Ország-Világ, 1934 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

TÁRSADALMI, MŰVÉSZETI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VÁROSPOLIUKAI LAP Megjelenik havonta kétszer. 55. évfolyam, 1. szám. A szerkesztő bizottság elnöke: BOTFAI HŰVÖS IVÁN székesfővárosi bizottsági tag Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., JÓZSEF-UTCA 12. Telefon: 31-8-18. Kik építették Budapestet Előző cikkeinkben József nádorról, gróf Széchenyi Istvánról és Andrássy Gyula gróf­ról emlékeztünk meg, mint akik Budapest naggyátételében soha el nem múló érdeme­ket szereztek maguknak. Ezeknek a nagy városépitőknek példája hathatott Táncsics Mihályra. kit a fiatalság 1848-ban a forra­dalomkor börtönéből szabadított ki, hova sajtóvétség miatt került, ki egyike volt azok­nak, kik- Budapest mai képét előre megraj­zolták. Midőn Táncsics Mihály felségsértés miatt 1860-ban ismételten börtönbe került, hogy tizenöt évi büntetését kitöltse, börtö­nében bámulatos éle itatással rajzolta meg a jövendő főváros képét. Ezen munkáját 1.864- ben álnév alatt eljuttatta a Vasárnapi újság­hoz, de az a tanulmányt nem merte kiadni. Csak miden 1867-ben félig megvakultán ki­szabadult börtönéből, »Fővárosunk« cim alatt kiadta munkáját a következő jeligével: »Amily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé, oly mértékben válik e hon ha- tonnássá.* l<uio.->ics mii ve bei! hioáztalja-, hogy minden terv és szabály nélkül építe­nek. Azt tanácsolja, hogy befolyásos, te­kintélyes, tehetős polgárok alakuljanak bi­zottsággá, járuljanak a királyi helytartó- tanácshoz és kérelmezzék, hogy egész Buda­pest területére szabályozási terv készülhes­sen, s amíg ez meg nem történik, addig sem­minemű építkezés ne engedélyeztessék. Fő­feltételnek a tiszta levegőt mondja, mely­ről mindenképpen gondoskodni kell. E cél­ból két kikötőt javasol; egyiket fent a gőz­malom táján, a másikat a Ferencz külvá­rosban a régi Molnár tótól be a Két nyul- utcáig (jelenleg Lónyav-utcáig). A déli ki­kötő partjáról a Gellérthegy alá hidat épít­senek. Az északi kikötőtől a Teréz, József és Ferenc külvárosokon keresztül csatornát kell a város szélén létesíteni, mely a két ki­kötőt kösse össze. Ennek partján a kicsi­nyes Városligetet világvárosiassá kell fej­leszteni. Az összes főutakat és csatornák partjait fákkal kell beültetni, hogy tiszta levegőjű sétányokká, váljanak. Ez lenne az| ifjúságnak futásban gyakorló pályája. (Sta-| dión gondolat megnyilvánulása.) A város ön­tözésének kérdése a csatornán járó vízi!-' puska-szerű géperőmüvekkel oldandó meg. Táncsics majd a Belváros szabályozásáról beszél. Az Uri-utca (Petőfi Sándor-utca) tör­je át a Fehér hajót (híres vendéglő volt, mely Vörösmarty Mihályt is gyakran látta vendégül). (így történt.) A Város­ház-térről (a mai Piarista-tér) a Városházá­nak és a kegyesrendiek épületének el kell tűnnie (igy történt) és a Dunapart hosszá­ban fetlétlenül sétányt kell teremteni. Ál­talános kérdésekben azt javasolja, hogy a házak tágas udvarral épüljenek és pince. u. n. földalatti lakások ne engedélyeztessenek. (Ö már akkor is gondolt erre). A budai várat lebontásra Ítéli, mondván, hogy Buda párat­lan tündérvárossá emelkedhetnék, ha a vá­rat lebontanák. A helyére egy uj város épí­tését képzeli el. A budai Dunapartot, a Csá- “ááríördő:ői Coliért! Vivéi- 1, .kar ja fásitani, sétánnyá akarja átvarázsolni (sajna, ez még a mai napig sem történt meg). Rudasfürdőt, Rácfürdőt és Sáros (mai Gellért) fürdőt modern' fürdőkké akarja át­alakítani és azt tanácsolja, hogy a Lukács és Császárfürdőt az állam vegye át. A Margit­szigetet a kisebb szigettel összeragasztva fürdőnek kell kijelölni és olyan hidat épit-> senek, mely érinti a sziget csúcsát, hogy a hídról le lehessen lépni a Margitszigetre. Táncsics Mihály röpirata végül az Al- dunasor ügyével foglalkozik, a Mária Valé- ria-utca létesítését és a Dunapartnak korzó­vá való megépítését javasolja. Ismételten csak sétányok létesítését forszírozza és a következő módon aposztrofálja az akkori vá­rosi tanácsot: »A tanácsot zsebelési szándék vezeti, mert be akarván építeni az Alduna- sort, azok telkeit el akarja adni. hogy az el­Kilátás a Lánchidról a Mátyás koronázó templomra adott telkekből a városházára emeletet épít­hessen és a redutot akarja felépíteni. (A cél nem volt elhibázott, csak a pénz előteremté­sének módja). Inkább egy szép sétány épül­jön, mely mellett alacsonyul] on törpévé a berlini »Unter den Lindem. Táncsics a kö­vetkező szavakkal fejezi be tanulmányát: »Fővárosunk ügye az egész országé is, ezt tehát a törvényhozásnak fel kell karolnia, igy fővárosunk egész Európában páratlanul széppé fejlődhetik. Kezdetül kirnonáatik, hogy senki addig uj házakat nem építhet, amig a testvérváros újjáépítésének terve el nem készül. Széchenyi István tanácsát kell megfogadni s akkor Magyarország oly virág­ÚJÉVI SZÁM. Ára 20 fillér. 1934. január 3. Budapest látképe három híddal.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents