Ország-Világ, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-53. szám)

1975-07-02 / 27. szám

0 OLVASÓINK ÍRJÁK „Az ikladi Ipari Műszergyár KISZ alap­szervezete az Aszódon hősi halált halt Pjotr Vasziljevics Zelinszkij szovjet kato­na nevét vette fel, s nemrég Zelinszkij Ogyesszából érkezett gyermekeivel együtt koszorúzta meg a hős katona sírját. A Zelinszkij család két évvel ezelőtt már járt Magyarországon, s az akkor még is­meretlen vendégek most már régi bará­tokként, barátok közé érkeztek. A legfia­talabb nemzedék nevében a koszorúzás utáni ünnepségen az aszódi 1. sz. általános iskola úttörői köszöntötték a vendégeket. Majd a Zelinszkij KISZ-szervezet nyújtot­ta át ajándékait a családnak. A vendéglá­tó nagyközségi közös tanács elnöke a ta­nács nevében ajándékozta meg és köszön­tötte meleg szavakkal a vendégeket. Mél­tatta a szovjet—magyar barátságot, hang­súlyozva, hogy Aszód lakossága mindig szeretettel várja ogyesszai barátait.” HÓNIG ANTAL: ASZOD „Háromszoros ,sajnos’, hogy lezárult az Ország-Világ egyik — az elmúlt éveket te­kintve legizgalmasabb — dokumentumso­rozata, a­­Tegnapból a mába’, amely színe­sen, érdekesen tárgyalta a már sokszor megírt (és átélt) történelmi tényeket. Va­jon nem gondoltak arra, hogy érdemes lenne könyv formájában is megjelentetni, vagy talán már meg is jelent?” MOLNÁR JÓZSEF, NYÍREGYHÁZA­­A sorozatot lapunk „első kézből" kö­zölte. Könyvkiadási tervről nincs tudomá­sunk, de hasonló témájú kötetek az elmúlt másfél évtizedben, s most a felszabadulá­sunk 30. évfordulójára napvilágot láttak, s ezek könyvtárakban, könyvüzletekben hozzáférhetők. A szerk.) A „Tegnapból a mába” sorozat „Szála­­siék végnapjai” című befejező részéhez volna néhány kiegészítő megjegyzésem. Azt írják, hogy László vezérezredes Szála­sinak jelentette: lealázó bánásmódot ta­pasztaltak a németek részéről. László (Lautschek) Dezső vezérezredesről, né­hány okmány birtokában mondhatom, hogy ő éppen úgy gyalázta a magyar csa­patokat, menekülteket, mint a német pol­gári és a Volkssturm szervek. Ez az em­ber, aki Hitler és Szálasi bizalmasa volt, 1944. október 18-án, az I. hadsereg pa­rancsnoka lett, Horthyt is árulónak nevez­te, s hogy a tisztikar kételyeit a németek irányában eloszlassa, rágalmazó beszéde­ket tartott a szovjet—magyar tárgyalások­ról. A cikkben említés történik a Szent László hadosztálynak a szovjet csapatok­hoz való csatlakozásáról. Valószínűleg a hadosztály egyik egységéről van szó. Egyébként a Szent László hungarista had­osztály volt. Felállítását Csatay vezérez­redes rendelte el, 1944. október 12-én, de csak decemberre vált a nyilasok legütőké­pesebb seregtestévé. Sorozott és önkéntes, exponált nyilasokból állt. A parancsnoka: Szügyi Zoltán vezérőrnagy, vezérkari fő­nöke: Kapitánffy (Kratzner) Albin vezér­kari őrnagy. Három ezrede volt, többek között, a „nemzetvezető” testőrzászlóalja is. Az ország határain túl is harcoltak a nácik oldalán. Angol megszállási övezet­ben kerültek fogságba, ahol meghagyták fegyverzetüket, csak júniusban szerelték le őket. Ennyivel búcsúzom az olvasók ne­vében az értékes dokumentumsorozattól. Várom az őszt, a folytatást." K. IMRE, BUDAPEST „Részt vettem a Magyarországot felsza­badító harcokban. 1945 januárjában egy magyar családnál laktam, emlékezetem szerint, a Duna bal partján levő üdülőtele­pen. A család engem Péternek nevezett, kislányukat Margitkának hívták. Róla őr­zök egy fényképet, amit elküldök, hátha annak alapján felfigyelnek soraimra. El­küldöm a rólam készített, 1949-ből szár­mazó felvételt is, talán ez is hozzásegít ahhoz, hogy a családdal újra felvehessem a kapcsolatot.” IVANOV JEVGENYU VASZILJEVICS: BRJANSZK 29. UL. OLEGA KOSEVOGO 8«. KV. 65. (A kép hátlapján a következő olvasható: Leopold János — Margit leánya, 1936. VI. 20. A Magyar Államvasutak domború pe­csétjének nyomata is látható rajta.) „Lapjuk ez évi 25. számában „Emberi életek védelmében” címmel írtak a biz­tonsági öv használatáról. A cikk meggyő­ző érvekkel bizonyítja ennek életmentő szerepét, csupán arra nem tér ki a szerző, amire az átlagolvasó kíváncsi, nevezetesen, hogy a jelenleg a hazai piacon található választékból melyikre­­szavazzon’ a vá­sárló.” KEMENES ISTVÁN, BUDAPEST, RAJK LÁSZLÓ U. 25. „Az emberi életek védelmében című cikkel egyetértek, mivel egyre több el­szomorító hír érkezik a közúti közlekedés­ben előfordult, súlyos kimenetelű balese­tekről. Az emberi életet fenyegető veszély­­helyzettel szemben pedig minden módon, tehát a biztonsági öv használatával is le­het, sőt szükséges védekezni. Kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a gépkocsikon kötelezővé tegyék a­­mentő­öv­ használatát, s ehhez segítséget nyújt a hazai ipar is, amely — mint értesültünk — augusztusban megkezdi az övék soro­zatgyártását.” GÁSPÁR ERNŐ MÉRNÖK, BUDAPEST XX., IRINYI U. 2. „A felszabadítók útján” című vetélkedő­vel kapcsolatban arra kérem a szerkesztő­séget, hogy az elkövetkező hónapok túra­­tervét előre állítsa össze, a pályázók érde­kében. Egy ilyen túra-ütemterv ismere­tében ugyanis a pályázók jobban tudnak gazdálkodni az idejükkel, s a pénzükkel, ugyanis egy-egy nagyobb túra megtétele az ember pénztárcájától és az idejétől is függ. Ily módon — szerintem — biztosabb sikerre, nagyobb létszámú részvételre szá­míthatnának. BENKE TIBOR, VASVAR ORSZÁG-VILÁG ország-világ az MSZBT hetilapja. Főszerkesztő: HAYNAL KORNÉL, h. főszerkesztő GÁl ANDRÁS. Szerkesz­­tőség: 1013 Budapest Vn. Lenin körút 9—11. Telefon: 20—285*. 223—283. — Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VI. kerület, Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285. — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra 14.— Ft. negyedévre 42.— Ft. Kéziratokat nem őrzü­nk meg, és nem külldünk vissza. 1­­75.1850 Athenaeum Nyomda, Budapest. Rotációs mélynyomás INDEX” V. KZT Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató • * Címlapunkon: Esztergály Keve felvétele Írásunk a 18. oldalon KÉRDÉSEK - VÁLASZOK „1961-ben 11 kat. hold 800 négyszögöl földdel beléptem a fülöpházai Zrínyi Szakszövetkezetbe. Férjem dolgozott, én a gyerek miatt nem tudtam a közös mun­kában részt venni. Közben férjemtől el­váltam, s felkerestem a szövetkezetet. Megkérdeztem, hogyan áll a föld és a tag­sági ügyem, ugyanis szeretném a nyugdíj­járulékot megváltani. Kiderült, hogy fér­jem ugyan szövetkezeti tag, de sem utá­na, sem a föld után jogalapom tsz-jára­­dékra nincs. Nem értem. A föld telek­­könyvileg az enyém. A földjáradékot kö­telesek lennének fizetni.” RÓZSAHEGYI SÁNDORNÉ. FÜLÖPHAZA. * „A Komárom megyei ÁFÉSZ dolgozója vagyok. Munkámat szövetkezetek, válla­latok, intézmények megrendelései alapján saját gépkocsimmal végzem. A végzett munka értékét és az utazási költséget (2 Ft­ km) a szövetkezet a megrendelőktől bekéri, majd havi elszámolás alapján ne­kem kifizeti. Újabban a szövetkezet az 1500 km felett megtett út ellenértékét visszatartja anélkül, hogy ennek magya­rázatát adná. Hallgatás helyett magyará­zatot szeretnék kapni rá.” MOLNÁR BÉLA, TATA. * „Feleségemet, terhessége miatt, más munkakörbe helyezték. Ennek anyagi ki­hatásáról a vállalatnál őt úgy tájékoztat­ták, hogy munkabére a megelőző három havi átlagkeresetének összege lesz. A fi­zetéskor kiderült, hogy az áthelyezést megelőző egyévi kereset átlagbérét kapja, amely összegszerűen kevesebb, mint a 3 havi átlag.” JUHÁSZ BÉLA, NYÍREGYHÁZA Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy minden dolgozó terhes nőnek joga van könnyebb munkakört kérnie a terhesség negyedik hónapjától. Keresete viszont nem lehet kevesebb, mint az előző átlag­bére volt. Ennek kiszámítását a követke­zőképpen szabályozza a rendelet: 30 napot meg nem haladó időre átlagkeresetként a megelőző naptári negyedévben kifizetett díjazásokat kell figyelembe venni, har­minc napot meghaladó időre átlagkereset­ként viszont az utolsó 4 negyed, vagyis egy év alatt kifizetett díjazások összegét. (Ezt egyébként 30 napnál rövidebb időre tör­ténő elszámolásnál is előírhatja a kollek­tív szerződés.) Felesége részére 30 napnál hosszabb időre fizetik az átlagbért, ennek alapját tehát a munkahelyi változást megelőző 4 negyedévben történt kifizeté­sek képezik. * Közöljük, hogy a 24-es számunkban „A Keleti­tenger kapuja” cikkünkhöz tartozó fotókat — 14—15. oldalon — a Reisebüro DDR utazási iroda készítette.

Next