Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-04 / 1. szám
j_&ldÉA£ Mi (és kinek az oldalán áll) az igazság a Szíriai olaj- és a kongói rézvitában? A kérdés bővebb megfogalmazást kivárt. Bizonyára arra kér választ kinek van igaza abban a vitában, amely az arab világban Szíria és az Iraq Petroleum Company, Afrikában pedig a kongói (kinshasai) kormány és az Union Miniére elnevezésű belga társaság között folyik. Habár Szíriában olajról, Kongóban pedig rézről van szó, az alapprobléma többé-kevésbé azonos, így megpróbálkozhatunk az együttes válasszal. Szíria kormánya nemrégiben követelte a külföldi olajtársaságtól, hogy a 10 esztendővel ezelőtt kötött egyezmény alapján fizesse meg azt az összeget, amely a Szíria területén keresztülfutó olajvezeték után jár. A társaság ugyanis különböző manőverekkel csaknem 4 millió fonttól fosztotta meg Szíriát. A monopólium gazdái a követelésnek nem tettek eleget, erre a szíriai kormány zárolta a társaság Szíriában lévő vagyonát. Kongó kormánya felszólította az ország természeti kincseinek legnagyobb részét kiaknázó Union Miniére belga társaságot, hogy helyezze át székhelyét Belgiumból Kongóba. Kongó ugyanis már nem belga gyarmat, s természeti kincseit nem bocsátja olyan társaság rendelkezésére, amelyet külföldről irányítanak, s amelynek alig kell számolnia a kongói törvényekkel. A belga társaság elutasította a kongói felszólítást, ezután a kongói kormány további intézkedésig megtiltotta a belgáknak a réz exportálását Kongóból. Mindkét esetben tehát egy független ország jogainak, törvényeinek és a vele kötött megállapodásoknak a tiszteletben tartását követeli a külföldi monopóliumoktól. Véget akarnak vetni annak, hogy különböző monopoltőkés érdekeltségek saját kényük-kedvük szerint gazdálkodhassanak a más országok kincsét képező természeti erőforrásokkal. Ebben a vitában tehát vitathatatlanul Szíria és Kongó oldalán "áll az igazság. ilíf PANORÁMAKÉP A HOLDRÓL Atomerőmű épül Magyarországon V. N. Novikov szovjet m miniszterelnök-helyettes vezetésével szovjet delegáció tartózkodott hazánkba. A tárgyalásokon megállapodtunk a magyar—szo új együttműködéssel épi 800 megawattos atomerőművel kapcsolatos közös tőerdőkben. Az atomerőmű az ország villamosenergia igényének 15—16 százalékát elégíti majd ki. Üzembehelyezését 1975-re tervezik. V. N. Novikovot fogadta Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. Képünkön balrol jobbra: J. F. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, V. N. Novikov miniszterelnök-helyettes, Kállai Gyula miniszterelnök és Apró Antal miniszterelnökhelyettes _ A békeharcos áss. rom társnőjével, ton engedélye nét. namba utazott, egy kai újságírónak kitette: »Egyre jobban és ban szégyelljük magunk, országunk miatt. . Képünkön Barbara Deming és társnői Hanoiban (Telefotó — M Külf. Képsz JMTI Fosovszky fe* A Luna—13 szovjet űrrakéta nyolcvanas repülés után simán leszállt a Holdra. Az űrrakétát olyan műszerrel is felszerelték, amely leetővé teszi, hogy »mechanikus ujjakkal» letapogassa a Hold felületét. Bemutatjuk (részleteire felbontva is) azt a panorámaképet, amelyet a Luna—13 sugárzott a moszkvai felvevőállomásokn.k. A szovjet űrrakéta panorámafelvételét a angliai Jodreli Bank csillagvizsgáló is vette (MTI — Küf. Képszolgálat) Az amerikai bombázások »szavahihetőségi válságba« sodorták a Johnson-kormányt A Vietnami Demokratikus Köztársaság megengedte Salisburynek, a New York Times munkatársának, hogy meglátogathassa azokat a helyeket, amelyeket az amerikaiak bombáztak. Salisbury riportjai az egész világon megdöbbenést keltettek, mert megcáfolják a Johnson kormánynak azt az állítását, hogy az amerikaiak nem bombáztak polgári körzeteket. Az amerikai és az angol lapok egyaránt állítják, hogy a Johnson kormány »szavahihetőségi V'^o'ba« került Barbara Den. —•*'