Orosházi Friss Ujság, 1934. május (23. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

2 Bucsulakoma A távozó Marsall főszolgabíró ünneplése Impozáns módon búcsúztatták el va­sárnap este Orosháza község társadalmi és érdekképviseleti egyesületi, valamint tisztelői dr. Marsall Ferencet, a Bé­késre távozó tb. főszolgabírót. Társas­vacsorán alig jelentek még meg Oroshá­zán annyian, mint ezen az Alföld kert­helyiségében rendezett társasvacsorán, amelyen községünk társadalmának szé­les rétegei vettek búcsút az egy évti­zeden át községünkben működött fő­­tisztviselőtől, aki ezen idő alatt osztat­lan megbecsülést, népszerűséget és sze­retet­et vívott ki magának. A vacsorán a társadalmi egyesületek nevében dr. Berthely Károly kormány­főtanácsos, a járás közönsége nevében vitéz d­r. Bánhegyi Géza, a gazdák nevé­ben Csizmadia András országgyűlési képviselő, az iparosok nevében Gubicza Sándor, a kereskedők nevében dr. Taf­­ler Elek, a Nemzeti Egység orosházi csoportja nevében dr. Kávássy Albert, végül a barátok nevében Hézer Béla mondott búcsúszót dr. Marsall­ Ferenc­nek, akit láthatólag meghatott és jól­eső érzéssel töltött el a tisztelők és ba­rátok szeretőtének és ragaszkodásának eme szép megnyilatkozása. Mindegyik szónok az ünnepeknek más és más jó­tulajdonságát, tisztviselői és emberi eré­nyét emelte ki: tehetségét, szorgalmát, lelkiismeretességét, gondosságát a vég­zett munkába­n, igazságosságát, megértő jóindulatát az emberekkel és ügyes-ba­jos dolgaikkal szemben, munkabírását, áldozatkészségét, szerénységét és még sok szép tulajdonságát, amelyek őt mint tisztviselőt és mint embert oly szeretetre­méltóvá tették és annyi barátot, tiszte­lőt szereztek számára. Mindegyik ki­emelte, hogy dr Marsall távozása bár sajnálatos, de vigasztaló, hogy ezáltal hivatali pályáján a jól megérdemelt elő­menetelre nyílik kilátása. Dr. Marsall Ferenc meghatottan vála­szolt a beszédekre, hangoztatva, hogy az ünneplést sohasem, most sem kereste, de ha nem térhet ki előle, kedves kö­telességének tartja azt elfogadni. Emel­kedett gondosokban gazdag fejtegetést fűzött ahoz a jelmondathoz, amelyet egy barátja végrendeletében talált feljegyez­ve: »A kötelesség — bárhogyan essék — teljesittessék«. Beszéde végén megköszönte a meleg búcsúztatást és külön megemlékezett a helyi sajtóról, amelyet »hivatása magas­latán álló«-nak nevezett, majd végig­járva az asztalokat, kézfogással búcsú­zott minden egyes jelenlevőtől. Közben a zene táncdalba kezdett, a fiatalság táncra perdült és a bankett közönsége még sokáig ünnepelte a legjobb han­gulatban a búcsúzó Marsall Ferencet és feleségét. k. 1. A jéggyártást megkezdtük s korlátlan mennyiségben áll MŰJÉK a t. közönség rendelkezésére TÓTH gőzmalom és villamostelep Rt. OROSHÁZI FRISS ÚJSÁG Kedd, 1934 május 1 Csak június végén lehet lelkészt választani Véget értek a próbaszónoklatok A lelkészválasztás előkészületei közül a bemutatkozó szónoklatok befejeződtek. Április havának négy vasárnapján Ben­­kóczy Dániel battonyai, Fürst Ervin szentetomyai lelkészek, továbbá Kimer Gusztáv lelkész, csabai gimnáziumi val­lástanár és Nikodémusz Károly brassói lelkész, tb. főesperes elmondották pró­baszónoklataikat. Amint az újságokban közölt hivata­los felhívásokból ismeretes, az egyház elnöksége a választók névjegyzékét is összeállította s felhívást intézett a hí­vekhez, hogy a múlt évi adótartozásai­kat rendezzék, hogy választási jogukat gyakorolhassák. Az egyház vezetőségének — miként már megírtuk — az volt a szándéka, hogy a választás pünkösd második nap­ján megtörténhessék. Ennek azonban technikai akadályai vannak és úgy lát­szik, hogy a lelkészvál­asztás csak június vé­gén lesz megejthető. Értesülésünk szerint az egyházközségi képviselőtestület csak a május 23-ra ter­vezett ülésén ejti meg a jelöléseket és a jelölő határozatának a jogerőre emel­kedése után jelöl az esperes, majd a püspök és mindezeknek a megtörténte után lesz kitűzhető a választás határ­napja s a választás aligha történhetik meg június vége előtt, esetleg éppen az­ aratás idejére fog esni. Egyébként a híveket komolyan foglal­koztatja a lelkészválasztás és már kezd kibontakozni a korteskedés képe is. Hisszük azonban, hogy a korteskedés, mely annál szélesebb medret fog vájni, minél később lesz a választás, nem fogja túllépni a megengedett határokat és a pártok egy pillanatra sem feledkeznek meg arról, hogy papválasztásról van szó, az isten szolgája lesz az, aki elnyeri a hívek többségének bizalmát. A hívek lelki gondozása lesz a feladata az­ uj papnak, nagytiszteletű ur a címe és a rangja s igy még ha egy-két szavazat­­többséggel jutna is állásába, a válasz­tás után sem a megválasztott, sem a kisebbségben szorult hívek szívében nem szabad tövisnek maradnia, hanem száz százalékig megmaradjon az­ a tekintély, amely a lelkésznek éppen állásából fo­­lyólag az egyház érdekében is kijár s maradéktalan lehessen a nagytiszteletű ur irányában az a tisztelet, mely elmé­ben is kifejezésre jut. Kenyértörés a bércséplő-fronton Az orosházi csoport újraalakult és kimondta a megyei központ támogatását Az orosházi bércséplők vasárnap nagy érdeklődéssel várt gyűlést­­ tartottak, amelyen végre eldöntésre került az a kérdés, hogy a 12 évvel ezelőtt ala­kult országos egyesületben m­aradnak-e, vagy a gyulaiak által a télen megindí­tott megyei mozgalomhoz csatlakoznak A kérdés eldöntésére azért vol­t szükség, mert bár eleinte úgy volt, hogy az új szervezkedés elismeri az országos el­nökséget, később mást gondoltak és nyílt levélben felhívták Szemenyei Jó­zsef országos alelnököt, a helyi csoport elnökét, hogy országos al­elnökségéről mondjon le és vigye keresztül az or­szágos egyesület összehívását abból a célból, hogy a jelenlegi keretek felosz­lását mondja ki és a most életrekelt vidéki szervezetek bevonásával alakul­jon újra. Szemenyei József a felhívás teljesítése elől több, igen méltánylást érdemlő ok­ból kitért, hivatkozva­ arra, hogy az országos központot mindmáig híven tel­jesítette kötelességét és csak a tagdíjak fizetésének éveken át való elhanyagolása bénította meg működésében és a bér­cséplők érdekeiért vívott nehéz harcában. A csütörtöki választmányi ülés a va­sárnapi gyűlés tárgysorozatának első pontjául ezt a kérdést vette fel: Támo­gatja-e a jelenlegi vezetőség a várme­gyei központot? Erre az elnöklő Sze­menyei József — az őt legutóbb Békés­csabán a központ részéről ért méltány­talanságra és mellőzésre is hivatkozva —­ nem­mel válaszolt és látva a gyű­lésen jelenlevők elégedetlen hangulatát, elnöki állását a gyűlés rendelkezésére bocsátva elhagyta a gyűléstermet. A gyűlés ezután Oszadszky Lajost vá­lasztotta elnökké, aki indítványozta, hogy ne szakítsanak meg végleg a buda­­pesti központtal, mert annak felfogása szerint a tagdíjhátralékos tagok szavaza­tával hozott határozat alapszabályellenes és érvénytelen lenne. A többség azon-­­­ban a budapesti központot nemlétező-­­ nek tekintve szavazni kívánt és meg is szavazta az attól való elszakadást, illetve a békés megyei központ támogatását. Mivel Báthori János alelnök szolidari­­tást vállalt Szemenyeivel és szintén el­távozott a gyűlésről, alelnöknek Barna Mihályt választották meg, a régi tisz­tikar többi tagja helyén maradt. A be­­iztatási díjat egyszben 1 pengőben az évi tagdíjat 2 pengőben állapítot­ták meg, amelyből 1 pengő a helyi szervezetnek, 1 pengő a megyei köz­pontnak jut. Ha a tulajdonosnak egynél több gépe van, gépenként még 50 fil­lér tagdíjat fizet. Most tehát már az orosházi bércséplő­­csoport is a nagy erővel megindult Já­­roki-féle megyei mozgalommal tart és a tagok egyelőre erősen fogadkoznak, hogy tűzön-vizen át támogatják az új alakulás vezetőségét, amely már külön szaklapot is indított. Az már azután a jövő titka, hogy meddig futja a nagy lelkesedés és tud-e majd az új szervezet eredményeket is produkálni, vagy végül ismét kénytelenek lesznek Szemenyei Józsefet visszahívni, mint a múltban egy­szer már megtörtént. Mindenesetre kár, hogy egyetértés helyett széthúzás ütötte fel a fejét a jobb sorsra érdemes szak­mában. Kerékpár 75 férfi ínra felszerelve A wm 35 pengő CSEPREGIRÉL Gummiragasztó 10 fillér, Köppeny P 480, Tömlő P 1*50. — Javítás pontosan, gyorsan, olcsón! nyJÉG gyártást és egyidejűleg a házhoz szállítást megkezdtük. iPismALCiM Védettük a tűz ellen! Az ország területén a legutóbbi na­pokban elfordult tűzeseteknek bebiz­o­­nyítottan az volt az oka, hogy a tűz­rendészet és tűzbiztonsági szabályokat gondtalan emberek nem tartották be. A napilapok részletesen beszámoltak Verpelét és Feldebrő község tűzkataszt­­rófájáról, amelyet egy könnyelműen el­dobott cigaretta vég idézett elő. Több száz egyénnek megsemmisült mindent vagyona, sok-sok hajlék nélkül maradt­. Hatóságaink a mai példátlanul súlyos időben mindent elkövetnek, hogy a tűz­vész keletkezése megakadályoztassék. Ennek a köteles gondosságnak azonban csak akkor lesz meg a kívánt ered­ménye, ha a lakosság is megteszi a maga kötelességeit, betartja a tűzvédelmi intézkedéseket és eleget tesz az óvó­rendszabályoknak. Különösen fontos ez most, amikor szokatlanul meleg, száraz időjárás van. Lakosságunk érdekében szükségesnek tartjuk a következőket köz­­ölni: Tűz keletkezésére vezethetnek s ezért kerülni kell a gyújtóval, gyufával való gondatlan bánást, a nyilt világításnak olyan helyen alkalmazását, ahol a tűz keletkezésének a veszélyen fennforog. Tilos a többek között a be nem épített nyárikonyhák használata, a szabadban való tűzrakás, a szénvasalónak szabály­talan módon való izzítása s olyan helyre való tétele, ahol az tűz keletkezésére vezethet, a tűzveszélyes helyeken való dohányzás, takarmánynak és szalmának belterületen való halmozása. Csak olyan hordozható katlant sza­­bad használni, amelynek jól zárható ha­muládája és jó állapotban lévő szikra­fogója van. A katlanok tűzbiztos he­lyen s tűzbiztos épülettől 10, puhafe­­delű épülettől pedig 15 méternyire ál­líthatók fel s csak szélmentes időben szabad azokat használni. Boglyakemen­cék használatánál is nagy figyelemmel kell lenni, mert a gondatlanság itt is tűzvész keletkezésére vezethet. Minden­kinek érdeke gondoskodni arról is, hogy a kéménye rendesen seperve legyen s ezzel kéménytűz keletkezése megelőz­­tessék. Nagyon vigyázni kell arra, hogy a gyermekek kezébe ne kerülhessen gyuj­­tószer, mert a statisztikai adatok sze­rint minden tizedik tűz keletkezésének oka a gyermekek játéka gyufával vagy tűzveszélyes játékszerrel. A gondatlan­ságból keletkezett tűzesetek előidézőjét a bíróság szigorúan bünteti. Minden háznál a kút mellett állandóan vízzel telt hordó tartandó. A keletkezett tüzet tartozik mindenki haladéktalanul a tűzoltóság tudomására hozni. A tűzesetet a leggyorsabban te­lefonon és kerékpáros útján lehet a tűz­oltóságnak tudomására hozni. Több köz­ség az első kerékpáros tűzjelzőt a rendelkezésre álló fedezet terhére pénz­bel­ileg jutalmazni szokta. Mindenkinek hazafias kötelessége a nemzeti Vagyon­nak a tűzvész pusztításától való védel­mét előmozdítani s ezzel a vöröskakas pusztításának gátat vetni.

Next