Ország-Világ, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-51. szám)

1970-09-02 / 35. szám

Legyőzhetetlenek Negyedszázada, hogy hosszú, idegen uralom, megszállás, el­nyomás után felszabadult Viet­nam egy része. 1945. szeptember 2-án kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A vietnamiak akkor azt hitték, hogy elérkezett a békés építés időszaka, pedig azóta is csak rö­vid, lélegzetvételnyi szüneteket tarthattak, a harc, a küzdelem az önállóságért, a függetlensé­gért tovább tart. Ma is. De a vietnami nép eddig még mindig legyőzte az elnyomókat, kiűzte a betolakodókat. Ezért jár ki joggal a hős népnek a „legyőzhetetlen” jelző. Ahogy diadalmaskodtak 1945 nyarán, amilyen hősi küzdelemben gyűrték le a fejlett haditechni­kával felszerelt francia csapa­tokat, ugyanúgy diadalmaskod­tak és diadalmaskodnak ma is az amerikaiakkal szemben. Honnan meríti ez a kis nép azt a hatalmas erőt, amellyel olyan nagyszerű hőstetteket visz véghez? Ha az ember a vietna­mi nép történetében keresi, ku­tatja ennek az erőnek eredetét, egy döntő tényezőre bukkan: ez a nép minden elnyomás közben sem feledkezett meg arról, hogy csak önállóan, szabadon fejlőd­het. Erre a szabadságra töreke­dett mindig, bármilyen sanyarú körülmények között tengődött is. Az Aurora látogatása De a vizsgálódás közben na­gyon érdekes adatokra bukkan a kutató. Például 1905-ben a távol­keleti orosz—japán háború had­színterére igyekvő második csendes-óceáni flotta több hajó­ja pihenőre megállt az egyik dél-vietnami kikötőben. Ma már senki sem emlékszik arra, hogy mi volt ezeknek a cári hajók­nak a neve — egy kivételével. Mert ez az egy világhírűvé vált. Nem az orosz—japán háború­ban, hanem egy tucatnyi esz­tendővel később. Az Aurora cirkáló pihent akkor, rövid ideig a vietnami kikötőben... És, amikor az Aurora cirkáló 1917 novemberében a pétervári Téli Palotára sütötte ágyúit, ez az ágyúdörgés elhatolt Viet­namig Annyira, hogy az ország felett uralkodó franciák riad­tan lezárták a határt. „Orosz nem léphet vietnami területre — mondották —, csak akkor, ha mértékűré, cári emigránsokról van szó.” De hiába féltek a franciák, hiába féltették vietna­mi uralmukat, az eszme átszállt a franciák által emelt szöges­­drót akadályon is. Így történt, hogy amikor 1919-ben, Odes­­­szában a francia tengerészek, akiket azért küldtek az orosz kikötőbe, hogy legyűrjék a bol­­sevikokat, hajójukon felhúzták a vörös lobogót, a bátor, hős francia matrózok között volt egy vietnami is. Neve: Ton Duc Thang. Az októberi forradalom 50. évfordulója alkalmából ez a hős vietnami matróz, Ton Duc Thang megkapta a Lenin-ren­­det. De ekkor már a Vietnami Demokratikus Köztársaság alel- Hanoi ma Mindennapos kép Dél-Vietnamból. A szabadságharcosok begyűjtik egy lelőtt F–4-es repülőgép maradványait 4

Next