Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-05 / 27. szám

AGYAR FELET,OS SZERKESZTŐ kiadó-tulajdonos : irodalmi és nyomdai részvénytársaság. Előfizetési ár bérme ntes postai szétküldéssel. Negyedévre......................................................................2 írt 50 kr. Félévre .................................................................................5 „ — „ E gész évre..........................................................................10 „ — „ Egy szám ára 20 kr. Megrendeléseket és előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg-utca) cimzendők. Kéziratok nem adatnak vissza. 1884. Julius 5. — 27. szám. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. V. Évfolyam. Jakab Ödön. csendes érzelmek dalosa, a népie­sen idillikus jelenetek meleg ke­délyű rajzolója ez a fiatal ember. Van egy kötet verse és egy kötet rajza, azonkívül még szétszórva, ifjabb idők­ben számos lírai és elbeszélő költeménye jelent meg s a szépirodalmi lapok és folyó­iratok hasábjain nem ritkán találkozunk egy- egy hangulatos rajzával. Jakab Ödön lelke és meleg szíve lüktet e költemények és e rajzok mindenikében szívhez szóló közvet­lenséggel. — Fiatal ember, mindössze is csak harminc éves (született 1854. julius 26-án Vadasdon Maros-Torda megyében), de azért több mint egy évtizede, hogy nevével sűrűn találko­zunk az irodalomban. Első versét mint 8. osztályú diák közölte az Agai által szer­kesztett „ Magyarország és a Nagy világ“-ban; második versét, a ,,J\íem láttátok kicsi fiam“ kezdetű szép költemé­nyét ugyanez év szeptembe­rében a „Fővárosi Lapod­ban. Az akkori „Figyelő“ kritikai hetilap kiváló figye­lemre méltatta e verset s szer­zője iránt szélesebb körökben is felköltötte az érdeklődést. írói működése kezdetben tisztán lírai volt s lírájának központja Róza iránti sze­relme. Úgy szólva még mint gyermek ifjú szerelmes lett Szénási Rózába. Szerelme bol­dog volt, de még sok aka­dályt kellett leküzdenie, míg Rózáját bírhatta, s innen sze­relmi dalainak melancholikus, // ' borongó alapszínezete. Ö a bol­dog szerelmet énekelte ugyan, de a legnagyobb boldogságot lehelő verséből is kiérzik az aggódás, a félelem: hátha Ró­zát a sors mostohasága miatt kénytelen leend elveszteni! Bár Róza szerelme állandó és igazi szerelem volt, mégis volt oka az aggodalomra, meid a fiatal köl­tőnek nehéz életiskolát kellett megjárni ad­dig, míg Tcélhoz juthatott. Anyagi javakban családja, mely egyike a legjobb nevű szé­kely családoknak, nem volt nagyon meg­áldva. Magának kellett, úgyszólva saját emberségéből fenntartania magát tanulói pályája alatt. Ideje folytonos munkálkodás között telt el. Nehéz küzdelmei közben vigasztalásul és buzdításul szolgált oly em­berek barátsága, mint a boldogult Mento- vich Ferencé és Tolnai Lajosé volt Maros- Vásárhelyen, kik még mint felsőbb osztályú tanulót barátságukra méltatták. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, hol Imre Sándor irodalomtörténeti előadásai voltak rá nagyobb hatással. Az ideális gon­dolkozásé ifjú ember élethivatásul a tanári pályát választotta. Tanári vizsgálatát 1878- ban állotta ki kitűnő sikerrel s mint ok­leveles tanárjelölt tanulmányai szélesbítése végett Budapestre ment, hol megismerkedett Szász Károly miniszteri tanácsossal, ki a fiatal tehetséges költő iránt igazi vonzalom­mal viseltetve, rendkívül sokat tett arra, hogy óhajtott célját elérje. A Kemény­családnál Marosvásárhelyt töltött rövid ne- velősködése után a közoktatásügyi miniszter a pancsovai állami főreálisko­lához nevezte ki a magyar nyelv és irodalom helyettes tanárául. Pancsova idegen légköre, magyartalan társadalma a fia­tal költőre nem birt valami vonzó erővel, annyival is in­kább, mivel kartársai köré­ben, kivéve egy régibb iskola­társát, nem talált oly embe­rekre, kik törekvéseit méltá­nyolták volna, finom, érzékeny lelkiiletét pedig igyekeztek volna megérteni. A következő tanév elején Dévára helyez­tetett át. Ez alkalommal ve­hette nőül régóta forrón sze­retett Rózáját. Házassága költészetében új irányt jelöl. Múzsája mind­inkább objektivebb lesz s elő­szeretettel fordul az elbeszélő költészethez. S mintegy befe­jezéséül eddigi költői pályá­jának, költeményeit egy kö­tetbe összegyűjtve kiadta.Több mint ezer előfizető gyűlt ösz- sze Erdély e legtehetségesebb lírikusának összegyűjtött köl­teményeire. Dévai tanársága alatt egyre sűrűbben írta népies formájú elbeszélő és balladaszerű köl­teményeit: Fehér Ágnes, Máté Piri, Galambodi (Péter, Csergő Pali stb. nagy hatással olvas­tattak fel a Petőfi= és Kis­55 .... .■ ■ f ■■ - :■ JAKAB ÖDÖN.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents