Ország-Világ, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-06 / 27. szám

Ili! Igaz-e, hogy nemzetközi bíróság elé akarják állítani Johnson amerikai elnököt? A kérdés bizonyára Bertrand Russell vi­lághírű angol filozófusnak és békeharcosnak azt a javaslatát érinti, hogy Johnsont, McNa­­marát, s mindazokat, akik felelősek a 12 éves vietnami háború pusztításaiért, háborús bű­nösként a világközvélemény kiemelkedő személyiségeiből álló bíróság elé kell állítani. Russel fel is szólította az amerikai katoná­kat, tagadják meg a háborús bűnösök pa­rancsait és lássák el bizonyítékokkal a fel­állítandó bíróságot. A kiváló békeharcos fel­kérte a jog és az irodalom nemzetközileg ismert alakjait, legyenek tagjai a közvéle­mény bíróságának, amely a háborús bűnö­sök perét a vádlottak távollétében tárgyalná le. Johnson »■nürnbergi pere­« ma sokkal in­dokoltabb lenne, mint bármikor korábban. Az amerikai repülőgépek a napokban a VDK fővárosának, Hanoinak és kulcsfontos­ságú kikötőjének, Haiphongnak a lakónegye­deit, ipari létesítményeit bombázták. Ez újabb barbár cselekmény a VDK elleni ag­resszív háború kiterjesztésében, amely — mint McNamara maga is bevallotta — meg­félemlítő célzatú terrorbombázás. Az az em­ber, — az amerikai elnök — aki pedig paran­csot ad egy népet sújtó pusztító terrorakció­ra, a népirtás főbenjáró bűnét követi el és háborús bűnösként az emberiség ítélőszéke elé kell kerülnie. Minél hamarább fogja le a világ közvéle­ménye a féktelen agresszorok kezét, annál nagyobb embertelenségnek veszi elejét. Az amerikai politikai és katonai vezetésen — a VDK népének megalkuvás nélküli ellenállása és a Dél-Vietnamben elszenvedett politikai és katonai vereségek miatti tehetetlen dühé­ben — elhatalmaskodott az eszeveszett pusz­títás vágya. Fény derült például arra, hogy W­­ashingtonban terveket készítettek a vietna­mi nép évszázados verejtékével, erőfeszíté­seivel épített duzzasztógátak lerombolására, ami veszélybe sodorhatja százezrek életét, megfoszthatja őket táplálékuktól, hajlékuk­tól. Johnson »nürnbergi pere­« még el sem kez­dődött, de a népek máris ítéletet mondtak: az emberiség legnagyobb megvetése sújtja az USA politikáját, s nem garázdálkodhat­nak büntetlenül a betolakodók Vietnamban sem. A VDK honvédelme, a DNFI katonai ereje egyre erősebben vág vissza az agresz­­szoroknak; a szabadság és a függetlenség harcosai erőt merítenek abból a politikai, gazdasági és katonai támogatásból, amelyet elsősorban és legnagyobb méretekben a Szovjetunió, s vele együtt a vietnami nép igaz ügyét szívükön viselő más országok nyújtanak az imperialista támadás ellen ví­vott harcban. Az agresszorok a történelem folyamán mindig elnyerték méltó büntetésüket. Sor­sukat az amerikai imperialisták sem kerül­hetik el. Barbár amerikai légitámadás Hanoi ellen Az amerikai repülők Hanoi és Haiphong la­kónegyedei elleni barbár légitámadása felhá­borította az egész világon a józan embere­ket. U Thant és Indira Gandhi elítélően nyi­latkoztak az amerikai bombázásokról. Az Egyesült Államok londoni nagykövetsége és a parlament előtt a tüntetők ilyen feliratú táblát vittek: »►Hány gyermeket gyilkoltál meg ma L. B. J.?« Képünkön Murphy Neal Jones amerikai pilóta, akinek gépét a Hanoi elleni légitámadás során lelőtték, őt pedig foglyul ejtették De Gaulle elnök Szovjetunióban tett látogatása végén nagyjelentő­ségű közös nyilatkozatot írtak alá a Kremlben, amelyben kijelentik, hogy tovább bővítik a szovjet­­francia kapcsolatokat. Meg kell tenni mindent, hogy az enyhülés légköre alakuljon ki a nyugati és keleti országok között hangsúlyoz­za a nyilatkozat, majd leszögezi mindkét ország számára az euró­pai biztonság és a német kérdés megoldása a legfontosabb, mert ezektől függ az igazi és tartós bé­ke megteremtése. Vietnam kérdé­sében az 1954-es genfi egyezmé­nyek alapján történő rendezést tartják a megoldásnak De Gaulle elnök, Nyikolaj Podgor­­nij, mögöttük Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin, a Kremlben rendezett fogadáson De Gaulle elnök szovjetunióbeli látogatásának eseményei Koszigin miniszterelnökkel , Petrodvorecben , Volgográdban tisztelgés a Mamajev Kurganon, a hősi emlékmű előtt Találkozás az űrhajósokkal. A francia államelnök Vla­gyimir Komarovval beszél­get, a háttérben az elnök felesége és Valentyina Tye­­reskova MTI—KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT

Next