Orosházi Friss Ujság, 1937. december (26. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

XXVI. évfolyam 273 szám Ára S fillér Szerda, 1937 december 1­1 TOSHÁZI Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési dij dój­e fizetendő* Hirdetésekre viv­­­atkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg ellené­ben válaszolunk. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Sz**kesztőség és kiadóhivatal: FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS­I Telefonszám: 90 — Postatak»­Orosháza, Torkos Kálmán-utta. Dr. MICLASOVSZKY JANOS I fékpénztári csekkszámla: 12694. ■»fizetési dijak: Helyben házhoz hordva negyed­­ívre 5 P, féL ívre 10 P, vi­dékre postán küldve negyed, ívre 7­­, fél ívre 14 pengd. Darányi a kormányzónál Budapestről jelentik­ Tegnap délelőtt féltizenegykor Darányi Kálmán minisz­terelnök kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A miniszterelnök jelentést tett az államfőnek a Kánya Kál­mán külügyminiszterrel együtt Német­országban tett útjáról és annak eredmé­nyeiről. A miniszterelnök tanácskozásai Budapestről jelentik: Darányi minisz­terelnök a kormányzónál történt kihall­gatása után a képviselőházba ment, ahol előbb az egyiptomi utazása előtt álló Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter­rel tárgyalt, majd Ivády Bélával, a NÉP elnökével folytatott megbeszélést. Nagy nyilastüntetés az egyetemen ♦Budapestről jelentik. A bölcsészkari egyetemhez tartozó Trefort-kertben és az egyetem épülete körül tegnap dél­előtt tüntetésekre kerül a sor. Az Ester­­házy­ utcai oldal felől fiatal suhancok kö­veket dobáltak az élettani intézet felé, közben a szélsőséges akciók vezéreit éltették és Kémeri azonna­l szabadlábra­­helyezését követelték. A hírek szerint az egyetemi nyitáskor nagy agitációt kez­dett, hogy a jövőben a nyilasok minél »erőteljesebb« akciókba kezdjenek az egyetemeken. Sztojadins szombaton érkezik Rómába Rómából jelentik. Az olasz fővárosban már minden előkészületet megtettek Szto­­jadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter fogadására, aki szom­baton este érkezik. Vasárnap megkoszo­rúzza a hadi emlékművet, majd este tisz­­teletére díszebédet ad az olasz király és császár. A hétfő az olasz kormányfér­fiakkal való tanácskozások számára van fenntartva, kedden pedig a Duce fo­gadja a Palazzo Veneziában. Szerdán Ciano külügyminiszter vitásreggelin lát­­ja vendégül, este pedig a jugoszláv kö­vetségen lesz vacsora és fogadás. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Sztojadinovics Mi­lnóba utazik, ahol megtekinti a műszaki kiállítást. A jugoszláv miniszterelnök az olasz sajtó értesülése szerint január második felében utazik Berlinbe. A tegnap délutáni minisztertanácson Darányi és Kánya beszámoltak berlini tárgyalásaikról. A számvevőségi javaslat az autonómia csorbítása Az amerikai magyarellenes cseh propaganda a felsőháziján Budapestről jelentik. Tegnap délelőtt 11 órakor nyitotta meg gróf Széchenyi Berta­an elnök a felsőház­i ülését. Napi­rend előtt Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök emlékezett meg az ame­rikai magyarok helyzetéről. Ennek kap­csán beszámolt négyhónapos amerikai út­járól és kijelentette, hogy azért ment ki, hogy meghívja az amerikai magyarságot a jövő évi eucharisztikUs kongresszusra. Kijelentette, hogy az amerikai magyar­ság rendkívül sokat nyert szervezésé­ben, vallásos és erkölcsi életében és Amerika kulturéletében is jelentős ténye­­ző immár. Tolmácsolta az amerikai ma­gyarság részéről a felsőháznak küldött üdvözletét Útjának szomorú tapasztalataként em­lítet­e meg, hogy az amerikai könyv­tárakban csak elvétve találta magyar szer­ző művet és amit talált is, az is mind csehszlovák eredetű munka volt. A cseh­szlovák sajtópropaganda céltudatos ak­namunkájával szemben magyar részről vajmi kevés ellensúlyozó és felviágosító munka történik. A magyar kormányzat­nak többet kellene törődnie az Ameriká­ba szakadt magyarokkal. A napirend következő pontja a városi számvevőségek államosításáról szóló ja­vaslat vo­t, amelyhez Vásáry József deb­receni fe­lőház­i tag szólt hozzá, aki ag­godalommal hívta fel a figyelmet a va­sárnapi debreceni eseményekre, amikor a nyi­rsgyűlésen az alkotmány ellen be­szélek. A javaslatot, mint az autonómia megnyirbálását nem fogadta el. Széli belügyminiszter válaszában kije­lentette, hogy nem kíván a debreceni eseményekkel foglalkozni, mert az el­járás már folyamatban van. A felsőház ezután a javaslatot elfogad­ta a kihágások helyszíni megbírságolá­sáról szóló törvényjavaslattal együtt. Utána Verebe­s Tibor egyetemi tanárt vá­asztották meg az Orvosi Kamara felső­házi tagjául. A legközelebbi ülést de­cember 9-én délelőtt 10 órakor tartják. Németország kaphat gyarmatbirtokokat De csak akkor, ha biztosítékokat ad Londonból jelentik. A demokratikus államok hajlandók engedményekre Né­metországgal szemben, de csakis egy általános európai megegyezés keretében. A most folyó londoni konferencián már oly messze mentek, hogy a gyarmati en­gedményekről részleteiben tanácskoztak és különösen részletesen fogják ma meg­­­vitatni, miképpen lehetne adott esetben­­ Németországot megfelelő gyarmatbiztos­­­hoz juttatni, vagyis miképpen lehetne egyes mandátumok német fennhatóság alá való helyezését megvalósítani. De mielőtt Németországgal bármiféle gyar­mati tárgya­ásra hal­andók volnának, biz­tosítékokat kérnek Berlintől.­­ Az engedményeknek feltételei vannak és Paris—London nem hagynak maguk­nak ebben a tekintetben parancsolni. Éppen ellenkezőleg, elvárják, hogy fel­tételeiket teljesítsék azok, akik valamit vissza akarnak kapni. Pedig éppen ez az, amitől Németország elzárkózik. —»o«— is rendtörvény? a diktatúra szálláscsinálója Györki: Előbb a titkos választójogot alkossák meg Budapestről jelentik. Tíznapos szü­net után tegnap ismét összeült a képviselő­ház, hogy folytassa a felsőházi reform vitáját. Sztranyavszky elnök tíz órakor nyitotta meg az ülést. Több bizottsági je­lentés beterjesztése után folytatták a fel­sőházi reform vitáját Lázár igazságügy­miniszter jelenlétében. Györki Imre volt az első felszólaló, aki azt fejtegette, hogy sorrendben elő­ször a titkos választójogról szóló tör­vényt kellett volna megalkotni és csak azután kellett volna a Ház elé hozni a felsőházi reformról szóló javaslatot, vala­mint a kormányzó jogkörének kiterjesz­téséről szóló törvényjavaslatot. Utána a készülő rendtörvényt tette szóvá és hangoztatta, hogy a kormány a rendtörvénnyel a szólás­ és a gondo­lat szabadságát teljesen el akarja nyomni. Lassan és fokozatosan a diktatúrára tér­nek át. A rendtörvényre nincs szük­ség, csak a meglévő törvényeknek sze­­rezzen érvényt a kormány, akár bal-, akár jobbo­dali kilengésről van szó. Ki­­fogáso­la ezután, hogy az összeférhetet­lenségi törvényt nem valósítják meg, majd a felsőházi tagok aránytalanságá­ról beszélt és képviseletet kért a szelle­­mi és ipari munkásság részére. A kor­mány vonja vissza ezt a javaslatot és ter­jessze be helyette a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavas­latot nem fogadta el. Balogh Gábor (NÉP) a parlamentariz­mus elleni támadásokat tette szóvá. Bródy Ernő volt a következő felszó­laló, aki hangoztatta, hogy nincs kellő­képpen megindokolva, miért kellett a titkos vá­asztójog megalkotása előtt beg­terjeszteni a felsőházi javaslatot. Félreér­tett kegyeleti hangulat játszott közre a javaslat benyújtásánál, mivel néhai Gön­­­bös miniszterelnök érdeklődött az el­lenzéknél aziránt, hogy szükségesnek tart­ják­-e a felsőházi reformot. Ezen javas­lat helyett az összeférhetetlenség kérr­dését kellene már egyszer rendezni. Az együttes­zések bevezetése a képviselő­házzal az egykamarás rendszer bohóza­ta­it jelentené. Helytelen a törvénykezde­ményezési jog egy részét a felsőháznak át­adni. A titkos vá­asztójog behozatalát nem akarja veszélyeztetni és ezért a ja­vaslatot nem fogadta el. — ■ —>X>«— * ----- ;tl

Next