természetes dolog volt, hogy ilyen határozathoz az új terü­leteket kapott államok soha hozzá nem járulnak, a jelenlegi állapot végleges fentartásáért iktatták be ezt a szakaszt a népszövetség alap­okmányába. Világgazda­sági kérdé­sekről tárgyal MacDonald Londonból jelentik: Davis ameri­kai rendkívüli nagykövet a minisz­terelnöki palotában tanácskozott MacDonald miniszterelnökkel és Sir John Simon külügyminiszterrel. Megbeszélésének, amely a világgaz­dasági értekezlet körül forgott, lon­doni diplomáciai körök igen nagy fontosságot tulajdonítanak, különös tekintettel a Lindsay nagykövet és Hull külügyminiszter között ugyan­ekkor folyó washingtoni megbeszé­lésre. A tanácskozásokat délután folytatták. Norman Davis közölte, hogy a kormánya szeretné, ha az an­gol kormány még a világgazdasági konferencia dátumának megállapítá­sa előtt bizonyos gazdaságpolitikai garanciákat nyújtana. Normann Davis Londonból Párisba utazik, a­­hol Daladier miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel tárgyal. Összehívták a 33-as bizottságot A 33-as bizottságot hétfő délelőtt 11 órára összehívták. Gömbös Gyu­la miniszterelnök rendelkezésére folytatólagos minisztertanácson tár­gyalják a költségvetés egyes kérdé­seit és a képviselőház munkarend­jének az ügyét. A kormánynak az a szándéka, hogy egyes, az államház­tartást érintő kérdésekben a hossza­dalmas képviselőházi vita elkerülé­sével, haladéktalan felhatalmazást kapjon. Romániában már három­féle jogú állampolgár van Bukarestből jelentik. A szenátus most tárgyalta és fogadta el a Ro­mánia és Délszlávia közt kötött ja­nuári kulturegyezményt. A szerző­dés különleges jogokat biztosít a romániai szerbeknek és a szerb ura­lom alá jutott bánsági románoknak. A szenátusi vitában Gyárfás Elemér a magyar párt részéről elismeréssel fogadta az egyezményt, de szüksé­gesnek tartotta, hogy ugyanezeket a jogokat a magyar kisebbségnek is megadják, mert ezzel a törvénnyel, mely ellenkezik az alkotmányban le­fektetett állampolgári egyenlőség el­vével, újabb osztályozást hoznak be az állampolgárok között. Eddig tel­­jes jogú román állampolgárok és na­gyon is korlátozott jogú nemzeti ki­sebbségek voltak, most a nemzeti kisebbségek egy része, a szerb és a horvát, bizonyos tekintetben még nagyobb jogokat kap, mint a több­ségi nemzet, a többi nemzeti ki­sebbség pedig az eddigi jogkorláto­zás mellett marad.

Next