Ország-Világ, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-04 / 1. szám
Nem könnyű feladatra vállalkozik, aki az új év beköszöntével megpróbál mérleget vonni egy társadalmi szerv egész évben végzett munkájáról, s különösen nem akkor, ha egy olyan nagy tömegeket mozgósító, az egész országra kiterjedő mozgalom tevékenységének számbavételéről van szó, mint a Magyar- Szovjet Baráti Társaság. S ha értékelésről beszélünk, úgy vélem, az MSZBT sokrétű, változatos, sok gonddal, munkával, de hozzáteszem: nagy felelősséggel is járó munkája eredményességének vagy eredménytelenségének igazi bírái elsősorban azok lehetnek, akik szerte az országban maguk is tevékenyen hozzájárultak feladataink megvalósításához, céljaink eléréséhez; azok a tíz- és százezrek, akikhez eljutottunk, és akik egy újabb év elteltével úgy érezhetik, ismét gazdagabbak lettek valamivel, sok dologban tisztábban látnak, érzelmileg jobban kötődnek egy eszméhez, újabb emberi, baráti kapcsolatokra tettek szert, vagy meglevő kapcsolataik erősebbekké váltak, új színekkel gazdagodtak. Az MSZBT aktivistáinak, választott testületeinek és apparátusának tevékenységét elvi szinten a legutóbbi, VII. országos értekezletünk határozta meg, amely több évre rögzítette a követendő irányelveket, az elérendő célokat és a végrehajtandó feladatokat. Ennek figyelembevételével készült 1983-ra szóló munkatervünk, amely a konkrét teendők szintjére bontotta le ezeket az elvi feladatokat. A végzett munka áttekintése során jól érzékelhetők azok a változások, amelyek részben a munkavégzés folyamatában bekövetkezett fejlődés eredményének, részben pedig a nemzetközi körülményekben beállott változások hatásának tudhatók be. 1983-ban a magyar és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok ápolásának, továbbfejlesztésének fontos eseménye volt a Kádár János elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség júliusi moszkvai látogatása, amelynek során ismételten bebizonyosodott: a két nép közötti barátság és együttműködés tartós, őszinte és minden zavaró körülménytől mentes. A tárgyalások eredményessége pedig azt igazolta, hogy együttműködésünk további fejlesztésének vannak még tartalékai, s hogy ezek kiaknázására mindkét félben megvan az őszinte jóakarat és együttműködési készség. Különösen fontos volt — Társaságunk munkája szempontjából is — az a szilárd eltökéltség, amellyel a magyar és a szovjet fél egyaránt hitet tett az emberiség jelenleg legsúlyosabb gondja, a béke megőrzése és eredményeinek megtartása mellett. Ez a kölcsönös elkötelezettség, amelynek a látogatás után kiadott közös közlemény is hangot adott, vezérelvül szolgál Társaságunk valamennyi tisztségviselője és aktivistája számára. Visszatekintve: szerteágazó és sokrétű volt az a munka, amelyet Társaságunk egésze az elmúlt év folyamán végzett. A tények és adatok száraz felsorolása, a rendezvények számbavétele helyett ez alkalommal inkább tevékenységünk néhány főbb vonulatára, fejlődésének tendenciáira szeretnék csupán utalni. A VII. országos értekezleten megfogalmazott és elfogadott alapelveknek megfelelően a hangsúlyt a tagcsoportok kereteiben végzett munka további segítésére, színesebbé, gazdagabbá, vonzóbbá tételére helyeztük. Úgy véljük, s az eddigi tapasztalatok is ezt látszanak alátámasztani, hogy a tagcsoport forma képezi a barátsági munka azon keretét és színhelyét, amely a legnagyobb teret biztosítja aktivistáink öntevékenységének, kezdeményezőkészségének kibontakoztatásához. Ennek figyelembevételével az Országos Elnökség nagy gondot fordított tevékenységük sokoldalú támogatására, s igyekezett kedvező feltételeket biztosítani a munka e formájában rejlő lehetőségek jobb kihasználására. Ezt a célt szolgálták egyebek között a tagcsoportok ügyvezető elnökei részére a múlt év folyamán megyénként és Budapesten kerületenként megrendezett módszertani tanácskozások, rövidebb-hosszabb továbbképző tanfolyamok, tapasztalatcserék. Ezeket a rendezvényeket területi és szakmai elv alapján szerveztük meg. Több mint 1700 tagcsoportunk jelentős része nagy kezdeményezőkészségről, ötletességről tett tanúbizonyságot a konkrét tennivalók végrehajtása terén. Kiemelkedő volt például a Lenin Kohászati Művek ünnepsége a Szovjet-Magyar Baráti Társaság megalakulásának 25. évfordulóján, a Danuvia tagcsoportja által megrendezett ünnepség a Magyar—Szovjet Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Egyezmény aláírásának 35. évfordulója alkalmából. Rendkívül nagy sikere volt az ugyancsak a tagcsoportok kezdeményezéséből létrejött vetélkedőknek a szocialista brigádok, valamint a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek tanulói között. Munkánk során igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az egyes társadalmi rétegek érdeklődési köre, sajátosságai messzemenő figyelembevételének. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy még szorosabbra fűzzük együttműködésünket a pártszervekkel és -szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel , a KISZ-szel és az Úttörő Szövetséggel — a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel. Ennek az együttműködésnek volt köszönhető nagymértékben olyan rendezvényeink sikere is, mint az orosházi magyar—szovjet zenei tábor, a béke és barátság hónap akciósorozata, vagy az Örményországot bemutató kiállítás. Rendkívül nagy tömegeket vonzott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának jubileumi rendezvénysorozata, amelynek lebonyolításában az MSZBT is tevékenyen részt vett. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a Szovjet fizika eredményei (lézer, holográfia) című kiállítás, amely méltóképpen érzékeltette a békés célokat szolgáló szovjet lézertechnika magas fejlettségi szintjét. Társaságunk volt a házigazdája annak a decemberben megtartott nemzetközi tanácskozásnak, amelyen a szocialista országok szovjet baráti társaságai vezetőinek részvételével Mérleg - ÍRTA: BÍRÓ GYULA, AZ MSZBT FŐTITKÁRA 1983 februárjában ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a Szójetunió és Magyarország Barátság Együttműködési és Kölcsönös Segíségnyújtási Szerződése aláírásának 3-4 évfordulójáról. A központi ünnepsége Apró Antal, az MSZMP KB tagja, a MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet A múlt évben is több alkalommal ülésezett a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tanácskozásokon számba vették a barátsági munka egy-egy területének tapasztalatait, az elnökségi tagok megismerkedhettek és véleményt alkothattak a tagcsoportok egyre gazdagodó munkájáról, s irányt szabtak a következő hónapokban végzendő tevékenységhez Nagy jelentőségű nemzetközi esemény színhelye volt december hónap elején Budapest. Itt tartották meg a szocialista országok szovjet baráti társaságai vezetőinek, delegációinak tanácskozását. A kétnapos ülést Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg a Magyar Tudományos Akadémia budai várbeli kongresszusi termében