Ország-Világ, 1885 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1885-07-04 / 27. szám

21. SZÁM. VI. ÉVFOLYAM. KIADO-TULAJDONOS: PALLAS IRODALMI ES NYOMDAI R.ESZVENYTARSASÁG. BUDAPEST, 1885. JULIUS 4. SZMRECSÁNYI DÁRIUS. I élekemrlő ünnepség színhelye volt e napokban 4 Alsó-Kubin, Árvamegyének székvárosa. A köz- tiszteletben és becsülésben megősziilt főispán: Szmrecsányi Dárius hivatalos működésé.nek félszá­zados jubileumára gyülekezett egybe Arvamegye és a szomszédos megyék színe-java. Az utóbbi idó'ben Magyarország több főispánja ünnepelte főispánkodásának tíz éves jubileumát, de nem vélünk csalódni, ha azt mondjuk, hogy ezek közt egy sincs, a ki egyszersmind hivatalos működésé­nek 50 évére tekinthetne vissza, mint Arvamegye főispánja. Még kevésbé van ez országban oly főispán, ki csupán a főispáni székben tizennyolca év, tehát az alkotmányos aera^óta ülne, mint Szmrecsányi Dárius. 0 egyike ama ke­veseknek, kik még az Andrássy-minisz- terium idejében nyerték el a főispáni tisztet s azóta úgy a változó kormá­nyok, mint megyéjük bizodalmát egy pillanatig sem vesziték el, sőt inkább e bizodalom személyük iránt évről-évre öregbedett. Árvamegye ünnepelt főispánja, e tisztes ősz férfin, igaz megelégedéssel tekinthet vissza félszázados pályájára. Mert kevés halandónak jut a kiváló szerencse, hogy erejét, tehetségét fél­századon át szentelhesse megyéjének, ha­zájának. S még kevesebb halandó mond­hatja el magáról, egy félszázados pályát lefutván: «Nem fáradtam el megyém és hazám szolgálatában, itt állok 69 év­vel a vállamon, ősz hajjal, de ifjú szív­vel, ifjú lelkesedéssel, munkakedvvel.» S ha még hozzá teszszük, hogy a megye, melynek Szmrecsányi Dárius 18 éve főispánja, egyike Magyarország legexponáltabb megyéinek, hogy a na- gyobbára tótoktól lakott Arvamegye igen alkalmas talaj nemzetiségi súrló­dásokra s mindazonáltal ilyesmiknek hírét se halljuk e megyéből: lehetet­len, hogy minden igaz hazafi őszinte örömmel ne csatlakoznék Árvamegye közönségének örömünnepéhez. Az «Ország Világ» nemcsak kedves, de hazafias kötelességet vél teljesíteni, midőn az érdemekben megősziilt férfiú arczképét és életrajzát bemutatja a művelt magyar közönségnek. Szmrecsányi Dárius 1816 január 7-én született Árva-Váralján, fia néhai szmrecsányi Szmrecsányi János, árva­A széptehetségű ifjú még ez évben Párniczky Géza, Árvamegye főjegyzőjének oldalán kezdette meg a jogi gyakorlatot, s a következő évben már a megye akkori főispánja: Pálffy Fidél gr. tárnokmester megyei aljegyzővé nevezte ki őt. E minőségében azonban egy évig se maradt meg s már ez évben Szathmáry Király József Borsod- megye első főispánjánál patvariára lépett s Plathy Gáspár kir. táblai bíró oldalán feleskették jurá­tusnak. 1838-ban tette le az ügyvédi vizsgálatot ,s Pálffy Fidél gr. tárnok- mester és Árvamegye főispánja mind­járt ki is nevezte őt Árvamegye he­lyettes tiszti alügyészének ß e hivatalt viselte egész 1846-ig. Ekkor a vári járás főszolgahirájáúl választották. E minőségében találta a szabadságharcz s mint annyi sokan, ő is ott hagyta hivatalát, fölcsapott nemzetőrnek. —- A szabadságharczban mint nemzetőr- kapitány vett részt s később Mészáros honvédelmi miniszter őrnagygyá ne­vezte ki. Mikor aztán Világosnál a magyar­nak egy nagy, mély sír ásatott, szívé­ben honfibánattal, visszavonult a magán­életbe, s 1860-ig nem vállalt hivatalt. Ekkor, a constitutionális aera beálltá­val, Árvamegye alispánjává választa­tott, de a provizórium beköszöntésével megvált ez állásától s ez idő alatt nem is viselt hivatalt. 1865-ben az alsó-kubini kerület orsz. képviselőjévé választotta. Tagja volt a Deák-pártnak, még pedig tevékeny tagja. Andrássy Gyula gr. méltányolta benne a mun­kás megyei tisztviselőt, a derék haza­fit, s 1867-ben Árvamegye főispánjává nevezte ki. Tehát 1867 óta áll élén Árvamegyé­nek. Tisztelet és szeretet környezi úgy is mint a megye első tisztviselőjét, úgy is mint embert. Az ő főispánsága alatt Arvamegye sohasem volt szín­helye nemzetiségi mozgalmaknak, súr­lódásoknak. Tapintatosságával, bölcs mérsékletével, rendíthetetlen igazság­érzetével mindig fenn tudta tartani az egyetértést,. békét a megye különböző­nemzetiségei közt. Megyéjének valóságos atyja, ki szí­vén hordja úgy a megye, mint egye­sek jólétét. Áz ő közreműködésével alapittatott Trsztenán egy algymnázium, melynek a határszélen fontos missziója van s e misszióját híven be is tölti. Az ide­uradalmi igazgató s a pozsonyi országgyűlésen Arvamegye követének és sédeni Ambrózia Zsó­fiának. A gyermek Szmrecsányi, mint gazdag szülők gyermeke, az 1—4. gymnáziális osztályokat a szülői háznál végezte, az 5 és 6-dik osztályt Rozsnyón és Lőcsén a prémontréieknél, a 7. és 8-dik osztályt, valamint a jogot Kassán végezte be 1835-ben, 19 éves korában. SZMRECSÁNYI DÁRIUS. 53

Next

/
Thumbnails
Contents