Orosházi Friss Hírek, 1937. december (14. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

Tek. M. Kir. Ügyészség OROSHtfZf Kp. Szeged. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5 P, vidékre 7 Pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán IV., Bajza-utca 12. sz. Telefon: 113. szám Hirdetéseket díjszabás szerint veszünk fel. Szerda, 1937. december 1 Ára €$ fillér XIV. évfolyam 273-ik szám Anglia szabadkezet adott Franciaországnak a középenrfipaikérdésben Beható tanulmányok kiinduló pontját képezik a londoni tárgyalások Darányi miniszterelnök a kormányzónál Darányi Kálmán miniszterelnök tegnap délelőtt fé| 11 órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akinek részletes jelentést tett berlini tanácskozásai­ról. A kihallgatás több mint másfél óra hosszat tartott. A miniszterelnök ezután a képviselőházba ment, ahol előbb az egyip­tomi utazása előtt álló Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszterrel tárgyalt, majd Ivá- dy Bélával, a NÉP elnökével tanácskozott. Franco fasiszta alkotmányt ad Spanyolországnak Franco tábornok hétfőn rendeletet irt alá a nemzeti Spanyolország egyetlen, totális pártjának, a falanksznak megszervezéséről. A falanksz legfelsőbb szerve az országos főtanács és a tizenkéttagu politikai tanács, junta, amelynek tagjai közül hatot a főta­nács nevez ki, hatot pedig az államfő, va­gyis Franco. A junta még e héten meg­kezdi működését. Közös bélyeget adott ki a balkáni államszövetség Belgrádból jelentik: A kisantant példáját követve, most a balkáni államszövetség is közös bélyegeket adott ki, amelyek érvé­nyesek a szövetségnek minid a négy tagál­lamában. Az egyetlen különbség a bélye­gek között az, hogy a bélyegen szereplő négy címer közül mindig annak az ország­inak a címere áll az első helyen, amelyik a bélyegek kibocsájtója. **************************** Lndendorff tábornok állapota válságos Lundendorff tábornok rendkívül súlyos betegen fekszik Münchenben. A táborno­kot még november negyedikén Köllreiter tanár szanatóriumába vitték és műtétet haj­tottak végre rajta, mert urémiától féltet­ték. A műtét sikerült és Lundendorff már fel is kelt az ágyból, de két nappal ezelőtt hirtelen megint rosszul lett és tegnap már igen aggasztónak tartották állapotát. Földalatti erődök a líbiai határon Az egyiptomi véderő bizottság elhatározta, hogy az olasz Líbiával szomszédos határt erőditményövezettel látja el, amelynek készi- tésénél a hadi technika minden vívmányát felhasználják. Földalatti páncélos kazama­ták lesznek, helyenként egész földalatti vá­rosok, amelyeket ugyancsak a föld alatt vasút köt össze egymással. Ezzel együtt lényegesen felemelik a határvidéken állomá­sozó helyőrségek létszámát. A lovasságot nagyrészt feloszlatják s az egész egyiptomi hadsereget gépesítik. Halifax lord teljes mértékben beszámolt a Hitler kancellárral folytatott megbeszé­léseiről, Chautemps és Delbos ma már ép- ugy ismeri a berchtesgádeni megbeszélése­ket, mintha személyesen lett volna jelen. Figyelemreméltó, hogy Hitler a megbeszélés, sek során egyetlen pillanatra sem igyekezett megbontani az angol—francia tengely egy­ségét. Hitler kijelentette, hogy reálpoliti­kai szellem hatja át. Elismeri, hogy a fran­cia—angol tengely valóság. Amellett Hitler hangoztatta, hogy célja elérésében csupán békés és észszerű eszközökre fog támasz­kodni. Nem kedvelem — mondotta Hit­ler — a katonai kalandokat, tudom, hogy az ilyen kalandokért milyen árat kell fizetni. Viszont Hitler nem titkolta, hogy min­den olyan kísérlet, amely Németországot az egyetemes biztonság acélövébe akarná be­szorítani azzal az ürüggyel, hogy a hatal­mak nem bízhatnak Németországban, eleve balsikerre volna kárhoztatva és robbanást idézne elő. A Petit Párisién jelentése szerint a fran­cia és az angol tárgyaló felek megállapitot- fók, hogy a szőnyegen forgó kérdések leg­nagyobb része újabb kiegészítő tanulmányo­kat igényel. A francia—angol megbeszélések tehát a Darányi Kálmán miniszterelnök berlini út­ja miatt tíz napra elnapolt képviselőház teg­nap délelőtt igen élénk érdeklődés mellett folytatta a felsőházi törvényjavaslat általá­nos tárgyalását. Györki Imre szociáldemo­krata képviselő beszéde gyakran megszólal­tatta az elnöki csengőt, mert ismételten szóvátette a debreceni vasárnapi nyilasgyü- lés eseményeit. Sztranyavszky Sándor elnök fiz órakor nyitotta meg a képviselőház ülését és je­lentette, hogy folytatják a felsőházi javas­lat vitáját. Törzs Tibor benyújtotta a közoktatás- ügyi és pénzügyi bizottság jelentéséit a Nem zetj Színházról szóló törvényjavaslatról. Somogyváry Gyula a közoktatásügyi és külügyi bizottság jelentését terjesztette be, a magyar—észt és a magyar—finn kulturá­lis egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatról. Györki Imre volt a felsőházi javaslat el­ső Szónoka. Felhívta a kormányt, vonja vissza ezt a törvényjavaslatot, amely célját jelen pillanatban nem fognak gyakor­lati következményekre vezetni. A londoni tárgyalások előreláthatólag be­ható tanulmányok kiinduló pontját képezik. Az angol miniszterek teljes mértékben átérzik Franciaország középeurópai baráti kapcsolatainak fontosságát, Franciaország hí­ven kitart szövetségesei mellett és angol részről ez ellen semmi ellenvetést sem tet­tek. Anglia nem tanúsíthat ugyanolyan ér­deklődést a középeurópai kérdések iránt, mint Franciaország, de viszont teljes mértékben szabad keizet enged Franciaországnak baráti kapcsolatai mü­Két érdekes, feltűnő beszéd dominálta a felsőház tegnapi ülését. Shvoy Lajos szikes- fehérvári püspök amerikai tétjéről s az ame­rikai magyar helyzetről számolt be. Vásáry József pedig a számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavaslat kapcsán éles hangon foglalt állást a szélsőségek veszedelmes a- gitációjlaval szemben. nem éri el és ehelyett terjessze be a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. A kor­mány törvénytervezete a kiváltságosok ural­mát tartja fenn, ezért nem fogadja el. Balogh Gábor hangoztatta, hogy a felső­ház szervezetébe be kell vonni olyan tár­sadalmi osztályokat és foglalkozási ága­kat js, amelyek most nincsenek képviselve. Bródy Ernő nagy beszédben bírálja a ja­vaslatot. A beszéd végén figyelmeztet arra, hogy közjogi hibákat nagyon nehéz hely­rehozni. Kossuth Lajos kijelentette, hogy 48-ban azért nem csinálták meg a főrendi­ház reformját, mert ez veszélyeztette volna a jobbágyság felszabadítását, a népképvise. 4et s a független felelős minisztérium ke­resztülvitelét. Kossuth emlékére és szelle­mére hivatkozva — fejezte be nagyhatású beszédét Bródy Ernő — nem akarom a tit­kos szavazati jog behozatalát veszélyeztet­ni, ezért nem fogadom el a törvényjavaslatot. Csik József a javaslatot elfogadja. A Ház ma folytatja ülését. Az interpellá­ciókra féltizenkettőkor térnek át. velősére, feltéve, hogy ezek a kapcsola­tok előmozdítják az általános Enyhülést. Anglia és Franciaország egyébként úgy véli, hogy semmi olyan változást sem le­het eltűrni, amely Csehszlovákia vagy Ausz­tria szüverénitáSját megsértené. Az angol felfogás szerint a német— olasz és a francia—angol tengely kö­zött közeledést kellene létrehozni. Francia részről ebben a pontban semmi esetre sem mondottak ellent az angol állam­férfiaknak. Valószínű tehát, hogy a követ­kező hetekben Rómóban és Berlinben ilyen irányban tárgyalások fognak megindulni. Széchenyi Bertalan gróf délelőtt 11 óra­kor nyitotta meg a felsőház ülését. Kegye- letes szavakkal elparentálta a felsőház el­hunyt tagjajt. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szó­lalt fel ezfatán a napirend előtt az amerikai magyarság helyzetéről. Elmondotta, hogy négy hónapot töltött Amerikában és az a- merjkai püspöki kart és az amerikai ma­gyarságot meghívta a budapesti euchariszti­kus kongresszusra. Beszéde során előadta, hogy 1,200.000 magyar él ma Ameriká­ban. Majd arról beszélt, hogy közel 50.000 kilométeres utat tett meg, 21 amerikai ál­lamot járt be, Nevyorktól Sanfranciskoig járta azokat a helyeket, ahol magyarok lak­nak. — Azzal mentem ki Amerikába — foly­tatta Shvoy püspök — hogy az ott éló magyarság évei meg vannak szjámlálva, de odakint azt a tapasztalatot szereztem, hogy az amerikai magyarság szervezettségében, vallási és erkölcsi életében igen sokat fej­lődött. Minden plébánián v®n magyar iskola, magyar kultúrterem, amelyekben a magyar előadások, ünnepségek folynak. — Az utamnak voltak szomorú tapasz­talatai is. Meglátogattam több teológiai fő­iskolát, több 20—30 emeletes hatalmas e- gyetemi épületet. Az első utam az egye­temi könyvtárba vezetett és itt a könyvtár magyar anyagát megdöbbenve forgattam, mert azt kellett látnom, hogy csupa cseh Írótól származó angolnyelvü könyv van a magyar részben, ezek a könyvek jórészt a középeurópai helyzettel foglalkoznak. Végül arról beszélt, hogy az amerikai magyarság között elég sok a kommunista, főleg Virginiában és Kaliforniában. Ott tér. jed a kommunista propaganda, ahol nincs Tíznapos szünet után összeült a Ház Folytatták a felsötjászi javaslat tárgyalását V***W<*************************************************** Shvoy püspök az amerikai magyarok helyzetéről A felsőház tegnapi ülése

Next

/
Thumbnails
Contents