Orosházi Friss Hírek, 1934. március (11. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

Tek. M. kir. Ügyészség Kötpéld. Szeget Al. március 1 48 szám. Ára ÍO fillér. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. ■■■■■■We* IV., Bajza-utca. A kiadóhivatal minden kér­Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min- Laptulajdonos: désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld dennap korán reggel. Telefon 113. Bzám. DeOiartsik FereilCZ értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. B magyar tanulmányi bizottság április közepén utazik Moszkvába állami tisztviselő nem lesz benne — Egyelőre csak üzenetváltás folyik a Szovjet gazdasági képviselőivel Az az elhatározás történt Ugyanis ná­lunk, hogy állami tisztviselő nem szere­pelhet a Moszkvába induló bizottságban. A OyOSz és a Külkereskedelmi Hivatal ezt a tanulmányi bizottságot még nem állította össze, várják ugyanis a szovjet m’.glii ásáí, amit az üzenetváltások készletnek elő. A gyáriparosok szervezetében élénk az érdeklődés az áprilisban kezdődő moszkvai tárgyalások iránt, különösen a gépiapr képviselői jelennek meg nap-nap után és eflvilágositásásokat kérnek az orosz értékesítési viszonyokról, főleg a várható hitelfeltételekről. A magyar me­zőgazdaságot pillanatnyilag csak a rozs­kivitel lehetőségek érdeklik, a Szovjet­nek ugyanis bizonyos Ínséges vidékek el­látása céljából rozsra volna szüksége. ni. A letartóztatottak, akik között a társadalom minden rétege képviselve van, az egyik szomszédos állam kémszolgála­tának voltak tevékeny tagjai. Feladatuk az volt, hogy trianoni fegyveres erőnk belső életét és kiképzésének módszereit kikémleljék és a beszerzett adatokat megbízóiknak átadják. Szóvátették a képviselőházban a kémszervezet működését A tegnapi ülésen tovább folytatták a fővárosi tőrvénymódositás feletti vitát Rz állástalan diplo­mások elhelyezése Alig van kérdés, amely az utóbbi évek során többet foglalkoztatta volna a magyar közvéleményt, mint az állásta­lan diplomások kérdése. A trianoni bé­keszerződés országunkat területileg s en­nek következtében gazdaságilag is olyan kegyetlenül megcsonkította, hogy az e- gyetemekröl kikerülő diplomás ifjúság válságának elkövetkftése tulajdonképpen már előrelátható volt akkor, amikor a magyar delegáció kényszerűségből alá­írta a békeszerződést. Magyarország te­hát a vesztett háború következményeké- pen az általános világgazdasági válság nehézségein tulmenőleg még egy külön súlyos nehézség előtt áll épen az előbb említett ok miatt. Nem csoda ilyen kö­rülmények között, hogy az állástalan diplomások elhelyezése a magyar társa­dalom és a magyar kormány különlege­sen nehéz kérdésévé vált, de épen anyi- nyira bizonyos viszont az is, hogy ezt a kérdést valamilyen formában meg kell oldani. Ha a munkapiacion a kínálat és a ke­reslet egészséges egyensúlya nem bizto­sítja a kiegyenlítést, akkor az állam­nak kell közbelépni s a gazdasági szük­ségszerűség szempontjából tulmenőleg altruisztikus alapon kell megkísérelnie a megoldást. Ez a megoldás hozta létre két év előtt, 1932 februárjában azt a bizottságot, amelynek egyedüli és leg­főbb feladata az állástalan diplomások sorskérdésének megoldása. A bizottság meglehetősen súlyos helyzetben kezdte meg működését, mert az állami és gaz­dasági élet felvevőképességéhez viszo­nyítva tulmagasnak volt mondható a becslés szerint négyezer főnyi állástalan diplomás nagy serege, akik mind elhe­lyezésre vártak. Szerencsére az akció megkezdése során kiderült, hogy nem négy, hanem csak kétezer állástalan dip­lomásról kell ennek a bizottságnak gon­doskodni. A várható igénylőknek 50 szá­zalékos csökkenése természetesen azt e- redményezte, hogy a bizottság a sikeres megoldás sokkal nagyobb reményével foghatott munkájához. A napokban tartotta ez a bizottság be­számoló ülését s bízvást elmondhatjuk, hogy igen szép eredményről számolt be. Nem kevesebb mint 1184 igénylőről tör­tént gondoskodás. Ez az 1184 ember ma már munkához s falat kenyérhez jutott. Ez az eredmény azonban nem zárja le az akciót, mert a kormány amely mindig tudatában volt és vannak a rendkívüli fontosságnak, amelyet az állástalan dip­lomások kenyérhezjuttatása az állami és társadalmi rend szempontjából jelent, Hó- man Bálint kultuszminisztert bizta meg további akció lebonyolításával. Ennek e- redményeképen ez év márciusában az ál­lamháztartásban 800 és a magángazda­ságban mintegy 400 hely kerül betöltés­re. A mai helyzet szerint tehát a bízott ság által gondjaiba vett 2000 állásnélküli fiatalember elhelyezése biztosítva van. Meg kell említenünk ezzel a kérdés­sel kapcsolatban még azt az örvende­tes tényt, hogy ugyancsak a közeli na­Budapestről jelentik: A képviselőház tegnapi ülésén folytatták a fővárosi tör­vény módosítására vonatkozó javaslat vi­táját. Berky Gyula rámutatott arra, hogy a javaslat célja összhangba hozni a költ­ségvetést a főváros lakosságának teher- biróképességével. A javaslatot elfogadja. pókban a magyar technikusok közgyű­lésén hangzott el az az örvendetes beje­lentés, hogy mig egy év előtt 1200 állás­talan mérnök volt az országban, ma már csak 400 mérnök van elhelyezkedés nélkül. Természetesen a mérnöki kar munkanélküliségének ilyen örvendetes csökkenésében nagy része van épen az állástalan ifjúság kérdéseivel általános­ságban foglalkozó bizottságnak. Reméljük, hogy az a nagyszerű mun­ka, amely rövid két év alatt ily ragyogó eredményt volt képes felmutatni épen a legnehezebb téren, a jövőben is hasonló lelkesedéssel, hozzáértéssel és szeretettel fog folyni hasznára a társadalmi rend­nek, légióként pedig az érdekelt főis­kolai végzettségű ifjúságnak. Az elnök napirendi indítványát, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön délután tartsák, elfogadták. Petrovácz Gyula szóvátette azt a nagy­arányú kémkedést, melyet a rendőrség lefeplezett. (Erről lapunk más helyén adunk tudósítást.) Sándor István a paprikarendeletet ki­fogásolta, Klein Antal a gazdavédelmí rendelet ellen szólalt fel. Hegymegi Kiss Pál és Kócsan Béla interpellációja után Lipcsey Pál báró az adóbehajtási rendeletek szigorúságát ki­fogásolta mire Imrédy Béla pénzügymi­niszter ki jelenteste, hogy a pénzügyi ha­tóságokat utasította, hogy úgy járjanak el az adóbehajtásoknál, hogy az adó­alanyok ne legyenek kitéve zaklatá­soknak. Fábián Béla a szovjettel kötött dip­lomáciai szerződés ellen szólalt fel. Gál Jenő az interpellációs jog elsor- választása ellen emelt szót. Keresztes Fi­scher belügyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy ez a jog tényleg vesztett je­lentőségéből, mert a kormány ma nem is bir 25—30 interpellációval úgy foglal­kozni, mint régen az előterjesztett 4—5 interpellációval. Andaházy-Kasnya Béla a mezőgazda­sági gépek behozatalánál történt vám- visszaélések ügyében interpellált. Itt több millió pengővel károsodik a kincstár. Im­rédy pénzügyminiszter kijelenti, hogy az interpelláló konkrét adataira megindítja a szigorú vizsgálatot, ha az adatokat ren­delkezésre adja. Némethy Vilmos a »Független Kisgazda« c. lap postai szállí­tásánál tapasz'alt rendetlenségeket teszí kifogás tárgyává, mire Fabinyi minisz­ter megígéri, hogy az ügyet kivizsgáltat­ja. Hegymegi Kiss Pál a gépjármüvek megadóztatása, Mojzes János a vezsenyi parcellázás ügyében terjesztett elő inter­pellációt. (Lapzártakor az ülés tart). II kisantan! eiismeri a szovjetet Tevfik Riisdi bey török külügyminisz­ter rövid időn belül Titulescu román kül­ügyminiszterrel együtt Moszkvába uta­zik, hogy tárgyaljon a kisantant és O- roszország diplomáciai kapcsolatainak helyreállításáról. Rangjelzést Napnak az olasz köztisztviselők Mussolini elrendelte, hogy az állami al­kalmazottak ezután rangjukat feltüntető jelzést viseljenek. A rangjelzés a hiva­talos szolgálat alatt kötelező és célja az, hogy a tisztviselők rangját nyomban fel lehessen ismerni és a fegyelem ezáltal is erősödjék. Az enfőreform a mai minisztertanácson A kormány tagjai ma délelőtt Gömbös Gyula miniszetrelnök elnöklésével ismét minisztertanácsot tartanak. A mai minisz­tertanács Kállay Miklós földmivelésügyi miniszternek az erdőgazdasági törvény reformjáról szóló törvényjavaslattal és a politikai és gazdasági helyzettel össze­függő kérdésekkel foglalkozik. Képviselőválasztást név­jegyzékbe felvétel Békésvármegye központi választmánya hirdetményben hívja fel azokat, akik­nek az országgyűlési választónévjegyzék­be való felvételére a kiigazítás évében nem az előirt korhatár betöltése címén, hanem bármely más törvényes jogcímen van joguk, valamint azokat, akik a vá­lasztójogosultsághoz 24, illetve 30 éves életkort a kiigazítás évében érik el, vagy az 1930 évi december 31-i összeírás al­kalmával más helységben tartózkodtak, hogy ezeknek a névjegyzékbe való fel­vételüket március 1—15-ig bezárólag a községi elöljáróságnál Írásban, vagy sze­mélyesen szóbelileg kell kérniök. A köz­ség a kérelmeket e hó 31-ig köteles a választmányhoz beterjeszteni. A Szovjet hivatalos elismerése bizo­nyos gazdasági közeledést fog megindí­tani Magyarország és Oroszország kö­zött. Természetesen nincs szó arról, hogy kereskedelmi szerződést kötünk a Szov­jettel, hanem csupán bizonyos tárgyalá­sok fognak kezdődni, hogy mit tudna Magyarország, főleg iparcikkekben szál- liatni az oroszoknak. Egyelőre csak üzenetváltás folyik a Szovejt gazdasági képviselőivel, ilymódon készítik elő a magyar bizott­ság utazását Moszkvába. Erre az utazásra április közepén ofg sor kerülni, akkor indul el a magyar tanulmányi bizottság Budapestről. A Ijizotíság kizárólag a gyáriparosok képviselőiből és a Külkereskedelmi Hivatal megbizottaiből fog állani. Nagyarányú, az ország egész területére kiterjedő kémszervezkedést lepleztek le A karácsonyt megelőző és az azt köz­vetlenül követő hetekben hatóságaink egy, Csonkamagyarország egész terüle­tére kiterjedő kémhálózatnak jöttek a nyomára. A kitartó megfigyelés és az azonnal bevezetett nyomozás csakhamar eredményre vezetett és sikerült a kém­szervezet összes tagjait ártalmatlanná ten-

Next

/
Thumbnails
Contents