Orosházi Friss Ujság, 1933. május (22. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

XXII. évfok­om 98 szám. dra 6 fillér CHOSHIÉZI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben báshoz hordva Negyedévre 5 P Félévre 10 R Vidékre 1 postán köldvei Negyedévre Félévre 1•, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán u. ki FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Dr. MITLASOVSZKY JÁNOS va Kedd, 1933 mdjus 2 Megjelenik minden nap korán reggeL LAPZÁRTA ÉJJEL 12 órakor. Hirdetési dijak előre fizetendők. Hirdetésekre vonatta­ló kérdésekre csal válaszbélyeg elsevC-­ben válaszolunk* TELEFON 90 SZÁM Postatakarékpénztári csekksz. 12694. a pénzügyminiszter genfi tárgyalásai Imrédy pénzügyminiszter vasárnap Genfben befejezte tájékoztató megbe­széléseit. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága kedvezően fogadta Tiler leg­újabb jelentését és Imrédy pénzügymi­niszternek­­a pénzügyi bizottság jelen­tésével kapcsolatosan Magyarország pénzügyi és gazdasági jelentéséről adott részletes tájékoztatást. A pénzügymi­niszter vasárnap este már el is utazott Génfből. Értesüléseink szerint Svájcban tanuló fiát kereste fel. Vele együtt in­dul haza és ma már Budapesten is lesz. A sovány eredmény Hivatalos jelentés a washingtoni tárgyalások eredményéről Washingtonból jelentik: A washing­toni tanácskozások eredményét hivatalos körökben így foglalják össze: 1. Roosevelt előkészítette a háborús adósságok rendezését. 2. Biztosította — legalább is elvben — Franciaország és Anglia támogatását a vámsorompók és a nemzetközi kereskedelmet gátló egyéb akadályok mérséklése tárgyában. 3. Elosztotta azokat az aggodalmakat, amelyeket Angliában és Franciaország­ban a dollár aranyalapjának elejtése idé­zett elő . 4. Amerika hajlandó a béke fenntar­tása érdekében újabb kötelezettségeket vállalni és befolyását latba vetni; az a cél vezeti, hogy olyan biztonságos lég­kör alakuljon ki, amely lehetővé teszi a fegyverkezés valóságos csökkentését. 5. Az elnök rávette látogatóit, hogy a világgazdasági értekezlet sikerének előmozdítása érdekében ne módosítsák a vámtételeket az értekezlet egybeülése előtt . Katonai alakulat a német védőrendőrség Génfből jelentik. A leszerelési érte­kezletnek a tényleges állományt tár­gyaló bizottsága egynapi vita után teg­nap szavazott a német védőrendőrség kérdésében. A bizottság az olasz, ma­gyar és amerikai szavazat ellenében 12 szóval kimondta, hogy a német védő­rendőrség katonai célú alakulat és a rendőriskolák hadicélra használhatók. A német delegátus formai tiltakozást je­lentett be a határozat ellen, Amerika képviselője pedig kifogásolta, hogy a német védőrendőrség viszonyainak vizs­gálatánál más módszert követtek, mint eddig. Új magyar pénzügyi politikát! Eckhardt Tibor a költségvetési vitában meginduló ellenzéki küzdelem alapelveiről nyilatkozik Szerdán megindul a parlament leg­fontosabb munkája: a költségvetési vita. Sorsunk, életünk s az egész magyar nép minden reménysége, pénzügyi helyzetünk megjavítása körül fordul meg s min­denki várja, hogy a pénzügyi vita e sorsdöntő tavaszon tisztultabb légkör­iben, a nagy elvi és közgazdasági kérdé­seket ölelje fel. A vita elindulása előtt budapesti tudósítónk megkérdezte Eck­hard Tibort, a legnagyobb ellenzéki párt vezérét pártjának pénzügyi állás­­foglalásáról. Eckhardt a költségve­ési vi­tában meginduló ellenzéki küzdelem alapelveiről a következő nyilatkozatot tette: — A magyar gazdasági életet két kü­lön szemszögből, — az arany és az áru szempontjából vehetjük vizsgálat alá. Az arany oldalán azt látjuk, hogy a föld, az ingatlan és az abból származó jövedelem aranyértéke körülbelül egy­­harmadára esett, vagyis a nemzeti vagyon és a nem­zeti jövedelem legtekintélyesebb ré­sze rövid pár év alatt 65—70 szá­zalékos értékcsökkenést szenvede­t. Ez a tragikus tény egyrészt a nem­zeti vagyont terhelő adóssgok fedezetét tette elégtelenné, másrészt a jövedelem­­csökkenés folytán a közterhek és a ka­matok viselését elbírhatatlan teherré vál­toztatta. A termelés nyugodt folytatásá­nak és a puszta megélhetésnek egyszerű alapjai is megrendültek s ezért nem lehet a magyar sorson a klasszikus gaz­dasági és politikai tatarozással és a kis részletintézkedésekkel segíteni. Egy országban, amelynek nincs aranya s nem hitelező ország, hanem árut termel s a termelés érdekében jelentékeny kül- és belföldi kölcsönöket vett fel, a végzetes gazdasági romlás idején, a kivezető utat nem a hitelszempon­tokat képviselő arányban, hanem csak az adós teljesítőképességét biz­tosító árutermelésben lehet keresni! A magyar mezőgazdaság adósságterhe m­egháromszorozódott s a közterhek sú­lya hatszorosra emelkedett, mert az arany és az áruérték közötti disparitás miatt, a kamatok reálterhe, az 1927—28- ik évi terhekhez képest, a leszállított ka­matláb dacára, legalább is kétszeres. A folytatólagos termelés, a tisztességes jö­vedelem­ és a szociális igazságérzet egy­formán parancsolják, hogy a normális állapot az aranyérték, a reális nemzetjöve­­delem­­ és az állami kiadások között sürgősen helyreállítassék. Ha a dúsgazdag Amerika ,amely a föld aranyrúdjainak felét birtokolja és amely­nek külkereskedelmi és fize­­ési mérle­­­­gét egyszerű eszközökkel is aktív álla­­­­potban lehet tartani, a négy és félmil­­liárd bankjegyforgalmat egy és félmil­­­­liárd értékű új bankjegy-mennyiséggel tudja szaporítani, ha a világ legnagyobb hitelezője vállalni meri az aranyalapról való élté és óriási kockázatát, csak azért i­s ,­­ hogy a termelést terhelő adósságok súg­­­­yát megkönnyítse, akkor mi érdeke van az eladósodott Magyarországnak abban,­­ hogy keserves adósságainak értékállan­­­­dóságát, a Nemzeti Bank politikája sze­­­­rint erőszakos és mesterséges eszközök­­­­kel biztosítsa. 4­­ Gondolatmenetem bizonyítására két­­ példát említek meg . 1928-ban egy hold­­ jóminőségü föld ára ezer pengő volt. Er­re a földre, elsőhelyi bekebelezéssel 30- 1 százalékos zálogleveles kölcsönt lehe­­­­­ett felvenni s az óvatos bankok is fo­­l­­yósítottak második helyre 20 százalékos­­ kölcsönt. De mi történt azzal a gazdával,­­ aki 1928-ban ilyen konzervatív eljárással­­ földet vásárolt? Földjének értéke négy­­■ száz­ pengőre esett, az adóssága ötszáz pengő maradt, vagyis a föld, melyre 1928-ban 500 pengőt kifizetett, ma olyan adósságot jelent, amelyet soha az élet­ben megfizetni nem tud. De ha a gazda a földjét csak 10 százalék erejéig terhelte meg ,ma akkor is csak a banknak dol­­­gozik s a megélhetésre, a súlyos közter­hek mellett semmi sem marad. Itt már az egyszerű földteherrendezés is csak illúzió és kárbaveszett fáradság, mert a pénzláb radikális leszállítása nél­kül nincs földteherrendezési lehető­ség. A másik példát az állami terhekkel kapcsolatban említem meg. Az a kér­dés ,hogy megfizethetők-e egyáltalán a közterhek a mai alapon. A magyar me­zőgazdaság múlt évi termelésének bruttó értéke 880 millió pengő volt. Ebből a kamatteher 118 millió pengőt, a mező­­gazdaságra eső állami terhek 380 millió pengőt a törvényhatósági és községi terhek 100 millió pengőt az állami üzemek részterhe 100 millió pengőt,­­ összesen 698 millió pengőt emésztettek fel! Az ország ötmilliós mezőgazdasági la­kosságának tehát, a megélhetésre és a jövő évi termelés biztosítására 182 millió pengője maradt, ami fe­jenként évi 36 pengő bevételt je­lent. Alacsonyabb fejkvóta ez, mint az al­bán kecskepásztoroké. Ehhez a tényhez nem kell kommentár. És mert 36 pen­ gőből nem lehet megélni,­­az embe­rek nem fizetnek adót és adósságot s feleszik lassan a vagyont. Kérdem, le­hetséges-e ezt az állapotot sokáig fenn­tartani? Nekem meggyőződésem, hogy a pénzügyi politika radikális, de józan megváltoztatása az adósnak és a hitele­zőnek egyformán érdeke. Ha az adós elpusztul, gyors iramban pusztul el a hi­telező is. Nem egyoldalú agrárkérdé­sekről van szó, mert hitelintézeteink és az államvezetőség közös nagy érdeke, hogy a normális vagyon- és jövedelem­­elosztás s az adósok reális szolgáltató­képessége helyreálljon s a mai helyzet­ben szilárd és elhatározott politikai küz­delmet csak ennek az átfogó célnak ér­dekében szabad folytatni. Prágában folytatják a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalásokat Hír szerint az árucsere értéke 360 millió cseh korona lesz Budapestről jelentik. A magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások szombaton ké­ső este egyelőre befejeződtek s a cseh delegáció, dr. Friedmann meghatalma­zott miniszter és rendkívüli követ ve­zetésével még az éjszaka elhagyta Buda­pestet . A két bizottság között megálla­podás történt arra, hogy a cseh kormány álláspontját a Budapesten letárgyalt kér­désekre vonatkozólag e hét folyamán közöln­i fogják a magyar kormánnyal s utána a legrövidebb időn belül Prágában folytatni fogják a tárgyalásokat, amelyek remélhetőleg már konkrét eredményekre fognak vezetni. A tárgyalások nem egy, a legtöbb kedvezmény elvén alapuló általános tarifaszerződés, hanem egy na­­gyobb arányú árukicserélési kontingens­­megállapodás megkötése körül forog­nak, amelyek a kölcsönös árucsere kibő­vítését és a forgalom hosszabb időre való stabilizálását tenné lehetővé. Ál­talában úgy halljuk, hogy a tervezett szerződésbe foglalt áruk értéke megkö­zelítőleg 60 millió pengő, 360 millió cseh korona között fog mozogni. Ostromállapot és drótsövények a bécsi május elsején Bécsből jelentik: A kormány betil­totta a május elsejei tüntető körsétát és azt ostromállapottal, drótsövényekkel és mozgósítással akadályozták meg. A fő­útvonalakat gépfegyveres katonaság zár­ta el és a villamos- és autóbuszforga­lom szünetelt. Az üzletek zárva voltak. A középületeket katonák őrizték. Az ut­cákon lovascsapatok cirkáltak, míg a külvárosokban a rendőrség tartotta fenn a rendet ,amelynek minden tagja szol­gálatban volt.

Next