Ország-Világ, 1974. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-03 / 27. szám
2 az MSZBT hetilapja. Főszerkesztő: HAYNAL KORNÉL, h. főszerkesztő GÁL ANDRÁS. Szerkesztőség: 1073 Budapest VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285*, 223—283. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VII. kerület, Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285. — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 14.— Ft, negyedévre 42.— Ft. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.174.1778 Athenaeum Nyomda, Budapest, Rotációs mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató „INDEX 20.04 o Címlapterv: Bodnár János Cikkünk a 8—9. oldalon Így postaláda jD^aj^ovjC . Az Ország-Világ e számától kezdve néhány változtatást hajtottunk végre a lap külső megjelenésén, belső struktúráján és tartalmán. Reméljük, hogy e változtatások megnyerik tetszésüket, és könyebbé teszik a tájékozódást lapunk hasábjain. Talán a legmeglepőbbnek találják majd, hogy második oldalunkon a levelezési rovattal találkoznak. Ezt azért határoztuk el, mert elsőrendű fontosságúnak érezzük a közvetlen kapcsolatot olvasóinkkal. Az Önök véleménye a lapról, hozzászólásaik az Ország-Világ egyes cikkeihez, megjegyzéseik, dicséretük és kifogásaik jelentik számunkra az élő kapcsolatot olvasóinkkal, munkánk állandó társadalmi ellenőrzését. Szívesen fogadunk minden megjegyzést, minden kívánságot, minden bírálatot — mert ebből, az önök leveleiből tanulunk a legtöbbet. Tudjuk, hogy terveinket, a lappal kapcsolatos elgondolásainkat még nem a kívánt szinten tudjuk megvalósítani. Leveleik e tervek további kimunkálásához, azok magasabb szintű valóra váltásához segítenek hozzá bennünket. Köszönjük sok-sok eddigi levelüket és várjuk további hozzászólásaikat, igényeiket, javaslataikat. Energia - ma és holnap ..Nem vitatom a nehézipar fontosságát, az energiahelyzet jelentőségét korunkban. Mégis, úgy vélem, hogy egy képes hetilapnak — amely nem szakközlöny — jóval kedvezőbb arányban kellene foglalkoznia például a szovjet könnyűipar érdekes új termékeivel (lakásbútorok, textíliák, modern kerámia dísztárgyak, újfajta konyhai eszközök, műanyagholmik stb.), valamint a miniközösségek (nyaralótelepek, bérházak, nemcsak ipari jellegű munkahelyek, eltervezőirodák, egy-egy városi szovjet, művészeti munkaközösségek stb.) életével, mert az imponáló adatokat kevésbé tudja megemészteni az átlagolvasó, míg a sokarcú Szovjetunió hétköznapjainak ismertetése az embertől emberig ívelő barátság-hidakat is építheti. Új operabemutatók, színházi események ismertetése, gilábbű sportolókkal készített interjúk is érdekelnének!” — Szabó Benedek, Debrecen, biztos 1919. június 14-i kerettel elkészítette és a Tanácsok Országos Gyűlése elé terjesztette .,A bírói hatalom gyakorlásáról" szóló 75 §-ból álló törvénytervezetet. E törvénytervezet előzetes tárgyalására az Országos Gyűlés külön bizottságot is választott, az ún. igazságügyi bizottságot, de a tervezet tárgyalására már nem maradt ideje az Országos Tanácsnak. Azért nem, mert az 1919. június 13-i Clemenceau-jegyzék elfogadása, a felvidéki területek kiürítése nehéz helyzetbe hozta a Tanácsköztársaságot. Az Országos Gyűlés küldötteinek, a munkásmozgalom vezetőinek folytatniuk kellett operatív politikai munkájukat, meg kellett értetniük a tömegekkel, hogy az antant katonai túlereje folytán nem volt más választás, mint a dicsőséges tavaszi hadjáratban elfoglalt területek nagy részének a kiürítése. Ezért nem maradt idő a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénytervezet elfogadására, mert a vita több napot vett volna igénybe. De nem is volt sürgős szükség e törvényjavaslat elfogadására, mert a Forradalmi Kormányzótanács korábbi rendeletei már részletesen szabályozták a Forradalmi Törvényszékek, a Munkaügyi Bíróságok és a sürgős ügyek (mint kiválóperek, gyermekelhelyezési ügyek) tárgyalására hivatott bíróságok szervezetét és eljárási rendjét. A Tanácsköztársaság bírói szervezetében a legfontosabb helyet a Forradalmi Törvényszékek foglalták el. Ezek a forradalmi bíróságok úgy alakultak meg, amint azt a június 14-i törvénytervezet 1. §-a előírta: „A Magyar Tanácsköztársaságban a bírói hatalom a dolgozó népet illeti meg." A Forradalmi Törvényszékek, de a többi új bíróság is valóban népi bíróságok voltak. Bíróit a szakszervezetek és a helyi tanácsok jelölése alapján a Kormányzótanács nevezte ki, a vádbiztosok kinevezése is hasonlóképpen történt. A forradalmi törvényszékek ítélkeznek a Tanácsköztársaság idején valamennyi bűnügyben, akár politikai, akár ún. ,,közönséges", vagy ,, köztörvényi” bűncselekményről volt is szó. Ezek az új népi bíróságok egyáltalán nem drákói szigorral ítélkeztek, a huszonöt éves ellenforradalmi rendszer teljesen alaptalanul rágalmazta őket. A Forradalmi Törvényszékek közül talán a legfontosabb a Landler-hadtest Forradalmi Törvényszéke volt. Ezt a bíróságot Landler Jenő belügyi népbiztos, mint hadtestparancsnok szervezte meg, és ez a bíróság ítélkezett Miskolcon és Kassán az északi hadjárat alkalmával visszafoglalt területeken elkövetett valamennyi bűncselekmény felett. Ez a bíróság minden szempontból kiválóan, egyben proletár szellemben ítélkezett." — Sarlós Béla jogtörténész, mélységben két érből táplálkozó bővizű forrásvizet kaptunk. Mivel hallomásból értesültünk arról, hogy a Rádióban „kerekasztal"-beszélgetést folytattak erről a „Vizkereső”-ről és kétségbe vonták Schulcz Tihamér e képességét, ezért írok, hogy saját példámmal bizonyságot szolgáljak a vízkereső védelmében. Börzsönyliget erdei megállónál van a telkünk, a sarkon áll egy közkút, amely néha vizet is ad. A kút rossz, időnként kijavítják, az arra járók pedig elrontják, ezért csináltattunk saját kutat." — Fábián Gyula, Budapest, X., Harmat u. 76/b. Tanítson az OV oroszul ..Szorgalmas olvasója vagyok a lapnak, amelyet példányonként vásárolok, mert tapasztalatom szerint, hátrányba kerülnek az előfizetők, a postai kézbesítés gyakran késik, a lappéldányok sokszor elkallódnak, így pedig az OV minden szerda reggel ,,azon melegiben” kéznél van. A lap híranyaga jó, de a cikkek színvonala néha kívánnivalót hagy maga után. A külpolitika mind szélesebben hömpölygő hullámai — mely minden békeszerető ember szívét örömmel tölti el —, kicsit szűk képanyaggal mutatkoznak a lap hasábjain. A klasszikus orosz irodalom is hiányzik az olvasónak. Végezetül volna egy javaslatom: igen sokan és elsősorban az idősebb korosztály, szívesen megtanulná az orosz nyelvet, legalább alapfokon. Az OV szórakoztató módon tanítsa meg az olvasókat a nyelvi alapismeretekre. Úgy vélem, sok tízezren nagyon szívesen megismerkednének így az orosz nyelvvel, köztük jómagam is” — írja Szabó Kázmér, Budapest, Nyári Magazin - az Ország-Világ különkiadása ,,Megvásároltam az Ország-Világ Nyári Magazinját, ami sok fontos tudnivalót tartalmaz — hasznos, színes, érdekes olvasmány és igen szórakoztató, nemcsak üdülésnél, nyaralásnál, pihenésnél forgatható hasznosan, hanem mindennapjainkban is. Volna egy kérdésem: nem lehetne egy „Téli Magazint” is kiadni, hiszen sokan üdülnek télen, s akkor is várják, hogy időszerű kérdéseikre önöktől választ kapjanak. Szőke Lajos, Salgótarján.” Megyei Tanács, egészségügyi osztály „Érdeklődéssel vásároltam meg a gondozásukban megjelent ,,Nyári Magazin”-t. Többek között átnéztem a rejtvényeket, melyek közül többet megfejtettem, de a 25. oldalon olyan buktatóra találtam, amellyel nem tudok megbirkózni. Az „Úti dominó” igen szellemes, könnyen megfejthető rejtvény. Megoldhatatlan feladat viszont a rejtvényszelvény beküldése, mivel a szelvényt nem mellékelték. Lehet, hogy az én figyelmemet elkerülte? Kérem, válaszoljanak nekem, hol találom meg, hiszen nem babra megy a játék, ugyanis igen szép nyereményeket ígértek.” — Kárpáti József, Siklós. (Az Ország-Világ június 26-i számának 18. oldalán megtalálható a válasz. A hibáért elnézést kérünk. A szerk.) Ország-Világ 1974. június 19. Az új élet alaptörvénye - 55 éves a Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya ..A cikkből kimaradt a bíróságok, általában az igazságszolgáltatás rendezésének az ügye. Az alkotmányban sem szerepelt, mert erről külön törvényt akartak alkotni. Az igazságügyi nép Ország-Világ 1974. április 17. A vízkereső A cikk alapján Schulcz Tihamér, váci erdőmérnök jelölte ki nálunk is a létesítendő kút helyét Börzsönyligeten. Ha egy kicsit is eltérünk az általa kijelölt helytől, nem kaptunk volna vizet, így azonban egy sziklahasadék között mélyítették el a nyílást és a sziklából 9,40 méter Ország-Világ 1974. június 19. A rák gyógyításáról — A cikkből kimaradt egy lényeges, betegséget kiváltó ok, mégpedig az egyik legfontosabb, amely ellen világméreteket kiváltó mozgalom indult, ez pedig a cigaretta, illetve a dohányzás. Ennek ártalmait nem kell taglalni, annak ellenére, hogy volt idő, amikor az ötvenes években elindult a filteres cigaretták nagy hulláma, az új szopókat a tüdőrákellenes harc világraszóló vívmányaként magasztalták. A dohányosok szívesen hittek abban, hogy nem kerülhet a tüdőbe az, ami a szűrőn fennakad és bíztak abban, hogy hörgőik megszabadulnak a piszkosbarna kátrány- és nikotin lerakódástól. Ám a dohányosok csalódtak, mert a legtöbb füstszűrös cigaretta füstje ugyanannyi, esetleg több nikotint és kátrányt tartalmaz, mint a filter nélküli cigarettáé. Egyik neves, nemzetközi rákkutató feljegyzése szerint: „Feltétlenül helyes, ha a cigarettákat füstszűrővel látják el. De senki ne ringassa magát abban az illúzióban, hogy ezzel meg lehet szűntetni a dohányzás káros hatásai. A rákokozó hatás továbbra is megmarad." Dr. Ferdinand Schmidt professzor, mannheimi rákkutató, a heidelbergi egyetem onckológiai kutató osztályának munkatársa, a Selecta című orvosi folyóirat hasábjain foglalkozik annak okaival, hogy a cigaretták a füstszűrők ellenére mind veszedelmesebbé válnak. Egyik legfőbb okként jelöli meg, hogy a nikotin és a kátrány elkülönített eltávolítása nemigen lehetséges a jelenleg alkalmazott gyártási eljárással. Az úgynevezett „egészséges cigarettának", egyébként még akkor sem volna sikere, ha a nikotint valóban kivonnák a dohányból. Hiszen éppen a nikotin az, ami a dohányost rendszeres cigarettázásra, szivarozásra, vagy pipázásra készteti — sokszor annak tudatában, hogy a dohányzás árt az egészségnek. Maradna tehát a „lengyelül", rendeletileg, hatóságilag megtiltani a nyilvános helyeken a dohányzást —, ha már az akaratgyenge dohányosok károsodnak, ne betegedjenek meg miattuk — mások." — Dr. Géczy István onkológus, Budapest, Ország-Világ 1974. május 22. Mennyire szabad Afrika? „Most került kezembe egy régebbi lapszám, amelyben az afrikai felszabadító mozgalmakkal foglalkoznak. Ebben megemlítik a „Back to Afrika” — „Vissza Afrikába” mozgalmat, amelyről, jelentősége miatt, érdemes részletesebben szólni. A mozgalom a múlt század elején az Egyesült Államokból indult ki, célja, hogy viszszatelepítsék Afrikába a rabszolgaság alól felszabadult feketéket. Valójában arról volt szó, hogy megszabaduljanak az USA északi államaiban szabaddá tett négerektől. Ez a javaslat találkozott bizonyos emberbaráti társaságok igyekezetével, amelyek Nyugat-Afrikában kerestek menedékhelyet a szabad amerikai négereknek. Az első kísérlet egy gazdag amerikai néger, Paul Cuffe nevéhez fűződik, aki 1811-ben saját hajóján indult a Sierra Leone-i Freetownba egy csoport felszabadított négerrel. 1819-ben az Amerikai Gyarmatosító Társaság jogot szerzett az Egyesült Államok kormányától, hogy Nyugat-Afrikában felállítson egy néger települést. Az Elisabeth gőzössel, majd a Nautilus nevű kétárbocossal érkezett négerek többsége azonban elpusztult, a maradék pedig otthagyta az egészségtelen vidéket. Végül az Alligátor fedélzetén érkezett harmadik csoport alapította meg Christopolist, amit később James Monroe-ra, az USA ötödik elnökére emlékezve (ő hirdette: „Amerika az amerikaiaké”) Monroviára változtatták. Monroe azért segítette a négerek Afrikába való telepítését, mert nem akarta lehetővé tenni számukra, hogy szabad állampolgárokként éljenek az Egyesült Államokban, ezért a négerek többsége szembeszegült a kitelepítési tervekkel.” — Pál Zoltán, Budapest.