Ország-Világ, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-03 / 1. szám

MINDENT AZ EMBERÉRT ost és következő számainkban képeket és adato­kat közlünk arról, hogyan vezet az út a szocializ­musból a kommunizmusba. Mottóul Csehovot idéz­zük, egyik álmodozó drámai hősét, akinek szavai a szív legszebb hangjaival magyarázzák a változá­sok mély értelmét. »Ifjúságomtól fogva hittem a haladásban. A jó­zan megfontolás és az igazságérzet azt súgja ne­kem, hogy az elektromosságban és a gőzben több szeretet rejlik, min­t a szüzességben és a böjtben.« Ha nem is gőzről, mert az a kommunizmusig jobbára el­avul, hanem elektromosságról, vegyészetiről, modern nagy­­kohászatról szólunk, de az ember nélküli gyárképekben, szám­adatokban és grafikonokban Csehov hősének példájára meg kell látnunk az új társadalom építésének igazi célját: az embert. Mi szükséges a kommunizmus gazdasági alapjainak meg­teremtéséhez? Tudjuk, hogy erre választ ad a program, ame­lyet a XXII. pártkongresszus fogadott el. Az 1961-től 1980-ig terjedő program szerint a Szovjetunióban megteremtik a kom­munizmus anyagi és technikai alapjait. A lényege?... Az or­szág termelőerőinek példátlan fejlődése... Az egy főre eső termelésben és az életszínvonalban egyaránt az első helyre kerül a Szovjetunió a világom... A kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben győz és megelőzi a legerősebb tőkés országot, az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió húsz év múlva össztermelését megötszörözi. Ezen belül az ipar hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig három és félszeresére nő a mostaninak. Érdekes a termelőeszközök növekedése, melynek megkét­szereződéséről beszél a program. De azok a termelőeszközök, amelyek a könnyű- és élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a lakásépítés, a kulturális és szolgáltatási­­ipar részére kellenek. ~r ' ■ , ■" $ I IPAR Ábránk felső része jelzi, hogy az 1955-ös árakban , kifejezve, 1960-tól 1980-ig milliárd rubelben, hogyan nő a termelés összértéke. Lent a baloldali ábra az ipari össz­termelés, a jobboldali ábra ezen belül a szükségleti ipar ter­melőeszközeinek növekedését mutatja. VILLAMOSÍTÁS­I Ábránk évi kilowattóra-milliárdokban fe­_________________f­jezi ki a villamosenergia termelésének emelkedését. Érdekes összehasonlítani: 1913-ban a Szovjetunió mai területén a villanytermelés 1,9 milliárd kilowattóra volt. 1980-ban a Szovjetunió másfélszer annyi áramot termel, mint jelen­leg a világ összes országai. 180 nagy erőmű épül, ezenkívül 200 kerületi jelentőségű hőerőmű és 260­­ nagy, távfűtésre szolgáló hőerőmű. 1­9­99 ,­­ 1980-ban a Szovjetuniónak öt, országos jelentőségű­­ vasipari központja lesz: Ukrajnában, az Uralom, Közép-Oroszországban, Kazahsztánban és Szibériában. Ábránk az acéltermelés növekedését millió tonnában mutatja. Itt is érdekes összehasonlítás kínálkozik: 1913-ban csak Ukrajnában volt vasipari központ, az acéltermelés 4£ millió tonnára rúgott. Már 1970-ben 55 millió tonnával több acélt termel a Szovjet­unió, mint ma az USA, tizenháromszorta bővülnek. Így jelenik meg a­­termelőeszkö­zök fejlesztésének­ száraznak tűnő gondolata mögött Csehov­­­jlésének eszméje.

Next