Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-04 / 1. szám

llíf j_&ldÉA£ Mi (és kinek az olda­lán áll) az igazság a Szí­riái olaj- és a kongói rézvitában? A kérdés bővebb megfogal­mazást kivárt. Bizonyára arra kér választ kinek van igaza ab­ban a vitában, amely az arab világban Szíria és az Iraq Pet­roleum Company, Afrikában pedig a kongói (kinshasai) kor­mány és az Union Miniére el­nevezésű belga társaság között folyik. Habár Szíriában olajról, Kongóban pedig rézről van szó, az alapprobléma többé-kevésbé azonos, így megpróbálkozha­tunk az együttes válasszal. Szíria kormánya nemrégiben követelte a külföldi olajtársa­ságtól, hogy a 10 esztendővel ezelőtt Kötött egyezmény alap­PANORÁMAKÉP A HOLDRÓL ján fizesse meg azt az összeget, amely a Szíria területén ke­resztülfutó olajvezeték után jár. A társaság ugyanis külön­A Luna—13 szovjet űrrakéta nyolevaa ói \ repülés után simán leszállt a Holdra. Az űrrakétát olyan műszerrel is felszerelték, amely le .tetővé teszi, hogy »mechanikus ujjakkal-» letapogassa a Hold felületét. Bemutatjuk (részleteire felbontva is) azt a panorámaképet, amelyet a Luna—13 sugárzott a moszkvai felvevőállomásokn. *. A szovjet űrrakéta panorámafelvételét a angliai Jodrelil Bank csillagvizsgáló is vette (MTI — Kü\f. Képszolgálat) böző manőverekkel csaknem 4 millió fonttól fosztotta meg Szí­riát. A monopólium gazdái a követelésnek nem tettek eleget, erre a sziriai kormány zárolta a társaság Szíriában lévő va­gyonát. Kongó kormánya felszólította az ország természeti kincseinek legnagyobb részét kiaknázó Union Miniére belga társasá­got, hogy helyezze át székhe­lyét Belgiumból Kongóba. Kon­gó ugyanis már nem belga gyarmat, s természeti kincseit nem bocsátja olyan társaság rendelkezésére, amelyet kül­földről irányítanak, s amelynek alig kell számolnia a kongói törvényekkel. A belga társaság elutasította a kongói felszólí­tást, ezután a kongói kormány további intézkedésig megtiltot­ta a belgáknak a réz exportá­lását Kongóból. Atomerőmű épül Magyarországon V. N. Novikov szovjet aif- niszterelnök-helyettes veze tésével szovjet delegáció tartózkodott hazánkba» A tárgyalásokon megái)' podtunk a magyar—szó vj együttműködéssel épí 800 megawattos atomerőmű- vei kapcsolatos közös teer- dőkben. Az atomerőmű az ország villamosenergia if é­nyének 15—16 százalékát elégíti majd ki. Uzernbefce- lyezését 1975-re tervezik. V. N. Novikovot fogadta Kfllai Gyula, a Minisztertanács el­nöke. Képünkön baíroV jobbra: J. F. Tyitov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe, V. N. Ncvikov mi niszterelnök-hely-ttes, Kállai Gyula miniszterelnök és Apró Antal mi>*szterelnök- helyettes _ > JMTI FÓi ovszky fe* Az amerikai bombázások »szavahihetőségi válságba« sodorták a Johnson-kormányí Mindkét esetben tehát egy független ország jogainak, tör­vényeinek és a vele kötött megállapodásoknak a tisztelet- bentartását követeli a külföldi monopóliumoktól. Véget akar­nak vetni annak, hogy külön­böző monopoltőkés érdekeltsé­gek saját kényük-kedvük sze­rint gazdálkodhassanak a más országok kincsét képező termé­szeti erőforrásokkal. Ebben a vitában tehát vitathatatlanul Szíria és Kongó oldalán "áll az igazság. A Vietnami Demokratikus Köztársaság megengedte Salisburynek, a New York Times munkatár­sának, hogy meglátogathassa azokat a helyeket, amelyeket az amerikaiak bombáztak. Salisbury riportjai az egész világon megdöbbenést keltettek, mert megcáfolják a Johnson kormánynak azt az állítását, hogy az amerikaiak nem bombáztak polgári körzeteket. Az amerikai és az angol la­pok egyaránt állítják, hogy a Johnson kormány »szava­hihetőségi V'^o'ba« került Barbara Den. —•*' békeharcos áss. rom társnőjével, ton engedélye nét. namba utazott, egy kai újságírónak kije. te: »Egyre jobban és ban szégyelljük magunk, országunk miatt. . Ke pünkön Barbara Deming és társnői Hanoiban (Telefotó — M Külf. Képsz

Next

/
Thumbnails
Contents