Ország-Világ, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-06 / 27. szám

BIDO KOSZtUUZZI ! KEK­OVJUT KARÉLIÁBAN — a Szovjetuniónak Finnországgal határos északi területén — jártam mostanában. Hétszázezer ember (karél-finnek és oroszok) lakja ezt a több mint másfél magyarországnyi, 174 000 négyzetkilométernyi nagyságú területet. Petrozávodszk, másfélszázezer lakosú fő­városuk az Onyega-tó partján épült. E­­földrész további jellemzésére legjobb, ha Tobias Guttari itteni költő »­A Karéliai Föld« című verséből idézünk: »■Erdő koszorúzza a kék Onyegát, zúg az ősi fenyők koronája a vad vízeséstől reszket a gát. A nyír, a fenyőnek súgja halát, és zümmög a szél szava rája.­» Európa második legnagyobb tava, az Onyega uralja a Karél tájat. De még 60 000 kisebb-nagyobb tó víztükre élénkíti a hatalmas erdőségeket. A karél-finnek évszázadok óta együtt élnek itt az oroszok­kal. Az itteni népek történetének, életének kiváló ismerői, Mosezezkij akadémikus és Bubrik professzor, a Tudományos Akadé­mia petrozávodszki intézetében szívesen fogadták a magyar vendéget. Azzal kezd­ték a beszélgetést, hogy ők is jól ismerik a finn-magyar rokoni kapcsolatokat ismer­tető elméleteket és irodalmat. Szerintük is­­ a nyelvi bizonyítékok további feltárása mellett szükséges folytatni a történelmi kutatásokat, hogy a finnugor nyelvcsalád­hoz tartozó népek sok évezreddel ezelőtti szétválásának és elszóródásának titkait fel­derítsék. Emlegették, hogy Geraszimov szovjet régészprofesszor e tájon két fajta embertípus koponyáját találta a feltárt sírokban: európait és mongolt. Bubrik pro­fesszor szerint a Volga és az Ural irányá­ból érkező törzsek orosz földön három irányban váltak el: észak felé a finnek, a karél-finnek, a repszek mentek és Mur­­manszk környékén élnek ma is a lopaiik. Az észtek nyugaton, a Balti-tenger part­ján telepedtek le. A magyarok pedig dél­felé húzódtak. Az Uralban maradt nép­csoportok: komik, udmurtok és más Ázsiá­ban élő néptöredékek nyelvében is lehet rokonvonásokat felfedezni. A petrozávod­szki tudósok sok tanulmányt írtak erről. A karél-finnekről már 1137-ben megjelenő novgorodi írások is beszélnek. Mosezezkij akadémikustól Petrozávodszk történetéről megtudtam, hogy I. Péter cár, Szentpétervár (ma Leningrad) alapító­ja létesítette itt az első hadiüzemeket. A nép »Péter gyárainak­« hívta ezeket a ko­hókat és öntödéket, ahol ágyút meg löve­déket öntöttek az iparos jobbágyok és tu­­lai származású fegyvermesterek. Mindez a XII. Károly svéd király ellen folyó háború céljára kellett. A professzorok elmondot­ták, hogy a gőgös svéd uralkodó így szólt egyszer: »Péter szomszédunk csak építsen városokat, fenntartjuk magunknak a mi- AKADÉMIKUS, MINISZTER ÉS MUNKÁSKÉPVISELŐ NYILATKOZIK AZ ORSZÁG-VILÁGNAK Az Onyega-tó területe 9890 négyzetkilométer. Hossza 248 kilo­méter, szélessége helyenként a 99 kilométert is eléri. Képünkön: matróz a hajóharangnál 9 (A szerző felvétele) Csehonyint, a traktorgyár Lenin-renddel kitüntetett szakmunkását a június 12-i választásokkor a Legfelső Tanács képviselőjévé válasz­tották. Képünkön: Csehonyin képviselő (jobbról a második) a vá­lasztások után munkatársaival

Next