Orosházi Friss Hírek, 1935. május (12. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Ara­b fillér. OROSHtfZr Tek. M. kir. Ügyészség Kölpéld. Szeged­__v.ua, u.35. május­­ XII. évfolyam 98. szám Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.­­pengő, vidékre negyedévre 7.­ pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. sz. Politikai Napilap Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kérdésre csak válaszbélyeggel küld ér­tesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Rend lesz május 1-én A budapesti főkapitányság politikai osz­tálya hetek óta éberen dolgozik, hogy a kommunisták május 1-re tervezett de­monstrációját megakadályozza. A detek­­tívekne­k sikerült a kommunista vezetők rejtekhelyeit kikutatniuk és elfogni a múlt évben rendőrkézre került Jolsvai Vilmost, Bezdik Andrást és Vidák Sán­dort, akiket nemrégiben küldtek Mosz­kvából Budapestre a kommunisták meg­szervezésére. Tegnap este fejezték be a nyomozást, amelynek során újabb 18 kommunistát állítottak elő, akiknek ki­­hallgatsát még az éjszaka megkezdték. A leleplezett kommunisták kihallgatásuk során elmondották, hogy vezetőik elfo­gása ellenére meg akarták rendezni már­jus 1-én a tüntetéseket. Terveik szerint a középületeket szállták volna meg és utcai zavargásokat rendeztek volna. Meg­lehetősen sok pénzük is volt, amelyet Moszkvából kaptak. Ezen a pénzen két nyomdát szereltek fel, röpirato­kat nyom­tattak. Ezeket azonban még nem adhat­ták ki, mert Hain Péter detektívfőfel­­ügyelő rajtuk ütött és a körülbelül egy métermázsányi röpcédulát lefoglalta. A cseh-osztrák gazdasági tárgyalások Több ízben megírtuk már, milyen ne­hézkesen haladnak a cseh-osztrák gaz­dasági tárgyalások. A Reichspost most prágai forrásból úgy értesül, hogy a cse­hek nagy engedményt hajlandók nyúj­tani, ha Ausztria szénszükségeletét tő­lük szerzi be. Ez egyenesen a németek ellen irányul, mert Papén maga járt köz­ben a szövetségi kormánynál, hogy Ausz­tria Németországtól vásárolja a szenet. A csehek álltólag olyan nagy jelentősé­get tulajdonítanak az új javaslatnak, hogy Benes kijelentette: személyesen fog Bécsbe utazni, közeli időpontban a tár­gyalások befejezésére. A magyar kérdés a romai tanácskozáson Laval külügyminiszter tegnap egész na­pon keresztül tanácskozott Murano Pig­­natti di Custozza olasz nagykövettel­. Mint jól értesült körökben híre járt, a tanácskozások a velencei és a római ér­tekezlet körül forogtak. Úgy tudják, hogy a velencei előértekezlet főkép a békemódosításra és a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó magyar igények­kel fog foglalkozni. Magyarország csak akkor hajlandó részt venni a kötendő dunai szerződésben, ha a trianoni szer­ződés katonai rendelkezéseit módosítják. Tekintettel azonban arra, hogy júniusban­­ez a kérdés nem kerül sorra. Magyaror­szág követeli, hogy a nagyhatalmak biz­tosítsák ezt a később érvényesítendő jo­gát. Kétségtelen, hogy a magyar és a kisantant ellentétek lesznek majd a ró­mai tanácskozások fő nehézségei, de úgy francia, mint olasz részről meg vannak győződve arról, hogy sikerül az összes államok hozzájárulását megnyerni a kö­tendő szerződéshez. Vitéz Horthy Miklós kormányzó lélekbemarkoló, hatalmas beszéddel nyitotta meg az új országgyűlést „A szeretet uralma csak akkor következhet be, ha a nagy­hatalmak elszánták magukat a megegyezéses béke útjára" Kisebb viharok voltak a Ház első késés Horthy Miklós kormányzó tegnap dél­ben a következő beszéddel nyitotta meg ünnepélyesen az uj országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett biza­lommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a­­nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kez­dődnek meg. — A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nem­hogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. — Az egyoldalúan megállapított, e­­­­rőszakkal kikényszerített békeszer­ződéseket nem lehet észszerűen bé­keszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jó­lét nyugalma és a népek között a sze­retet uralma csak akkor következhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyha­talmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma újabb mérhetetlen katasztrófákat fel­idézni? — Ami a béke fentartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek , egymást megbecsülve, kölcsönös meg­értésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapí­tott nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai.­­ A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és, sajnos, még ma is­­ lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szín­eket ki­kerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és népünk ősi erényeinek, mindezideig si­kerrel járt és bár a nemzeti társadalom­nak súlyos szenvedéseket kellett elvisel­nie, a világválság magyarországi kihatá­­saival szemben a nemzet mindezideig csorbítatlan ell­enálló erőt tanúsított.­­ A vezető európai államokban mind­jobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymásközti viszonyában ki­s­egyensúlyozott és szilárd helyzetet­­ kell teremteni. A gazdasági élet általá­­­­nos válsága is összefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megte­remteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. — A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, — mondotta emelt hangon az államfő —, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. (Hosszatar­­tó éljenzés.) A béke azonban csak ak­kor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk ér­dekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törek­vésünkkel, amellyel az európai kibon­takozásra irányuló elkövetkező tárgya­­lások során hangot kívánunk adni a nem­zet jogos igényeinek. (Zugó taps). Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nem­zetközi fórumok előtt. Ennek pedig nél­külözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó minden­napi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. , A kormányz­ó ezután reformpolitikai irányról adott részletes tájékoztatást, majd ezzel fejezte be beszédét: — Vegyünk példát, merítsünk erőt an­nak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszáz­­éves elmúlásáról most emlékezik meg áhi­­tatos kegyelettel a nemzet. A vezérlő fe­jedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, amely vezércsillag egy örökké világító útmuta­tást ad a magyar közélet számára: »Min­iden­ a hazáért és semmit a privátumért«. (Zugó éljenzés.) — A közös nagy magyar cél: a bol­dog magyar jövendő érdekében kifejten­dő munkásságukra e gondolatok jegyé­ben kérem Isten áldását és az 1935. évi április 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. A kormányzó ezzel befejezte beszédét. Az országgyűlés tagjai percekig lelke­sen ünnepelték az államfőt. A kormányzó mosolyogva köszönge­­tett jobbra-balra, főhajtással, kézintéssel, a lelkes éljenzésért, ünneplésért. Eztán lelépett az emelvényről, felhar­santak a Himnusz hangjai, majd megint felviharzott az éljenzés és megindult kifelé a menet. Háromnegyed egy előtt hagyta el a kormányzó az országház épületét. A kép­viselők, felsőházi tagok a társalgóba vo­nultak, mert 1 órakor mindkét házban ülés kezdődött. Pontban egy órakor nyitotta meg Sán­dor Pál korelnök a képviselőház tegnapi ülését, amelynek tárgya a mandátumok átnyujtása volt. Teleki János gróf megbízólevelének át­adásakor kis vihar keletkezett, Mózes Sándor odakiáltja: — Visszaélésekkel szerzett mandátum! A közbekiáltásokra a jobboldalon tap­solni kezdenék, a baloldalon pedig újabb közbekiáltások hangzanak el. — Hamisításokkal szerzett mandátum! — kiáltották. Eckhardt Tibor is közbeszól: — A legpiszkosabb mandátum, ilyen még nem történt. Sándor Pál korelnök megrázza a csen­gőt, ezzel igyekszik elcsendesíteni az új képviselőház első viharát. A mandátumok átnyújtása során az el­nök kijelentette, hogy a nádudvari és tetétleni gazdák bejelentést tettek az el­nökségnél, melyben Megay-Meixner Ká­roly megválasztása ellen kifogást emel­nek. A bejelentés nem felel meg a ház­szabályoknak, azt az irattárba helyezték. Mózes Sándor kisgazdapárti kapott ez­után engedélyt szólásra. — Megay-Meixner Károly képviselő úr, — mondja Mózes — a tiszántúli mezőgazdasági kamara titkára, akit Nád­udvaron képviselővé választottak. Megay- Meixner azonban nem volt országgyűlési képviselővé választható, mert a törvény értelmében csak azt lehet megválaszta­ni, aki tíz év óta magyar állampolgár. Megay-Meixner nem magyar állampol­­polgár. (Mozgás minden oldalon.) Meg­állapította ezt a belügyminiszter úrnak egy rendelete, amelyet a képviselő úr házasságkötésénél felhasznált. A képvi­selő úr visszahonosítását nem kérte, iga­zolása ellen kifogást emelek. A közbeszólások tömege zugot min­den pártból, majd az újabb kis vihart az elnök ezzel csendesítette le: — A kifogást a házszabályok 15. pa­ragrafusa értelmében a közigazgatási bí­rósághoz teszem át. A baloldalon nagy taps. Ezután kisorsolták az igazoló osztályok tagjait, majd a korelnök közölte a Ház tagjaival, hogy a képviselőház legköze­lebbi ülését szerda délelőtt tíz órakor tartja, amikor is az igazoló osztályok be­terjesztik jelentéseiket, azután a Ház megválasztja elnökét, két alelnökét, ház­nagyát és hat jegyzőjét. Az ülés fél háromkor ért véget.

Next