Ország-Világ, 1931 (52. évfolyam, 1-14. szám)

1931-01-04 / 1-2. szám

. Budapest, 1931 január 4. 52. évfolyam. ° 1—2. szám. RSZÁ­MIÁG o r S HETILAP ésa-Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utca 19.Telefon: A. 258—96 Kiadótulajdonos: Dr. Falk Zsigmond Trafikpéldány ára 60 fillér. FELELŐS SZ­ERKESZTŐ: Dr. FALK ZSIGMOND ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ..... 24.— P Negyedévre ......... 8.— P Fél évre.............. 12.— P Amatőr díszpéldány 2.— P Külföldi előfizetések a rendes díj duplája A 150 éves közvilágítás Közvilágításunk fejlődésének kortörténetét mutatjuk be alábbi közleményünk kapcsán. E kultúrhistóriai esemény másfélszázadot örökít meg, amelynek tükrében fővárosunk közvilá­gításának létesítéséről, alakulásáról és fejlő­déséről pergő filmként jelenik meg a múlt. E jubileumon azonban legelsősorban Bor­vendég Ferencet, a székesfőváros közvilágí­tási ügyosztályának tanácsnokát kell üdvözöl­nünk, kinek szakavatottsága, előrelátó és gon­dos munkája tette lehetővé, hogy közvilágítá­sunk a többi nyugati államok városaival pár­huzamban, a korszerűség követelményeinek megfelelően haladt a fejlődés útján; bár a trianoni csapás által előállott gazdasági hely­zet sokszor nehéz, sőt elháríthatatlannak hitt akadályokat gördítettek az akarat és a terv­szerűen kitűzött célok elé. Mint ahogy már az iskola padjaiban is a maga erejére volt utalva és nem segítette más, mint törhetetlen agilitása, akarata, épp úgy a saját egyénisége, szervező és szakképzett-­­ sége voltak akkor is segítő támaszai, amikor , mint ideiglenes napidíjas 1897-ben a főváros szolgálatába lépett. Tíz évi lankadatlan mun-­­­ka után központi szolgálatra osztották be a­­ középítési ügyosztályba és 1913-ban az ebből­­ létesített vízvezetéki és világítási ügyosztály­­ban, mint tanácsjegyző működik. A gyakorlati kérdések iránti szeretete, szak­ismerete és páratlan ambícióval telített egyé­nisége révén, tervszerű munkájával és a le­hetőségek mérlegelésével az ügyosztályához tartozó üzemeket technikai és pénzügyi vonat­kozásaiban is megerősítette és székesfőváro­sunk hitelképességének jelentős tényezőjévé alkotta. E hatalmas és maradandó értékű munka el­ismerése volt, hogy 1922-ben tanácsnokká vá­lasztották. Borvendég Ferenc tanácsnok csak köteles­séget teljesített és éppen ezzel tette lehetővé, hogy e jubiláns évben fővárosunk közvilágí­tása a nyugati államok városainak nyomdokán haladhatott és azokéval együtt fejlődik. Régi és új számok, poros protokollumok bi­zonyítják e fejlődés folytonosságát és küzdel­mes időket varázsolnak az olvasó elé. Mint ahogyan az ember éli le életét az ifjúság, a férfikor és az aggság idején, éppen úgy jellemezhető közvilágításunk fejlődésének története is. I. Az olajlámpák kora: Százötven esztendeje, hogy Budán kinyúl­tak az első olajlámpák. Gyatra világa bizony nehezen törte át az est sötétjét és imbolygó lángja mégis ünnepi fénnyel aranyozta az ak­kori Buda csendes uccáit és azt az utat, ame­lyen Buda és Pest fejlődése hajnalán elindult, myár 1-re tűzte ki a kamara igazgatósága. Az első lépés ahhoz, hogy Buda ismét poli­tikai és gazdasági jelentőséghez jusson és visszaszerezze fővárosi jellegét, az volt, hogy a nagyszombati egyetemet Budára helyezték. Ekkor kezdték meg a fővárosi uccák kiköve­zését, a vízvezeték építését és állították fel a£ uccai lámpákat. És amikor az áthelyezett egyetem 1777 no­vember 3-án ünnepélyes keretek között meg­nyílt, egy hétre rá már az új lámpák lángja világította Buda főuccáit. E lámpaoszlopok lettek a kulturális és gazdasági fejlődés jelző­póznái Pesten is, ahol tizenhárom esztendővel később gyűltak ki az uccai lámpák, mint Bu­dán. Mi volt akkor még Pest! A mai Belváros volt a régiek egész Pestjei Ott, ahol a Váci ucca beleszalad a mai Vö­­rösmarthy térbe, volt a „Váci kapu”. A Rá­kóczi út és Kossuth La­jos uccák torkolatánál állott a „Hatvani kapu", a város másik vége és a mai Kálvin térre szolgált a város harma­dik kapuja: „a Kecskeméti kapu”. Ilyen volt Pest a XVIII. század derekán. A város nagy­szabású átalakulását a modernizáló reformok BORVENDÉG FERENC székesfőv. tanácsnok Az óbudai új gázgyár (épült 1911—1914-ben) ■­­ ■f SCHŐN GYŐZŐ a székesfőv. gázművek h. vezérigazgatója

Next