Orosházi Friss Hírek, 1935. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

I Ára IQ miér. OftQSHAZl^lS Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám. ■ Politikai Napilap Laptulajdonos: Demartsik Ferencz Kedd, 1935. január­­ XII. évfolyam 1. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kér­désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. 4'S .,-i Uhc.Tek. M. kir. Ügyészség Újévi gondolatok Irta: vitéz Marton Béla orsz. képviselő. A nagy görög bölcs és tudós politi­kus szavaival élve »ha az ember elmúlt dolgokról gondolkodik rendesen a föld­re tekint le, ha pedig a jövőről, az egek­be néz fel.« Ebből a szemszögből tart­sunk seregszemlét a múlt bajainak vég­ső okai s a jövendő reményei és teen­dői felett. Egy szörnyű kettősség vezetett az Ember válságához és az emberi intéz­mények eltorzulásához, mely intézmé­nyek végeredményben mindannyian csak az emberi szellem »meghosszabbított ár­nyai.« A fehér ember erkölcsi, jogi és politikai berendezkedései a maguk kul­turális összességében a krisztusi alapo­kon nyugszanak közel kétezer év óta, de ugyanekkor a gazdasági berendez­kedések és technikai civilizáció ezek­kel az alapokkal homlokegyenest ellen­kező vonalon fejlődtek. Nem a kultúra nem is a civilizáció van válságban, ha­nem a kettőnek össze nem hangolható struktúrája vitte mindkettőnek hordozó­ját, az Embert ély ne ki válságba, melynek romboló hatását világrengető megráz­kódtatások alakjában két évtizede szen­vedjük. Az egész »emberiséget« említettem, mert a háborúnak kizárólag csak legyő­­zöttjei voltak és vannak mind a mai napig s mert nincs nemzet, mely meg ne érezte volna az ezzel járó súlyos meg­rázkódtatásokat. Mindenütt, ahol a nemzeti mozgalmak megindultak, egyetlen egy világos és egyszerű tételre vezethetők vissza cél­kitűzéseik: minden nemzet teremtse meg a maga sajátosságaihoz illő, krisztusi alapra helyezett szociális életét: ez az a gondolat, mely körül a nemzeti moz­­galmak elméleti formulái és gyakorlati megnyilvánulásai kikristályosodtak. A magyar nemzetre nézve, mely ma megint egyszer a történelem válaszútján áll, inkább életkérdés az, hogy meg tud­ja-e találni a helyes Utat, mint bárme­lyik más, nagyobb nemzetre nézve. Ha itt sikerül minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erőnek maradéktalan összefogása, vagyis sikerül a nemzet egy­ségének olyan megalapozása, mely min­den várható veszedelemmel szemben biztosítja a nemzet ellenállóképességét, akkor a nemzet megtette kötelességét önmagával és ugyanakkor Isten és a ke­resztény kultúra szellemével szemben is. A magyarság keresztény mivoltának ősi jele, melyben győznie kell: az apostoli kettőskereszt, éppenúgy szimbóluma a magyar lélek Krisztus követésének, mint a Nemzeti Egység Mozgalmának. Ezer éven át kettős volt a kereszt, amelyet a magyarság a történelem legtöbbször Kál­viáriás útján hordani kényszerült, mert a magyar nemzetnek ezer esztendőn át kellett küzdenie azért, hogy védelmezze a Nyugat és az önmaga keresztény mi­voltát és ugyanannyi ideig azért, hogy az maradhasson, ami öncélúságát igazolja és örök élet­ét biztosítja: sajátos kultúrájú magyar! —tog— Közpéld. Szeged. Sorsdöntő jelentőségű lesz az 1935-ik esztendő­­ francia miniszterelnök nyilatkozata A francia lapok az esztendő utolsó napján, a régi szokásokhoz híven, közt­ük a vezető politikusok nyila­kozatait. A politikai természetű nyilatkozatok töme­géből kiemelkedik Flandin miniszterel­nök nyilatkozata, amelyet a Petit Pari­sienne politikai főmunkatársának adott. Flandin az új esztendőtől a nemzetközi helyzet javulását és a béke megszilár­dulását várja. A nyilatkozat bevezető részében Flan­din miniszterelnök annak a meggyőző­désnek adott kifejezést, hogy az 1935-ös esztendő sok tekintetben sorsdöntő jelentőségű lesz. Flandin emlékeztetett arra, hogy Mus­solini már jóidővel ezelőtt egyszer úgy nyilatkozott, hogy, az 1935. év a kál­vária éve lesz. De Flandin mégis azt hiszi, hogy sikerül majd ezt a veszedel­mes szirtet körülhajózni és nemcsak hogy el lehet majd kerülni a háborút hanem­­a békét meg is szilárdíthatják. Flandin ezután részletesebben fejteget­te az aktuális nemzetközi problémák ki­látásait. A saarvidéki népszavazásról szól­va hangsúlyozta, hogy a német-francia kapcsolatok terén most már nem jelent veszélyt ez a kérdés. Úgy ahogyan azt néhány hónappal ezelőtt látták, mert a népszövetség által elha­tározott és a népszövetség égisze alatt végrehajtott intézkedések kielég­ítőnek mutatkoznak. Ha a népszavazás tisztasá­gát sikerül biztosítani és a népszavazás eredményét tiszteletben tartják, továbbá, ha minden részről teljesítik a vállalt kö­telezettségeket, úgy­­nagy lépés történik majd a bizalom helyreállítása terén. A bizalom helyreálltára lépésről lé­pésre odavezet majd, hogy a két szom­szédáram az európai béke érdekében együttműködhet. A miniszterelnök ezután Laval külügy­miniszter küszöbön álló római utazásá­ról és a francia-olasz közeledésről szólt. Flandin kiemelte, hogy a francia o­­lasz megegyezést úgy képzeli, mint egy keretet, amelyből soha sem szabad majd kilépni, mert a két nagy latin népnek azonos és közös érdekeik vannak. A meghívást, amelyet az angol kormány hozzá és Laval külügyminiszterhez in­tézett, folytatta ezután Flandin , bizo­nyítja, hogy A­nglia szintén csatlakozik a világ­béke biztosítása érdekébe­n kifejtett törekvésekhez. A miniszterelnök a következő szavak­kal fejezte be nyilatkozatát: — Nincs okom arra, hogy kételkedjem a felelős államférfiak jóakaratában, hogy a közeledés és együttműködés érdekében az akciót folytassák. A hábortús veszély elhárításával a prosperitás kilátásai emelkednek. Már egyedül az a tény is, hogy ez a meggyőződés áthatja a kormányokat és népeket, jelentékeny mértékben emeli 1935-ös esztendőre az emberiség biz­tonságát. Megválasztották a községi képviselőtestület 10 tagját Meglepetés: dr. Bulla Sándor kibukott a kilencedik választókerület tagságából Vasárnap délelőtt 9 órakor minden kerületben megkezdődött rendesen a községi képviselőtestületi tagválasztás és egyfolytában tartott délután 4 óráig.. . némelyik kerület választási helyisége kör­nyékén — bizony — nem a legrendeseb­ben. A választási eredmények a követ­kezők: I. kerületben nyert 333 szavazattal Hé­zer Béla s ugyanannyival póttagságot Nagy Albert. Szemenyei Pál 119, Pálfi Dezső dr. 14 szavazatot kapott a ren­des tagságra, míg a póttagságra Veres Károly 111, Gombkötő József 12, Pálfi dr., Szemenyei Pál 212, Pellik József 1 szavazatot kapott. Leszavazott 467 sza­vazó. A II. kerületben nyert 238 szavazattal Gubicza Sándor, póttagságot 207-tel Je­ges János. Kovács Dezső dr. 178 szava­zatot kapott, mig a póttagja Németh Mi­hály 194-et. Leszavazott 417 szavazó. III. kerületben nyert 249 szavazattal Kunos István, 240 szavazattal került be póttagnak Szekeres József. Futár János 238 szavazatot, mig póttagja Szemenyei István 236 szavazatot kapott. Kunos fő­jegyzőre — mint póttagra — esett 2 szavazat. Leszavaztatott 487 szavazó. IV. kerületben nyert Ravasz József 254 szavazattal, v. Szijjártó Szabó Sándor póttagságot ugyanannyival. Demartsik Ferenc 193 érvényes és 1 érvénytelen szavazatot kapott, póttagja Horváth Mi­hály 191-et. Dr. Ravasz Antal rendes tag­ságára 1 szavazat, a póttagságra Darók Józsefre, Soós Lajosra, Ravasz Józsefre és Kocsondi Józsefre 191 szavazat esett. Leszavazott 452 szavazó. V. kerületben nyert Bayer István 331- gyel. Németh Antal 188, dr. Ravasz Antal 118 szavazatot kapott, míg a póttagoknál Stilincz Józsefre 175, Darók Józsefre 133 szavazat esett. Leszavaztatott 644 sza­vazó. VI. kerületben Göndös József Kisbir­tokos Szövetségi elnök nyert 160 szava­zattal, póttagja Baki Antal 158-cal. Bá­rány Aladár dr. 142, póttagja Farkas Antal 140, Künstler Dezső 61, póttagja 60 szavazatot kapott, Szabó Pál 1, Bárány dr. 2 szavazatot kapott mint póttag. Le­szavazott 363 szavazó. VII. kerületben nyert Tafler Elek dr. 334 s ava at­al póttagja N. Tóth Mihály 332-vel. Institorisz Györgyre 207, pót­tagjára Bartha Ernőre ugyanannyi, Sze­menyei Pálra 116, póttagjára G. Kiss Józsefre 115 szavazat esett. Mint pótta­gok 111 szavazatot kaptak Kaluzsa Mi­hály, Dénes István, Bálint István, Dénes Ferenc és Tarapcsik János Leszavazott 657 szavazó. VIII. kerületben nyert Zsoldos Péter 300 szavazattal, póttagja v. Benkő Sán­dor ugyanannyival. Balassa Jánosra 143, póttagjára Horváth Imrére 141 szavazat esett. Póttagságra Feldmann József és Szekeres István kapott 141 szavazatot. Leszavazott 453 szavazó. IX. kerületben nyert Győri István 187 szavazattal, póttagja Kun Sándor 186-tal, Bulla Sándor 158, póttagja K. Németh Lajos Ugyanannyi szavazatot kapott. Le­szavazott 345 szavazó. X. kerületben nyert dr. Mi­­lasovszky János 262 szavazattal, póttagja Rácz Pál 254-el. Paulovits Jánosra 111, póttagjára Babarczy Elemérre 119 szavazat esett. Leszavazott 373 szavazó. A választás nagy meglepetése Bulla Sándor dr. elbukása volt az új gazda­jelölttel, Győri Istvánnal szemben. is IV. kerületi választás után A IV. választókerület a vasárnapi vá­lasztáson Ravasz József Csendes­ utcai gazdálkodónak juttatta a képviselőtestü­leti mandátumot s amikor ezt konstatá­lom, köszönetet mondok ezúton szava­zóimnak, akiket betegségem miatt nem volt alkalmam meglátogatni. A válasz­tás eredményével a gazdaérdekek hiva­tott képviselője jutott szóhoz a község közügyeinek irányításában s a mag­am ré­­széről annyit mondhatok, hogy engem a választás eredménye nem távolít el at­tól az iránytól, amelyen 11 esztendő alatt haladtam. Lapomban, az Orosházi Friss Hitekben, (annak ellenére, hogy nem kap­tam meg azt a támogatást, melyet 11 esz­tendős múltam alapján remélni mertem), továbbra is minden egészséges gazdaér­dek mellett ott fogok állani s ettől az ál­láspontomtól nem tántorít el az a nyo­más sem, amelyben nekem a Nemzeti Egység orosházi szervezetének hivatalos álláspontja miatt, némely tag részéről a választási harc alatt részem volt. Haladok a magam útján az Orosházi Friss Hí­rekkel, azon a becsületes útán, amelyen 11 esztendeig a gazdaközönség támoga­tott és amelyen — hiszem — a jövőben is támogat. A választás lezajlott, az élet h­alad tovább a maga útján anélkül, hogy arra a választásnak valamilyen be­folyása lehetne. Orosháza, 1935. január 1. Demartsik Ferenc

Next