Ország-Világ, 1961. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-05 / 27. szám

A nyugat-berlini rend­őrség nyomban közbe­lépett. Elkobozták a plakátokat és őrizetbe vették a tüntetés rész­vevőit s a parancsnokságnak eszébe jutott, hogy ezen a hajnalon hozzátegye a magáét a Pentagon által szított hisztériához. A még álmos utcákon csapatszállító teherautók száguldoztak, tankok csörögtek a fonto­sabb utcakereszteződésekre és egy órával később a munkások kerékpárjai már türel­metlenül kerülgették a sarkokon felállított géppuskafészkeket... Ugyanazon a napon Adenauer drámai hangon jelentette ki, hogy -nincs miről tárgyalni« — Washingtonban pedig a hit­leri főhadiszállás hajdani nagysága, Heusinger tábornok kopogtatott a Fehér Ház ajtaján. Amikor fél óra múlva kilépett és megrohanták az újságírók, nyíltan meg­mondta: a bonni -vonalnak« megfelelően a nyugat-németországi és nyugat-berlini katonai intézkedések gyorsítását ajánlotta az elnöknek... Nem telt bele huszonnégy óra — és a Pentagon néhány -jólfekvö« újságírón ke­resztül -bizalmas terveket« hozott nyilvá­nosságra, hisztérikus tervezgetések valósá­gos listáját: amerikai divíziók Európába küldésétől a polgári repülőgépek -igénybe­vételének;« tervéig ... P ersze, a repülőtársaságok jól értesült vezetői meg tudják különböztetni a kulisszahasogatást az igazi krízistől s így gépmadaraik tovább szállították a nyugodt turistákat Párizstól Moszkváig — és Nyu- gat-Berlinig. Az amerikai katonák riadóz- tatása, Heusinger vizitje és a Pentagon vészkiáltásai egyre inkább -helyükre ke­rülnek« a közvélemény gondolkodásában. Részei ezek annak a hidegháborús nyomás­nak, amely el akarja torzítani a Német­országra és N yugat-Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokat, mesterségesen »le akarja hűteni« a nemzetközi légkört... Mint Hruscsov mondotta legutóbbi beszé­dében: »mesterségesen előidézett lehűlés ez, mert nincs rá semmi nyomós ok. A nem­zetközi reakció és a nyugatnémet revan- sista erők akarják ezt.-» Ma már a »hűtési kísérletek« célja teljesen világos: a Szov­jetunió nagyhatalmi tárgyalásokat javasol a német békeszerződés és Nyugat-Berlin ügyében. S a géppuskafészkek feladata az lenne, hogy megteremtsék az indokolatlan feszültségnek és pániknak azt a levegőjét, amely lehetetlenné teszi a józan tárgyalá­sokat. A hét első napjaiban már mutatkoztak az első halvány jelek arra, hogy a hisz- tériakeltési hullám lassan elapad. Bonn éles harci kiáltásai mellett Londonban, Pá­rizsban, sőt Washingtonban is már. óvato­sabb hangok hallatszanak és lassan-lassan utat kell törnie annak a véleménynek, hogy nagyhatalmi tárgyalásokra van szükség a Németországgal kapcsolatos problémák rendezésére... De azért a hiszté­riahullámnak is meg­van a maga eredmé­nye. Ha más nem, akkor az, hogy a vi­lág ismét láthatta: ésszerűtlen és vesze­delmes helyzet az, ha a nyugat-berlini utcákra vezényelt hajnali tankok az egész világ álmát megzavarhatják. VAN MIRŐL TÁRGYALNI JKJyugat-Berlin lakosai még aludtak — / Y legfeljebb a gyárimunkások ágya mellett szólt az ébresztőóra — amikor öt­ezer amerikai katona szállásán váratlanul megszólalt a riadó. Hajnali öt óra volt — Nyugat-Berlin Schöneberg körzetében egy máso­dik világháború idejéből ottmaradt Tigris-páncé­lost ástak ki a földből. Az incidens nyomán béketüntetések kezdődtek Nyugat-Berlin több kerületében: -Akik ezt a páncélost a tűzbe haj­szolták, most Strauss minisztériumában Ilinek« — hirdetik a transzparansek Francia barikádok M ost már nemcsak Algériánk van — hanem Bretagne-unk is«. Ezzel a kétségbeesett felkiáltással jellemez­te a legnagyobb francia napilapok egyike a francia parasztok nagy tüntetését, amely az egyre szegényedő Bretagne-ban kezdődött — de már átcsapott az ország más mezőgaz­dasági megyéire is. A Bretagne-i városok utcáit az elégedetlen parasztok traktorok­kal torlaszolták el és megbénult a forga­lom. A vasúti síneken kő- és szálfabariká­dok hevernek. Puskatus csattan, könny­gázgránát robban, záptojások és kövek re­pülnek, s a barikádokon Debré miniszter- elnököt ábrázoló rongybabák lógnak heve­nyészett -akasztófákon«... A Bretagne-i robbanás egy szempillantás alatt lerántotta a leplet az utóbbi időben sokat emlegetett francia -gazdasági csodá­ról«. Kiderült, hogy ez a -csoda« — kemény és keserű leckéket tartogat a francia pa­rasztok számára. Mindenekelőtt azt kellett megtanulniuk, hogy a Közös Piac politikája meggyorsította a tőkés mezőgazdaság kö­nyörtelen fejlődéstörvényeit: a francia kis­paraszti gazdaságnak el kell tűnnie, széttöri a nyomor. Bretagne-ban már most is van­nak -kísértetfalvak«, ahol áll a templom, Terjed a parasztok tiltakozó mozgalma Francia- országban. Képünkön: traktorok barikádozzák el a Városház teret Poitiers-ben, Viemu* megye székhelyén állnak a házak — de nem lakik bennük senki. Párizs nyugtató injekciókkal kísérletezik: magas mezőgazdasági árakat ígér és jogot követel, hogy korlátlanabbul törhessen be a nyugat-európai mezőgazdasági piacokra. Mindez azonban nem képes megállítani a Bretagne-i lavinát, amelynek erejét a tőkés nagybirtok fojtogatását érző parasztok el­keseredése szülte. Alinak a traktor-barikádok. És a francia kormány egyik minisztere azt mondotta: kár, hogy a rendőrség elitosztagai Algériá­ban és a párizsi plasztikbombás merénylők­kel vannak elfoglalva. A Bretagne-i pa­rasztoknak Franciaország csak a helyi rendőrséggel szolgálhat... *

Next

/
Thumbnails
Contents