Orosházi Friss Hírek, 1935. május (12. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Arab fillér. OROSHtfZr Tek. M. kir. Ügyészség Kölpéld. Szeged__v.ua, u.35. május XII. évfolyam 98. szám Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.pengő, vidékre negyedévre 7. pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. Telefon 113. sz. Politikai Napilap Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza utca. A kiadóhivatal minden kérdésre csak válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Rend lesz május 1-én A budapesti főkapitányság politikai osztálya hetek óta éberen dolgozik, hogy a kommunisták május 1-re tervezett demonstrációját megakadályozza. A detektíveknek sikerült a kommunista vezetők rejtekhelyeit kikutatniuk és elfogni a múlt évben rendőrkézre került Jolsvai Vilmost, Bezdik Andrást és Vidák Sándort, akiket nemrégiben küldtek Moszkvából Budapestre a kommunisták megszervezésére. Tegnap este fejezték be a nyomozást, amelynek során újabb 18 kommunistát állítottak elő, akiknek kihallgatsát még az éjszaka megkezdték. A leleplezett kommunisták kihallgatásuk során elmondották, hogy vezetőik elfogása ellenére meg akarták rendezni márjus 1-én a tüntetéseket. Terveik szerint a középületeket szállták volna meg és utcai zavargásokat rendeztek volna. Meglehetősen sok pénzük is volt, amelyet Moszkvából kaptak. Ezen a pénzen két nyomdát szereltek fel, röpiratokat nyomtattak. Ezeket azonban még nem adhatták ki, mert Hain Péter detektívfőfelügyelő rajtuk ütött és a körülbelül egy métermázsányi röpcédulát lefoglalta. A cseh-osztrák gazdasági tárgyalások Több ízben megírtuk már, milyen nehézkesen haladnak a cseh-osztrák gazdasági tárgyalások. A Reichspost most prágai forrásból úgy értesül, hogy a csehek nagy engedményt hajlandók nyújtani, ha Ausztria szénszükségeletét tőlük szerzi be. Ez egyenesen a németek ellen irányul, mert Papén maga járt közben a szövetségi kormánynál, hogy Ausztria Németországtól vásárolja a szenet. A csehek álltólag olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak az új javaslatnak, hogy Benes kijelentette: személyesen fog Bécsbe utazni, közeli időpontban a tárgyalások befejezésére. A magyar kérdés a romai tanácskozáson Laval külügyminiszter tegnap egész napon keresztül tanácskozott Murano Pignatti di Custozza olasz nagykövettel. Mint jól értesült körökben híre járt, a tanácskozások a velencei és a római értekezlet körül forogtak. Úgy tudják, hogy a velencei előértekezlet főkép a békemódosításra és a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó magyar igényekkel fog foglalkozni. Magyarország csak akkor hajlandó részt venni a kötendő dunai szerződésben, ha a trianoni szerződés katonai rendelkezéseit módosítják. Tekintettel azonban arra, hogy júniusbanez a kérdés nem kerül sorra. Magyarország követeli, hogy a nagyhatalmak biztosítsák ezt a később érvényesítendő jogát. Kétségtelen, hogy a magyar és a kisantant ellentétek lesznek majd a római tanácskozások fő nehézségei, de úgy francia, mint olasz részről meg vannak győződve arról, hogy sikerül az összes államok hozzájárulását megnyerni a kötendő szerződéshez. Vitéz Horthy Miklós kormányzó lélekbemarkoló, hatalmas beszéddel nyitotta meg az új országgyűlést „A szeretet uralma csak akkor következhet be, ha a nagyhatalmak elszánták magukat a megegyezéses béke útjára" Kisebb viharok voltak a Ház első késés Horthy Miklós kormányzó tegnap délben a következő beszéddel nyitotta meg ünnepélyesen az uj országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai anemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. — A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. — Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni? — Ami a béke fentartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek , egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és, sajnos, még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes színeket kikerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és népünk ősi erényeinek, mindezideig sikerrel járt és bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselnie, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbítatlan ellenálló erőt tanúsított. A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymásközti viszonyában kisegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. — A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, — mondotta emelt hangon az államfő —, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. (Hosszatartó éljenzés.) A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. (Zugó taps). Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. , A kormányzó ezután reformpolitikai irányról adott részletes tájékoztatást, majd ezzel fejezte be beszédét: — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel a nemzet. A vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, amely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: »Miniden a hazáért és semmit a privátumért«. (Zugó éljenzés.) — A közös nagy magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem Isten áldását és az 1935. évi április 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. A kormányzó ezzel befejezte beszédét. Az országgyűlés tagjai percekig lelkesen ünnepelték az államfőt. A kormányzó mosolyogva köszöngetett jobbra-balra, főhajtással, kézintéssel, a lelkes éljenzésért, ünneplésért. Eztán lelépett az emelvényről, felharsantak a Himnusz hangjai, majd megint felviharzott az éljenzés és megindult kifelé a menet. Háromnegyed egy előtt hagyta el a kormányzó az országház épületét. A képviselők, felsőházi tagok a társalgóba vonultak, mert 1 órakor mindkét házban ülés kezdődött. Pontban egy órakor nyitotta meg Sándor Pál korelnök a képviselőház tegnapi ülését, amelynek tárgya a mandátumok átnyujtása volt. Teleki János gróf megbízólevelének átadásakor kis vihar keletkezett, Mózes Sándor odakiáltja: — Visszaélésekkel szerzett mandátum! A közbekiáltásokra a jobboldalon tapsolni kezdenék, a baloldalon pedig újabb közbekiáltások hangzanak el. — Hamisításokkal szerzett mandátum! — kiáltották. Eckhardt Tibor is közbeszól: — A legpiszkosabb mandátum, ilyen még nem történt. Sándor Pál korelnök megrázza a csengőt, ezzel igyekszik elcsendesíteni az új képviselőház első viharát. A mandátumok átnyújtása során az elnök kijelentette, hogy a nádudvari és tetétleni gazdák bejelentést tettek az elnökségnél, melyben Megay-Meixner Károly megválasztása ellen kifogást emelnek. A bejelentés nem felel meg a házszabályoknak, azt az irattárba helyezték. Mózes Sándor kisgazdapárti kapott ezután engedélyt szólásra. — Megay-Meixner Károly képviselő úr, — mondja Mózes — a tiszántúli mezőgazdasági kamara titkára, akit Nádudvaron képviselővé választottak. Megay- Meixner azonban nem volt országgyűlési képviselővé választható, mert a törvény értelmében csak azt lehet megválasztani, aki tíz év óta magyar állampolgár. Megay-Meixner nem magyar állampolpolgár. (Mozgás minden oldalon.) Megállapította ezt a belügyminiszter úrnak egy rendelete, amelyet a képviselő úr házasságkötésénél felhasznált. A képviselő úr visszahonosítását nem kérte, igazolása ellen kifogást emelek. A közbeszólások tömege zugot minden pártból, majd az újabb kis vihart az elnök ezzel csendesítette le: — A kifogást a házszabályok 15. paragrafusa értelmében a közigazgatási bírósághoz teszem át. A baloldalon nagy taps. Ezután kisorsolták az igazoló osztályok tagjait, majd a korelnök közölte a Ház tagjaival, hogy a képviselőház legközelebbi ülését szerda délelőtt tíz órakor tartja, amikor is az igazoló osztályok beterjesztik jelentéseiket, azután a Ház megválasztja elnökét, két alelnökét, háznagyát és hat jegyzőjét. Az ülés fél háromkor ért véget.