Ország-Világ, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-51. szám)
1970-09-02 / 35. szám
AZ ORSZÁG-VILÁG válaszol Ne csak a fiatalság legyen szép Hátrányban vannak a vidéki nyugdíjasok Hasznosnak látszik ez a „beszélgetés”, mert azzal, hogy a lap nyilvánosságra hozza a problémákat, már tett valamit a cél érdekében. Véleményem szerint a fizikai munkát végzők vágynak a megérdemelt pihenésre és amint eljön az ideje, nyugdíjba mennek. Sajnos, nyugdíjas évek sokszor nem váltják a be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek egyik oka, hogy a jövedelem kevesebb, mint korábban, de az ipari és az élelmiszerárak maradnak, ami természetes ugyan, mégis némi korlátozásra kényszeríti az embert. Ám ez az életnek csak az egyik része. A másik, ami legalább ilyen érzékenyen érint, a kielégítetlen kulturális igény. Várostól távoleső községben, Tömörkényben élek. 19Seben — K évi asztalosipari munka után — nyugdíjba mentem s vidékre költöztünk. Azt hittük jobb lesz, de kiderült, a vidéki nyugdíjasok hátrányt szenvednek. Színházba nem jutunk el. A helyi tsz — dicséret érte — saját dolgozóinak gyakran szervez színházlátogatást Szegedre, de ebből az ipari nyugdíjasokat kihagyja. A községi napközi otthon csak a gyermekeknek, a tsz-öregeknek nyújt ételt — holott jólesne, ha szívbeteg feleségem is mentesülhetne a főzéssel járó gondoktól. Budapesten rengeteg olcsó kifőzde található, nálunk egy sem. Érzékenyen érint az is, hogy még a havi 500 forintos külön kereseti joggal sem élhetek, mert nincs a nyugdíjasoknak megfelelő munkaalkalom a közelben. Ahhoz már túlságosan öreg vagyok, hogy nyakamba akasszam a vándortarisznyát és valahol a megyében vagy a távolabbi vidéken keressek külön munkát. És ha kapnék? Akkor mi van? Kezdjem el a bejárást, a vonatozást, a hétvégi hazaruccanást? Ez már nem nekem való." — Olajos Gyula, Tömörkény. Honnan az érdekellentét? „Olvasom a Népszava cikkét (L évf. 1sz. szám.), hogy a negyedik ötéves terv időszakában a dolgozók és az eltartottak aránya csaknem kiegyenlítődik. Az eltartottakhoz sorolják a gyerekeket, a tanulókat, a nyugdíjasokat. Engem valahogy sért ez a közgazdasági kategorizálás. Bántónak tartom, hogy egy kalap alá veszik a gyerekeket, a diákokat, a nyugdíjasokat. A nyugdíjasokkal kapcsolatban éppen elég olyan ferde nézet van, amely érdekellentéteket szül. Egy fiatal barátom a napokban a fejemhez vágta, hogy az a baj: túlságosan sok nyugdíjast kell a fiataloknak eltartani! Hát bennünket ugyan nem tartanak el, hiszen egy dolgos életen keresztül fizettük az SZTK-járulékot, a fiatalok viszont még nem tettek semmit a közös „kasszába". K. E: Csalódtam a fiatalokban „Nincs gyakorlatom a tollforgatásban. Az ujjaimon meg tudom számlálni, hányszor írtam levelet életemben, de olvasni nagyon szeretek s az Ország-Világot minden héten az utolsó betűig kiolvasom, így jutottam el a „Beszélgessünk az öregségről" szóló sorokhoz s tollat fogtam, mert úgy érzem itt rólam beszélnek, az én gondomat tárgyalják. Én sem ilyennek képzeltem az öregségemet. Azt hittem, hogy békés, harmonikus életem lesz. Szép családi házamban boldogan élek majd a feleségemmel és örülünk annak, hogy gyermekünk jól boldogul, érvényesül az életben. Egy ideig így folyt az életem. Három évvel ezelőtt meghalt a feleségem s minden felborult. A fiam a feleségével és két gyermekével hozzám költözött, hogy ne legyek egyedül. Azt gondoltam segítek azzal rajtuk, hogy befogadtam őket, egyszer majd úgyis övék lesz itt minden. Aztán kiderült, ők máris úgy érzik, csak nekik van joguk mindenhez. Két hét telt el békességben, aztán összezördültünk s azóta számtalan jelét adták annak, hogy az „öreget" csak szükséges rossznak tartják a háznál. Egy kis szobában húzom meg magam, holott a ház után járó terheket én fizetem. Nagyon elkeserít, hogy a munkának áldoztam az életem, amíg mindent megszereztem s öreg napjaimra még egy barátságos szót sem érdemiek a fiamtól." — B. Gyula, Miskolc. Szeretnénk utazni, világot látni... „A nyugdíjasok kisebb rétege pihenésre, klubéletre vágyik, mert egészségi állapota megkívánja a nyugalmat. A többség azonban még szeretne tevékenyen élni, szórakozni, utazgatni, szabad idejét változatosabban tölteni, kihasználni azt, amit lehet. Sokat dolgoztam életemben, egyharmadát tanulással, kétharmadát kemény munkával töltöttem. Három gyermeket neveltem fel kis fizetésből. Feleségem sokat betegeskedett, ezért csak rövid ideig dolgozhatott. Szombat- és vasárnaponként éjszakai munkát vállaltam, hogy külön keresethez juthassak. A túlfeszített munka következményeként szívbetegséggel SS éves koromban rokkantnyugdíjba helyeztek. Fiatal korunkban — a gyermeknevelés, a munka, az anyagi gondok miatt — szórakozni, üdülni nem jártunk. Életünk mégis szép volt. Ma három felnőtt gyermekünkben gyönyörködhetünk. De most, amikor már szabadon rendelkezünk az időnkkel, szeretnénk pótolni a mulasztottakat s megvalósítani régi álmunkat: elutazni Zakopanéba. A terveink gátja a havi $40 forintos kereseti korlátozás. Időnk erősen alkonyodik és életünk utolsó szakaszát jó lenne szebbé tenni. Biztató jelként érint, hogy a nyugdíjas orvosok keresetkiegészítési korlátját feloldották, de ránk, kisebb nyugdíjasokra is gondolhatnának hasonló intézkedéssel." — Kemenes Emil, Kecskemét. Nem mindegy, hogyan beszél az ember Azt hiszem a fiatalság—öregség közötti ellentét egyik legnagyobb forrása, hogy az öregek minduntalan beleszólnak a fiatalok életébe. Tudom, nagy önuralmat, önfegyelmet kíván az öregtől, hogy ne tegyen szóvá minden apró-cseprő dolgot és ne kritizálja a fiatalokat, a mégis erre intem társaimat. Hol az galamblelkű fiatalasszony, aki szívesen veszi, ha az anyósa vagy az anyja rászól: „Hogy nézel ki abban a ruhában?’ vagy „Ilyen ruhát nem illik hordani férjes asszonynak!" S felhányja, hogy „örökké csak moziba, szórakozni jártok!" Tudniillik sok múlik azon, hogyan beszél az ember a gyerekekkel. Milyen másként hangzik, ha az anyós azt mondja a menyének: „De csinos vagy ma, de a másik ruha jobban áll." Vagy azt mondja: „Menjetek csak szórakozni, amíg fiatalok vagytok. Ám gyertek haza korán, mert rossz egyedül." Az ilyen anyóst szerető anyának fiatalok, az előbbit meg tartják a zsémbes öregasszonynak, aki irigyli a fiatalokat. S van is ebben némi igazság." — K. Miklósáé. Hogy állunk az emlékekkel? „Olvastam az „Utunk a jelenbe" című cikket az Ország-Világban az államalapító I. István király születésének ezeréves évfordulójáról, az eseménysorozatról és kiállításról. Megemlítik, hogy a székesfehérvári múzeumban gazdag anyagot gyűjtöttek össze István királyról — egyebek között — látható Istvánnak fiához irt intelmei stb. Prágában és Bécsben járva több, István királytól származó eredeti emléket láttam. Vajon kiállított mennyire lehet megbízni a tárgyak eredetiségében?’’ — kérdi Szentesi Béla, Debrecen. A történészek szerint talán az egyetlen tárgyi emlék, amelyről biztosan tudjuk, hogy István királyhoz fűződik, a koronázó palást, amelyet Gizella királyné és udvarhölgyei hímeztek. Eredetiségét a belehímzett 1031-es évszámon kívül különböző szövegek is tanúsítják. A palást az egyetlen hiteles ábrázolásban mutatja István királyt koronával a fején. A legtöbb olyan tárgyról, amelyet I. Istvánnal kapcsolatba hoznak, nem bizonyítható ez a kapcsolat, ilyen a bécsi Stephanskirchében levő Szent István erszény és a prágai dómban levő István kard. Nem állunk jobban az írásos emlékekkel sem. Istvánnak nem maradt ránk eredeti oklevele, talán azért, mert a szűkszavú eredeti dokumentumokat később a kor birtokviszonyaira alkalmazva átírták. Sok vitát váltott ki a múltban Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez intézett intelmei is. Az Akadémia Történettudományi Intézetében Szűcs Jenő beható kutatásokkal megállapította, hogy minden tekintetben megfelelnek a kornak s kétségtelenül a nagy király udvarában keletkeztek. Bár írásba foglalásukban oroszlánrésze volt az egyik udvari embernek, de szellemük teljesen megfelel a király elgondolásainak. Mit mond a jogszabály? Gyermekgondozási segély a próbaidőre és a meghatározott időre „Éves munkaszerződésem egy hónappal előbb jár le, mielőtt gyermekem születne. Vajon kaphatok-e gyermekgondozási segélyt ez esetben?? — kérdi Kisspéter A.-né. A gyermekgondozási segély jogosultságát a kormány kiterjesztette a próbaidőre és a határozott időre alkalmazott anyákra. Feltétele: az anya rendelkezzék a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül 17 hónapos munkaviszonnyal és azt legalább napi « órás foglalkoztatottságban töltse. Jogosult a gyermekgondozási segélyre akkor is, ha próbaidőre vagy határozott időre léntesített munkaviszonya a 20 (illetve meghosszabítás esetén 24) hét szülési szabadság tartalma alatt megszűnik. Az előbbi feltételek fennállása esetén kaphat gyermekgondozási segélyt akkor is, ha a munkaviszonya a szülést megelőzően, vagy a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg. A nyugdíjas is kaphat jubileumi jutalmat „Munkaviszonyom megszűnése után benyújtottam nyugdíjazási kérelmemet. Az SZTK nyugdíjalapként 7S évet ismert el. Ezután kértem a vállalatot, hogy fizessék ki a jubileumi jutalmat. Elutasítottak, mondván, hogy nyugdíjas nem kaphat jubileumi jutalmat s miért nem kértem akkor, amikor még a munkaviszonyom fennállt? Helyesen jártak el, amikor elutasítottak.* — kérdi Csóka Béla, Budapest. Az MT rendelkezése szerint a munkaviszonyból származó igény három év alatt évül el. A dolgozó mindenfajta igényét a munkaviszony megszűnését követő naptól számított három éven belül jogszerűen terjesztheti elő. A jubileumi jutalom kifizetésének nem előfeltétele a munkaviszony fennállása. Az nyugdíjas is kérheti a jubileumi juutalmának kifizetését, akinek munkaviszonya ugyan megszűnt, de nyugdíjazáskor rendelkezett a jubileumi jutalomhoz szükséges feltételekkel. E szerzett jog alapján tulajdonképpen nem a dolgozónak kell a vállalattól kérnie a jutalom kifizetését, mert a vállalat kérés nélkül — hivatalból — köteles intézkedni a kifizetésről. Önt tehát jogtalanul utasították el. A vállalat köteles utólag a jutalmat kifizetni. Levelezők klubja l21 éves, fekete 163 magas, érettségizett lány vagyok. Szeretnék megértő társra találni. Rajongok a természetért, az utazásért. 25—2« éves, magas, intelligens, hasonló érdeklődésű fiatalemberrel leveleznek. Jeligém: Télen is gyönyörű a Balaton.* 22 éves, 174 magas technikus kedves, kulturált budapesti lány ismeretségét keresi. Elképzelése: legyen művészet- és természetkedvelő. Jelige: „Tétova óda.** Gyermekszerető, utazást kedvelő, jó megjelenésű, vidám és megértő egyedülálló özvegyemberrel leveleznék. 39 éves, adminisztratív munkakörben dolgozó nő vagyok. Igazi társat keresek. Jeligém: „Mórahalom.”* 30 éves, csinos diplomás lány — társaság hiányában — komoly gondolkodása, nőtlen, diplomás férfi ismeretségét keresi. Jelige: „Rossz egyedül.** BÉLYEG VILÁG Beethoven születésének 200. évfordulójára emlékbélyeget adott ki a posta. A példányszám $ 455 000 fogazott és 9000 fogazattal. Bokros Ferenc grafikusművész tervezte. Bulgáriában V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából azonos rajzú bélyegsorozat jelent meg. A lengyel turisztikai sorozat egyes városok nevezetes épületeit és külön szelvényen a városcímereket ábrázolja. A finn posta Uusikaarlepyy és Kokkola városok alapításának 350. évfordulójáról emlékezett meg. A „Fiúcska és a leányka’” című német mese elevenedik meg az NDK újdonságon. A bemutatott bélyegen az erdőben a fiúcska forrásból iszik, melynek vizét a boszorkány elvarázsolta. A fiúcska ettől őzikévé változik.