Orosházi Friss Ujság, 1933. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

XXII. ovb­lona 26 szdm.8 dra­m fillér­­, 19/s Szerda, 1933 február­­ OROSHÁZI Megjelenik minden nap korán reggel. LAPZÁRTA ÉJJEL 12 órakor. Hirdetési dijak előre fizetendők. Hirdetésekre vonatko­zó kérdésekre csak válaszbélyeg ellené­ben válaszolunk. Szerkesztőség és kiadóhivata. Orosháza, Torkos Kálmán­ u.­­KIETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Dr. MITLASOVSZKY JÁNOS ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva Negyedévre Félévre 5 P 10 P Vidékre postán küldve: Negyedévre Félévre 7 P 14 P TELEFON 90 SZÁM. Postatakarékpénztári csekksz. 12694* fl pénzügyminiszter expozéja ill adók — Adóemelések — Fizetéscsökkentés fl képviselőház első délutáni ülése Budapestről jelentik. Kedden tartotta a képviselőház első rendes délutáni ülé­sét igen nagy érdeklődés mellett. A kar­zatok zsúfolva voltak és a képviselők is nagy számban jelentek meg az ülésen. Aforrásy László elnök délután 5 órakor emelkedett szólásra, hogy elmondja ex­pozéját. Nyíltan és kíméletlen őszinte­séggel kívánja feltárni a helyzetet kezdte —­, mert ennek a nemzetnek, amely történelmi hivatást tölt be, is­mernie kell saját sorsát. A nehézségek, amelyekkel ország és kormány küzd, er­kölcsi és anyagi természetűek. Ismertette az év első felére szóló költségvetés té­teleit, majd részletesen foglalkozott az üzemek pénzügyi helyzetével. A Tyler-jelentés 141,4 millió pengő de­­ficitet tüntet fel, a kormány azonban 150 milliós deficit figyelembevételével készítette el szanálási tervét. Megállapítja, hogy a nemzeti jö­vedelem, amely 1928—29-ben még 5 milliárd pengő volt, a folyó évben már a 3 milliárdot se éri el. A nemzeti jö­vedelmet feltétlenül fokozni kell, ami csak a termelés fokozásával történhetik, eh­hez pedig hitel, a hitelhez viszont bi­zalom kell. A közterhek nálunk helytelen módon tolódtak el. A miniszterelnök állást foglalt az infláció ellen, ez tehát semmiképpen se jöhet tekin­tetbe. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására 3 utat lát: emelni kell a termelést, apasztani kell a központi igaz­gatás költségeit és a belső tőkéket is a deficit eltüntetésének szolgálatába kell állítani. A deficit eltüntetésének 3 módja: a bevételek emelése, a kiadások apasz­­tása és kölcsönművelet. A pénzügyi bi­zottság megállapította, hogy az első két mód nem elegendő és nem volna a hi­telezők érdekei ellen, ha a transzfer­alapba befizetett összegből 50 milliót átengednének az államnak. Ez tulajdon­képpen burkolt kölcsönművelet lesz. A nyitotta meg az illést. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az elhunyt Gálffy Dénesről, majd bemutatta Hadik János gróf megbízólevelét. Ezután az előadók terjesztették be jelentéseiket a bizottsá­gok tárgyalásairól, fennmaradó százmilliós deficit eltünteté­sére pedig: 30 millióval apasztják a kiadásokat, 45 millió belső kölcsönt vesznek fel két év múlva lejáró kincstárjegyekre és 25 millióval fokozzák a bevételeket. Új adók Ez utóbbinak részletei: új fogyasztási adók, mégpedig az izzólámpák, rádió­csövek, szivarkapapír és hüvely meg­adóztatása, a kávé és tea vámjának 50, gyarmatáruk és banán vámjának 100 százalékkal való emelése, a teherautók közúti adójának megkétszerezése, a do­hányjövedék bevételeinek fokozása kül­földi eladás útján, a hirdetési adó be­vezetése. Mindez körülbelül 8 millió pen­gő bevételt jelent. Adóemelések A 33-as bizottság előtt fekszenek: a házadó 20 száalékos pótlékolása — ez falvakban a saját házukban lakókat, vá­rosokban a kétszobás lakásban lakókat nem érinti , az­ alkalmazottak külön­adójának 25 százalékos pótlékolása a jövedelmi adópótlék 30 százalékról 60-ra és a társulati adópótlék 25 száza­lékról 40-re érztelése, a rokkantadó két­szeresére emelése. Fizetéscsökkentés Az eddig ismertetett intézkedések még mindig nem elegendők a deficit fedezé­sére, ezért a kormány kénytelen a sze­mélyzeti kiadások további csökkentésé­nek eszközéhez nyúlni. Az eddigi csök­kentést néhány százalékkal kiegészítik Az alsóbb kategóriákban az eddigi ösz­­szes csökkentés 23 százalékra megy. A csökkentés nem terjed ki a családi pót­lékra. A kiadások apasztásánál 18 mil­liót a dologi, 12 milliót a személyi ki­adásokon kell megtakarítani. A jövő reménye Ezután az 1933—34. évi költségvetés várható alakulását ismertette Imrédy. Hangoztatta, hogy reménye szerint 1934 35-re sikerülni fog külföldi adós­­ságai­ak kérdését végleg rendezni. De mindezek mellett szükség lesz az egész állami gépezet átszervezésére is. Az át­szervezés keresztülvitelét 3 tagú bizott­ságra bízzák, amely a belü­gy-, kultu­sz- és pénzügyminiszterből áll. Ez a bizott­­ság átvizsgálja a költségvetés tételeit és előkészíti az 1934—35. évi költség­­­vetést. Sor kerül a MÁV és az állami g­ép­­gyár átszervezésére, a dohánytermelés és értékesítés átszervezésére is. Megemlékezett Imrédy azokról a kri­tikákról is, amelyekkel eddigi pénzügyi terveit illették. Ezek a kritikák mon­dotta­n semmi pozitívumot nem tartal­maznak, így azokra nem építhet. (Nagy zaj a baloldalon.) Közmunkák megindítására 15 millió pengő felhasználását tette lehetővé a pénzügyi bizottság. Friedrich István itt közbeszólt vala­mit a hídépítésről, mire óriási zaj tört k­i a Házban. Imrédy a zaj csillapultával bejelentette, hogy mire a mezőgazdaság adósságá­nak ,egy része külföldi hitelekből áll, a bor­hiány külön kamat­alapot teremt, amely­ből kamat-hozzájárulást juttat a rövid­­lejáratú kölcsönök élvezőinek. Megállapítja, hogy hitelszervezetünk egészséges. Külföldi hitelezőinknek nem szabad elzárkózniuk jogos kívánságaink teljesítése elől. Ismertette a londoni Stillhalte-tárgyalásokon elért könnyítése­ket, végül a kormány feladatait 3 fő­csoportban foglalta össze: a termelés fenntartása, az államháztartás egyensú­lyának helyreállítása és állami beren­dezkedésünk átszervezése. Imrédy kétórás beszédét a Ház­ több­sége megtapsolta, majd az elnök szü­netet adott. Szünet után a pénzügymi­niszter benyújtotta a belső államkölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot, majd az elnök napirendi indítványt tett, hogy szerdán délután 5 órakor tartsák a leg­közelebbi ülést. Peyer Károly a pénz­ügyminiszter expozéját kívánta napirend­re tűzetni. Tabódy Tibor az elnök napi­rendi inttványát pártolta. Hunyadi Fe­renc gróf sajnálja ,hogy nem tűzik na­pirendre Imrédy expozéját. Erődy-Ma­­radi Tihamér csodálkozik, hogy a pénz­ügyminiszter terveit nem fogadják el A Ház többsége az elnök napirendi indítványát fogadta el. A házszabályokhoz szólva Kabók La­­jos a délutáni ülések költséges voltát kifogásolta. Az elnök többszöri figyel­meztetés után megvonta tőle a szót. Néhány interpellációra adott miniszte­ri válasz, felolvasása után az ülés fél 9-kor véget ért. Imrédy Béla pénzügyminiszter Szerdára összehívták a külügyi bizottságot Buchinger Manó és Peyer Ká­roly, mint a képviselőház külügyi bi­zottságának tagjai, beadványt intéztek a külügyi bizottság elnökéhez és ebben fontos külügyi kérdések megvitatása ér­dekében a külügyi bizottság összehívását kérték. Most hivatalosan jelentik, hogy a képviselőház külügyi bizottságát szer­dán délelőtt fél 12 órára összehívták. A napirend: Az aktuális külpolitikai kér­dések megvitatása. A kormány átszervezése A földművelési és kereskedelmi minisztérium összevonása Nyíregyházán Gömbös Gyula minisz­terelnök bejelentette, hogy törvényjavas­latot készít elő a kormány belső át­szervezéséről. Ezt az átszervezést — melyről néhány héttel ezelőtt már írtunk — a miniszter­­elnök úgy akarja megvalósítani, hogy a mezőgazdaság, kereskedelem és ipar összes kérdései közös irányítás alá ke­rüljenek. Ebből a célból a kereskedelmi és földművelésügyi minisztériumok ösz­­szevonását készíti elő egy újonnan meg­szervezendő nagy gazdasági miniszté­rium keretében. A földművelésügyi és kereskedelmi ágazatok élén egy-egy ál­lamtitkár állana a terv szerint. Ezen­kívül közlekedési minisztériumot létesí­tene a kormány, amelynek hatáskörébe a vasutak, automobilok, utak, repülés és általában a közlekedés minden ágazata tartoznék. Fejhallgató és hangszóró javítás Piramis kristály ismét kapható legtökéletesebb és legolcsóbb erősáramú kris­tályok nagy választékban. C­SEPREGIRÉL

Next