Orosházi Friss Hírek, 1935. május (12. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
2 így mulatunk ma Bizony, nehéz időket élünk. Régen, ha nekibusultunk nagyon, betértünk az első kocsmába — különösen igy elseje táján volt ok a busulásra s ha pár napig bírtuk is szárazon, az elsejei gázsi vértezete mellett — elcigányoztunk pár pengőt. Ma már nem olyan könnyen bátorítjuk meg magunkat a kocsmára, de akad még olyan nekibusult, aki cigány mellett keres vigasztalást az élet ezersok keserűségére. Hát ilyen nekibusult kereskedő mulatott egyik szomszéd községben a minap. Rosszak — ugye — a kereskedelmi viszonyok, nem csoda, ha egyszer-egyszer rózsaszín pápaszemet tesz az ember az orrára. Kereskedőnk a kellő szeszalap ösztönzésére maga köré ültette a cigányt és — de nagyon kedvesen! — megdiktálta az első nótát: »Adó, adó, hej, forgalmi adó!... Adó, adó, hej, vigalmi adó!...« De a cigány nem ismerte ezt a viszonylag új magyar bánatot kifejező dalt, amely amúgyis olyan szomorú érzéseket növel, hogy félő volt, a mulató kereskedő befejezi a még meg sem kezdett bánatot és mulatást. Rázendített hát azokra a nótákra, amiket már annyi vendégen kipróbált annyi sikerrel. A siker itt sem maradt el. A vendég kivette a nagy, belső bugyelárist, a cigánynak — mint a csigának — úgy kidagadt a szeme. Kis papírdarabka került ki a bugyellárisból, meg a mellényzsebből egy ceruza (hja, kereskedő csak ceruzával!) és odaröppent a cigány markába egy darab bőn a pengőről. Hát így is jó, gondolta a cigány, a bont majd beváltja a nagyságos úr. Sirt a hegedű tovább, minden hangja csupa bánat, keserűség, fájdalom,... s kiröppent a második bon is a nagy bugyeláris kebléből. Tovább sírtak az összes vonós hangszerek, a nagybőgő már direkt zokogott a fájdalomtól, a klarinét rikoltotta el az elbusult hangulatot a »Vörös bort ittam az este ...« intonálásával. Nohát már csak ki kell röpíteni még a harmadik bont is ennek a derék cigánynak, sőt a negyediket is, a felvillanyozott hangulatban s amikor már vége felé járt a mulatság, az ötödik bont azzal eresztette ki a kereskedőből, hogy aszongya: »Nincs cserepes tanyám, Sem szűröm, sem gulyám, nékem ...« Nagyon megérezte a kereskedő a nóta lélekbemarását, odaadta az ötödik bónt is, aztán befejezte a mutatást. No most kezdődött az elszámolás, t. i. a bónikkal. — No, fiam, hány bónim van? — Öt, nagyságos úr! — ötször öt, az huszonöt. — Igenis, nagyságos ur! — No, mennyiért adod az öt bónt készpénzért? A cigány egyik szeme előtt elsötétült a villanylámpa, a másik szeme szikrákat szórt, hogy mégis lásson valamit. Pillanatok alatt átvillant az agyán a készpénz és a bón fogalmak közti különbség, gyors elhatározásra volt szükség. — 10 pengőért odaadom, nagyságos úr! — ide! Sőt ide vele! (És a 25 pengő bónit »kiegyenlítette« a 10 pengővel, így mulatunk ma! ). Készülődés Gyopáros megnyitására Maholnap talán mégis kisüt a nap, közeledik a gyopárosi fürdőszezon megnyitásának ideje. Bár Gyopároson minden készen várja a fürdő és üdülő publikumot, a község főjegyzője és mérnöke tegnap kilátogattak Gyopárosra, szemlét tartottak a fürdőben és parkban, a vendéglőnél és a szálloda helyiségeiben, hogy a megnyitást előkészítő tavaszi munkálatokat a szükséghez mérten megállapítsák. I Orosházi Friss Hírek 1935. május hó 1 Az OTI gyulainak kerületi hatásköre Ugyanaz a beosztás marad, mint mikor a pénztár Csabára került A Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent a belügyminiszter rendelete, mely az OTI békéscsabai kerületi pénztárát visszahelyezi Gyulára. A rendelet, mely május elsején lép életbe, közli a — mostmár — gyulai kerületi pénztár területéhez tartozó járások és községek névsorát, mely változatlanul ugyanaz, mint szeptember elsején volt, amikor a pénztár Csabára került. Ezek szerint a gyulai kerületi pénztárhoz tartoznak Békés vármegye területéből: Gyula és Békéscsaba megyei városok], a békési, a gyomai és a gyulai járás egész területe, az orosházi járás területe, kivéve Gádoros és Szentetornya községeket (ezek Szenteshez tartoznak), továbbá kivéve Békéssámson és Tótkomlós községeket (ezek a makói pénztárhoz tartoznak), a szarvasi járás területe, kivéve Öcsöd községet (amely a szentesi kerületi pénztárhoz tartozik), továbbá kivéve Szarvas és Békésszentandrás községeket (ezek Szolnokhoz tartoznak), a szeghalmi járás egész területe: Bihar vármegye területéből, a berettyóújfalusi járásból Ujház község, a biharkeresztesi járásból Komádi és Körösszakál községek, a cséfa-nagyszalontai járás egész területe; Jász-Nagykun- Szolnok vármegye területéből: a tiszai felső járásból Dévaványa község; Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék területéből: a battonyai járásból Dombegyháza, Kevercse (Lőkösháza pusztával) és Magyardombegyháza községek, az eleki és mezőkovácsházi járás egész területe. Gyümölcstelepítési kölcsönöket ad a földmivelésügyi minisztérium A védett birtokosok nem kapnak kölcsönt A földmivelésügyi minisztérium a racionális gyümölcsgazdálkodás megteremtése érdekében országszerte gyümölcstelepítési kölcsönöket ad. Első helyen való bekebelezés esetén adják 10—50 holdig terjedő birtokokra ezeket a kölcsönöket és szigorúan meg vannak szabva a feltételek, amelyek mellett a gazdák hozzájuthatnak. Védett birtokos nem juthat kölcsönhöz. A feltételek között szerepel az is, hogy a kölcsön segítségével a kölcsönvevők birtokuknak legfeljebb egyharmad részét telepíthetik be gyümölcsössel. Meghatározzák a feltételek azt is, hogy egy-egy gyümölcsfajtánál milyen területen kell összefüggőben végezni a gyümölcstelepítést, valamint azt is, milyen módon kell azt végrehajtani. 8x8 méteres távolság mellett a telepítési kölcsön 200 pengő, 10 méteres fatávolság mellett pedig 120 pengő. Május 15-ig lehet kérvényezni a gyümölcstelepítési kölcsönöket és szeptember közepéig dönt a minisztérium, hogy megadja-e, vagy sem. A kamat 5,5 százalékos. Az egész kölcsön időtartama 20 év, a fizetéseket 1945-ben esedékes. A tíz éven keresztül fizetendő törlesztési hányadok úgy vannak megállapítva, hogy a legnagyobb visszafizetést a legutolsó esztendőben kell teljesíteni. Vásárvonatok indulnak Budapestről öt nagy magyar városba a Nemzetközi Vásár idején Ismeretes, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar városok és a magyar turisztikai helyek forgalmának a vásár tartama alatt való fellendítése érdekében már hónapokkal ezelőtt nagyszabású akciót indított, amelynek sikere érdekében a nagyobb magyar városok vezetőségeivel tárgyalásokat folytatott és megállapodásokat létesített oly értelemben, hogy a Nemzetközi Vásár tartama alatt a nagyobb magyar vidéki városok látványos idegenforgalmi napokat rendeznek a vásár látogatói számára. Most arról értesülünk, hogy a Máv a vásár vezetőségével történt megállapodás alapján a vásár tartama alatti két vásárnapon május 5-én és 12-én öt nagyvárosba fog külön vásárvonatokat indítani, amelyeken a vásárigazolványokkal ellátott látogatók Budapestről 75 százalékos kedvezménnyel utazhatnak: Debrecenbe, Szegedre, Pécsre, Szombathelyre és Kőszegre. A Máv-nak és a vásár vezetőségének ezekkel a beállított újszerű vásárvonatokkal az a célja, hogy a külföldi idegenjárás idején egyidejűleg a belső vándorforgalmat is előmozdítsák és a Nemzetközi Vásár által teremtett hatalmas idegenforgalomból megfelelő részt biztosítson a vidéki városok idegenforgalma és gazdasági élete számára is. A Máv-nak és a magyar városoknak a Nemzetközi Vásár kezdeményezésére létesített ez az akciója nemzetközi szempontból is igen nagy jelentőségűnek tekintendő, mert ily módon a vásár tartama alatt úgyszólván fillérekért módjában fog állni a dunántúli kereskedelem és iparnak a tiszántúl gazdaságiletének megismerésére és viszont a Tiszántúlnak és a Duna—Tisza-’közének a dűzének a dunántúli városok kultúrájának megismerésére. A magyar városok programja színes, eredeti és valamennyi különböző, de mindegyik izig-vérig magyar. Szeged »Szegedi Nap«-ot rendez gyöngyös bokrétával, halászversennyel, orgonahangversennyel és a hun-avar magyar népvándorláskori gyűjtemények metekintésével. Debrecen a maga eredeti magyar levegőjével és Hortobágy felejthetetlen látnivalóival fogja szórakoztatni vendégeit. Kalauzolás mellett fogják bemutatni a híres debreceni egyetemet és a nagyhírű Déri-múzeumot. Kőszeg a magyar vitézségnek festői fekvésű városa, a vásár tartama alatt rendezi meg az ifjúság és a virágok hetét. Május 12-én ezer tagú énekkar közreműködésével országos ifjúsági napot rendeznek 800 éves ősi virágzó gesztenyefák alatt, sportversenyekkel és az ősi Jurisics vár, Bencéstemplom, városháza és múzeum megtekintésével. Május 12-én a virágzó Mecsekalján rendezik meg a pécsi napot ipari bemutatóval, pezsgő- és borsókostólóval, a mecsek-vidéki híres fürdők és az abaligeti cseppkőbarang megtekintésével. A 75 százalékos kedvezményes vásárvonatokra már a vásárigazolványok váltásával egyidejűleg az IBUSz vidéki menetjegyirodáinál lehet helyet foglalni. Csak a vidéki előjegyzések után fognak a budapesti előjegyzések sorra kerülni. Hétfőn benyújtják a Házban a költségvetést Az 1935—36. évi állami költségvetés utolsó simításával is elkészült a pénzügyi kormány. Amint a legilletékesebb helyen közölték, Fabinyi pénzügyminiszter hétfőn, május 6-án délután nyújtja be a költségvetést a Házban és mondja el nagyszabású expozéját. Orosházi félvást fogott a kutasi csendőrség Néhány hét óta vakmerő tyúktolvaj garázdálkodik a vásárhelyi tanyák között. A csendőrséghez sűrűn érkeznek feljelentések s alig múlik el nap, hogy valahonan ne tűnnék el aprójószág. A kutasi csendőrség erélyes nyomozást indított a tolvajások ügyében és sikerült megállásiani, hogy a tyúklopásokat Buda Pál orosházi-tanyai (769. sz.) lakos követi el. Budát őrizetbe vette a kutasi csendőrség s kihallgatása során sorozatos tyúklopásokat ismert be. II vármegyei Tanítóegyesület közgyűlése A Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület 1935. május hó 8-án, délelőtt fél 10 órai kezdettel Békéscsabán, a Városháza közgyűlési termében tartja rendes évi közgyűlését, a következő tárgysorozattal:. 1. Elnöki megnyitó. 2. févi jelentés. 3. Gubacs Gábor előadása. 4. Salamon Emilia (Békés) előadása. 5. Az 1934. évi zárszámadás és az 1935. évi költségvetés. 6. Indítványok. Ezt megelőzőleg 8 órakor az Állami Tanítók és Óvónők Országos Egyesületének Békésmegyei Köre tartja évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Paszternák Andor (Orosháza) előadása. 3. A központi elnökség képviselőjének előadása. 4. Az 1934. évi zárszámadás és az 1935. évi költségvetés. A közgyűlések után 1 órakor közeled, amelyre vonatkozó bejelentések (május 6-ig) Lehotzky Igor egyesületi főjegyző címére (Békéscsaba, III., Sztraka utca 14) küldendők. Rövid hírek Az OTI gyulai kerületi pénztárának új vezetője Fábry László dr. szolnoki fogalmazó lesz. A csabai Kereskedelmi Csarnok fűszerszakosztálya kimondotta, hogy jóllehet, a cukorkartel a cukor kilogramját csak másfél fillérrel szállította le, a csabai fűszeresek mától kezdve 4 fillérrel olcsóbban adják a cukrot, tehát 1,32 pengőért. A hivatalos lap mai számában közli, hogy Petneházy Antal őrnagyot, a miniszterelnök eddigi személyi titkárát a kereskedelmi minisztérium adminisztratív államtitkárává nevezik ki. Párisi jelentés szerint a francia—orosz megegyezés kérdésében még nincs eredmény; úgy Lávait, mint Potemkint kormányaik új utasításokkal látták el. Németellenes »proletárpaktumot« szervez Moszkva. Német hírek szerint a Birodalmi Gyűlés május 15-én törvényesíti az általános védekötelezettséget és jóváhagyja Németország nyílt fegyverkezését.