Orosházi Friss Hírek, 1935. május (12. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Ara S fillér. OROSHtfZr Tek. M. kir. Ügyészség Kölpéld. SzeSed­__v.ua, u>35. május 1 X II. évfolyam 98. szám Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.- pengő, vidékre negyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. sz. Politikai Napilap Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza-utca. A kiadóhivatal minden kérdésre csak válaszbélyeggel küld ér­tesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Vitéz Horthy Miklós kormányzó lélekbemarkoló, hatalmas beszéddel nyitotta meg az uj országgyűlést „0 szeretet uralma csak akkor következhet be, ha a nagy­hatalmak elszánták magukat a megegyezéses béke útjára" Kisebb viharok voltak a Ház elsi Késés Rend lesz május 1-én A budapesti főkapitányság politikai osz­tálya hetek óta éberen dolgozik, hogy a kommunisták május 1-re tervezett de­monstrációját megakadályozza. A detek- tivekne'k sikerült a kommunista vezetők rejtekhelyeit kikutatniok és elfogni a múlt évben rendőrkézre került jolsvai Vilmost, Bezdik Andrást és Vidák Sán­dort, akiket nemrégiben küldtek Mosz­kvából Budapestre a kommunisták meg­szervezésére. Tegnap este fejezték be a nyomozást, amelynek során újabb 18 kommunistát állították elő, akiknek ki- hallgatsát még az éjszaka megkezdték. A leleplezett kommunisták kihallgatásuk során elmondották, hogy vezetőik elfo­gása ellenére meg akarták rendezni már jus 1-én a tüntetéseket. Terveik szerint a középületeket szállták volna meg és utcai zavargásokat rendeztek volna. Meg­lehetősen sok pénzük is volt, amelyet Moszkvából kaptak. Ezen a pénzen két nyomdát szereltek fel, röpirato'kat nyom­tattak. Ezeket azonban még nem adhat­ták ki, mert Hain Péter detektivfőfel- ügyelő rajtuk ütött és a körülbelül egy métermázsányi röpcédulát lefoglalta. N cseh-osztrák gazdasági tárgyalások Több Ízben megírtuk már, milyen ne­hézkesen haladnák a cseh—osztrák gaz­dasági tárgyalások. A Reichspost most prágai forrásból úgy értesül, hogy a cse­hek nagy engedményt hajlandók nyúj­tani, ha Ausztria szénszükségeletét tő­lük szerzi be. Ez egyenesen a németek ellen irányul, mert Papén maga járt köz­ben a szövetségi kormánynál, hogy Ausz­tria Németországtól vásárolja a szenet. A csehek álhtólag olyan nagy jelentősé­get tulajdonítanák az uj javaslatnak, hogy Benes kijelentette: személyesen fog Bécsbe utazni, közeli időpontban a tár­gyalások befejezésére. A magyar kérdés a ráma! tanácskozáson Laval külügyminiszter tegnap egész na­pon keresztül tanácskozott Murano Pig- natti di Custozza olasz nagykövettel!. Mint jól értesült körökben hire járt, a tanácskozások a velencei és a római ér­tekezlet körül forogtak. Úgy tudják, hogy a velencei előértekezlet főkép a békemódositásra és a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó magyar igények­kel fog foglalkozni. Magyarország csak akkor hajlandó résztvenni a kötendő dunai szerződésben, ha a trianoni szer­ződés katonai rendelkezéseit módosítják. Tekintettel azonban arra, hogy júniusban tez a kérdés nem kerül sorra. Magyaror­szág követeli, hogy a nagyhatalmak biz­tosítsák ezt a később érvényesítendő jo­gát. Kétségtelen, hogy a magyar és a kisantant ellentétek lesznek majd a ró­mai tanácskozások fő nehézségei, de úgy francia, mint olasz részről meg vannak győződve arról, hogy sikerül az összes államok hozzájárulását megnyerni a kö­tendő szerződéshez. Horthy Miklós kormányzó tegnap dél­bén a következő beszéddel nyitotta meg ünnepélyesen az uj országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett biza­lommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyü'és tanácskozásai a (nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kez­dődnek meg. — A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nem­hogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés utján, de még jobban szétválasztották. — Az egyoldalúan megállapított, e- 1 rőszakkal kikényszeriteit békeszer­ződéseket nem lehet észszerűen bé­keszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jó­lét nyugalma és a népek között a sze­retet uralma csak akkor következhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyha­talmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma újabb mérhetetlen katasztrófákat fel­idézni? — Ami a béke fentartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek , egymást megbecsülve, kölcsönös meg értésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapí­tott nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és, sajnos, még ma is í lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek tulnyomórészét állandóan az az igyekezet tartja lékötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szírieket ki­kerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és népünk ősi erényeinek, mindezideig si­kerrel járt és bár a nemzeti társadalom­nak súlyos szenvedéseket kellett elvisel­nie, a világválság magyarországi kihatá- saival szemben a nemzet mindezideig csorbítatlan elljenállő erőt tanúsított. — A vezető európai államokban mind­jobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymásközti viszonyában ki­j egyensúlyozott és szilárd helyzetet | kell teremteni. A gazdasági élet általá- j nos válsága is összefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megte­remteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. — A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, — mondotta emelt hangon az államfő —, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy müvének megteremtésében. (Hosszatar- tó éljenzés.) A béke azonban csak ak­kor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk ér­dekeit tartjuk szemelőtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törek­vésünkkel, amellyel az európai kibon­takozásra irányuló elkövetkező tárgya, lások során hangot kívánunk adni a nem­zet jogos igényeinek. (Zugó taps). Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nem­zetközi fórumok előtt. Ennek pedig nél­külözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó minden­napi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. , A kormányzmó ezután reformpolitikai irányról adott részletes tájékoztatást, majd ezzel fejezte be beszédét: — Vegyünk példát, merítsünk erőt an­nak a hagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszáz- éves elmúlásáról most emlékezik megáhi- tatos kegyelettel a nemzet. A vezérlő fe­jedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, amely vezércsillag egy örökké világító útmuta­tást ad a magyar közélet számára: »Min­iden! a hazáért és semmit a privátumért«. (Zugó éljenzés.) — A közös nagy magyar cél: a bol­dog magyar jövendő érdekében kifejten­dő munkásságukra e gondolatok jegyé­ben kérem Isten áldását és az 1935. évi április 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. A kormányzó ezzel befejezte beszédét. Az országgyűlés tagjai percekig lelke­sen ünnepelték az államfőt. A kormányzó mosolyogva köszönge- tett jobbra-balra, főhajtással, kézintéssel, a lelkes éljenzésért, ünneplésért. Eztán lelépett az emelvényről, felhar­santak a Himnusz hangjai, majd megint felviharzott az éljenzés és megindult kifelé a menet. Háromnegyedegy előtt hagyta el a kormányzó az országház épületét. A kép­viselők, felsőházi tagok a társalgóba vo­nultak, mert 1 órakor mindkét házban ülés kezdődött. Pontban egy órakor nyitotta meg Sán­dor Pál korelnök a képviselőház tegnapi ülését, amelynek tárgya a mandátumok átnyujtása volt. Teleki János gróf megbízólevelének át­adásakor kis vihar keletkezett, Mózes Sándor odakiáltja: — Visszaélésekkel szerzett mandátum! A közbekiáltásokra a jobboldalon tap­solni kezdenék, a baloldalon pedig újabb közbekiáltások hangzanak el. — Hamisításokkal szerzett mandátum! — kiáltották. Eckhardt Tibor is közbeszól: — A legpiszkosabb mandátum, ilyen még nem történt. Sándor Pál korelnök megrázza a csen­gőt, ezzel igyekszik elcsendesiteni az uj képviselőház első viharát. A mandátumok átnyujtása során az el­nök kijelentette, hogy a nádudvari és tetétleni gazdák bejelentést tették az el­nökségnél, melyben Megay-Meixner Ká­roly megválasztása ellen kifogást emel­nek. A bejelentés nem felel meg a ház­szabályoknak, azt az irattárba helyezték. Mózes Sándor kisgazdapárti kapott ez­után engedélyt szólásra. — Megay-Meixner Károly képviselő ur, — mondja Mózes — a tiszántúli mezőgazdasági kamara titkára, akit Nád­udvaron képviselővé választottak. Megay- Meixner azonban nem volt országgyűlési képviselővé választható, mert a törvény értelmében csak azt lehet megválaszta­ni, aki tiz év óta magyar állampolgár. Megay-Meixner nem magyar állampol- polgár. (Mozgás minden oldalon.) Meg­állapította ezt a belügyminiszter urnák egy rendelete, amelyet a képviselő ur házasságkötésénél felhasznált. A képvi­selő ur visszahonositását nem kérte, iga­zolása ellen kifogást emelek. A közbeszólásök tömege zugot min­den pártból, majd az újabb kis vihart az elnök ezzel csendesítette le: — A kifogást a házszabályok 15. pa­ragrafusa értelmében a közigazgatási bí­rósághoz teszem át. A baloldalon nagy taps. Ezután kisorsolták az igazoló osztályok tagjait, majd a korelnök közölte a Ház tagjaival, hogy a képviselőház legköze­lebbi ülését szerda délelőtt tiz órakor tartja, amikor is az igazoló osztályok be­terjesztik jelentéseiket, azután a Ház megválasztja elnökét, két alelnökét, ház­nagyát és hat jegyzőjét. Az ülés félháromkor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents