Orosházi Friss Ujság, 1939. február (28. évfolyam, 26-47. szám)

1939-02-01 / 26. szám

XXV­II. évfolyam 26 szám­ára 8 fillér Szerda 1939 február 1 I előfizetési dijak helyben házhoz hordva negyed­évre 5* P, fél­évre 10 P, vi­dékit postán küldve negyed­­ívre 7 P, fél­évre 14 pengő. OROSHÁZI •&•FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. — —■ — Szerkesztőség és kiadóhiva Orosháza, Torkos Kálmán­ utca FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Dr. MIKLASOVSZKY JÁNOSI Telefonszám: 90. — Postataka­rékpénztári csekkszámla: 12694. Sokat lehetett olvasni mostanában a felvidéki szellemről, de, hogy mi­lyen is valójában ez a felvidéki szellem, eddig nem igen volt meg­állapítható. Most végre Szüllő Géza felvidéki felsőházi tag megmondot­ta, hogy ő egyetlenegy felvidéki szellemet ismer, amit úgy hívnak: szabadság. Mi úgy tudjuk, hogy magyar szellem is csak egy lehet: a szabadság. Minek ide akkor külön felvidéki szellem? Viruljon a ma­gyar szellem s akkor a törvényesség és alkotmányosság jegyében érvé­nyesülni fog Magyarország minden igazsága.* Az utolsó időkben az volt a vé­leményünk, a hajdan szép remények­re jogosított OMTK-ról, hogy gól­­képtelen, nem tud labdát rúgni az ellenfél hálójába. Eddig még nem adott semmiféle okot reá, hogy vé­leményünket megváltoztassuk, csu­pán a tegnapelőtti tisztújító közgyű­lésén mutatta meg, hogy tud rúg­ni. Valamennyi zsidót kirúgta az egyesület vezetőségéből. Ha a jö­vőben a labdát is így tudja rúgni, bizonyosan bajnok lesz. * Az aradi út kikövezésére a jövő évi állami költségvetésben biztosít­ják a költség egy részét, az útmenti birtokosok már 20 ezer pengőn felüli összeget befizettek. Orosháza község is erejéhez képest elég ösz­­szeget helyezett kilátásba. Most már Békésvármegye s legfőképen Vá­sárhely törvényhatósága következik a költségmegajánlással s aztán két esztendő múlva kész az ut. Most vá­lik el igazán, hogy Vásárhely meny­nyire viseli a szivén a pusztaiak ér­dekét. Imrédy Béla miniszterelnök vasár­nap, február 5-én Hóman Bálint nyug­­miniszterrel, Székesfehérvár képviselőjével együtt a városba ér­kezik, hogy ott átvegye a város díszpolgári oklevelét és kibontsa a Magyar Élet mozgalom zászlaját. Anglia együtt akar működni Németországgal Chamberlain válasza Hitlernek . Az angol alsóház külügyi vitája Londonból jelentik. Arra a hírre, hogy az angol alsóházban nagy kül­ügyi vita kezdődik, az ülésterem padjai és a karzatok is zsúfolásig megteltek. Sir John Simon kincstári kancel­lár egy interpellációra válaszolva ki­jelentette, hogy a Csehországnak nyújtott angol kölcsön legnagyobb része a menekültek devizaellátására szolgál. Válasz Hitlernek Utána egy interpellációban Hitler tegnapi beszédét tették szóvá, mire Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány örömmel üd­vözli a beszédnek azt a részét, amelyben Hitler az angol—né­met együttműködés szükséges­ségéről nyilatkozik. Ezt az an­gol nép is óhajtja — mondotta Chamberlain. Utána Malcolm MacDonald gyar­matügyi miniszter bejelentette, hogy a palesztinai kerekasztal-konferen­­cia valószínűleg a jövő héten tart­ja első ülését. Egy interpelláló képviselő a cseh helyzetet tette szóvá, mire a minisz­terelnök kijelentette, hogy­­ a január 6 és 8-iki incidensek ügyét a magyar és a cseh kor­mány békésen elintézték.­­ Ezután Chamberlain miniszterel­­­­nök elkezdte nagy külpolitikai be­szédét, amelyben beszámolt az ő­­ és Halifax külügyminiszter római útjáról. Kijelentette, hogy az út­közben a francia államférfiakkal foly­tatott tárgyalások megerősítették az angol és francia felfogás között már régebben fennálló azonosságot. Hangoztatta, hogy nagyon jól e­­sett neki az olasz nép lelkes fogad­tatása. A római tárgyalások — mondotta Chamberlain — a teljes őszinteség jegyében folytak le és bár nem hoz­tak teljes egyetértést minden kér­désben, mégis elértük azt, hogy sok­kal világosabban látunk. A megbeszéléseknek csak tájé­koztató jellegük volt és nem programszerűen előre kitervel­tek voltak. Itália békét akar Kijelentette, Chamberlain, hogy a Duce a megbeszélések folya­mán határozottan kifejezésre juttatta előtte, hogy Olaszor­szág politikája békepolitika és ennek érdekében Olaszország bármikor kész befolyását érvé­nyesíteni. Kijelentette a Duce — folytatta Chamberlain — hogy örömmel üd­vözli a Földközi-tengeri helyzet ü­­gyében létrejött angol—olasz meg­állapodást és egyben hangsúlyozta, hogy Olaszország maradéktalanul teljesíteni óhajtja ebből folyó köte­lezettségeit. Szomorúan­­állapították meg az angol és olasz kormányférfiak a megbeszélések folyamán, hogy az olasz—francia viszony rosz­­szabbodott. Kijelentette azon­ban a Duce és Ciano gróf is, hogy a spanyol kérdés rende­zése után Olaszországnak nin­csen semmiféle szándéka Spa­nyolországgal szemben és nin­csenek ott területi követelései. A spanyolországi önkéntesek el­szállítása ügyében Mussolini az is­meretes olasz tervet tette magáévá. A leszerelési kérdésben Mussolini a minőségi leszerelés híve és ezirányban későbbi kedvező idő­pontban hajlandó tárgyalni. A zsidókérdés A zsidókérdésre vonatkozólag ki­jelentette a Duce, hogy ez nemzetközi probléma és en­nek elintézésére egyetlen or­szág nem vállalkozhatik. Hangoztatta a Duce, hogy a cseh határokat hajlandó elv­ben garantálni, de előbb a következő 3 kérdést kell megoldani: 1. a cseh belső alkot­mány ügye, 2. Csehország teljes semlegessége és 3. a cseh határok­nak a helyszínen való teljes és vég­leges megvonása. Ezután az angol államférfiak va­tikáni látogatásáról szólt Chamber­lain, majd befejezte beszédét és Att­lee őrnagy, az ellenzéki munkáspárt vezére emelkedett szólásra. Attlee beszédében éles támadást intézett a Chamberlain-kormány kül­politikája ellen, főleg spanyol vi­szonylatban. Ezután újból Chamberlain minisz­terelnök szólalt fel. Anglia hatalma hangoztatta, hogy helyes a kor­mány által követett be nem avatkozási politika a spanyol kérdésben. Az angol kormány által egy esetleges beavatkozás a köztársaságiak olda­lán csak akkor változtatná meg a spanyolországi hadihelyzetet, ha a beavatkozás nagymérvű volna. Meggyőződése, hogy az európai békét a spanyolországi események miatt komoly veszély nem fenyegeti. Hangoztatta, hogy az angol fegy­verkezés óriási méretűvé nőtt és talán sohasem volt olyan nagy Anglia tekintélye, mint épen most és talán sohasem keresték, annyira sokan Anglia barátságát, mint épen most. Kijelentette, hogy a problémákat kedvező légkör­ben tárgyalások útján kell meg­oldani és Anglia is kész ilyen körülmé­nyek között Európa általános meg­békéléséhez hozzájárulni. Ez még nem volt! most vegyen! Téli vásár és szezonvégi kiárusítás van. 79.febr. 17-ig, a Versenyruhaházban.

Next