Ország-Világ, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
XVIII. évfolyam. Budapest, 1897. julius 4. 27-ik szám. ORSZAG-VILJAG (S. SZÉPIRODAII]VII ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETIKflPg) Hirdetések helyben fölvétetnek a kiadóhivatalban (Hold-utcza 7.) , és bármelyik hirdetési irodában. FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁRADI ANTAL Franczia-, Angolország-, Belgium- és Hollandiából hirdetéseket John F. Jones & Cie. (Páris) irodájából fogadunk el. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VIII. kerület, Kerepesi út 1. szám hová a lapnak szánt közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre.................... 8 frt j Negyedévre..................... 2 frt Félévre ..................... 4 frt j Egy hóra..................... 70 kr. Egyes szám ára 20 kr. Az előfizetési pénzek csakis az ORSZÁGOS IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGHOZ az ORSZÁG-VILÁG kiadóhivatalának Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám küldendők. Bethlen Gábor gróf. Bethlen Gábor gróf, az EMKE elnöke a hét halottja. A nagy erdélyi fejedelmek utóda, a ki egész életét nemzetének szentelte, halálával igaz részvétet keltett az egész országban. Mert lehettek sokan, amint voltak is, akik politikai elveivel nem rokonszenveztek, de az a buzgólkodás, amelylyel az EMKE-t megteremteni iparkodott, amelylyel ezt az erdélyrészi egyesületet a magyarság egyik legerősebb bástyájává tette, megszerezte számára az egész ország elismerését, rokonszenvét. Nem könnyű munka volt Erdélyben egy ily egyesületet létesíteni, s működésével egy oly hatalmas kört biztosítani, amelynek érdekében minden magyar ember kötelességének ismerte az egyesületet pártfogolni. S természetes, hogy azok az eredmények, amelyeket az EMKE felmutatott, az a megmagyarosodás, ami e működés nyomában kelt, elsősorban az ő érdeme. Ezt nem vitatta el tőle senki, még akkor sem, amikor a pártpolitikát egyesek be akarták vinni az EMKE választmányába s igy az ott uralkodó béke megbontására törtek. Kétségtelen, hogy ez a szomorú körülmény sok keserűséget okozott neki s már arra gondolt, hogy lemond az EMKE elnökségéről. Azóta visszavonultan élt birtokán Keresden, a hol utolérte a megváltó halál. Bethlen Gábor gróf utolsó tagja volt annak a Bethlen-családnak, a mely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel közelebbi vérrokonságban állott. 1837-ben született Nagy-Szebenben. Atyja Erdélyben több főhivatalt viselt s 1873-ban halt meg Budapesten mint kúriai biró. Tanulmányait részint odahaza, részint pedig Kolozsvárott végezte. 1860-ban külföldre utazott s hoszszabb ideig tartózkodott Svájczban. Majd Olaszországba ment s beállott közlegénynek a magyar légióba. 1863-ig Garibaldi seregében szolgált s Aspremontnál őt is elfogták Viktor Emánuel csapatai s egy ideig hadifogoly volt Genuában. Kiszabadulása után hazatért Erdélybe. 1863-ban megjelent a nagyszebeni Landtagon, mint követi írnok, az 1865-iki pozsonyi országgyűlésen pedig mint Felső-Fehér vármegye követe. 1866-ban ellenzéki programmal képviselőnek választották. 1869-től 1871-ig Felső-Fehér megye főbírája volt. 1875-ben Felső-Fehérmegye és Kisküküllő főispánja lett. 1885-ben az EMKE őt választotta elnökének. 1890-ben főispáni méltóságáról lemondott s mandátumot vállalt. Egészen a múlt évig tagja volt a képviselőháznak, nemzeti párti programmal. Minden ember szivének megvan a maga regénye, amely azt egész életére vagy édes emlékezéssel tölti el, vagy örök fájdalom viselőjévé teszi. S nemcsak a szentimentális poétalelkek élnek át ilyen regényt, de a szilárd, vasjellemű emberek szivébe is belopózik az érzések halhatatlan romantikája. Ilyen vasember volt az EMKE elnöke is. Az ő regénye az emigráczió korában kezdődött, távol a haza határaitól, Génua városában. Ott lakott akkor Kossuth Lajos s szervezte a magyar légiót, a minek nagyreményű tisztje volt Bethlen Gábor gróf is. A fiatal, tüzesvérű legionista bejáratos volt Kossuth Lajos házába és megismerte a nagy hazafi leányát, Vilmát, a ki apjának vigasza, támasza volt a száműzetésében s valósággal hasznára volt neki nagy nyelvismereteivel és öröklött zsenialitásával. A gróf halálosan beleszeretett a gyönyörű leányba, a kinek korai halála meg volt írva a csillagokban. Bethlen Gábornak a temetőbe kellett kikisérnie szerelmesét. Ez volt az ő első és utolsó szerelme, a melynek emlékét megőrizte a sírig. S a kik látták a grófot, a mint az ő kedves nyaralóhelyén, Borszéken, a hűs fenyvesek alatt járkált, egyedül, csöndesen, azok alighanem azt hitték, hogy valami fájdalmas emlékezet árnya borul reá. Nagyon szerette a zenét, maga is csinált édes-bús lemondással teljes nótákat, amelyeknek hangjai szállottak utána sétáin a czigány hegedűjéről, s ezek hangjai mellett olvasgatta a gróf emlékezetben aző élete szép, szomorú regényét. Míg a képviselőháznak tagja volt, szorgalmasan eljárogatott az ülésekre. Ritkán szólalt fel, de beszédének mindig nagy hallgatósága volt. Röviden, czikornyátlanul mondotta el nézeteit, a melyeket mindig erős nemzeti szellem hatott át. Fontosabb kérdéseknél kötelességének tartotta elmondani nézetét. A nemzeti párt egyik kiváló tagját vesztette el benne. Temetésén, a mely Keresden ment végbe, egész Erdély főnemessége képviselve volt.